Hevesi recept a cigányoknál
„Átcsábított” képviselőkkel választottak elnököt az OCÖ-ben
2007. március 13. 13:36
MNO
Botrányos körülmények között választott új elnököt az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ). A testület vezetője a lungo dromos Kozák János lett, akit nem saját szervezete, hanem ellenfelük, az MCF jelölt. Farkas Flóriánt, a kisebbségi választásokat megnyerő Lungo Drom vezetőjét így megfosztották attól, hogy az OCÖ elnöke lehessen.
Kozák Jánost, a Lungo Drom színeiben mandátumot szerzett képviselőt választotta elnöknek az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) közgyűlése keddi alakuló ülésén a BM Duna-palotában; a jelöltet az MCF-frakció javasolta az önkormányzat vezetőjének, miközben a Lungo Drom kivonult az ülésről.
Miután a korelnök, Drágos József berekesztette az alakuló ülést, a Magyarországi Cigányszervezetek Fóruma (MCF) tovább folytatta azt, és a jelenlévők egyhangú szavazásával 27 képviselő elnöknek választotta Kozák Jánost. Információink szerint Kozákon kívül három másik lungo dromos cigány politikust is sikerült „meggyőzniük” a kormányközeli MCF-eseknek.
Ismert, a kisebbségi önkormányzatok országos és területi testületeinek választását a Fidesz-szövetség tagja, a Lungo Drom nyerte. A szervezet az Országos Cigány Önkormányzatba 28 főt delegálhatott, míg ellenfele, a Magyarországi Cigányszervezetek Fóruma 25-öt. Az 53 tagú testületben így a Lungo Dromnak kényelmes többsége lett volna, ám – amint arról a Magyar Nemzet is beszámolt – kormánypárti politikusok, MSZP-s képviselők a választások óta zaklatják a nyertes szervezet képviselőit, hogy átcsábítsák őket a Kolompár Orbán vezette MCF mellé. Farkas Flórián, a Lungo Drom vezetője a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott a mostani elnökválasztás előtt: „nem engedhetjük meg, hogy az Egerben történt események megismétlődhessenek”. (Ismeretes, hogy a Heves Megyei Közgyűlésben egy fideszes képviselő „árulásával” skerült szocialista elnököt választani.)
Az OCÖ elnökének megválasztása azt bizonyítja: ismét bejött a hevesi recept. Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke az MTI-nek úgy fogalmazott: „erőszakkal és törvénytelen módon megint csak a kormányzat és nem a cigányság választja ki a magyarországi cigányság képviseletét, csak azért, hogy újból semmittevés legyen. Hozzátette: a felelősség a kormányt és az MSZP-t terheli.
Törvénytelen volt, meg kell ismételni az OCÖ-közgyűlést 2007. március 27. 10:52
MNO Törvénysértő volt, ezért meg kell ismételni az Országos Cigány Önkormányzat alakuló ülését - közölte a Közép-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője kedden. Forgács Imre közleménye szerint az alakuló ülés több szempontból, ideértve az elnök megválasztásának körülményeit is, törvénysértő volt.
Ezért törvényességi észrevételben felkérte a megválasztott képviselőket, hogy április 13-ig megtartandó újabb közgyűlésen szüntessék meg a törvénysértéseket.
A közigazgatási hivatal panaszbejelentések alapján törvényességi jogkörében vizsgálata meg az alakuló ülésen történteket. A közlemény szerint a közigazgatási hivatal feladat- és hatáskörében minden szakmai segítséget megad az ülés törvényes és zavartalan lebonyolításához.
A hivatal többek között Farkas Flórián panaszbeadványa alapján vizsgálta a március 13-án tartott közgyűlésen történtek körülményeit. Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke, fideszes országgyűlési képviselő azért fordult a közigazgatási hivatalhoz, mert véleménye szerint törvénysértő módon jártak el az alakuló közgyűlésen.
Március 13-án Kozák Jánost, a Lungo Drom színeiben mandátumot szerzett képviselőt - ugyanakkor a rivális MCF jelöltjét - választotta elnöknek az OCÖ közgyűlése, miután a korelnök, Drágos József berekesztette az alakuló ülést.
A botrány azért tört ki az alakuló ülésen, mert az MCF frakciója a Lungo Drom képviselőjét, Kozák Jánost jelölte elnöknek Farkas Flóriánnal szemben, majd erőszakkal, kiabálások kíséretében átültették a jelöltet soraikba.
