Mózer András: Simor vagy Gyurcsány lesz-e a felelős?
25 hozzászólás 2009. március 16. 07:40 | Utolsó módosítás:2009. március 16. 15:55
Hiába a kitartó belvárosi pletyka, hogy Simor távozásra szólította volna fel Gyurcsányt, vagy fordítva: a heves cáfolatok csak arra utalnak, hogy valami történt közöttük. A nyilatkozatháború célja: egyértelműsíteni a felelősséget az esetleges összeomlásért.
„A miniszterelnök és a jegybank elnöke nagyon korrekt és ha szükséges, napi szintű együttműködést folytat, hogy a forintot megvédje” - ezzel a rövid nyilatkozattal utasította el múlt hétfőn Budai Bernadett kormányszóvivő azokat az értesüléseket, hogy Gyurcsány Ferenc és Simor András között nem egészen felhőtlen a kapcsolat. Sőt valójában azt is, amit a pesti pletyka tudni vélt: olyan kemény mondatok is elhangozhattak közöttük, amit az egyik vagy a másik fél lemondásra való felszólításként élt meg.
vannak olyan cégek, ahol könnyű embert kapni, de a képzett munkaerőt igyekeznek megtartani...
ps. egy egy cég, ha átvilágíttatja magát spórolhat, hatékonyságot növelhet...
(erről mindig az barátom asztalosipari cége jut eszembe, egy srácnak dolgoztka és felajánlotta, cakk-pakk átnézeti a céget, a 4 millás bútorért cseréba... (((persze oda vissza számlázva))) szóval évi 15 milla megtakarítás lett, és úgy 20-30 milla hatékonyságnövekedésből szármnazó eredmény
ha a közpénzből idén/jövőre/és utána egy jó darabig, 1,7/1.2?/1.2?/1.2?( mennyi a rendszeres évenkénti)?
szóval millárdokkal ócsóbban végzik ugyanazt a munkát akkor megéri...
én adómból is megy...
és annak azoknak a millárdoknak is lehet értelmes helyet találni...
nekem inkább az a bajom, hogy sem az Eü, sem az oktratás (minden szintje) sme az önkori rendszer/parlamnet sem a kormány háttérintézményei nem esnek át ilyen átvilágításon és átszervezésen...
egy ilyen etvilágítás eredményén nagyokat pislongnánk, hogy hányszáz millárd folyik értelmetlenül stb...
és ezt csak külsös cég csinálná meg korrekten, akinek a kialkudott áron kívül semmi érdeke nincs a posványba...
:) aki egy adott cégnél dolgozik, az nem alkalmas átvilágításra, átszervezésre, kirugások munkafegyelem, munkakör átalakításra, mivel nyakig benne van az adott rendszerben...
ha neked drága ne rendelj ilyet, van akinek megéri...
ps. végkielégítés+kifizetés... kb. 23% a megtakarításnak...
ja és sok ember dolgozik rajta, felmérés időszaka, analízis, javaslatok kidolgozása...
közbe rendszeres jelentések, felmérés eredményésről, javaslatokrok, javaslatok megvitatása, és ált az átalakítást is figyelék, és az új szerkezetet is tesztelik...
Az Index megkeresésére a jegybank sajtóosztály közölte azt is: „meggyőződésünk, hogy a hatékonyságjavítás nemcsak a jegybank érdekeit, de össztársadalmi érdekeket is szolgál... alapvető felelősségünk, hogy a hatékonyság elvét magunkénak valljuk". Az MNB szerint a hatékonyságjavító programmal azt is elérhetik, hogy nemcsak beszélnek a közpénzekkel való takarékos gazdálkodásról, hanem hosszabb távon is ebben a szemléletben cselekszenek.
.
.
.
Mellébeszélés, hazugság. Ha így lenne, akkor az MNB-ben lenne egy 3-4 fős belső csapat közalkalmazotti fizetés szerint havi bérben, és akkor nem kéne 300 milliót kiperkálni egy ilyen átvilágításosdi fércmunkára.
Az elmúlt év elején döntött úgy a Magyar Nemzeti Bank vezetése, hogy átfogó vizsgálatot indít a jegybanki működés hatékonyságának feltérképezésére – közölte megkeresésünkre az MNB sajtóosztálya. Az átvilágításra kiírt jegybanki tendert nettó 392 millió forintos ajánlattal elnyerő McKinsey and Company nemzetközi tanácsadó cég – amely végül, mivel a szolgáltatás egy részét a jegybank nem vette igénybe, áfa nélkül 280 millióért dolgozott – hatékonyságvizsgálatának eredményeként az MNB a bank éves működési költségeinek 11 százalékát jelentő összeget, mintegy 1,7 milliárd forintot takarít meg. Ez az összeg a hatékonyabb munkaszervezésből, a működési költségek csökkentéséből és a személyi költségek csökkentéséből jön össze.
Az Index létszámcsökkentésről szóló értesüléseit megerősítve az MNB elismerte: az intézkedések egy része érinti a bank létszámát. A jegybanktól 2009-ben és 2010-ben összesen 91 embert küldenek el, ami 14 százalékos létszámcsökkentést jelent. Így 2010 végére a bank létszáma a jelenlegi 652 főről várhatóan 561 főre apad.
