Amúgy kelet Szlovákiában is ismert a fenképezőgép. Én még ezen a szón nőttem fel, jobban mondva a nagyszüleim használták, akik viszont korban a dédszüleim lehettek volna. A későbbi generációknál egyre ritkább. Az én generációm már csak fényképezőzik:-) De falusi környezetben, idős embereknél még hallható.
Ne forszírozzátok légyszi ezt a Partiumot, annak a szónak is van ugyanis egy elsődleges jelentése: az 1690 és 1867 között köztes jogállású, Erdélyhez is meg Magyarországhoz is tartozó területek, vagyis Közép-Szolnok és Zaránd megye ill. Kővárvidék összefoglaló neve. A román használatban egyébként főleg a Crişana, a Máramaros és a Bánát régiók egymáshoz való viszonya a problematikus (és ez nem egy szubjektív benyomás, de már többször olvastam ilyen tájfogalmakat és regionális identitást taglaló publicisztikákat az elmúlt pár évben).
Nekem is van hasonló partiumi ismerősöm, természetesen ő is kikérte magának. De ez csak azt mutatja, hogy e tekintetben a mai magyarországi és romániai magyar eltér egymástól.
Szerintem ezen lehet vitatkozni, csak semmi értelme. Az Erdély szónak létezik egy hagyományos tájnévi jelentése, illetve létezik egy olyan, újabb jelenetés, hogy ’a történelmi Magyarországnak a mai Romániához tartozó része’. Az előbbi jelentés szerint Erdélybe természetesen nem tartozik bele Nagyvárad, az utóbbi szerint igen. Úgyhogy ezen szerintem nem érdemes vitatkozni.
„bárkinél előfordulhat, hogy az nyk vagy nk hangkapcsolatnál az első zárhang zárja nem pattan fel” Ne finomkodjunk! Az n/ny zárja sosem pattan fel, ugyanis ők nem explozívák, hanem okkluzívák, azaz felnyíló és nem felpattanó zárhangok. Ha homorgán mássalhangzó követi őket, akkor meg természetesen a felnyílás se játszik. Az n-t mindig homorgán mássalhangzó követi, hiszen mássalhangzó előtt az n képzési helyét a követő mássalhangzó határozza meg. A mai köznyelvben azonban az ny-nél nem ez a helyzet. Tehát a két nyelvváltozatot nem a zárfeloldás különbözősége, hanem a zár helye, azaz a ny hasonulási képessége különbözteti meg. Más kérdés, hogy az azonszótagú n többnyire egyetlen nazális jegyként jelenik meg a VnC szekvenciákban a folyamatos beszédben. Ez persze igaz, de tulajdonképpen semmi köze a kérdéshez.
Szerintem gyors beszéd és/vagy nem túlságosan gondozott beszéd esetén bárkinél előfordulhat, hogy az nyk vagy nk hangkapcsolatnál az első zárhang zárja nem pattan fel, azaz a zár csak a k ejtésekor szűnik meg. Ez technikailag azt eredményezi, hogy az é nazalizálódik, pótlólag az eltűnő n vagy ny hangért. tehát ekkor fé~képezőgép ejtés valósul meg (~ jelzi az előtte álló é orrhangúságát). Ekkor nem is tudhatjuk, hogy n vagy ny hang volt, aminek eltűnése a nazalizációt eredményezte.
Nekem úgy tűnik, a szóvégi helyzet megint más eset. Ezt találtam egyébként:
A "sovány" szó térképlapjának elemzése a Romániai magyar nyelvjárások atlaszából, a Magyar Nyelvjárások 1999-es évf.-ban (Katona Krisztina): "Az ny : n (palatális : depalatális) szembenállás esetében nem mutatható ki területi elhatárolódás, a nyelvterület egészén együttesen van jelen mindkét változat." Ezzel párhuzamosan ugyanott olyan szavak végződnek ny-re, amelyek a köznyelvben n-re (kalány/kalán).
A jelenség inkább archaizmus, tehát régebben a köznyelvben is megvolt, s így általában a peremnyelvjárások esetében konzerválódhatott, de nekem is a palóc területek rémlenek leginkább. De nem tipikus palócság, ennél azért jóval tipikusabb jelenségek is vannak.
Amúgy viszont ez a depalatalizáció megnevezés nem igazán tetszik, mert azt sugallja, hogy ny helyett n ejtődik. Viszont erről szó nincs, hiszen ŋ ejtődik valójában. A jelenség rendesebb leírása az, hogy míg a köznyelvben csak az n viselkedik semleges nazálisként, azaz örökli a rákövetkező mássalhangzó képzéshelyét, ebben a nyelvváltozatban az ny is ezt teszi.
