Keresés

Részletes keresés

Álomvédelmi twist Creative Commons License 2009.03.23 0 0 187
Tényleg, miniszterelnökként még nem merült fel a neve Bodnár úrnak, ennek a tehetséges, mindenhez értő, mindenben sikereres menedszernek, pénzügyi szakembernek?
Előzmény: Álomvédelmi twist (182)
Álomvédelmi twist Creative Commons License 2009.03.22 0 0 185
Igen:-((((
Előzmény: Törölt nick (183)
Álomvédelmi twist Creative Commons License 2009.03.22 0 0 184

Csak a lényeg maradt ki a szoftver miatt. Erről a Bodnárról van szó:

 

Bitvai: „Most a Gyurcsányival akart beszélni a Bodnár, őt kereste. Hogy mindenképpen intézkedjenek, mert sz.r lehet belőle.”


Bitvai:Szól a Gyurcsányinak, hogy sz.r lehet belőle, mert a papírjaim nem egészen jók.”

 

Kulcsár: Az jó. ... Ha szól, annak örülök.

 

Kulcsár: Az jó.... 


(Kivonat a Nemzetbiztonsági Hivatal 202-1/6471/9/2003 számú jelentéséből. Ikt. szám: 243/6283)

Előzmény: Álomvédelmi twist (182)
Álomvédelmi twist Creative Commons License 2009.03.22 0 0 182

Jesszusom! Nézegetem itt a 2007-es Nemzeti Bank elnöki jelölési találgatásokat, és megdöbbenve látom, hogy Bodnár Zoltán neve felmerült erre a pozícióra!

Az újabb jelöltek között emlegetik Bodnár Zoltánt, az Eximbank vezérigazgatóját, aki pályáját 1989-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának oktatójaként és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának szakértőjeként kezdte. A rendszerváltást követően, 1991 és 1993 között a Magyar Nemzeti Bankban dolgozott, 1993 augusztusától 1995 áprilisáig a CIB Bank Rt. ügyvezető igazgatója volt.

Miután 1995-ben visszatért a Magyar Nemzeti Bankba, az intézmény ügyvezető igazgatója, majd alelnöke lett. Utóbbi posztján Magyarország 1996. május 7-i OECD-csatlakozásának egyik fő tárgyalója volt. Akkori tevékenységéhez kapcsolódik a devizaliberalizáció is.

Az 1998-as kormányváltást követően 2002-ig ismét a CIB Bankban dolgozott, először vezérigazgató-helyettesként, majd 2000 júniusától vezérigazgatóként, később tanácsadóként. A 2002-es kormányváltás után a Nemzeti Autópálya Rt vezérigazgatójává nevezik ki, ahol később elnök-vezérigazgató volt.

Előzmény: Álomvédelmi twist (-)
Libera nos, Domine! Creative Commons License 2008.04.11 0 0 180
A Gyurcsány név a gyertyán ~ gyurtyán egyik nyelvjárási változata.
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.04.11 0 0 179
Szerintem még egy nulla is (a léptékből), de sebaj.:)
Amúgy vannak az utcáknek neveik, stb. Mégis csak 1390-es évek óta létező település.
Jelenleg valami ezer-ezer száz lakosa lehet (talán).
Előzmény: Törölt nick (178)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.04.11 0 0 177
1:500 léptékű térkép?:)
Az milyen?:)
Előzmény: Törölt nick (175)
m52 Creative Commons License 2008.04.11 0 0 176
büntetőjogilag is, csak még (így!) nem pikkelyezték be.
Előzmény: Fufluns (174)
Fufluns Creative Commons License 2008.04.11 0 0 174
A Gyurcsányi név pontos eredete: északbalkániul politikai szélhámost jelent.
Sir Balamber Creative Commons License 2008.04.11 0 0 173
de, már rég tudjuk.. :)
Előzmény: HangyaTS (172)
HangyaTS Creative Commons License 2008.04.10 0 0 172
Már 1289 napja nem tudjuk, miért pont a Gyurcsányinak kellett szólni.