Az MCF és a Lungo Drom sorai között sorfalat állva több olyan ember megjelent, akik az MCF szimpatizánsai voltak, és megakadályozták a Lungo Drom politikusait abban, hogy a képviselőt visszarángassák a saját soraik közé.
Az ülés berekesztése és a lungo dromos képviselők távozása után az MCF tovább folytatta a közgyűlést és megválasztotta a Farkas Flóriánnal szemben állított egyetlen elnökjelöltet.
Az országos kisebbségi választásokon az 53 tagú közgyűlésben a Lungo Drom 28, míg az MCF 25 mandátumot szerzett. Így az volt várható, hogy a többség Farkas Flóriánt választja majd OCÖ-elnöknek.
Erre a történetre nagyon jól emlékszem. Én írtam meg az eredei hírt: mindenféle aljas trükkökkel szedtem ki egy szolnoki rendőrtiszt-nőből a hírt, hogy Farkas Flórián bűnügyeiben befejezték a nyomozást, és az ügyet - különböző gazdasági bűncselekmények - vádemelési javaslattal átadták az ügyészségnek.
Göncz Árpád egyszer elmondta: azért adott (eljárási!) kegyelmet Flórinak, mert Horn Gyula ezt tőle nagyon nyomatékosan kérte. (Egy roma vezető szerint Horn toporzékolt Göncznél, és követelte, hogy kegyelmezzen meg Flórinak.) Mindenesetre nem vet jó fényt ez az ügy senkire.
Sem Flórira, aki valószínűleg bűntetteket követett el, sem Hornra, Sem Gönczre, sem Orbánra, akinek erre nyominger exkomcsi díszcigányra volt szüksége a boldogsághoz.
Jogállam Magyarország? Jogállam volt Horthy idejében? A Bach-korszakban?
Jogállam volt Mátyás korában, az Árpád-házi királyok alatt? Jogállam volt Kádári idejében? És 1956 októberében, a legutóbbi forradalom alatt jogállam volt?
Attól jogállam valami, hogy van alkotmány? Vagy nem? Mitől jogállam a jogállam? Attól, hogy betartják a jogszabályokat? Attól, hogy betartatják, vagy attól, hogy vannak jogszabályok? Ez elég, az mindegy, hogy mit tartalmaznak, és hogy mit nem?
Azt hiszed, hogy ha nem reagálok valamire azért nem teszem, mert az nálam a gyengeség jele?
Cinikus szánalmaságokrea a legritkább estekben reagálok, ez most egy ilyen, fogadd kitüntetésként.
Nincs ilyen jogszabály.
Bármelyik képviselő oda szavazhat, ahová csak akar. Szarni is lehet bárhová, azt se tiltja jogszabály. Templomban is lehet, zsinagógában is, meg a lakásodban is az vasárnapi ebédlőasztal közepére, csak ne vegyék észre, annak nincs jelentősége, hogy nem annyira szokás, hogy ízléstelen és undorító nem igaz?
Hogy épeszű ember nem tesz ilyet?
Megtenni attól még meg lehet.
Így van ez azzal is, amiről te beszélsz, bár ezt a szarást mindenki észreveszi, csak éppen megakadályozni nem tudják, mert nincsen rá jogszabály.
Gondolom ez örömmel tölt el.
Hadd mondjak még egy személyeset.
Én elítélem azt, ha valaki a vasárnapi ebédlőasztalra szarik, függetlenül attól, hogy miért tette, mert az ilyesmi nem szokás. Cigányházaknál sem.
Ha valaki mégis megteszi, vagy éppen támogatja, fedezi ezt az eseményt, az megérdemli, hogy vele essen meg.
"Ha a jogállam puszta jogszabályok gyűjteménye, ugyan mi garantálja, hogy a jogalkotók ne élhessenek vissza az általuk alkotott jogszabályokkal?"
Ez a mondatod elárulja, hogy nem vagy tisztában a jogállam fogalmával, ami nyilvánvalóan nem jogszabályok gyűjteményét jelenti, hanem ennél bővebb fogalom. Nem mennék itt bele az Alkotmány 2. § (1) bek-nek elemzésébe, mert - láthatóan - nem vagyunk 1 súlycsoportban ebben a témában, és még azt hinnéd, hogy meg akarlak alázni.
Peidg nem. Én csak azt kértem, hogy mivel jogállamban élünk, és a a jogokat/kötelezettségeket jogszabályok határozzák meg, ezért mutass olyan jogszabályt, ami tiltja, hogy 1 képviselő oda szavazzon, ahova csak akar.
