Vajon valóra válik az álom, vagy megy minden úgy, ahogy addig, míg az álmot el mertük kezdeni élni? Ti hogy vagytok ezzel? Van álmotok? Elkezdtétek élni, vagy még vaciláltok rajta? Vagy nem meritek megtenni?
gyönyörűséges kisvizsijeink vannak, februárban elvihetőek! 3 fiúcska és 4 lányka leledzik itt. a foguk tegnap kezdett el kijönni, szépen eszik már a kaját, nem csak szopikáznak... felhívom mindenki figyelmét, hogy januárban még nem adjuk oda őket, hadd szopjanak csak, amíg lehet!:P csinálok mindjárt egy külön képtárat róluk (az iwiw-en), hogy meg lehessen nézni őket. áruk 10 ezer ft, törzskönyv nélkül, féregteleníteni a héten fogja őket az állatdoki. érdeklődni nálam lehet, mint már volt is olyan, aki megtette... természetesen a lefoglalt kutyokat másnak már nem adjuk, tehát nemi különbözőségeik miatt érdemes szólni.
"Tegyél a tűzre, Kedvesem, mert fázom, jaj, nagyon. Kisírt szememre gyógyírt szórj és víg imát, vakon. Oltalmazó tenyereddel takard el bánatom. Légy hívő hitvesem, s én vágyad vállalom."
Nemtom mé, de vhogy az az érzésem, mondhatni álmom, hogy 42 éves koromra érek be. Majd. Fogalmam sincs, honnan jön ez, de addigra képzelek magamnak hatttalmas karriert, rengeteg munkát és kiegyensúlyozott életet. Hogy addig mi fog történni, azt pontosan nem tudom még, valami majd biztos. Ráadásul ennek úgy kellene megvalósulnia, hogy semmit nem teszek érte, hanem szépen csak jön minden. :D (Az úgy szokik, ja.) Eccer régebben volt egy csillaghullás. (Jó, ez itt a röhögés helye, na.) Kívántam akkor magamnak valamit, teljesült is. :)) Mondjuk ez után a teljesülés után éreztem rá arra a nagy bölcsességre, hogy csak olyasmit kívánjon az ember, amitől nem fél, hogy valóra válik. :) De tanultam az esetből (tényleg?, jóasszony, ébredj már!), mindegy, tanultam. Ha bármit is kívánnék magamnak bármikor, az valamiképp a szabadsággal függne össze. Vagy külső, vagy belső szabadság kell. Nem tudnék anélkül létezni. A legjobb volna persze a 2 in 1, de ha az nincs, akkor legalább belső legyen. Vagy legalább olyan, ami ideiglenes jelleggel, két kötelezettség közt tör rá az emberre. :)) Ideiglenes jellegű, helyzettől függő szabadság. :) Hihihi, de jó fej vagyok, megint feltaláltam a spanyolviaszt. És most megyek ki a napsütésre olvasni. Basszus, hogy nincs nekem szabadságból egy laptopom, amit most jól kivihetnék a verőfénybe a napra! (Fórumfüggő szabadság... istenkém, ma tényleg formába lendültem. Két kávé.) És függőágyat kívánnék még. Két alkalmas fa közé. Sötétciklámen és zöld színben. Csíkosat.
Áááá!! Gyanús volt, hogy valami ilyesmi fog történni :))))))
Forgács a szerencsésebb alatta, vagy inkább széna? A felajánlásodat pedig sűrű titokban tartom, nem hiszem, hogy a kisasszony belemenne ilyesmibe (mármint ilyen pörköltes megoldásba, hehe). Nézd, elvileg ő már egy felnőtt, döntésképes nő. Hm... no, majd meglátjuk, mi lesz :)
a nyúl kitűnően tartható házban. nyúlházban :D :D :D
a ketrec nálunk hajópadlóból készült. ebben lakozik az állat. de ha vettél nekije nyúlat, és megunja, gondolj rám. ezért aztán:
-- ha lehet lány nyulat vegyél, nekem nagyon fasza liliomtipró bakjaim vannak
-- ha lehet, ne etessétek csokival
-- ha lehet, olyan füvet kapjon, ami nem aznap szedett, hanem kicsit fonnyadt egy napot
-- végül nőjön szép nagyra, és legyen nekem FINOM EBÉDEM BELŐLE!!!!
számíts rá, hogy a nyúl, mint minden vegetáló lény, szarik. és az biza illatilag fel tudja dobni a lakásod, ha ritkán kerül kitakarításra. mivel általában a vállalás csak egy-két hétig tart, jobb, ha időben utánanézel, mit, hogyan kell csinálNOD! :D :D: D
Köszi, még sosem hallottam ezt a szót. Nyúlketrecet nem vállalsz? ;) A lányomra rájött, hogy nyulat kér a szülinapjára. Megáll az eszem :DDDD Fogalmam sincs, lehet-e egyáltalán lakásban tartani. :o
a pulykapecu egy, a bakfis pulykák számára épített alkalmatosság, amiben éjjel álomra hajthatja a fejét, nappal futkározással késletetheti a súlygyarapodást.
Álom, álom................... Álmom a tanya.............. megvan, tovább álmodok............. - Felújítás - szépen bekeríteni, - állatok (mindenféle), /már néhány van/ - nyugalom, béke csend, /megvan, remélem így marad/ - néha buli, család-barátok
mind ehhez nem gazdagnak lenni, csak ne azon keljen agyalni mi lesz holnap.
nagyon azon vagyunk, hogy végső legyen, nem hiába vesszük meg. de rengeteg dolgot kell csinálni a házzal, nem is tudom, hogy mikorra tudjuk kényelmesen lakhatóvá tenni...
jah, bocs, egyszer majdnem feladtam, de győzött sok hónap után(6) a mindenképpen túlélés! pedig az nagyon durva volt:( azután, és előtte a többi, az mind csak hepinek mondható.
hidd el, hogy lesz! annyi mindenen mentem már keresztül (most megint ez a költözés, és még mindig nem tuti a kölcsön, mi meg javában rámolunk a házba, mert akarni kell, nem lehet semmi gát, ami miatt vissza kellene lépjünk, ráadásul egy raklap pénzünk már benne...), sosem volt még olyan, hogy feladjam bármi miatt is! bízz magadban, hogy meg bírod csinálni, sztem ennyi kell csupán:) menni fog!:))