Önnek nem hiányzik a válasz?
csörgő morgó Creative Commons License 2008.02.23 0 0 171
Gyurcsányi mégis Gyurcsány?
2004-09-17 12:09

Emlékezetes, a K&H-botrány lehallgatási jegyzokönyve szerint létezik egy bizonyos "nagy ember", Gyurcsányi. A Reform címu hetilap egy vállalkozásban rá is talált Gyurcsányi Ferencre, akinek a cégadatok szerint édesanyja neve és lakcíme megegyezik a miniszterelnök-jelöltével.

Két cégbejegyzés furcsa azonossága - a Reform egymás mellé tette oket

"Vajon ki lehet az a Gyurcsányi, akit a lehallgatási jegyzokönyvekben lehet olvasni?" - tette fel a kérdést az idén áprilisban az Országgyulésben Demeter Ervin, miután betekinthetett KulcsárAttila, az elozetes letartóztatásban lévo álbróker és az ügyben ugyancsak gyanúsítottként szereplo Bitvai Miklós, az Állami Autópálya Kezelo Rt. (AKA Rt.) vezérigazgatójának lehallgatott telefonbeszélgetésének jegyzokönyvébe. A Fidesz képviseloje a jegyzokönyvre hivatkozva kitért arra, a vezérigazgató arról beszéltKulcsárral, hogy a Nemzeti Autópálya Rt. vezérigazgatójának tudomására adták, baj van a papírokkal, majd ezt követoen azt mondta Bitvai Kulcsárnak: "Gyurcsányival akar beszélni a Nemzeti Autópálya Rt. vezérigazgatója, hogy intézkedjen." Elhangzott az is, hogy az AKA Rt. vezérigazgatójának 12 órára kell mennie a legnagyobb emberhez. Demeter feltette a kérdést: "Ki ez a legnagyobb ember?"

A titokzatos Gyurcsányi személyét firtató kérdésre Tóth András, a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelo államtitkár kijelentette: "Semmi sem támasztja alá, hogy Gyurcsányi egyenlo lenne Gyurcsány Ferenccel, és hogy a sportminiszter bármilyen módon kapcsolatban állt volna Kulcsár Attilával." Szerinte a vonatkozó lehallgatási jegyzokönyvben arról van szó, hogy két személy arról beszélget, hogy egy harmadik személy felkereshetné Gyurcsányt, akit "olyan jól ismernek, hogy még a nevét sem tudják pontosan". Semmi sem támasztja alá, hogy ilyen találkozó létrejött volna - mondta Tóth.

A céginformációs adatbázis szerint azonban az ARK Vagyonkezelo Rt. felügyelobizottsági tagja 2001. május 26. és 2003. május 7. között egy bizonyos Gyurcsányi Ferenc volt, akinek mind az anyja neve (Varga Katalin), mind a lakcíme (Budapest, Szemlohegy utca 42.) megegyezik Gyurcsány Ferencével. A politikus 2003 májusában lett sportminiszter. Ekkor bejelentette, hogy megválik cégei irányításától, ám korábban szerzett tulajdonrészeirol nem mondott le.

A cégadatok megerosítik a Gyurcsány és Gyurcsányi közötti, Demeter Ervin által vélt összefüggést.

A Reform álláspontja szerint az lenne a megnyugtató, ha egy vizsgálat minden kétséget kizáróan tisztázná, hogy Gyurcsány Ferencnek van-e köze ahhoz a Gyurcsányihoz, akinek a neve szerepel a lehallgatási jegyzokönyvben. A kormányfojelölt édesanyja is elmondta a lapnak, gyakran félreértik a nevüket, ezért meglehet, hogy a lehallgató tiszt és a cégbírósági munkatárs is így járt. Ez minden érintettnek jó lenne, hiszen ha az eljárás azzal zárul, hogy a lehallgatási jegyzokönyvben említett Gyurcsányi nem azonos a miniszterelnök-jelölttel, akkor végleg eloszlik a gyanú, hogy olyan ember készül beülni a miniszterelnöki székbe, aki korábban esetleg részese volt a magyar történelem egyik legnagyobb buncselekményének - írja a hetilap.

Reform
Előzmény: Álomvédelmi twist (170)
Álomvédelmi twist Creative Commons License 2008.01.17 0 0 170

Már legalább 1300 napja nem tudjuk, hogy ki ez a Gyurcsányi, akivel Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő, (AKA) Rt. volt vezérigazgatója szerint Bodnár Zoltán, a Nemzeti Autópálya Rt. volt  elnöke találkozni akart, - "hogy mindenképpen intézkedjenek, mert sz.r lehet belőle.” - és aminek Kulcsár Attila, a K&H Equities volt igazgatója nagyon örült.

 

Önnek nem hiányzik a válasz?

Törölt nick Creative Commons License 2007.10.19 0 0 169

Helyesbítés: 

 

A Gyurcsány név pontos eredete:

 

 

A család valószínűleg a Trencsén megyei Ďurčina ( ejsd: Gyurcsina) községből származik. A település magyar neve: Györkeháza

Előzmény: Törölt nick (162)
Törölt nick Creative Commons License 2007.10.09 0 0 168
  A cigányság és a politikai nemzet

Bár a politikai közvéleményt jelenleg más ügyek foglalkoztatják, soha nem mondhatunk le róla, hogy állandóan napirenden tartsuk azokat az alapkérdéseket, amelyektől hazánk sorsa függ. A cigánykérdés ezeknek az alapproblémáknak az egyike, és szerintem szüntelenül gondolkoznunk kell felőle – egészen addig, ameddig a megnyugtató megoldás körvonalai föl nem sejlenek.

A romakérdés két lényegi tekintetben is égető és tartósan időszerű. Az egyik maguknak a romáknak a szörnyű helyzete, a másik pedig az, amit ez a helyzet, következményei és bonyodalmai együttesen okoznak „a fehér többség” s a vele azonosított polgári demokratikus állam erkölcsi, szociokulturális, politikai és gazdasági állapotában. Bármennyire kívánatos lenne, e két külön problémát nem lehet egymástól logikailag függetlenül elemezni.

A romakérdés „jelenlétében” – nincs olyan politikai dilemma, amelynek ne volna egyik eleme a romák sorsa (és ennek megítélése a romák és a „fehérek” körében) –, amikor olyan egyszerű és mindennapos kifejezéseket használunk, mint „Magyarország”, „magyar nép”, „magyar nemzet”, rögtön szinte leküzdhetetlen nehézségekbe ütközünk.

Romániában a magyar nemzeti kisebbség nem tekinti magát „a román nemzet” részének, pedig a hivatalos (azaz: román) államdoktrína ezt várná tőle. „A román nemzet” terminus a legtöbb erdélyi magyar számára nem írja le azt, amit önmagáról (mint személyről és politikai alanyról) gondol. Romániában „a politikai nemzet” fogalma és kívánalma majdnem kizárólag csak az etnikai többség (közelebbről: a román elitek) asszimilációs szándékának fedőneve, ahogyan ez így volt a Trianon előtti Magyarországon is, ahol „az egységes magyar politikai nemzet” célfogalmát a nemzetiségek (románok, szlovákok, szerbek) nem fogadták el – ők önálló politikai „egyéniségre”, azaz autonómiára, föderalizmusra törekedtek, sokan pedig (az irredenták) a jövendő Nagy-Románia, Cseh-Szlovákia, Nagy-Szerbia („Jugoszlávia”) keretében látták valóra válthatni népük évszázados önállósági álmait.

Noha br. Eötvös, Csengery, Szalay, Trefort – no és Deák, gr. Andrássy – nemzedéke komolyan gondolta azt, hogy „a magyar nemzet” tisztán politikai-morális keretfogalmába belefér a „nemzetiségek” etnokulturális különállása, amelyet közigazgatási, önkormányzati, kulturális jogok (és bizony: előjogok!) támasztanak alá, s ezeknek az óriásoknak az őszinteségében, nemes szándékában, előrelátásában nincs miért kételkednünk, az utánuk következő epigonok – br. Bánffy Dezső, gr. Tisza István, gr. Khuen-Héderváry Károly, gr. Apponyi Albert – erőszakos asszimilációra (az ún. „magyarosításra”) alapozott soviniszta politikája évtizedekre kompromittálta ezt a gondolatot (s magát a magyar államot) Kelet-Közép-­Európában, s nem tagadhatjuk: joggal.

Ám a mai Magyarországon más a helyzet.

A mai Magyarország „történelmi nemzetiségei” nagyrészt beolvadtak. A Magyar Köztársaság Országgyűlésé­ben százával ülnek germán és szláv nevek öntudatos viselői, és pl. a HVG politikusportréiból ismételten kiderül, hogy magyar családnevű jeleseink igen jelentős része is német származású. A Magyar Köztársaság egyik korábbi, tiszteletre méltó elnöke német családnevet visel, és erős német kiejtéssel beszéli a magyar nyelvet – ez ellen az égvilágon senkinek se volt kifogása. Helyesen. A jelenleg regnáló miniszterelnök neve szlovák csengésű, Ďurčaň az ellenzék parlamenti frakcióvezetőjének a neve horvát, legtöbb hívük és ellenfelük ezt nyilván észre se vette.

Minden nemzetszociológiai kutatás, fölmérés, analízis egyértelműen és egységesen igazolja, hogy a régi Magyarországnak (sőt, az összmonarchiának!) a csonka országban megmaradt nemzetiségei (ill. leszármazottaik) ma hazánkban „magyar”-nak számítanak, a magyar/nem magyar választóvonal – Magyarországon belül, s nem véve itt tekintetbe a nálunk megtelepedett vagy ideiglenesen hazánkban élő külföldieket – nem a „magyarok” és a „kisebbségi” (pl. Békés megyei) „szlovákok vagy románok” között húzódik, hanem „a fehérek” és a romák között. A nálunk őslakos cigányságot a közvélemény nem tekinti „magyar”-nak, és a fehér többséget többnyire „magyar”-nak nevezi a roma közbeszéd, különösen falun. Ez nem volna annyira föltűnő, ha más kisebbségeket ugyancsak „nem magyar”-ként észlelnének a többség tagjai, de ez nem így van.

A cigányságnak ez a szimbolikus szférától a gazdaságföldrajzi tényekig mindenütt meggyökeresedett kitaszítása és kitaszítottsága, sőt: sokszor a nemzeti közösségnek kifejezetten a romákkal szembeni önmeghatározása rettenetes folyományokkal jár.

Az egyik legföltűnőbb – és őszintén csak ritkán tárgyalt – jelenség e téren a lakosság jelentős részének elutasítása minden nagylelkű szociálpolitikai kísérlet iránt, amely a legszegényebb, legnyomorultabb, legszerencsétlenebb csoportok (és nemzedékek!) iránt állítaná vissza a társadalmi igazságosságot.

Maguk a szegények (a fehér vagy „magyar” szegények) is elutasítják a túl nagylelkűnek érzett segélyek rendszerét, mert attól tartanak, hogy a segélyek és egyéb preferenciális eljárások roma felebarátaik, honfitársaik előnyére volnának. Így a legelemibb társadalmi szolidaritásnak a legtöbb társadalmat mégiscsak jellemző minimumát is szétzúzza a romákkal szembeni elfogultság. Döbbenetes, de igaz: sok szegény – a dolgozó szegények – inkább a saját helyzete romlásába is belenyugszik, föltéve, hogy a romák relatív helyzete nem javul. (Egy pár évvel ezelőtti fölmérés szerint a munkáscsaládoknak az ipari munkanélküliség, a szakképzés összeomlása és a fölsőoktatási diszkrimináció miatt reménytelen helyzetbe került gyerekei, elsősorban fiai ellenzik a munkanélküli-segély folyósítását mint olyant, hol­ott tudják, hogy nekik volna majd erre a legnagyobb szükségük!)

A magyarországi romaprobléma egyik legvisszataszítóbb és leg­ag­gasz­tóbb aspektusa ez. A társadalmi szolidaritásnak – és a belőle származó emancipáló és egyenlősítő küzdelmeknek – az elfojtása „polgári” manipulációs erőfeszítés nélkül megy végbe. A szegények boldogtalanságukért, szenvedéseikért a többi szegényt – ez esetben a romákat – okolják. Nem csoda, hogy az egyre abszurdabb méreteket öltő gazdasági-társadalmi-műveltségi egyenlőtlenség nem váltja ki a normális körülmények között elvárható elégedetlenséget, pontosabban: ez az elégedetlenség csak a középosztály érdeksérelmeiig terjed, alább már csak demagógiát kell alkalmazni, egyébként szintén a középosztály számára, hogy ez utóbbi az egész megbántott társadalom képviselőjének érezhesse magát.

Amellett, hogy tiltakozunk a fajüldözés és fajgyűlölet ellen, hogy megpróbáljuk rábeszélni államunkat, vessen véget a közoktatásban a szegregációnak (faji elkülönítésnek) és a foglalkoztatásban a hallgatólagos kirekesztésnek (szociológusok kétséget kizáró módon bebizonyították, hogy a roma álláskeresők majd mindegyikét eleve elutasítják a cégek, kivéve a legkellemetlenebb testi munkákat), hogy szóvá tesszük: az egyetemeken se roma gyerekek, se „fehér” munkásgyerekek nincsenek a diákok között (kilencvennyolc százalék szülei maguk is diplomások voltak), emellett fogjuk szaván a polgári államot, és ünnepélyesen jelentsük ki – nem egyszer, hanem ezerszer és tízezerszer –, hogy a romák: magyarok. A magyarországi politikai nemzet nem etnikai jellegű. El kell érni, hogy ez alól ne legyen kivétel egyetlen etnikum se.

Nem igaz az, hogy a cigánykérdés pusztán szociális kérdés, hiszen egyik fő oka a faji megkülönböztetés. De az igaz, hogy helyes volna, ha pusztán szociális kérdésnek tekinthetnénk. Nem igaz az, hogy a romák – mint állítólag sokuknak a kriminalitásba menekülése bizonyítaná – a társadalom ellenségei, akik a kirekesztettségre agresszióval válaszolnak. De még a társadalom ellenségeivé válhatnak. Nem igaz, hogy az élet, amelyet a társadalom állítólag fölajánlott a romáknak – azaz a szegény fehér többség élete –, vonzó, erkölcsös, örömteli vagy akár kibírható. Nem igaz, hogy a munka (egyhangú, rosszul fizetett robot), amellyel állítólag a romákat kínálgatják (dehogy kínálgatják!…), értelmes vagy akár elviselhető. A romák nem szeretnek dolgozni? A dolgozók nem szeretnek dolgozni. Miért is szeretnének?

De ebben a torz, töredékes, rossz életben legalább csakugyan helyet kell adni a romáknak. Ennek egyik fontos, bár jelképes lépése: ha ez a mostani a híresztelések szerint csakugyan polgári liberális-demokratikus társadalom, akkor újítsa föl egyik alapvető tradícióját, építse és bővítse a magyar politikai nemzetet, amelynek gyámkövei: a közös iskola (azaz közös kultúra); az egyenlő esélyeket kínáló intézmények (munkaügy, családügy, segélyezés, humánus börtönreform, nem megtorlás alapú büntetőjogi reform: azaz közös társadalom); szociális orvoslás egyenlő honpolgárok számára, környezetvédelem a nyomornegyedek számára is (azaz „közös test”).

Minden tisztességes ember utasítsa vissza mától kezdve a magyar nemzetnek minden olyan képzetét, meghatározását, metaforáját, amelyből hiányoznak a cigányok. Mától kezdve a cigánymentes nemzetkép: magyarellenes. Mert a demokratikus magyar nemzetet csonkítja, ez pedig tilos.

Tamás Gáspár Miklós


orpheline Creative Commons License 2007.08.26 0 0 167
A választ mindenki tudja......
Álomvédelmi twist Creative Commons License 2007.07.16 0 0 164
Álomvédelmi twist Creative Commons License 2007.07.09 0 0 163

Nekem nem hiányzik a válasz, mert én a Gyurcsányi Pride mozgalom tagja vagyok!

 

Jelenleg csak 17%-unk coming out-ol, de négyévente hosszú tömött sorokban vonulunk, néhányunkat autóval, vagy hordágyon visznek. Ilyenkor elénekeljük himnuszunkat, az "Igen, igen"-t. Majd csendesen, név nélkül, leszavazunk rá.

Előzmény: HangyaTS (160)
Törölt nick Creative Commons License 2007.07.09 0 0 162

A Gyurcsány név pontos eredete:

 

 

A család a Trencsén megyei Ďurčina ( ejsd: Gyurcsina) községből származik. A település magyar neve: Gyökérháza.

Törölt nick Creative Commons License 2007.07.09 0 0 161

Nekem nem!

 

Ez jobb:

 

A család a Trencsén megyei Ďurčina községből származik. A település magyar neve: Gyökérháza. :-))))

Előzmény: HangyaTS (160)
HangyaTS Creative Commons License 2007.07.08 0 0 160
Már 1012 napja nem tudjuk, miért pont a Gyurcsányinak kellett szólni.

Önnek nem hiányzik a válasz?
HangyaTS Creative Commons License 2007.04.21 0 0 159
Már 934 napja nem tudjuk, miért pont a Gyurcsányinak kellett szólni.

Önnek nem hiányzik a válasz?
HangyaTS Creative Commons License 2007.03.21 0 0 158
Már 903 napja nem tudjuk, miért pont a Gyurcsányinak kellett szólni.

Önnek nem hiányzik a válasz?
Törölt nick Creative Commons License 2007.03.20 0 0 157
Nem gyökér, csak Gyökérházi! :-)
Előzmény: Törölt nick (156)
Törölt nick Creative Commons License 2007.03.04 0 0 156
Akkor ezért ekkora Gyökér.))))
Előzmény: Törölt nick (151)
HangyaTS Creative Commons License 2007.03.04 0 0 155
Már 886 napja nem tudjuk, miért pont a Gyurcsányinak kellett szólni.

Önnek nem hiányzik a válasz?
Wahkopem Zomos Creative Commons License 2007.02.16 0 0 154
Akkor most disszidálsz, vagy nem ?
Előzmény: lms (118)
Wahkopem Zomos Creative Commons License 2007.02.16 0 0 153
Emléxem a felvételre.
Érdekes, hogy Orbán sem Gyurcsányit mond, hanem Gyurcsányt.
Előzmény: Álomvédelmi twist (149)
Wahkopem Zomos Creative Commons License 2007.02.16 0 0 152
"Egy másodpercig se kétséges, hogy Gyurcsányról van szó!"
Jó, jó, de taggyűlésen mondta ?
Előzmény: Álomvédelmi twist (121)
Törölt nick Creative Commons License 2007.02.12 0 0 151

(František) Gyurcsányi Ferencz (Gyurchany) 1646-ban kapta a nemességet. A család a Trencsén megyei Ďurčina községből származik. A település magyar neve: Gyökérháza. :-))))


"... és álmában se' gondolta volna, hogy átkeresztelik Frantiseknek...mint a Matus Cak....vagy a levocai Pavol, aki Szlovákiában született, 1470-ben."

 

Én azért a Gyökérházán nagyobbat mosolyogtam, mint František-en.

 

"Eeeegen, :-)) meg a rendkívül intelligens szlovák "tudományos" élet egyéb furcsaságai, mint például Bratislavaban keltezett oklevelek, he-he-he. :-))"

 

Ja, a bratislava-i béke tényleg gáz. :-(

 

Előzmény: Törölt nick (61)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!