Elég átlátszó úgy kibújni a kérdés alól, hogy cimkéket, jelzőket akasztasz a kérdésre.
A demokráciát nem a jogszabályok alapozzák meg, hanem a népszuveneritás.
Ha nincs népszuveneritás, nincs jogállam.
Ha a jogállam puszta jogszabályok gyűjteménye, ugyan mi garantálja, hogy a jogalkotók ne élhessenek vissza az általuk alkotott jogszabályokkal?
A népszuveneritás elve már ott sérül, amikor a joglakotók az állam védelmére hivatkozva titkosított jogszabályokat alkotnak.
Van péládul egy jogszabály, amely garantál jogokat és kötelességeket, ehhez hozzárendelnek egy 3000-es kiegészítést, amely olyan, mint a gyevi bíró esete.
Különleges jogokat és jogosítványokat ad, hatalmi alapon, nemzetbiztonsági okra hivatkozva.
Csak éppen a nemzet nem tud róla.
A második mondatod cinikus gúnyolódás, azzal nem érdemes foglalkozni.
Az Országos Cigány Önkormányzat MCF-es vezetése az elmúlt 4 évben úgy döntött, hogy a rágalmazó és lejárató vádakra nem reagál, mert a sárdobálásban, a magyarországi cigányság lejáratásában nem kíván részt venni, de a tisztánlátás érdekében úgy döntött, hogy a vádakra tényekkel válaszol; hivatalos okiratokkal, jelentésekkel, jegyzőkönyvekkel alátámasztva.
Az Állami Számvevőszék a Farkas Flórián által vezette OCÖ-t 1998-2003-ig vizsgálta. A vizsgálat súlyos törvénytelenségeket, visszaéléseket, hűtlen vagyonkezelést, a pénzügyi és számviteli törvények sorozatos megsértését tárta fel. Ennek következményeként az ÁSZ büntető feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, és kezdeményezte a büntető eljárás lefolytatását. Számunkra azóta is furcsa, hogy az ÁSZ magas színvonalú, pontos, részletes, átfogó vizsgálata és büntető feljelentése ellenére a mai napig az égvilágon semmi nem történt. Az ÁSZ jelentés megállapítja, hogy 1998-2003-ig terjedő időszakban az OCÖ-t 80%-os vagyonvesztés érte, ennek akkori összege 80 millió forint volt. Továbbá 71.817.000 Ft APEH tartozás terhelte az OCÖ-t, illetve 9 millió forint buszköltség (kampányköltség). Ezen kívül az ÁSZ jelentés megállapítja, hogy az OCÖ által alapított intézmények, és kft-k becsődöltek, közel 50 millió ft tartozást, és kárt okozva az önkormányzatnak (lakásépítő kht, nyomda, roma esély szakiskola). Külön tételként említi meg a jelentés a MOL részvények értékesítését 60 millió ft értékben. Meg kívánjuk jegyezni, hogy ezek a részvények a mai értékpiacon megközelítőleg 2,5 milliárd ft-ot érnénének.
Állításainkat az ÁSZ jelentésével igazolni tudjuk. (Állami Számvevőszék: Jelentés az OCÖ pénzügyi-gazdasági tevékenységének ellenőrzéséről, ÁSZ elnökének Kovács Árpád levele.)
Ezekkel a tényekkel válaszolni szeretnénk azokra a rágalmakra, melyeket a jelenlegi OCÖ vezetése kap, éppen attól a Farkas Flóriántól, kinek vezetésétől többszörösen csődhelyzetben lévő OCÖ-t kellett átvennünk, és munkánkat az adóságok kifizetésével kellett kezdeni, hogy megmentsük az önkormányzatot és intézményeit a teljes működésképtelenségtől illetve a megszünéstől.
Tisztelt képviselő társaim!
Kérlek titeket, hogy ne a vádaskodásokra, hanem a tényekre építsetek.
