Keresés

Nem árt, ha tudod. Előszőr adekvát társadalmi modellek kellenek, a matematikusok csak utána jöhetnek. 

Miért gondolod, hogy az országos egyenleg bárkit is érdekel? Pláne a kormányt? Ezt a mait.

Valóban bonyolult rendszerekről van szó. Ezért találta ki az EU a társadalmi partnerek bevonásával készült hatástanulmányok rendszerét. Ennek folyamatában az a számtalan különféle társadalmi csoport, melyre az adott intézkedéscsomag vonatkozik, illetve hatással van, valamint azok, akik az intézkedések végrehajtásában, későbbi sorsában meghatározó befolyással bírnak (ezeket hívják stakeholder-nek) hallathatja a véleményét, és adott esetben befolyásolni tudja a döntést.

 

Ennek a mo-i gyakorlata azonban olyan, hogy az egyes minisztériumok kidolgoznak valamit, majd péntek délután szétküldik és hétfő reggelre véleményt várnak a különféle szervezetektől. Így aztán ez inkább csak jelképes gesztus a részükről, a szervezeteknek nagyon is "top"-on kell lenni ahhoz, hogy érdemhez hozzászóljanak, és az sem lehetséges, hogy a szervezet szélesebb tagsága hallassa a hangját.

 

Természetesen vannak matematikai módszerek, de sok döntés nem írható le könnyedén matematikai változókkal, és sokszor olyan nézőpontbeli, attitűdbeli változások meghozatal lenne, amit a be-nem-vont társadalmi partnerek nem fognak tudni megtenni. Úgy is fogalmazhatnék, hogy együttműködési készség helyett dacot, ellenállást hoz létre bennük a nemtelen eljárás.

 

Márpedig a legtöbb strukturális társadalmi döntéshez elköteleződés, közös akarat, közös motiváció, az érdekek eredőjének megtalálása, egymást erősítő hatása kellene. Az, hogy valóban a társadalom döntése legyen, és ne néhány ezer adminisztratív vezető akarata érvényesüljön. Ezek hiányában tapasztaljuk azokat a jelenségeket, melyek pl most az egészségügy, az oktatás átszervezése kapcsán történnek. Emiatt nincs kedv résztvenni a közösségi szolgáltatások működtetésében, tehát nulla az adómorál. Stb.

 

Szóval lenne még mit tanulni a demokráciában.

Igen. Valóban bonyolult rendszerről van szó, de jó közelítéssel kiszámolható.

 

Persze, sok a változó, de nem több ötven-száznál. Egy ilyen rendszert a mai számítógépes apparátussal lehet kezelni simán.

 

Egy jó matematikus gárda - játékelméletben, dinamikus rendszerek leírásában és numerikus módszerekben járatos - meg tudja csinálni.

 

 

A legális szféra alábukhat a fekete gazdaságba, de ha már a fekete gazdaság döglődik akkor nincs hova menekülnie. Ezért van az, hogy a foglalkoztatás stagnálásávan, nő a munkanélkülésg. Akik jelentkeznek és regisztrálnak, azok a fekete gazdaságból kiszorúlt tömegek, akik láthatóvá váltak, de a zömük még ekkor se regisztrál, ezért felmérhetetlen az arányuk.

Én nem hallottam olyan kutatási projektről itthon, ami gazdasági szimuláción vizsgálná a politikai intézkedések hatásait. Ha belegondolsz, ez nem véletlen.

A kérdésem az lenne, hogy a megszorítások hatását pontosan

hogyan számolják ki? Van valamilyen modell, amin szimulálni

lehet a különböző intézkedések következményeit?

 

Például arra gondolok, hogy ha kivetnek egy új adót, akkor

ugye viszonylag könnyű kiszámolni, hogy a bevezetés

pillanatában ez hány embert érint és ha mindenki

rendesen befizeti, akkor mennyi bevétele lesz az államnak.

 

De hogyan modellezhető az, hogy a vállalkozásokat érintő

terhek növelése hány kis cég bezárásához fog vezetni,

hány vállalkozóból lesz munkanélküli, mennyire esik vissza

a termelés és a fogyasztás... Ki lehet számolni, hogy

mindez hogyan érint egy-egy területet az országban?

Vagy azt, hogy milyen kihatásai van az árakra az, amikor

a kis cégek x százaléka tönkremegy...?

 

(Nem politikai szempontból akarom megközelíteni a témát.

Mégis felvetődik a kérdés, hogy ha valaki nekiugrik egy olyan

dinamikus rendszernek, amit valószínűleg csak kismillió-

változós egyenletekkel lehetne leírni, akkor erős túlzás

azt állítani, hogy pontosan tudjuk a kimenetelét annak,

ha itt-ott megváltoztatunk néhány bemeneti értéket... nem?)