http://index.hu/politika/belfold/evertig0213/
Gyurcsány Ferenc a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében 2007 és 2013 között pályázható pénzeket osztogatta évértékelő beszédében, miközben egy szóval sem utalt rá. Az évértékelő beszédében elhangzott bejelentések között - az elmúlt évektől eltérően - szinte semmi új nem volt.
Ez annyira semmi nekik, hogy egy balos nick pl. csak annyit reagált arra, hogy tuti, hogy Gyurcsányi = Gyurcsány, hogy volt-e taggyűlés?
Szóval őt egyáltalán nem érdekli, hogy Gyurcsány tudott a 20 milliárd állami pénz privát fialtatásáról és lenyúlásáról, sőt lehet, hogy ő volt aki az ötletet adta, vagy fedezte.
Ezeket nem érdekli semmi. De közben azért az erkölcsi felsőbbrendűség pózába vágják magukat és a tolvaj, fasiszta szőlőbányászról örjöngenek:-(((
Jó, hogy megnyitottad ezt a topicot, én is akartam. Ez nagyon fontos. Ez is mutatja, milyen ki szánalmas, szar, továbbra is hazug, hantás a Miniszterelnö Kúr.
Kár, hogy nem ezek a harsogó headline-ok a mass media-ban.
Ami az érdekes, hogy az Index ennek ilyen komolyan nekiment. Mert ez az Index cikk nagyon árt ennek a szarházi handabandázónak.
Ugyanis nem az a baj, hogy a terveket dominálják az EU-s pénzek, hanem hogy ezeket a maga kormányzati zsenialitásának, érdemének állítja be, TEHÁT TOVÁBBRA IS A HATALOM MEGTARTÁSA ÉS 2010-ES MEGSZERZÉSE ÉRDEKÉBEN KOMMUNIKÁL! Semmi új ország építés, csak ez.
Beszédének irritálóan hamis volt az eleje, az erőlködő műpátosz, a saját felelősséggel való szembenézés hiánya, sőt másokra kenése (mi az igazi botrány?), stb.
Mintha egy demokráciában pl. az autópályák fontosabbak volnának, mint a demokrácia maga, mintha nem attól épülnének az autópályák, hogy van egy jó, demokratikus, politikailag versengő rendszer, amely lehetővé teszi a gazdasági, fair versenyt és gazdagodást, országfejlődést.
Nos ez a hamis "gyomor"-ideológia az igazi népbutítás, ez az igazi hazugság és botrány!
amúgy pedig egy flottában EGY zászlóshajó szokott lenni.
normál esetben.
Most mit reklamálsz? Ez most is így van! A dunai flottilla mellett még számos flotta is a miénk (az Armadától kezdve a kelet-indiai flottáig), s ennek megfelelően zászlóshajó nagyhatalom vagyunk.
Pedig ha már a "tájékozott" közvélemény gondolatait diktáló sajtó is hibákat vél felfedezni a miniszterelnök nemzetmentő programjának számításaiban és tálalásában, akkor apránként ideje lenne gondolkodni is... Persze lehet, hogy épp ez zajlik most...
Várjuk ki a végét... A gyanútlan, pláne kritikátlan szavazónak be lehet tenni a szájába díszcsomagolásban a kakit is, ha nem bűzlik messziről... Van aki nem akarja érezni a szagot akkor sem, ha már mindenhol terjeng, de ha elkezdi megrágni is a "terméket", akkor már mindenképp bukta van... :)
Valamit félreértesz.... Igérgetni csak Orbán szokott, tudhatnád... Ez itt mind szemenszedett valóság :))))))))))))))))) Gyurcsány a nép jótevője, jövőnk záloga, népünk bölcs vezére, az igazságos Mátyás reinkarnációja, és a legszebben pioslogó hazudozója ... Vajon észreveszi egyszer, hogy pontosan azt csinálja, mint amivel Orbánt vádolja?
Gyurcsány Ferenc: "Annak érdekében, hogy felsőoktatási intézményeink, egyetemeink Európa legjobbjai közé kerülhessenek, hogy az ott megszerzett tudás olyan legyen, hogy a mi hallgatóink semmivel ne maradjanak le azoktól, akik Lyonban vagy éppen Bolognában végeztek, nyugodt és széles párbeszédben zajlik a felsőoktatás minőségi megújítása."