Farkas Flórián bírósági eljárás alóli mentesítésének hírére az elnök OCKÖ-n kívüli ellenzéke Farkas lemondásának követelésével reagált. Horváth Aladár, Osztojkán Béla és Zsigó Jenő szerint a Lungo Drom elnökének ügye az egész cigányságot kompromittálja. A három politikus a kormányhoz és a legfőbb ügyészhez írott nyílt levelében az OCKÖ működését törvénytelennek és antidemokratikusnak minősítette, mivel az általuk képviseltek évek óta semmiféle ellenőrizhető, érvényes információval nem rendelkezhetnek a testületről. A politikusok kitérnek azokra a százmilliókra is, amelyekkel a kormány az elmúlt hónapokban stafírozta ki az OCKÖ-t, illetve amellyel támogatni szándékozik a cigány önkormányzatot. (Az OCKÖ nemrég százmilliót kapott az Országos Területfejlesztési Alapból és egy országos cigány művelődési központra is több százmilliót igényel.) "Fennáll annak a veszélye, hogy előre meghatározott felhasználási program, demokratikus nyilvánosság és ellenőrzés nélkül ez a pénz szűk csoportérdekek, választási célok elérését fogja szolgálni" - írják a nyílt levél aláírói.
Bár Farkas Flórián most elkerülte a büntetőeljárást (nem volt ez mindig így: az elnököt 1975 és ´82 között háromszor ítélték el, felfüggesztett és végrehajtandó szabadságvesztésre egyaránt), alapítványainak ügyészi vizsgálata még nem ért véget: tb-tartozásaik ügyében a Szolnok Megyei Főügyészség most folytat vizsgálatot. A Lungo Drom által létrehozott Cigány Szociális Központ több mint hárommillió forint tb-tartozást halmozott fel (úgy, hogy a járulékok összegét a szolnoki önkormányzat, illetve a munkaügyi központ rendszeresen átutalta számlájukra, csak ők nem fizették be). Nagyné dr. Török Tímea ügyész nem kívánt a most folyó ügyről nyilatkozni, annyit tudtunk csak meg, hogy Farkas Flóriánt a napokban hallgatták meg. Farkas Flórián szerint az egészségbiztosítási pénztár elengedte tb-tartozásukat, amit lapunk kérdésére a megyei pénztár elnöke kategorikusan cáfolt. Az elnök mindössze az anyaszervezet, a Lungo Drom és a pénztár közti részletfizetési megállapodásról tudott beszámolni.
Talán ennek a megállapodásnak köszönhető, hogy a Lungo Drom idén is kapott költségvetési támogatást a parlamenttől, 4,2 millió forintot. Bár még mindig ez a legtámogatottabb roma civil szervezet, apanázsa messze nem éri el az MDF-kormány alattit. Igaz, ma már nincs is akkora szüksége rá, hiszen az MSZP-nek van már egy OCKÖ-je is, idén 120 milliós állami támogatással, amiből jut az anyaszervezetnek, a Lungo Dromnak is. Pénzek csurognak ide-oda, de a fontos elvtárs nem veszhet el. Csak a nem kompromittált, nem zsarolható cigány közéletnek lesz nehéz elfogadtatnia magát, ha egyszer majd helyzetbe kerül.
A demokráciát a jogállam alapozza meg, a jogállamot pedig a jogszabályok. Ha tudsz nekem mutatni olyen jogszabályt, ami tiltja, hogy 1 képviselő oda szavazzon, ahova csak akar, akkor elfogadom, hogy nem demokratikus kiszavazni a pártból/frakcióból.
Elmarad Farkas Flórián nagy érdeklődéssel várt büntetőpere. Sosem tudjuk már meg, kezelt-e hűtlenül pénzt a Lungo Drom cigány szervezet, egyben az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat (OCKÖ) elnöke, megsértették-e a számviteli fegyelmet az általa vezetett alapítványoknál: Farkas Flórián eljárási kegyelmet kért és kapott, így tiszta lappal futhat neki a választásoknak.
Nem mintha a kisebbségi törvény megkövetelné a feddhetetlenséget a kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltektől, de a választások idején zajló büntetőper, esetleg egy bírói elmarasztalás beárnyékolhatta volna a felhőtlen és mindkét oldalról kiválónak minősített kormány-OCKÖ/Lungo Drom viszonyt. E kapcsolat fontosságát mind Horn Gyula, mind Farkas Flórián többször deklarálta, s egymás hátának lapogatásában odáig jutottak, hogy az OCKÖ (egyben a Lungo Drom) egyik alelnöke nemrég kijelentette - történetesen Nikolits titokminiszter fórumán -, hogy a cigányságnak érdeke az MSZP választási győzelme.