Kedves vrobee, Az hiszem, nincs valódi vita köztünk. Egyes földrajzi fogalmak történetéről, változásairól (ilyen "Európa" is) izgalmas könyveket lehetne írni. Ma egymás mellett létezik a tájfogalom szűkebb és bővebb értelmezése. A keveredést jól tükrözi a román Wikipédia Ardeal cikke. Van ott egy képecske, rajta egyszínűre festve az egész Kárpátoninnen (azért Bánát nélkül), közben meg a szöveg 11 mai megyét sorol Erdélyhez, Szilágyot nyilván véletlenül - Bihart véletlenül sem. Én pl. elég konzekvensen kerülöm a fogalom kiterjesztett használatát és ritkán kerülök bajba. Várad pl. lehet Bihar, Románia, határvidék stb., a kontextustól függően. De toleráns vagyok azokkal szemben, akik használják. Pusztán arra szerettem volna fölhívni Mitoszkiller figyelmét, hogyha nem akarja, Nagyvárad nem Erdély. Ja, Kárpátoninnen: az 1918 előtti ideáti román sajtó használta a ciscarpatin jelzőt (a transcarpatinnal párban), de ez nem éledt föl. A revizionista irodalomban nem vagyok otthon, de ha már, akkor eszembe jut az irredentát szolgáló tudományos művek vsz. legjobbikának az elegáns megoldása, a címében - Kniezsa István: Kelet-Magyarország helynevei.:)
Én meg azt gondolom, hogy az ny depalatalizációja t előtt teljesen természetes és nem jellemző jobban egyik vagy másik nyelvjárásra.
Elhiszem, hogy gyakori és több nyelvjárásban előfordulna, de hogy természetes (általános) lenne, azzal azért vitatkoznék. A mai magyar köznyelvben szerintem azt mondjuk, hogy "könnytől", és nem azt, hogy "könntől". Továbbá itt k előtti depalatizációról volt szó.
---
Amit az Erdély-Partium viszonyról írtál, az lenyűgöző. [size]Talán annyit, hogy a Partium a revíziós törekvések idején lett "minden, ami ma Románia, és Erdélytől innen van" értelmű. Az pedig szerintem természetes, hogy mostanában az Erdély szó a Románia teljes ex-magyar részét jelenti. Egyrészt gyakran van szükség a megnevezésére, és a legkézenfekvőbb annak a területnek a nevét kiterjeszteni, ahol a legtöbb magyar lakik. Másrészt pedig, ahogy tudom, a román felosztás szerint is ez a terület (Bánát és Máramaros nélkül) Transsilvania, amit mi klasszikusan Erdélynek feleltetünk meg.
<< Egy kép, amely a Királyhágóról mutatja Erdélyországot :)
Viszonylag képlékeny fogalom az, hogy Erdély, mivel emberek használják. De a legjobban indokolt és egyben a legnagyobb presztizsű az a földrajzi-történeti alapú meghatározás, amely szerint nagyjából megegyezne a valahai Erdélyi Nagyfejedelemség területével. Ez az, amit 1867 és 1918 között hivatalosan "Királyhágón túl"-nakneveztek. Ez elég is lesz nekünk, maradjunk a Királyhágónál, mint a történeti Erdély legközismertebb határpontjánál. Ehhez a bizonyos hágóhoz Nagyváradtól még 66 km-t kell autózni keletnek. Ott kezdődik Erdély. Ezt régen mindenki tudta, de nekem is vannak nagyváradi ismerőseim (magyarok is, románok is), akiknek ezt külön bizonygatni kell. Aminek az oka a történelmi amnézián túl az, hogy nyilvánvalóan inkább szeretik magukat erdélyieknek tartani, mint a Senkiföldéhez tartozónak. Nem tudom. Szerintem biharinak lenni éppolyan szép dolog. Ha pedig magyar nyelvjárásokról beszélünk, akkor különösen nem haszontalan ezt a megkülönböztetést alkalmazni, hiszen a Királyhágó után Bánffyhunyadnál, ahol már magyar falvak vannak, kezdődik a mezőségi nyelvjárásterület, ideát meg Biharban más nyelvjárásokat beszélnek (Körösök vidéki, vagy ahogy akarod). Ja, mostanában (1990 óta) ilyet is mondanak mindazon területek jelölésére, amelyeket elég bonyolultan úgy lehetne leírni, hogy amik nem Erdély, de 1918/20-ig Mo.-hoz, azóta Romániához tartoznak (amelyek egyébként nagyobbak, mint Erdély) - hogy: Párcium (pl.: Partiumi Keresztyén Egyetem). De ne dőljünk be nekik, volt olyan, hogy Párcium, de Nagyvárad az nem Párcium, hanem Bihar, Bánát meg Bánát, Szilágy meg Szilágy stb. Hivatalosrománul egyébként korrekten úgy hívják azt a részt, ami Bánát, Máramaros, Erdély és a határ között van, hogy Crişana (http://en.wikipedia.org/wiki/Crişana). De Váradon van pl. Transilvania szálló és ha megkérdeznénk a lakókat, a többség biztos azt mondaná, hogy Erdélyben lakik (a románok még inkább, mint a magyarok). Sok boldogságot egyébként!:)
Amit az Erdély-Partium viszonyról írtál, az lenyűgöző. [size]Talán annyit, hogy a Partium a revíziós törekvések idején lett "minden, ami ma Románia, és Erdélytől innen van" értelmű. Az pedig szerintem természetes, hogy mostanában az Erdély szó a Románia teljes ex-magyar részét jelenti. Egyrészt gyakran van szükség a megnevezésére, és a legkézenfekvőbb annak a területnek a nevét kiterjeszteni, ahol a legtöbb magyar lakik. Másrészt pedig, ahogy tudom, a román felosztás szerint is ez a terület (Bánát és Máramaros nélkül) Transsilvania, amit mi klasszikusan Erdélynek feleltetünk meg.