A végkielégítésekre várhatóan 111 millió forintot fognak elkölteni. Lapunk úgy tudja, idén az elbocsátások első ütemében 41, 2009-ben összesen 67 dolgozót küldenek el, míg 2010-ben 24-et, valamint a bónuszok kifizetést erről az évről – a teljesítményértékelési rendszer átalakítása miatt – 2010-re halasztják.
.
.
.
Na most akkor ezzel kapcsolatban felmerül néhány kérdés bennem.
Legelőször is!!!
Egy ilyen vizsgálat miért kerül 392 vagy akár 280 millió forintba? Talán 1 éven át dolgozott rajta 100 ember? Nem hinném. Miért nem számít gazdasági bűncselekménynek ekkora pénzeket kifizetni pl erre a tanulmányra?
Másodszor... feltételezem, hogy azért az 1,7 milliárd forint "megtakarítás" a dolgozók elküldéséből jön össze. Ha ezt visszaosztom egyenlően, akkor az fejentként 18,68M Ft éves bérköltség. Miért kapnak ennyit? Olyan jól végzik a dolgukat? A forintárfolyam nem ezt mutatja.
Nem hallom azt a fikázást ami anno Járai ellen ment. Most nem túl drága a forint? A Parlamentben a szocik nagyon nekiestek Simornak, a Fidesz csak kevésbé.
A jegybank és a kormány érdeke nem különbözi egymástól. Az infláció csökkentése, miként az euró bevezetése is, közös érdek." – szögezte le Simor. Az elnök a lapnak elmondta, nem azért alacsony a növekedés, mert a jegybanki alapkamat valamennyivel magasabb szinten van, mint máshol. A magyar gazdaság verenyképességi tényezői közül jó néhány korlátozza a gazdasági növekedést régiós versenytársainkhoz képest.
Simor szerint a versenyképesség egyik legnagyobb problémája, hogy Magyarország túl van adóztatva, az állam gazdasági fejlettségéhez képest túl sok feladatot vállal magára, s ezeket a kiadásokat beszedett adókból kell finanszírozni. Simor András úgy vélte az előrevetített 250 milliárd forintos kormánzati adócsökkentés, ha nem a deficit növelése mellet valósul meg, akkor jó lépés lehet egy jó irányba.
"Mi a fontosabb a magyar társadalom számára? Egy gyorsan változó világban megőrizni a változatlanság látszatát, konzerválni a nem jól működő struktúrákat, vagy bátran és határozottan tenni a jövőnk érdekében?" - tette fel a kérdést Simor
"Az idén akár hat százalékra eshet a deficit, és jövőre is elérhető a 4 százalék, az azonban nem látszik, hogy 2009-ben mitől csökkene tovább a költségvetési hiány. Simor András szerint a kormány gyorsan költi a többletbevételeket."
Méhes elvtársnak a monetáris politika terén nincsenek igazán tapasztalatai, de képességei, menedzseri múltja alapján feltehetően képes lesz az ország egyik legszínvonalasabb elemzői gárdájával a háta mögött szakmailag jól megalapozott döntéseket hozni.
"Piacbarát" megoldás mellett döntött Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, amikor Simor Andrást, a Deloitte elnökét jelölte a jegybankelnöki székbe. Simort a piac a legesélyesebb jelöltnek tartotta, menedzseri képességei, eddig mutatott megfontoltsága erős fegyver lehet a kezében a következő években. Simor nem tartozott a politikailag "megbélyegzett" jelöltek közé, mely mindenképpen előny az erősen átpolitizált gazdaságpolitikában, és jó alap arra, hogy a jegybanki függetlenség elve továbbra is érvényesüljön. Simor eddig monetáris ügyekben nem igazán szólalt meg, tapasztalatai meglehetősen korlátozottak, viszont mellette szól, hogy a konvergencia tanács tagjaként már foglalkozott makropénzügyekkel, képességeit egy nagy tanácsadó és könyvvizsgáló cég élén bemutatta. Simor egyik legnagyobb kihívása, hogy az elnöki periódus végére az eurót hazánkban is bevezessék. Természetesen a feltételek megteremtése nem egyedül az elnök feladata és lehetősége, de mindenképpen a pálya csúcsát jelentené az esemény.
"Piacbarát" megoldás mellett döntött Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, amikor Simor Andrást, a Deloitte elnökét jelölte a jegybankelnöki székbe. A miniszterelnök olyan politikailag semleges személyt jelölt a posztra, aki feltehetően képes lesz az intézmény további függetlenségét biztosítani. Simornak jó esélye nyílhat arra, hogy elődjénél kevésbé konfrontatív módon alakítson ki munkakapcsolatot a fiskális döntéshozókkal.
Simor Andrásnak a monetáris politika terén nincsenek igazán tapasztalatai, de képességei, menedzseri múltja alapján feltehetően képes lesz az ország egyik legszínvonalasabb elemzői gárdájával a háta mögött szakmailag jól megalapozott döntéseket hozni.
Különösen fontos az elnökjelölt részéről is, hogy a kommunikációra különös hangsúlyt helyezzen, igyekezzen tiszta, konzekvens üzeneteket küldeni a piac felé. Bár az elnök csak egy személy a Monetáris Tanácsban, a döntések kommunikációja miatt mégis meghatározó szerepe van a piaci várakozások befolyásolásában.
Március 2-ától Simor András, a Deloitte könyvvizsgáló és tanácsadó cég magyarországi vezérigazgatója lesz a Magyar Nemzeti Bank elnöke - közölte péntek fél ötkor tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.