Harminc év csönd
Az ügyészség több, a Lungo Drom által létrehozott alapítvány ügyében folytatott és folytat most is vizsgálatot. (Mancs, 1996. március 7.) Ezek közül az Oktatási és Továbbképzési Központ Alapítvány és a Hosszú Út Alapítvány ügye jutott el a vádemelésig. Azonban a február 25-re kitűzött első tárgyalás (majd az egész büntetőper) elmaradt: kiderült, hogy Farkas Flórián eljárási kegyelemért folyamodott, amit meg is kapott akkor, amikor február 26-án az igazságügyi miniszter ellenjegyezte a köztársasági elnök döntését.
Az eljárási kegyelem iránti kérvényt a miniszter javaslatával együtt az IM továbbítja Göncz Árpád hivatalához. Dr. Zentai Gyula, a hivatal kegyelmi ügyekben illetékes munkatársa szerint nem fordult még elő, hogy ne kapott volna kegyelmet az, akit az IM javasolt. Zentai Gyula egyenesen így fogalmazott: "A politikai felelősség a minisztert terheli." Ennek némiképp ellentmond az IM kegyelmi főosztályának vezetője, Tőkésné dr. Bánki Edit által lapunknak írásban küldött nyilatkozat: "A köztársasági elnök diszkrecionális jogkörben - indokolási kötelezettség nélkül - dönt, nem köti semmilyen irányban őt a miniszteri javaslat."
Sajnos harminc évig nem tudhatjuk meg, hogy milyen nyomós okai voltak a miniszternek Farkas Flórián eljárás alóli mentesítésére. Az IM főosztályvezetője a titkosítást a személyiségi jogokkal magyarázta, a zárlat harminc évét pedig az adatvédelmi törvénynek a közérdekű adatok nyilvánosságával foglalkozó fejezetére hivatkozva: a belső használatra készült, valamint a döntés-előkészítéssel összefüggő adat a keletkezését követő harminc éven belül nem nyilvános. Gulyás Csabának, az adatvédelmi ombudsman munkatársának értelmezése szerint egy közfeladatot ellátó személlyel kapcsolatos adatok bizonyos esetekben, tehát feladatkörével kapcsolatosan közérdekű adatnak számíthatnak. Eszerint a titkosítás akkor lehetne megkérdőjelezhető, ha Farkas Flórián nem egy civil szervezet vezetőjeként, hanem OCKÖ-elnökként vált volna gyanúsítottá.
A kegyelmet egyébként nem osztogatják könnyen: február 26-án 188-ból tizenketten kapták meg, ebből öten eljárási kegyelmet, köztük Farkas Flórián - tudtuk meg Tőkésné dr. Bánki Edittől.
Holt lelkek
Korábban nem tűnt ilyen simának az eset: Farkas után sikkasztás ügyében is nyomoztak. Egy, az Oktatási Központ Alapítvány tulajdonában és Farkas Flórián kizárólagos használatában lévő autó - nem Farkas hibájából - összetört, amire a biztosító két részletben több mint nyolcszázezer forintot fizetett - tudtuk meg Hegedűsné dr. Nagy Ágnestől, a nyomozás során a fokozott ügyészi felügyeletet ellátó ügyésztől. Több mint ötszázezer forint az alapítvány számlájára futott be, háromszázezer viszont postán Farkas Flórián kezébe, amit az ügyész szerint a Lungo Drom elnöke sem tagadott. "A pénz útja ezután követhetetlenné vált: sem a könyvelésben, sem a házi pénztárban nem bukkantunk nyomára."
Alapos gyanú volt a pénz elsikkasztására, csakhogy az akkor még másodrendű (mára egyedül maradt) gyanúsított, Paksi Éva azt vallotta, hogy ő átvette a pénzt, és betette a házipénztárba. Ott pedig az összekeveredett a Lungo Drom többi alapítványának pénzével. A Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság végül a nyomozást bizonyítottság hiányában megszüntette, mert nem sikerült olyan adatokat beszerezni, amelyek Paksi Éva állítását megkérdőjelezhették volna. A pénz az év végi pénztárzáráskor sem került elő. Hegedűsné dr. Nagy Ágnestől megtudtuk, hogy a nyomozás végén Paksi Éva azt állította: a ´94 novemberében elküldött háromszázezer forint 1997 augusztusában bukkant fel a pénztárban.
