"Elindultak a reformok" - dicséri Gyurcsányékat az Orbán-kormány minisztere
Interjú Chikán Attila egyetemi tanárral
Hazafi Zsolt
2007. február 16. 07:35
„Hiányzik az ellenzék munkájából a szakmai profil, pedig az országnak az használna, ha az MSZP reformügyekben konkurenciát kapna” – nyilatkozta lapunknak az Orbán-kormány egykori gazdasági minisztere, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, aki azért is sürget reformokat, mert "a nagy ellátórendszerek még nem kerültek közel a valódi piachoz".
Stumpf szerint a Fidesz ígéretei beválthatatlanok, Rogán szerint változások jönnek a Fideszben
Ilyenre utoljara Sztalinnal volt pelda. Van ugye a Vezer, akinel ha valaki kegyvesztette valik, az azonnal csotannya alakul at, mint Gregor Samsa, magyarul a nep ellensegeve valik.
A part ugyan szalamizodik es hatalomra tobbet nem kerul, ezzel ellehetetlenitve a teljes magyar demokratikus berendezkedest (gyk: alternativa hijan nincs demokracia), de ez a rajongoi bazist egyaltalan nem izgatja, az o hituk a vezer megingathatatlansagaban toretlen, tortenjek barmi is.
Ez, meg persze a kenyszeres allamositasi, allami szerepvallalasi retorika.
Érdemes volt nézni tegnap az évértékelő alatt az arcokat. Stumpf arcán tisztán látszott a megrökönyödés, vagy inkább bosszúság a semmitmondó populizmus hallatán.
Kósa: Nem valószínű, hogy Orbán újra miniszterelnök-jelölt lesz MTI/ 2006. április 26., szerda 9:30
Bár Kósa Lajos szerint Orbánnak nem kell feltétlenül mennie a kongresszuson, azt azonban valószínűnek tartja a debreceni polgármester, hogy a következő parlamenti választásokon már nem Orbán Viktor lesz a Fidesz miniszterelnök-jelöltje. Navracsics Tibor szerint a párton belüli hangulat, a "bizalmi viszonyok" függvénye, hogy marad-e Orbán.
hát, a scmidt maca ügy, meg egyéb dolgok azt mutatják, hogy nagyon el akarnák hajtani; nem tudom, mennyien csápoltak ma a vezérnek, de, az a szerencséje, hogy nem tunnak megegyezni apárton belüli különböző érdekcsoportok, ezért aztán még sokáig garázdálkodhat; és a kormánynak csendben dolgoznia kell, hogy végre elinduljunk az úton; az eu-ban nem véletlenül pozitiv várakozások vannak, és figyelik, hogy ennyi nagymértékű átalakulást át lehet-e vinni, mert most nem egyetlen terület átalakításáról vagyon szó, hanem a nagy rendszerekről; 4 év alatt jó, ha végig lehet vinni egyet
Gyurcsány: a kartellezők százmilliárdos veszteséget okoznak az országnak 2007. február 16. 11:30 A miniszterelnök szerint a cégek közötti összejátszás jelentősen növeli a piaci árakat, ezzel pedig az adófizetőket károsítják a társaságok Az elmúlt időszakban nagyjából 100 milliárdos veszteséget okoztak az országnak azok a gazdasági társaságok, amelyek kartell-tevékenységet folytattak - mondta a kormányfő pénteken egy fővárosi szakmai konferencián. Gyurcsány Ferenc szerint a legszigorúbban kell fellépni az ilyen társaságokkal szemben és olyan államra van szükség, amely a versenyképesség megtartásához képes kikényszeríteni a jogszabályok betartását. Minden polgár, függetlenül attól, hogy milyen gazdasági, társadalmi, vagy politikai erő áll mögötte, csak a jog normáinak betartásával alakíthatja kapcsolatait - mondta a miniszterelnök. A miniszterelnök szerint a kartellezés nem új dolog. Az elmúlt 200 év sok tanulságot tartalmaz arra, hogy mióta verseny, piac van, a kartellezésre való hajlam létezik. Magyarországon ugyanakkor 2000 óta egyre nagyobb súlyú és egyre nagyobb területet átfogó kartell-megállapodásra bukkant a Gazdasági Versenyhivatal. A miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte az ilyenfajta megállapodásokat. Ezek ugyanis 10-40-45 %-kal növelik a piaci árakat, ezzel pedig az adófizetőket károsítják a szabálytalankodó társaságok. Ezáltal aki ez ellen véd, az minden álampolgárt véd, és a Gazdasági Versenyhivatal feladata tenni ezt. A GVH által szervezett pénteki nemzetközi konferencián felszólalt Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke is, aki elmondta: a gazdasági verseny tisztaságának megőrzése közérdek. Lomnici Zoltán beszélt arról is, hogy a Gazdasági Versenyhivatal kartell-megállapodásokkal kapcsolatos megállapításait szinte minden esetben megtámadják a bíróságon. A taláros testületek azonban ezeknek a határozatoknak csupán 7-8 %-át szokták megváltoztatni.
