http://index.hu/tech/jog/ehtmod9285/
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium "bűnüldözési és nemzetbiztonsági érdekekre való tekintettel" az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal és a Miniszterelnöki Hivatallal együttműködve kezdeményezte az elektronikus hírközlési törvény módosítását. Civil szervezetek szerint a törvénymódosítás tervezete adatvédelmi szempontból elfogadhatatlan, ellentmond a vonatkozó EU-irányelveknek és alkotmányellenes: a nemzetbiztonsági hivatalnak folyamatos online hozzáférést adna a telefonálók és az internetezők összes adatához, a szerzői jogvédők pedig még a mobilosok helymeghatározási adatait is kikérethetnék a szolgáltatóktól. A tervezetet az adatvédelmi biztos is bírálta.
Klassz. Imádom, amikor ideb*nak egy szövegkörnyezetből kiragadott egy grafikont, hogy fejtsem meg. Mi ez? És mihez képest micsoda? Hogyan definiálja a szociális kiadásokat? És te hogyan definiálod a "fidesz alatt időhatározót?
én attól tartok, hogy ez a hozzáférés, a nyomonkövetés már rég megvan az NBH-nál és a szakszolgálatnál. most már csak legitimálni szeretnék, hogy ne legyen belőle baj...
Kóka visszaküldi saját tervezetét az ország megfigyeléséről
2007. február 12. 13:10
MNO
Kóka János elfogadhatatlannak tartja, ezért visszaküldi saját tárcájának és az előkészítő szakmai szerveknek az elektronikus hírközlési törvény módosításának tervezetét. A lényegében minden ember megfigyelését lehetővé tevő jogszabálytervezet elutasítását az SZDSZ-en belül is elvárták a párt elnökjelöltjétől.
Mint azt megírtuk, a gazdasági, az igazságügyi tárca és a Miniszterelnöki Hivatal által készített törvénytervezet alapján minden magyar állampolgár telefonos és internetes forgalmát nyomon követhetné a Nemzetbiztonsági Hivatal és az erre felhatalmazott hatóságok (nyomozó hatóságok, ügyészségek és bíróságok).
A tervezet szerint a titkosszolgálat gyakorlatilag folyamatosan hozzáférhetne telefonszolgáltatást igénybe vevő személy esetén az előfizető nevéhez, címéhez, telefonszámához, hogy mikor és kit hívott, mennyi ideig telefonált, kinek írt sms-t, de a sikertelen hívások során keletkező forgalmi adatokhoz is. Ugyanígy az internethasználatkor keletkezett adatokba is betekintést nyernének a szolgálatok, így ahhoz, hogy kinek mikor küldtünk e-mailt, ki a szolgáltatás előfizetője, hol lakik, milyen típusú hozzáférése van. Az sem maradna titok, mikor, mennyi ideig kapcsolódott a hálózatra, és eközben milyen címmel (IP-cím) azonosították, továbbá hogy a hálózati tűzfalaknál milyen IP-cím-leképezések történtek. Ezeket az információkat az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak kellene tárolniuk, maximum két éven keresztül, és rendszereikbe a hatóságok betekinthetnének.
Kóka úgy nyilatkozott: felkéri a társtárcák jogszabály-előkészítőit is a tervezet alapos újragondolására. – Nem támogatok semmiféle olyan törvénymódosítást, amely az alkotmányban biztosított szabadságjogokat sérti – hangoztatta a gazdasági miniszter. Hozzátette: minisztériuma határozottan ki fog állni a bűnüldözési és nemzetbiztonsági érdekek, valamint a személyi szabadságjogok egyensúlya mellett.
Kóka újra megvizsgáltatja, hogy a vonatkozó EU-ajánlás milyen változtatásokat tesz kötelezővé, de minden változtatásnak széles körű szakmai egyetértésen kell nyugodnia, és az alkotmányban biztosított szabadságjogok sérelme nélkül kell megvalósulnia. A miniszter elvárja, hogy a tervezet módosításánál vegyék figyelembe a Nemzeti Hírközlési Tanács, az adatvédelmi biztos – aki szintén kifogásolta a tervezetet – és a társadalmi szervezetek ajánlásait.
Péterfalvi Attila ombudsman úgy vélekedett, hogy a jogszabálytervezet sérti az emberi jogokról szóló európai egyezmény alapján az egyént megillető magánélet tiszteletben tartásához, valamint a közlés bizalmasságához és a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat. A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) is kifogásolta az előterjesztést, mondván, az nem felel meg sem a jogharmonizációs kötelezettségnek, sem a magyar jogszabályoknak. A Társaság a Szabadságjogokért civil jogvédő szervezeta a javaslat visszavonására szólította föl a kormányt. A helymeghatározási és internetes forgalmi adatok tárolásának költségeit a szakértők százmilliósra becsülik. Ezt a szolgáltatók állják – írja a Népszabadság.