A Farkas Flórián elleni vádpontok közül így egyrendbeli hűtlen kezelés és kétrendbeli számviteli fegyelem megsértése maradt. Az elnök az utóbbit az általa megbízott könyvelő kisebb hibájaként minősítette, Hegedűsné dr. Nagy Ágnes ügyész szerint viszont a Hosszú Út Alapítványnál nem is volt könyvelés. Egy, a praxisában példa nélküli esetet említett lapunknak: az 1991. október 29-én alakult Hosszú Út Alapítvány a vizsgálat során bemutatta naplófőkönyvét, pontosabban egy főkönyvet, amelynek borítójára a Hosszú Út Alapítvány neve volt ráírva. Csakhogy a naplófőkönyvben az APEH 343/1990. számú hitelesítése szerepelt: a hitelesítés az alapítvány megalakulása előtti év augusztus 28-án történt. A Hosszú Út Alapítvány neve alatt benyújtott dokumentum ugyanis Farkas Flórián korábbi (még a kommunista időkben létrejött) szervezete, a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége egyik alapítványának naplófőkönyve volt - tudtuk meg az ügyésznőtől. (Farkas Flórián 1989-től az MCDSZ főtitkára volt.)
Ilyen könyvelés birtokában érthető, hogy az alapítványok aggódtak az ügyészségi vizsgálat miatt. Többszöri kérésük ellenére sem adták ki számukra újból saját dokumentációjukat (dr. Kukri Éva, a vizsgálatot akkor folytató polgári szakos ügyész szerint az ügyészség ezzel a szokásos védekezési módot, az utólagos módosításokat akarta megakadályozni), de helyben betekinthettek saját könyvelésükbe. Dr. Kukri Éva szerint a papírokkal való másfél órás együttlét után az iratcsomagon látszott, hogy megbontották, valószínűsíthetően beletettek dolgokat. Hegedűsné dr. Nagy Ágnes pedig elmondta lapunknak, hogy ezt tanúvallomás is bizonyítja.
Nem, a képviselői jogállás önállóságát az jelenti, ha összefogunk a másik, adott esetben a választáson vesztes párttal, majd annak jutalmaképp pozicionális előnyökhöz jutunk, hiszen így már a választás vesztesei alkotnak olyan többséget, mint a választáson győztes párt, a szavazók jóvoltából.
Nem veszek részt olyan beszélgetésben, amelynek valaki pirosnak ábrázolja az égboltot, miközben bárki, aki rátekint és nem színvak láthatja, milyen színe van.
Nem inkább arról van szó, hogy született egy döntés, miszerint a Farkas Flórián vezette Lungo Drom kerül többségbe a OCÖ-ben, és ennek megfelelő elnökségi összetétel jön létre, a választók akaratából?
Ennek ellenére mi történik? A választáson vesztes szervezet jelöl valakit a Lungo Dromból, aki azt elvállalja és elnök lesz, mivel a vesztes szövetség támogatja.
Innentől felesleges bármilyen választást tartani, hiszen elegendő beszélni a mandátumot kapott képviselőkkel, nekik ígérni, és kész.
Kit érdekel, hogy a választók mit akarnak, hogyan döntenek, 'kinemszarjale'?
Ez nem hevesi, ez korunk balliberális receptje.
Gyurcsány új Magyarországa.
Ez a pofád befogod, ülsz a helyedre, beállsz sorba és teszed a dóg'od Magyarország. Az 'el lehet menni kérem szépen! Tessék!' Magyarország.
Felesleges itt mindeféle erőlködés, a demokratikus eszközök, vagy a polgári engedetlenség se számít itt semmit. Semmit.
Itt egy tartós berendezkedés zajlik, ez az új oligarchia, attól tartok meg kell várni, amig szétrohad és felzabálják a nyüvek. (Értsd: saját teremtményei.)
0rbán számára nem volt nehéz megvenni, hiszen csak h0natyát kellett csinálnia belőle, amit az MSZP-től sosem kapott volna meg, mint ahogy K0l0mpár sem.
Rosszul emlékszel. Flóri a "régi", MSZMP-s cigánypolitikából jött (Cigánytanács, MCDSZ), és Horn Gyula embere volt egészen addig, amíg Orbán meg nem vette. Az MSZP kézből etette mindvégig, de Orbán ráígért.
Fl0ri mindig is az aktuális kormánypártokhoz húzott, aztán ha elbuktak, akkor átpártolt. Végül a fidesznél kötött ki, azóta 0rbán is akkora lúzer, mint ő, vagy még nagyobb. Nem hiszem, hogy valaha is kommunista volt. Hornéknak is felkínálta magát, de nem kellett nekik. Én így emlékszem.