A kartell átlagosan tíz százalékkal emeli az árakat, szűkebb lehet a termékválaszték, rosszabb lehet a minőség, drágulnak a közbeszerzések, csökken a versenyképesség, kevesebb az innováció, lassul a gazdasági növekedés. Emiatt fontos a versenyjogi szabályokat megszegők elleni fellépés – hangzott el a GVH kartellkonferenciáján.
Gyurcsány: a versenytisztaság védelme a közjót szolgálja NOL • Népszabadság Online • 2007. február 16. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) néha nem kis nyomás alatt kell védenie a gazdasági verseny tisztaságát, amivel a közjót szolgálja.
A kormányfő a GVH Versenykultúra Központja által rendezett nemzetközi kartellkonferencián pénteken Budapesten elmondta: a felmérések szerint 2000 óta a Magyarországon kartellező cégek 10-45 százalékkal magasabb áron valósították meg a beruházásokat, és ezzel mintegy 100 milliárd forinttal rövidítették meg a központi költségvetést.
Philip Lowe, az Európai Bizottság versenyjogi főigazgatója kiemelte, hogy a háromnál több tagországot érintő versenykorlátozó megállapodás gyanúja esetén a bizottság is vizsgálódik, így az elmúlt hat évben 46 alkalommal összesen 6,2 milliárd eurós bírságot szabott ki kartellező cégekre.
"Sokra tartom a GVH, és Nagy Zoltán elnök úr tevékenységét, és arra bíztatom őt, hogy továbbra is keményen lépjenek fel a versenykorlátozó, és ezen belül különösen a kartell jelenségekkel szemben" - mondta a kormányfő. A miniszterelnök szerint izgalmas kérdés az, hogy az állam, a tisztességesek oldalán állva miképpen képes védeni polgárait, kisvállalkozásait, a tisztességes cégeket, a gyengébbeket, és méltányos gazdasági megállapodásokra kényszeríteni az erőfölénnyel rendelkezőket, vagy a tisztességtelen haszonra törekvőket. Gyurcsány Ferenc szerint nem múlhat azon egy vállalkozás sikeressége, hogy milyen gazdasági, politikai erő áll mögötte, hanem a szakmai teljesítményen.
Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke méltatta a GVH jogilag megalapozott tevékenységét. A megalapozottságot mutatja az is, hogy a testület határozatait a bíróságok mindössze 7-8 százalékban változtatják meg.
Philip Lowe elmondta: az USA versenyjogi gyakorlatában elfogadott, hogy a kartellező cégek miatt gazdasági hátrányt szenvedők kártérítésért a bíróságokhoz fordulhatnak, az unió versenyhatóságai és a bizottság vizsgálja, hogy Európában alkalmazható-e ez a gyakorlat. A bizottság egy Fehér Könyvet ad ki e témában, ami hozzásegítheti az érdekelteket a megalapozott döntéshez.
A főigazgató szerint a piaci szereplők számára a kartell csábítása folyamatos. Példaként említett egy 16 cég részvételével globálisan működő vitamin kartellt, amelyfolyamatosan 30-60 százalékkal magasabban tartotta az árakat, s így mintegy 55 milliárd dollárra tettek szert a tagjai. Ez ügyben már a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), az OECD, és a nemzeti versenyhatóságok is vizsgálódnak.
Nagy Zoltán, a GVH elnöke kiemelte: óvatos becslés szerint is a hivatal által 2002 és 2006 között felderített kartellek 64 milliárd forint kárt okoztak a fogyasztóknak, ám összességében az államot is megkárosító hatásával együtt a kár elérheti a 142 milliárd forintot. Az elmúlt négy évben a GVH több mint harminc esetben száznál több céget marasztalt el kartellezés miatt, és 20,2 milliárd forint bírságot vetett ki.
Példaként említette a 2003-ban indított autópálya kartell ügyet, ami az M7-es, az M3-as és az M70-es egyes szakaszait érintette. A GVH által rajtaütés során lefoglalt vezetői feljegyzések szerint a nyereség nélküli alapár 90 milliárd forint volt, míg a legjobb tender ajánlat 128 milliárd forint lett. Az ügyben a GVH a Strabagra, a Betonútra, a Hídépítőre, a Debmútra és az Egútra összesen 7,043 milliárd forint bírságot szabott ki. A GVH határozatát a Fővárosi Bíróság 2006-ban megerősítette, és az ügy jelenleg a Fővárosi Ítélőtábla előtt van. (MTI)
Gyurcsány: 100 milliárdos kárt okoztak a kartellek 2007-02-16 14:04:00 Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint a Gazdasági Versenyhivatalnak néha nem kis nyomás alatt kell védenie a gazdasági verseny tisztaságát, amivel a közjót szolgálja. A kormányfő a GVH Versenykultúra Központja által rendezett nemzetközi kartellkonferencián pénteken, Budapesten elmondta: a felmérések szerint 2000 óta a Magyarországon kartellező cégek 10-45 százalékkal magasabb áron valósították meg a beruházásokat, és ezzel mintegy 100 milliárd forinttal rövidítették meg a központi költségvetést. Philip Lowe, az Európai Bizottság versenyjogi főigazgatója kiemelte, hogy a háromnál több tagországot érintő versenykorlátozó megállapodás gyanúja esetén a bizottság is vizsgálódik, így az elmúlt hat évben 46 alkalommal összesen 6,2 milliárd eurós bírságot szabott ki kartellező cégekre. Még nem kellett fizetniük a megbüntetett biztosítóknak Törvénytelenül egyeztetnek a gyógyszerárról a patikák?
Kérdésessé vált az ingatlanadó 2008-as bevezetése tegnap - bár a pénzügyi tárca szerint nem változott az eredeti terv - írja a Népszabadság. Mindenesetre a kormány 2007-es, tegnap bemutatott munkatervéből hiányzik ez az intézkedés. Ráadásul Gyurcsány Ferenc, az MTV Nap-kelte című műsorában tegnap már feltételes módban beszélt az új teher bevezetéséről - inkább a rendszer átalakítására helyezte a hangsúlyt (a munkaterv is ezzel számol), és arról beszélt: adóemelésre nincs már szükség, inkább a terhek átrendezéséről lehet szó.
Tegnap Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium államtitkára elmondta: 60 milliárdos bevételt terveznek ebből a forrásból, de máshol éppen ennyivel csökkentenék a terheket. A kormány menetrendjében az adórendszer átalakításának végiggondolása viszont szerepel - lehetséges, hogy ennek keretében gondolják át az ingatlanadó bevezetését. Lapunk egyébként úgy értesült, hogy az ingatlanadóról szóló előterjesztés ősszel kerül a Parlament elé.
Mint ismeretes, a kormány a konvergenciaprogramban 2008-ra vállalta az adónem bevezetését. Szakértők szerint az iparűzési adót válthatná ki az ingatlanadó. (Népszabadság - VGO)
Hat eppen ez az ,hogy meg ennek ellenere is 42 szazalek a megkerdezettek kozul azt mondja maradjon ez a kormany:-))
Ha nem vetted eszre MO-on meg sosem azert bukott meg egy kormany mert gazdasagilag megszoritotta a nepeket.azt elviselik. Az uri pimaszsagot nem viselik el ezert bukott meg az elso MDF kormany,aztan Horn is ,meg Orban is.
Amkikor Horn aszondta nincs alternativa ,tudtam annak a kormanynak vege. na ezt nem szeretik a nepek.
Ha az embereknek lesz mibol kifizetni akkor bizony javulni fog.
Az ingatlanadot meg elobb utobb ugyis bevezetik akkor inkabb jobb elobb tulesni rajta.Megaztan sokfelekeppen lehet azt bevezetni,pl ugy,hogy leirhato a jovedelmi adoalapbol, vagy az iparuzesit parhuzamosan megszuntetni,ami egyebkent sem eu kompatibilis.Mellesleg sok helyen mais fizetnek ilyet .videken,ha mas is a neve ma.
Mondjuk, az bizonyára javulni fog, az ingatlanadóval pl. garantáltan..:))))
De nem is ez a lényeg. Hanem Stumpf "tájékozatlanasága". Ugyanis a tegnapi baromságát melyet a HVG-nek önként nyilatkozott, azt ma a saját intézete eredményével cáfolta..:)))
"februárban a kormányváltást kívánók kerültek relatív többségbe: már 44 százalék támogatná a kormányváltást, szemben a jelenlegi kormányt támogatók 42 százalékos arányával."
Ez kivalo eredmeny a kormany szamara azok utan amit eddig lenyomtak a lakossag torkan,ugyhogy kar orulni ennek az ellenzeki oldalon. ez nagyon konnyen visszafordulhat ,ha a megszoritasok utan az emberek egyeni helyzete javulni fog.
Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke, egykori kancelláriaminiszter a HVG-nek adott interjújában nyíltan beszélt a Fidesszel és Orbán Viktorral kapcsolatos meglátásairól, tapasztalatairól.
Azzal, hogy a Fidesz integrálni kívánja őket is, csak saját manőverezési lehetőségeit csökkenti, akkor is, ha a számok azt mutatják, hogy a párt 500 ezerrel növelte táborát, az MSZP népszerűsége pedig történelmi mélyponton van, mivel a szavazási hajlandóság gyorsan megváltozhat. Arra a kérdésre, hogy maradjon-e a kormány vagy jöjjön-e az ellenzék, a relatív többség már az előbbire mond igent - figyelmeztet a politológus.
---------
Látezik, hogy Stumpf a tegnap erről még nem tudott?:))))))))))) Vagy a tegnap a HVG-nek csak simán hazudott?:)))))
Többségbe kerültek a kormányváltást akarók, a Fidesz programja nem kell 2007-02-16 13:35:32
A január eleji viszonylagos nyugalomhoz képest február elejére megélénkült a hazai pártpolitikai küzdőtér. A Századvég és a Forsense 2007. február 7-14. között végzett adatfelvétele szerint azonban ez távolról sem járt együtt az állampolgári politikai aktivitás fokozódásával. Januárhoz hasonlóan a megkérdezettek 63 százaléka állítja, hogy biztosan elmenne szavazni egy most esedékes parlamenti választáson, és mindössze a társadalom 51 százaléka támogatná valamelyik pártot.
Lényegesen a pártpreferencia mutatók sem változtak január elejéhez képest. A Fidesz és az MSZP közötti támogatottsági különbség az összes megkérdezett körében most is 8 százalékpont. A választókorú népesség 25 százaléka a Fideszre, 17 százaléka az MSZP-re adná le voksát. 1997 tavasza óta ilyen alacsony szinten még nem volt a szocialisták támogatottsága.
A biztos szavazó pártválasztók a választásra jogosultak mindössze 41 százalékát teszik ki, ami januárhoz képest lényegében nem változott, hibahatáron belüli 1 százalékpontos csökkenést jelent. Ezen a csoporton belül 51 százalék a Fideszre (-2 százalékpont), 35 százalék pedig az MSZP-re (+2 százalékpont) szavazna, az eltérés egyik esetben sem szignifikáns az előző hónaphoz képest. A két nagy párt közötti különbség a biztos szavazó pártválasztók körében az egy hónappal ezelőtti 20 ponthoz képest 16 százalékpontra mérséklődött.
Az önkormányzati választásokat követően stabilizálódott az MDF öt százalék körüli támogatottsága az összes megkérdezett körében. A biztos szavazó pártválasztók körében továbbra is a parlamenti küszöb fölötti támogatottságot mutat a párt (6 százalék), az SZDSZ támogatottsága viszont valamivel a küszöbérték alatt húzódik (4 százalék).
A legfrissebb adatfelvétel az esetleges kormányváltás választói megítélésében jelentős elmozdulást mutat az előző hónaphoz képest. Míg egy hónapja a megkérdezettek 47 százaléka úgy vélte, hogy jobb lenne, ha a jelenlegi kormány folytatná a munkáját, és 36 százalék kívánt kormányváltást, februárban a kormányváltást kívánók kerültek relatív többségbe: már 44 százalék támogatná a kormányváltást, szemben a jelenlegi kormányt támogatók 42 százalékos arányával. A pártok szavazótáborai természetesen továbbra is politikai beállítottságuknak megfelelően foglalnak állást e kérdés tekintetében is. Az igazán jelentős változás az ismeretlen párpreferenciájúak körében következett be. Egy hónapja még majdnem kétszer annyian támogatták a jelenlegi kormány hivatalban maradását, mint a váltást, mostanra azonban kiegyenlítődött a két tábor aránya. Emellett február első felében majdnem minden második választópolgár úgy érzékeli, hogy környezetében a kormányváltást kívánók vannak többségben, s csak 25 százalékuk percepciói ellentétesek ezzel.