Hiller István decemberben már kapott jutalmat "a felsőoktatási reform második szakaszának előkészítéséért és elindításáért". (Az első szakasz a bolognai rendszerre való áttérés volt Magyar Bálint minisztersége idején.) Az oktatási miniszter korábbi nyilatkozata szerint 2008-ig, az első tandíjfizetésig - ami maga is a reform része - megvalósulhat az intézményrendszer, a finanszírozás, a hallgatói juttatások reformja, az infrastruktúra átalakítása, a minőségi monitoring rendszer kialakítása.
Magyar honvédség átalakítása
Gyurcsány Ferenc: "Annak érdekében, hogy újra vonzó, kiszámítható és perspektívát nyújtó legyen a katonai pálya, a magyar honvédség pedig a NATO részeként ne csak a magyar hazát védhesse, de részt vállalhasson és komoly eredményeket mutathasson fel a globális küzdelmekben, a globális biztonság megóvásában, megteremtésében, a terrorizmus elleni nemzetközi harcban, már zajlik, és az idei évben befejezzük a magyar honvédség vezetés-irányítási rendszere belső struktúrájának mély átalakítását."
A felsőoktatási reformhoz hasonlóan ez is egy hosszú évek óta tartó folyamat. Szekeres Imre honvédelmi miniszter például a magyar haderőreform folytatásért, illetve a minisztérium hatékony átszervezéséért kapott decemberben háromheti illetményének megfelelő jutalmat. A Honvédelmi Minisztérium 2006-os Szervezeti és Működési Szabályzata is tartalmazza a magyar honvédség vezetés-irányítási rendszere belső struktúrájának mély átalakítását. A haderőreform haditechnikai fejlesztéseinek megkezdését egy 1999-es kormányhatározat tette lehetővé, a folyamat a 2010-es évek elején érhet véget. Gyurcsány nem beszélt arról, ami miatt a NATO vezetése leggyakrabban bírálja Magyarországot: taggá válásunk óta a védelmi kiadásunkat évről évre csökkentettük, miközben - ahogy egy brit képviselő fogalmazott - "zsebre vágtuk a biztonsági garanciákat".
Munkaügyi rendszer reformja
Gyurcsány Ferenc: "Annak érdekében, hogy jobban megérje dolgozni, hogy a szociális támogatás ne váltsa ki a munkát, aki tudja, a köz szociális támogatásáért vállalja az együttműködést is és a közhasznú munkát is. Ezért összekapcsoljuk a munkaügyi és a szociális ellátás egész filozófiáját, munkaügyi rendszerét. Az egészségkárosodottak rehabilitációs rendszerének mély átalakításával tízezreknek szeretnénk megteremteni a lehetőséget, hogy újra bekapcsolódhassanak az értelmes munkavégzés világába."
Gyurcsány előszeretettel beszél a munkaerőpiacról, amikor nagy ívűnek szánt reformokat hirdet. Emlékezhetünk, annak idején a száz lépést is a munkaügyi lépésekkel indította el , bár akkor 15 nagyon konkrét vállalást fogalmazott meg, míg most csak némi maszatolásra futotta, ráadásul abban sincs sok új. A szlogen például alig változott: 2005-ben arról volt szó, hogy mindenkinek, míg most arról, hogy jobban megérje dolgozni. A tartalmi elemek sem újak: a szociális segélyezést már ez év elején átalakították, hogy jobban megérje dolgozni, míg a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási feltételeinek megváltoztatását már a 2005-ös lépések között is megígérte a kormányfő. Az akkor meg is történt abban a szellemben, hogy a valóban rászorultak támogatását szolgálja a rendszer. A változtatás után a rendszer - amelyre évente mintegy 60 milliárd forintot költenek - a szakmai szervezetek szerint rosszabb lett, mint volt. A megváltozott munkaképességűek közül ma mintegy húszezren dolgoznak, miközben számuk országosan meghaladja a félmilliót.
Önkormányzati reform
Gyurcsány Ferenc: "Folyamatosan tárgyalunk az önkormányzatokkal az önkormányzati rendszer megújításáról, hogy a feladatokhoz illeszkedő legyen a finanszírozás, és kiszámíthatóbb és eredményesebb legyen a helyi önkormányzat működése, a rátestált feladatok elvégzése."
Az önkormányzati reform valójában pénzelvonást jelent, mivel a jelenlegi önkormányzati rendszer 1990-ben - Veres János pénzügyminiszter szavaival - "egy sokkal bővebb anyagi lehetőségekkel rendelkező országra lett szabva". A reform a pedagógusszámot és az igazgatási számot csökkentené lényegesen, a szociális rendszer is teljesen átalakulna.
Az állam a gazdálkodási fegyelmet azzal akarja erősíteni az önkormányzatoknál, hogy például a kistelepülések önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatait csak akkor támogatja, ha körjegyzőséghez tartozik. A megyei normatív támogatások összege is milliárdokkal csökken, az államot a hulladék közszolgáltatás fejlesztéséért, állatkerti támogatásért vagy sportpályák felújításáért már nem lehet pumpolni.
A büntető törvénykönyv és a polgári törvénykönyv megújítása
Gyurcsány Ferenc: "A személyi és közösségi autonómia, a szabadság és a rend jobb összeillesztésének érdekében idén elkezdődik a büntető törvénykönyv és a polgári törvénykönyv átfogó megújítása. Ezek az évtizedes kódexek új, modernebb, bennünket jobban szolgáló életre fognak kelni."
A miniszterelnök a büntető törvénykönyv megújításának bejelentésével sem vállalt nagy kockázatot, hiszen már régóta lehetett tudni, hogy a parlament erről a tavaszi ülésszakon tárgyal. A kormány reményei szerint, a többi között, az életfogytig tartó szabadságvesztést nem lehet enyhébb, börtönfokozatban végrehajtani, büntetendővé válik a radioaktív anyaggal és a nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés bűncselekményeinek már az előkészülete is, felülvizsgálnak bizonyos gazdasági bűncselekményeket, emelik a bűncselekmények értékhatárait, ezért kevéssé lesznek leterheltek a bíróságok.
A szintén a kormányprogramban meghirdetett új polgári törvénykönyv parlamenti vitája még nem kezdődött el. Annyi kiszivárgott, hogy az új Ptk. engedné családi alapítványok létrehozását.
Energiapolitikai koncepció; nukleáris energia jövője
Gyurcsány Ferenc: "A következő hónapok egyik legbonyolultabb feladata az új energiapolitikai koncepció elfogadása. Csökkentsük egyoldalú függőségünket, növeljük az energiaellátás biztonságát, védjük a fogyasztók érdekét, támaszkodjunk jobban a zöldenergiára. El kell kezdeni a vitát arról, hogy mi legyen a nukleáris energia sorsa és jövője Magyarországon. Itt van előttünk ez a kérdés, beszélnünk kell majd róla."
A következő hónapoké, mi? Nem véletlenül vagyunk szkeptikusok: 2005. augusztusában a gazdasági minisztérium már arról tájékoztatott minket, hogy "17 munkacsoport dolgozik az új energiakoncepció alapjául szolgáló munkaanyagokon". Aztán tavaly januárban Kóka János mondta azt egy kormányszóvivői tájékoztatón: "azt szeretném elérni, hogy hozzuk előre első negyedév végére - tehát március 31-ig - az energiastratégia véglegezését". Aligha 2007. március 31-re gondolt a fészekrakó miniszter, de most úgy tűnik, már az is jó lenne, ha akkorra lenne energetikai koncepció. Amelyről mindig elmondják, hogy abban nagyobb szerepet szánnak a megújuló energiaforrásoknak, de aztán ehhez képest mégis egy kurva nagy gáztárolót építünk, ráadásul az energetikai luxusprofit-bizottság elnöke még egy újabb atomerőmű építésének a lehetőségét is felvetette; ráadásul az övével megegyező véleményen van egy volt miniszteri biztos is.
A MÁV és a Volán jövője
Gyurcsány Ferenc: "Eközben zajlik a közösségi közlekedés átfogó korszerűsítése. Itt áll előttünk hatalmas falatként a Volánok és a MÁV jövője. 160 milliárd forintnyi támogatást adunk, többet, mint félévi családtámogatás. Mégis azt látjuk, hogy az utasok elégedetlenek, már ma is drágának találják a közlekedést, miközben alig fizetik ki a valóságos költségek talán 10 százalékát. Vonatközlekedésünkről pedig az a legkevesebb, ha azt mondom, hogy rendkívül sok kívánnivalót hagy maga után."
Ha valamiért, valószínűleg a tömegközlekedési reformért nem kapott jutalmat Kóka János a kormányfőtől. Az és közlekedési miniszter már tavaly nyáron bejelentette a szervezett személyszállítás nagyszabású reformját, amely részeként a GKM-hez kerültek volna a regionálissá szervezni tervezett Volán társaságok, bezártak volna 27 vasútvonalat, egységesítették volna a busz- és vonattarifákat. Aztán az egészből szinte semmi nem lett - de Gyurcsány mostani szavaiból sem lett világosabb, hogy mi lesz. Az a négy mondat, amit ennek a témának szentelt, csak arra volt elég, hogy kiderüljön: a kormányfő sem szeretne vonattal utazni (még jó, hogy ott a hivatali autópark), és nem tudja, hogy valójában több mint 200 milliárdos támogatást ad a költségvetés a MÁV-nak és a GYSEV-nek (ebből 111,6 milliárd MÁV-tőkeemelés, 102,9 milliárd költségtérítés személyszállítási közszolgáltatásokhoz).
A magyar cégjog átalakítása
Gyurcsány Ferenc: "Több tárca és az érdekképviseletek közösen dolgoznak azon, hogy átalakítsuk a magyar cégjogot, és lehetővé váljon, hogy - nem tévedés, amit hallanak - akár pár órán belül vállalkozást lehessen alapítani Magyarországon, hogy kevesebb legyen a teher, kevesebb legyen a bürokrácia, könnyebb legyen a vállalkozás Magyarországon."
Az adminisztrációs terhek csökkentése segíti a vállalkozók uniós felkészülését - volt büszke a gazdasági miniszter január 22-én. Nem a mostani, hanem az elődje, és nem az idei, hanem a 2004-es január 22-én. Az akadálymentesítés, az egykapus ügyintézés, a vállalkozói környezet javítása azóta is folyamatosan a kormányzati kommunikációs kampány része. Oszt jónapot, mert történni szinte semmi nem történt. A végleges cégbejegyzés hetekig, akár hónapokig is eltarthat, az elektronikus ügyintézéshez még mindig sorba kell állni az okmányirodában, majd a postán - és egyelőre nem is látni, mi változik. Gyurcsány ígérete a "pár órán belüli" vállalkozásalapításról jól hangzik, de legfeljebb az időtartamban jelent változást ahhoz képest, amiről már novemberben szó volt .
Teljesítményelv a közigazgatásban
Gyurcsány Ferenc: "Folytatjuk a központi közigazgatás reformját, általánossá tesszük a teljesítményelvet, hogy bennünket, adófizetőket szolgáljon az igazgatás, és ne a hivatalról, hanem a mi elintézendő ügyeinkről szóljon. Ezt a teljesítményelvet fogjuk érvényesíteni a mérési, az értékelési és a jövedelemrendszerben."
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a tavalyi kormányalakításkor jelentette be, hogy Szetey Gábort bízza meg a kormányzati HR-ügyek intézésével. A Buenos Aires-ből hazatérő személyzetis tavaly novemberben azt mondta, 2007. január elsejétől elindul az egységes teljesítményértékelési rendszer, nagyjából ezer emberrel. Ennek lényege, hogy ha valaki jól teljesít, többletpénzeket kaphat, ha viszont rendszeresen az elvárt szint alatt végzi munkáját, akár ki is rúghatják.
Pártfinanszírozás
Gyurcsány Ferenc: "Az asztalra teszek még egy szimbolikus ügyet, amit elkezdtünk, de a sok ilyen-olyan vita miatt félbehagytunk. Itt az ideje újra megvitatni, hogy rendjén van-e a pártfinanszírozás mai módja. Azért, hogy a demokratikus politizálás ezen háttere is átláthatóbb és ellenőrizhetőbb legyen, újra napirendre kell venni azt a törvényjavaslatot, amelyet a júniusi kormányalakítás után egyszer már a parlament elé terjesztettünk."
A pártfinanszírozás a pártok - különösen a kisebbek - kedvenc vesszőparipája, mégse történik változás a rendszerben. A törvény szerint egy országgyűlési képviselőjelölt kampányára egymillió forintot lehet költeni, valójában ennek többszörösét költik el a pártok, a pénzek eredetét homály fedi. A választási kampány után az igazságügyi miniszter jelentette be a törvény szigorítását, a szigorítás azonban elmaradt, majd az SZDSZ kezdeményezett ötpárti vitát többek között a kampányfinanszírozásról, ami végül kimaradt a csomagból.
A gyógyításban segédkező szülő napidíjának eltörlése
Gyurcsány Ferenc: "Hogy egy-két példát mondjak: ilyenfajta túlbuzgóságnak gondolom, amikor azt kérik az édesanyáktól és édesapáktól, akik bemennek a kórházba beteg gyermekük mellé - akinek a mentesség okán nem kell kórházi napidíjat fizetni -, hogy az ott éjszakázó, a gyermekének gyógyításában segédkező édesanya vagy édesapa fizessen kórházi napidíjat. Én ezt érzéketlenségnek gondolom. Ezért aztán - egyetértésben a miniszter úrral - azt gondolom, hogy az ilyenfajta szabályokat meg kell változtatni."
Az utóbbi hetekben nagy felháborodást keltett, hogy a gyermekükkel éjszakára kórházban maradó szülőknek ezentúl fizetnie kell az ágyért és ellátásért (az összeget a kórházak határozhatnák meg, ez általában 1500-6000 forintot jelenthet). Az egészségügyi tárca azzal érvelt, hogy egységesíteni akarta a gyakorlatot, eddig is voltak ugyanis kórházak, amelyek fizettettek ezért, a szülő azonban nem mindig kapott megfelelő ellátást, gyakran gyermekével egy ágyon kellett aludnia. Gyurcsány bejelentésére azonban a minisztérium most átdolgozza a javaslatot, hogy a szülőknek ne kelljen fizetniük a gyermekükkel kórházban töltött éjszakáért. Molnár Lajos újabb presztízsveszteséget kénytelen elkönyvelni; az egészségügyi reform miatt nagy terheket vállaló Molnár Lajos decemberben nem kapott annyi jutalmat, mint más minisztertársai, most meg nyilvánosan túlbuzgónak és érzéketlennek nevezte tárcáját a miniszterelnök.
A kaposvári kórház átalakítása
Gyurcsány Ferenc: "Kaposváron egy ma is elismert kórház működik. 44 pavilonban, széttagoltan folyik a gyógyítás, 20-30 betegre jut egy fürdőszoba. A betegeket az egyik épületből a másikba viszik. El lehet képzelni, hogy milyenek a körülmények - nyilván rosszak, sok a kényelmetlenség. Az meg bennünket kell, hogy izgasson, hogy ez elképesztően sokba kerül így. A következő három-négy évben egy teljesen új kórházépületet építünk, a 44 helyről egy helyre kerül a gyógyítás. A szobák többsége egy- vagy kétágyas lesz, mindegyikhez lesz fürdőszoba, televízió és internet - itt teszem hozzá, csak egyre nagyobb számban legyenek olyan magyarok, akik tudják is az internetet használni! A betegek menüből választhatnak, eldönthetik majd - nyilván bizonyos feltételekkel -, hogy mit kívánnak ebédre, vagy vacsorára. Ugye, ez ma alig elképzelhető világ? Pedig itt van, kézzelfogható közelségben."
A hír igaz, a megyei Kaposi Mór Oktató Kórházról van szó, és a tervek szerint tényleg lesz tévé és internet a zömmel egy- és kétágyas szobákban. Régen a fertőzések megállítására, az egyes osztályokat külön épületben helyezték el, így Kaposváron ma 44 helyen vannak szétszórva az osztályok. Ha minden jól megy, idén megkezdődhet a beruházás, mondta az Indexnek Osztrovszki Géza gazdasági igazgató. Egy uniós pályázattal 18 milliárd forintért új, egységes tömböt építenek, amely várhatóan 2009-re készül el.
Tizenöt korszerű kistérségi járóbeteg-ellátási központ
Gyurcsány Ferenc: "Meg arról is, hogy számtalan kistérségben, ahol ma nincs modern járóbeteg-ellátás és -központ, új járóbeteg-ellátó központokat építünk. Ma a mi kollégáink tizenöt ilyen korszerű kistérségi járóbeteg-ellátási központot terveznek fölépíteni. Nem szeretném kihagyni egyiket sem, fájna a szívem, ha ki kellene emelni kettőt, ezért hadd soroljam fel a tervben szereplő tizenötöt: Bácsban a kiskunmajsai, Baranyában a szentlőrinci és a sásdi, Borsodban az abaúj-hegyközi és a bodrogközi, Győr-Moson-Sopronban a pannonhalmi, Veszprémben a péti, Hajdú-Bihar megyében a derecske-létavértesi és a hajdúhadházi, sőt a polgári, Szabolcsban a baktalórántházi és az ibrány-nagykalászi, Nógrádban a rétsági és a szécsényi, Tolnában pedig a tamási kistérségben kívánnak felépíteni az én kollégáim új, modern járóbeteg központot."
A tizenöt új rendelőintézet csak enyhít a hiányon, de nem oldja meg azt. Ma ugyanis az ország 168 kistérsége közül 29-ben nincs ilyen intézet, további 18-ban pedig nem megfelelő a járóbeteg ellátás. Ezekre azért van szükség, mert a jövőben csak az igazán indokolt esetben fektetnék a beteget kórházba, amit lehet, igyekeznek megoldani járóbeteg ellátásban.
A gyermekszegénység 20-ról 15 százalékra csökkentése
Gyurcsány Ferenc: "Az a cél, tisztelt Országgyűlés, hogy megtörjük a szegénység átöröklésének láncolatát, hogy a gyermekszegénység ma közel 20 százalékot megközelítő förtelmes és szégyenteljes rátáját 2013-ig nagyjából negyedével, 15 százalékra csökkentsük. Ehhez persze már nagyon korán segíteni kell a legnehezebb helyzetben lévő családoknak. Biztos kezdet klubokat kell alapítani, leginkább azokban a térségekben, ahol nagy a szegénység. Jelentősen növelni kell a bölcsődék számát, mert tudjuk, hogy a gyermekek már az iskolát megelőző időszakban elveszítik esélyeik jelentős részét. Az óvodai ellátás lehetőségét területileg teljes körűvé tesszük, és míg ma ötéves kortól kötelező óvodába adni a gyereket, a korhatárt egy évvel korábbra tesszük, hogy már négyéves kortól kötelező legyen. De a program részeként a szülőknek is támogatást kell adni, hiszen az a szülő, aki nem rendelkezik a készségek és ismeretek sokaságával, nem képes a gyerek útját hatékonyan egyengetni."
Gyurcsány Ferenc egyik vesszőparipája a gyermekszegénység felszámolása. Könyvében egy fejezetet szentel a témának, míg a nyolcvanas években a szegénység elleni küzdelemben látta a politikusi pálya egyik értelmét - legalábbis egy 2003-as Mozgó Világ-interjúban így emlékezett KISZ-es pályafutására. Miniszterelnökké választása utáni beszédeiben szinte mindig ejt szót a gyermekszegénységről, sőt másfél évvel ezelőtt Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Programot indított.
A gyermekszegénység mértékéről a szakirodalomban eltérő számokat olvashatunk, így a definíció megváltoztatása esetén 15 százalékos éppúgy lehet, mint 35 százalékos. Az előbbi szám az átlag fele alatt élőket, az utóbbi a létminimum alatt élőket jelenti. Az óvodai korhatár leszállítása, illetve a bölcsődék számának növelése jó megoldás, hiszen a gyermekszegénység éppen a legkisebbeket sújtja, akikről a szülők nem tudnak megfelelően gondoskodni. A bölcsődében vagy az óvodában ezek a gyerekek legalább jóllakhatnak. Igaz, a szegénységük ettől nem szűnik meg, ahhoz a szülőknek kell kitörniük a szegénységből.
1000 iskola megújítása 100-120 milliárdért; 30 ezer digitális tábla
Gyurcsány Ferenc: "Ehhez kapcsolódik a második zászlóshajó, amely egy modern, korszerű közoktatás szolgálatában áll, s a XXI. század iskolájáról szól. Arról szól, hogy újítsuk meg a magyar pedagógiát, hogy ne egyszerűen csak megtanítani legyen képes a gyermekeinket nagyon fontos tényekre, de tanítsa meg őket megtanulni tanulni, és segítsen abban, hogy életük végéig képesek legyenek megtartani a nyitottságukat. Arról szól, hogy a magyar iskola alkalmas legyen a nagyon sokfajta, egymástól eltérő nevelési igényű gyerekekkel bánni. És megújítunk vagy ezer iskolát, 100-120 milliárd forintot fogunk erre ebben a fejlesztési periódusban költeni. Vagy 30 ezer tantermet fel fogunk szerelni tábla és kréta helyett a kétoldalú virtuális kommunikációt lehetővé tevő, a világot kinyitó, úgynevezett digitális táblákkal. Nagy-Britannia példája - ahonnan jön ez a minta - azt mutatja, hogy a gyermekek tanulási eredménye, a felzárkózás tempója radikálisan növekedett ezen új, modern technológiák pedagógiai alkalmazásával. És mindeközben tovább folytatjuk a szakképzés reformját. 50 milliárd fog rendelkezésre állni csak az európai pénzekből, és legalább ugyanennyi az üzleti szférából."
Néhány hazai iskolában már most is használnak digitális táblákat: a budapesti Radnóti gimnázium például pályázati pénzből szerzett öt darab SMART Board táblát, tartozékokkal együtt egyenként úgy egymillió forintért. Kővári Árpád, az egyik hazai forgalmazó termékmenedzsere elmondta, hogy a digitális táblát általában csomagban árulják a hozzá való projektorral és számítógéppel együtt. A korábbi HEFOP-pályázatokon az iskolák maguk dönthették el, mekkora táblát, milyen projektort és gépet igényelnek: egy átlagos csomag 162 cm átmérőjű táblával, közepes minőségű projektorral és notebook-kal nettó 700 ezer forintba kerül úgy, hogy ebben már benne van az az általában 20 százalékos edukációs kedvezmény, amelyet a gyártó az oktatási intézményeknek nyújt.
Ezeket az árakat alapul véve 30 ezer tanterem felszerelése körülbelül bruttó 30 milliárd forintba kerülne Magyarországon.
Azok a tanárok, akik használják a táblát, általában szeretik is: Eich László, a Radnóti magyartanára hagyományos órák helyett digitális prezentációkat tart a tábla segítségével, és ezt láthatóan a diákok is élvezik. Bár a Gyurcsány által példaként emlegetett Nagy-Britannia iskoláinak több mint 80 százalékában használnak digitális táblákat, a szakértők nem feltétlenül támogatják a technikát. A brit Guardian egyik szakírója szerint az a mód, ahogyan az iskolák használják a modern technikai eszközöket, egyszerűen "siralmas, a négyzeten": a prezentációk gyakran csak a tanárok fásultságát igyekeznek feledtetni.
28 hátrányos kistérségnek összesen 120 milliárd forint
Gyurcsány Ferenc: "A harmadik zászlóshajó arról a 28 leghátrányosabb kistérségről szól, amelyeknek lakói úgy érzik, hogy elfeledkezett róluk Magyarország. Ez a 28 hátrányos helyzetű kistérség a többiektől elkülönítetten, külön borítékban 120 milliárd forintot - kistérségenként tehát 3-4 milliárd forintot - fog kapni arra, hogy integrált programokat indíthassanak el - mert ezek a kistérségek nem egy, vagy két problémával küzdenek. Itt baj van a közlekedéssel, baj van az oktatással, nincsen munkahely, nincsenek közösségi terek. Itt sok mindennel baj van. Óvni kell ezen kistérségeket, és lehetőséget teremteni, hogy a zempléni kisfalvak, a dél-békési települések, az Ormánság önmagát elhagyatottnak érző népe azt érezze, hogy van itt egy olyan kormány, amely nemcsak beszél arról, hogy fel kell zárkóztatni Magyarországon, hanem van rá eszköze, és van is hozzá tehetsége."
Gyurcsány a beszédében nem említette ugyan, de ez a 120 milliárd forint nem a kormány jólelkűsége miatt érkezhet a hátrányos helyzetű kistérségekbe, és a tervet már január elején bejelentették. A pénzt 2007 és 2013 között, a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében az Európai Uniótól kaphatjuk. A 120 milliárd fix összeg, a hátrányos helyzetű kistérségeket a kormány nem akarja versenyre kényszeríteni.
Pólusközpontoknak 60-80 milliárd
Gyurcsány Ferenc: "Közben pedig bátorítani és segíteni kell az elöl haladókat. Azokat kell segíteni és bátorítani, akik a leggyorsabban haladnak. A negyedik zászlóshajó tehát a leggyorsabban haladó fejlődési központokról, a tudáspólusokról szól, mert ők diktálják a tempót Magyarországon. Az, hogy milyen gyorsan halad Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, vagy Székesfehérvár és Veszprém, hogy milyen tempót tud diktálni Győr vagy Budapest, nem csak ezeknek a városoknak, vagy ezeknek a régióknak a belügye. Ők azok, akik Magyarország modernizációjának útmutató csillagai. Ezek a programok a gazdasági versenyképesség, a gazdasági teljesítmény növeléséről szólnak. Arról, hogy egy város, az egyetem, és a vállalkozások sokasága, e három szereplő összefogva hogyan alakítja át egy város és egy régió gazdaságát. Hogy ezek a városok Európából nézve is látható teljesítmény- és gazdasági központok lesznek. Városonként 60-80 milliárd forint fog rendelkezésre állni, de nem osztjuk ki a pénzt. Akinek jobb programja lesz, annak lehet, hogy 100 milliárd jut. Aki lemarad a versenyben, annak lehet, hogy csak 20. Az elől haladóknak versengeni kell, akik hátul vannak, azoknak meg megfogjuk a kezét. Így lehet tisztességesen összeilleszteni egy versenyképes gazdaság szándékát az egymásért viselt szociális-társadalmi felelősséggel. Ez a fajta kettősség tudja együtt tartani a szocialisták és liberálisok kormányát és politikáját."
Gyurcsány Ferenc elmulasztotta említeni, hogy a hét pólusvárosnak (Budapest és az agglomeráció, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Veszprém-Székesfehérvár) szánt pénzt sem a kormány, hanem az Európai Unió adja. A fejlesztési pólusoknál nincs előzetesen rögzítve a rendelkezésre álló források nagysága, így az nincs előre elosztva az egyes pólusok (városok) között sem. Hogy egy-egy pólus milyen nagyságrendű fejlesztési forráshoz juthat hozzá majd, az mindenekelőtt attól függ, hogy mennyire jó és támogatható programokat, projekteket dolgoznak ki. Ebben az értelemben a pólusok egymással is versengenek. Ezek a projektek az európai uniós forrásokból finanszírozott gazdaságfejlesztési program, a társadalmi infrastruktúra fejlesztési program, a társadalmi megújulás programja és a regionális operatív programok keretében lesznek támogathatók. Ezekből együttesen mintegy 6-800 milliárd forinttal lehet számolni a pólus program céljaira. Mellesleg erről már decemberben nyilvános eseményen tájékoztatta a pólusvárosok vezetőit, vagyis ebben a bejelentésben sincs semmi újdonság.
Az előző EU-s költségvetési ciklusban Svédország járt az élen a források megközelítően 80 százalékos felhasználásával. Átlagban elmondható, hogy a régi EU-tagországok többsége 60 százalékos felhasználási arányt produkál.
3000 milliárd a kis- és középvállalkozásoknak
Gyurcsány Ferenc: "Az ötödik zászlóshajó a magyar gazdaság fontos szereplőiről, a kis- és közepes vállalkozásokról szól. Arról, hogy nincsen sikeres magyar gazdaság, nincsen fejlődő Magyarország sikeres hazai vállalkozások nélkül. Ők, a mikro-, kis- és közepes vállalkozások foglalkoztatják ma a munkában állók 65 százalékát. Ők adják az export 35 százalékát. Az Új Magyarország program részeként a kis- és közepes vállalkozások számára olyan átfogó, komplex fejlesztési program készül, amelynek az első pályázatát - mint korábban említettem - már éppen kiírtuk, s amely több mint 3000 milliárd forint forrást fog megmozgatni. Ebből a forrásból - a már ezekben a napokban kiírt pályázatokkal kezdve - több mint 200 milliárd forint a vissza nem térítendő támogatás. Ennek két-háromszorosát fogják majd a magánpiacról megmozdítani. Több mint 170 milliárd forinttal fogunk tőkekockázati és hitelprogramok mögé állni, amely pedig több mint 2000 milliárd forint egyéb külső forrást fog majd megmozdítani. A magyar kis- és középvállalkozások fejlesztésében nem volt még olyan program, amely ilyen átfogóan és ilyen volumenben segítette volna őket, hogy ennek a fura, globalizálódó világnak ne csak a vesztesei lehessenek, hanem a megkapaszkodó nyertesei. És ezeket a pályázatokat írtuk ki többek között az elmúlt hetekben."
Akárcsak a tavaszi választási kampányban, Gyurcsány most is könnyű szívvel ígérgeti más pénzét. Akárcsak akkor, most is a brüsszeli kassza terhére nagyvonalúskodik , de a dologba most újabb trükk került. Ugyanis a 3000 milliárdról, ha figyelmesen olvassuk, kiderül, hogy valójában csak 200 milliárd - legalábbis ennyi a vissza nem térítendő támogatás -, az is csak uniós támogatás. Ehhez jöhet még 170 milliárd a kockázati és hitelprogramoknak - feltehetően állami garanciavállalás formájában -, míg a további több mint 2000 milliárd majd jön a külső forrásokból. Tehát úgy ígért 3000-et, hogy az valójában, ha minden hitel megbukik, akkor is csak töredéke annak. És persze az a megfogalmazás is érdekes, hogy "megkapaszkodó győztes" - ha ez azt jelenti, hogy Gyurcsány szerint már az is nyer, aki nem omlik össze, hanem sikeresen elvegetál, akkor úgy tűnik, hogy a kormányfő nem sokat vár a hazai kkv-któl.
Gyurcsány Ferenc a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében 2007 és 2013 között pályázható pénzeket osztogatta évértékelő beszédében, miközben egy szóval sem utalt rá. Az évértékelő beszédében elhangzott bejelentések között - az elmúlt évektől eltérően - szinte semmi új nem volt.
A miniszterelnök 18 ígéretet tett hétfői évértékelő beszédében, ezeket három nagy csoportban - zászlóshajóprogramok, konkrét ígéretek, általános ígéretek - elemezzük. Mint látni fogják, a bejelentések többségében semmi újdonság nincs.
