A fosszilis tüzelőanyagok mértéktelen kibocsátása ökológiai katasztrófával , globális felmelegedéssel fenyegeti a föld élővilágát.
A széndioxid kibocsájtás csökkentése érdekében illetve a globális felelősségvállalás jegyében indult Irán új energetikai programja amelynek gyakorlati megvalósulását eddig megnem értés és bizalmatlanság gátolja.
Ennyi pénzre, 45 billió dollárra, a világ GDP-jének évi 1,1 százalékára van szükség a kőolajkereslet 27, és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 50 százalékos mérséklésére a következő negyven évben. Évente átlagosan 35 széntüzelésű és 20 gáztüzelésű erőművet kell felszerelni a széndioxidot megkötő berendezésekkkel. Évente 32 új atomerőművet és 17.500 szélturbinát kell üzembe helyezni.
Továbbá sok egyéb mellett összesen 215 millió négyzetméter napelemre és egymilliárd hibrid autóra is szükség lesz a zökkenőmentes váltáshoz.
A kutatók jelentős része úgy véli, rövid távon csak az atomenergia jelent megoldást az globáls ökológiai katasztrófa elkerülésére.
A változás nem egyik napról a másikra történik. Vegyük az atomenergiát, aminek az alapjait a negyvenes években tették le, és aminek közel harminc évre volt szüksége, hogy a civil társadalom is hasznát lássa. Ma, amikor az alapok már hatvanévesek, még mindig csak a teljes energiafelhasználás hét százalékát szolgáltatják az atomerőművek. Mennyi idő kell akkor a következő technológiáknak az áttörésre? Nincs hatvan-hetven évünk tervezgetni, ehhez már késő. Az atomenergia egyébként problémáink megoldásában megkerülhetetlennek látszik.
Csak hát ott volt Csernobil.
Valóban, ha nincs a katasztrófa, ma az atomerőművek fedezhetnék az energiaigényünk több mint húsz százalékát, már ha a robbanás előtti növekedést vesszük alapul. De ott emberek hibáztak, azóta meglehetősen sokat tett a világ annak érdekében, hogy többé ne történhessen hasonló. És miközben a balesetről beszélünk, elfelejtjük, hogy az atomerőművek olcsó energiát termelnek és gyakorlatilag nincs szén-dioxid-kibocsátásuk, miközben ha széntüzelésű erőműben szeretnénk előállítani ugyanannyi villamos energiát, mint Pakson, akkor évente 18 millió tonna szén-dioxidot bocsátanánk ki. Persze a biztonság fontos kérdés, és a sugárzó hulladék elhelyezése egy megoldandó probléma, és az üzemanyag is véges, de jelenlegi felhasználás mellett még több száz évre elegendő radioaktív uránkészlet áll a rendelkezésünkre.
Nem nagyon beszélnek róla , de miután győzött az iráni iszlám forradalom , akkor leállították az iráni atom projectet (ez valószinüleg békés volt) , mivel ez az atomizé ellentétes az iszlámmal. Az irakkal folytatott háború után , felülvizsgálták ezt az álláspontot. Mondjuk mintha Szaddámot hallgatólagosan támogatták egyesek . Nem fenyegettek igazán addig senkit. Meg tudom érteni őket. Csinálják csak meg az atombombájukat.
A fosszilis tüzelőanyagok mértéktelen kibocsátása ökológiai katasztrófával , globális felmelegedéssel fenyegeti a föld élővilágát. A széndioxid kibocsájtás csökkentése érdekében illetve a globális felelősségvállalás jegyében indult Irán új energetikai programja amelynek gyakorlati megvalósulását eddig megnem értés és bizalmatlanság gátolja.