Magyarországon 9,9 millió mobil és 3,3 millió vezetékes telefont használnak. Az internet-előfizetések száma eléri az egymilliót. Szinte a teljes népesség kommunikációjára és mozgására vonatkozó adatok a hatóságok rendelkezésére állhatnának tehát, pontosabban: több ezer előfizető/felhasználó kommunikációjának egyidejű, folyamatos ellenőrzését tenné lehetővé a készülő módosítás – kivéve a közlések tartalmát, amihez csak bírói engedéllyel férhetnek hozzá.
A törvénymódosításnak hivatalosan egyébként az volna a célja az adatmegőrzéssel, hogy az elektronikus adatok rendelkezésre álljanak a súlyos bűncselekmények kivizsgálása, felderítése és üldözése miatt.
Az előzmények a madridi terrortámadásra vezethetők vissza: miután a terroristák nem fogadott hívásainak lenyomozása jelentősen megkönnyítette a vizsgálatot, többek között Franciaország és Nagy-Britannia is javasolta a forgalmi adatok szélesebb körű rögzítését. Ennek nyomán tavaly elfogadták az eltérő tagállami szabályozásokat egységes keretbe foglaló EU-irányelvet, ami idén őszig ad haladékot a tagállamoknak a 6 hónaptól 2 évig terjedő, széles körű adatrögzítési szabályok átültetésére. Mindezt a súlyos bűncselekmények kivizsgálása, felderítése és üldözése érdekében lehet megtenni.
Az irányelvet véleményező európai adatvédelmi munkacsoport szerint „ez végül a polgárok példa nélküli, folyamatos és mindenhova betolakodó megfigyelését eredményezi”, holott az európai emberi jogi bíróság is figyelmeztetett rá, hogy a tagállamok még a kémkedés, a terrorizmus elleni harc nevében sem fogadhatnak el bármilyen intézkedést.
Az még hagyján, hogy az irányelv irdatlan adatkészletezést tesz lehetővé: hazai jogvédők szerint a nagyobbik baj az, hogy „magyarítása" még ennél is szélesebb lehetőséget nyújt a hatóságok számára. Míg az irányelv súlyos bűncselekmények, addig a magyar tervezet általában bűncselekmények üldözésére, sőt közbiztonsági, nemzetbiztonsági, honvédelmi érdekekre is hivatkozik.
Mivel a nemzetbiztonságot az EU a tagállamok belügyének tekinti, az irányelv teret ad a szabad jogalkotásnak.
Az állam jogos érdekeinek, illetve a polgári szabadságjogoknak ütközését az adatvédelmi munkacsoport szakvéleménye, illetve a korábbi alkotmánybírósági döntések szerint úgy lehetne föloldani, ha a személyes adatainkhoz az állami hatóságok csak kivételes esetekben, egyedi elbírálás és engedélyezés alapján, szigorú feltételek mellett, korlátozott időszakra férhetnének hozzá. De akárhogy is lesz, annyi biztos, hogy az állampolgárok állják majd saját megfigyelésük költségeit.
"""Kóka János gazdasági miniszter, az SZDSZ elnökjelöltje szombaton közölte ugyanis, hogy elfogadhatatlannak tartja, ezért visszaküldi az előkészítő szakmai szerveknek a tervezetet. Nem támogat olyan törvénymódosítást, "amely az alkotmányban biztosított szabadságjogokat sért". Azt nem említette, hogy az általa vezetett GKM a tervezet fő előterjesztője, de az igazságügyi tárca erre hivatkozva irányított kérdéseinkkel a GKM-hez. """"
"""Azt nem említette, hogy az általa vezetett GKM a tervezet fő előterjesztője, de az igazságügyi tárca erre hivatkozva irányított kérdéseinkkel a GKM-hez. """"
modtam, hogy vigyázz; te kilőhető vagy; modikat nem bírálunk, mert aki fejjel megy a falnak, a fal lesz erősebb, az ő feje törik be; védett állatokhoz, 00-hoz sosem szólunk
Ferge Zsuzsa bizony részt vállal a reform kidolgozásában, tökéletesen igaza van, hogy még több kellene a leszakadóknak,
"A miniszterelnöknek címezve tizenöt aláíró, köztük éppen a Gyurcsány Ferenc által a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program vezetőjének kinevezett Ferge Zsuzsa is, nyílt levélben tiltakozik a "tervezett változtatások közül az ismétlődően és többnyire differenciálatlannak bemutatott, többletterheket jelentő vizitdíj, receptdíj, ágydíj, stb. bevezetésére vonatkozó javaslatok" ellen. "
orbánc köpött Ferge Zsuzsára és társaira
LOL
forrás?
addig próbáld ezt értelmezni, amíg keresed a forrásod: