Köszi...tudod az évek meg a rutin...:)...az egész a gőzhajó modellezésből fejlődött ki...ott is van rézből kazán, csak kisebb.:):)..mivel a szerszámok nagyjából megvoltak, gondoltam nagyobbat is tudok csinálni...aztán sikerült...lassan úgy leszek, mint a székely ezermester...(Áron-bátyám, hát kend mindenhez ért?... mindenhez-is, fiam)...:)
Igen én...tíz éve fejlesztgetem a technikát, az igényeknek megfelelően...:)
Ez egy 20-literes duplafalú, olaj hőközlős, motorizált lekvárfőző...a hajtóművet a keverőlapáttal együtt, egy mozdulattal, le lehet venni az üstről, ha mosogatni kell...
Igazából nem tudom, hogy hányas az enyém...most már úgy találom (a kazán képekből ítélve), hogy talán 32-es lehet...van "füsthőfok" hőmérőm és ahol a könyök befordul a kéménybe, oda építettem be, mert nekem a viszonylag hosszú cső hőleadása az egyik "radiátor" a műhelyben...egy kisebb radiátort rásegítésnek, a szék mögötti falra raktam, mert ott egyszerűen ráköthettem a plafon alatti csövekre...ha 5.-ik fokozaton megy az égő, akkor 170-180°C amit látok rajta...gondolkoztam a pufferen is, biztosan jól simítaná a "hullámvölgyeket", de nincsen helyem, ahová betehetném...
Szerintem hagyományos vegyes kazánnal is lehet jó hatásfokot elérni csak megfelelően kell méretezni a kazánt. Fontos hogy 3 táskás legyen,de még egy Totyában is meg lehet fordítani a füst forgásirányát terelőlap segítségével. Ha jól emlékszem neked 24-es Celsiusod van. De ha 27-es
vagy 32-es lenne még alacsonyabb lenne a füsthő és kevesebb pellet fogyna. Ha pedig nagyobb
kényelmet akarsz akkor tegyél be 5-600 literes puffert,rá egy VTA szelep és 1 fokon belül lehet tartani a hőingadozást. 5-600 liternek minimális a hővesztesége cserébe viszont csak 2-3 alkalommal kapcsol be az égőfej naponta.Szerintem így gazdaságosabb.
Tudom, hogy nem úgy értetted, meg aztán nem is védeni akartam...de van az a helyzet, amikor az ember kénytelen félre tenni az egyébként nyilvánvaló gazdaságossági paramétereket...
Egy ismerős, aki több mint hat évig fűtött pellettel (bevezették az utcába a gázt) mondja, hogy sajnos, vagy inkább szerencsére bizony olcsóbb, mint a pellet és sokkal kényelmesebb, meg egyenletesebb a meleg...és semmi macera...:):)...
Abszolút nem negatívan értettem, nem kell védeni az égőfejeket :)
Az is világos, hogy ha van egy egyébként teljesen jól szuperáló rendszer, nem valószínű, hogy bárhogyan is megérné kicserélni a kazánt. Pontosan ezért találták ki ezeket az égőfejeket.
Aztán egyeseknek szokása kizárólag pénzben mérni a dolgokat és jönnek azzal, milyen drága a pellet. Bezzeg a fa (ja, lopva, meg okosba' )... De pont azt nem lehet pénzben kifejezni, amiket te is írtál: nem kell akkora tárolóhely, nincs hasogatás, behordás, szenvedés. Van kis zsákhordás meg minimális hamuzás és kész :)
..."Ezért nem lesz soha egy pellet égőfejjel kiegészített vegyes kazán olyan hatékony, mint egy eleve pelletes"...
Nagyon jó megállapítás, de szerintem ezt eddig nem is nagyon vitatta senki...:)...nekem is csak azért van ilyen rendszerem, mert a házzal együtt vettem egy jól működő radiátoros fűtési rendszert, egy egészen jó vegyes kazánnal, amiben 3 ferde "táska" van, egymáshoz képest eltolva...így ebben egész jó a hőátadás.
Azt persze én sem vitatom, hogy egy jó pelletkazánnal kevesebb lenne a fogyasztásunk, de az első év favásárlása, szárítása, hasogatása és begyújtogatása után, még ez a SUN-P7-es fej is nagyon korrektul teszi a dolgát...és mivel már én is lassan a hetedik ix-et taposom, örülök, hogy reggel finom melegre ébredünk és nem kell lemenni a pincébe begyújtani...elég a 15-kilós zsákokat lecipelnem az udvari tárolóból és felöntenem, (szerencsére nem túl gyakran)...:)
A mai digitális termosztátok nem is tudnak többet +-0,3-nál.
Persze, jók, amiket írsz, csak éppen ez tipikusan az "összehánytak valami rendszert, nem jó, osztán most meg gányolgatom" agyalás.
Ha egy rendszert megterveztek és rendesen kiviteleztek, nincs olyan, hogy jaj, sok a víz, vegyük lejjebb a hőfokot. Affene, túl nagy a kazán teljesítménye, tegyünk be egy 100 literes vödröt valahova és a többi. Szivattyú meg fix fordulatú, legfeljebb van pár fokozata, nem is hallott másról.
Ha pl. egy régi, egyébként jól működő bika vegyeskazán+gravitációs (vastagcsöves->sok víz) rendszert "modernizálnak", aztán kicserélnek mindent vékony csőre meg betosznak hasra egy szivattyút, puffer sehol, oszt' kész. Majd csodálkoznak, hogy rossz az egész, sokat fogyaszt stb. De ha marad gravitációs, nemigen mehetsz 80 fok alá, mert akkor nem kering a víz.
Vagy a másik tipikus dolog, amikor egy meglévő, jól működő rendszerre egyszerűen csak rákötnek pár új kört, pár radiátort, ráadásul esetleg pont emeletre. Aztán jön a fejvakarás, hogy mé' hidegek az új radiátorok...
Szóval a lényeg, hogy nem lehet csak így megmondani, hogy vegye lejjebb a hőfokot meg menjen a szivattyú folyamatosan... Az, hogy a radiátor mennyi hőt ad le, attől is függ, mennyi ideig van a víz benne, tehát az áramlástól, szivattyútól.
És most írom le harmadszor: vezérlés, szabályzás! Egy mai modern rendszerben már nem csak keverőszelepek meg fix teljesítményű szivattyúk vannak.
Egyébként reggel, egy órás fűtés után megnéztem a kályhánál a visszatérőt: kézzel langyos. Tehát van 50egynéhány fokos előremenő, meg legfeljebb 30 fokos visszatérő. Mégsem árt a kályhának, mert a szivattyút szakaszosan működteti, mindig csak annyi vizet enged be, amennyi nem hűti le a hőcserélőt. A vezérlés ügyesen játszik egyszerre a teljesítménnyel, adagolással, levegővel, füstelvezetéssel, vízárammal... Persze még egyszer írom, a miénk egy kis rendszer.
Lehet +- 0,3 de ha nagy a víztömeg a rendszerben akkor nagy lesz a tehetetlensége is , ezért kellene alacsonyabb hőfokú vízzel fűteni.
Igazán akkor lenne jó ha állandóan keringene és termoszelepek szabályoznának. Akkor lehetne 75-ös előremenő is de túlméretes radiátoroknál a visszatérő lemehet akár 30 fokra is, ami nem jó a kazánnak. Mert abban is előállhat a harmatpont.
A radiátor méretére utaltam , minél nagyobban annál lassabban hűlnek le, tovább emelve a helység hőfokát.
Azért gondoltam egy kicsi tárolóra ( akár lehetne hidrováltó is ), mert az abból kivett víz hőfokát könnyebb szabályozni és a kazán is üzemelhet a neki megfelelő hőfokon. Mert az nem feltétlen egyezik a fűtési előremenő hőfokával.
Az égő kevesebbet kapcsolgatna, mert gondolom annak sem tesz jót ha sűrűn be ki kapcsolgat.
Nem egészen értem, amit írsz: A hőleadóknál nem jó, ha kicsik (kicsi a felület), mert akkor nem hőleadók, hanem sima vezetékek :) De ezeket (radiátorok) is méretezni kellene, nem csak hasra beb***ni, "amit mindig szoktak".
Magasabb előremenő nyilván gyorsabban fűt, de jobban is leng a rendszer.
Amit írsz, az a puffertartály, pont olyan esetekre, amikor nem gazdaságos a nagy a fűtőteljesítmény (gyakori kapcsolgatás).
A hiszterézis jellemzően +-0,1 fok felületfűtésnél (nagy hőtehetetlenség) és +0,2-0,3 radiátoros fűtésnél.
Sosem mértem, de kézmelegnél kicsit melegebb. Majd egyszer megmérem valamelyik hideg reggelen.
A kifejezetten pellet égetésére tervezett kazán abban (is) különbözik a sima vegyeskazántól, hogy jóval hosszabb a füstjárata, így eleve nagyobb a hatásfoka. Ezért nem lesz soha egy pellet égőfejjel kiegészített vegyeskazán olyan hatékony, mint egy eleve pelletes.
De igazából nekem csak a pelletkályhánkkal van tapasztalatom, a 20-30 meg mégtöbb kW-os szörnyekkel nincs :)
A másik nagy különbség a komplett vezérlés (szabályzás), komplexen kezeli a levegő- és pellet adagolást, füstelvezetést, szivattyút.
Ha nálad az előremenő 55 fok akkor mennyi a visszatérő? Ha a kazánvíz hőfoka alacsonyabb mondjuk
15 fokkal akkor a hidegebb víz jobban le tudja hűteni az égésterméket ,alacsonyabb a füsthő és
végső soron gazdaságosabb a fűtés.Hagyományos vegyes kazánnál aminek nem jó a hőcserélő képessége ennek komoly jelentősége lehet.És a hőingadozás sem lesz olyan nagy.
Én inkább a magas előremenő hőfokban látnám a problémát. Akármilyen kicsik a hőleadók azért 75 fokkal megküldve idő kell mire lehűl és azt a helységben adja le.
Kéne neki egy mondjuk 100l-es tartály amiből a fűtésre kivett víz hőfokát egy keverőszelep segítségével le tudná csökkenteni. Ez a verzió a szobatermosztát esetén működhet.
Vagy ha van termofej a radiátorokon akkor azok tudnának szabályozni. De akkor jó lenne ha a fűtési szivattyú üzemelne állandóan. A kazán biztosan többet menne rövidebb ideig.
Olyan termosztát kell aminek 0.5 fok a hiszterézise.
Moduláció. Annak legfeljebb közvetetten van köze az épület hőigényéhez, inkább a fűtővíz állandó, beállított hőmérsékleten (ami nem a maximális) tartása a lényege. Régen, ahogy említetted, bedurrant a kazán egyféle teljesítményen, a maxon, nyomta a 80-90 fokos vizet. Ekkor volt nagy szerepe a nagy hőtároló tömegnek, mivel magát a fűtést nem lehetett szabályozni, a fölösleges hőt felvették a falak, mint hőtároló tömeg, amit aztán szépen visszasugárzott a kazán leállása után. Ma már a jól szabályozható, modulált fűtési rendszereknél, jó hőszigetelésnél már semmi jelentősége nincs a nagy hőtároló tömegnek, mint ahogyan azt sokan tévesen gondolják (nyáron sem, ott a megfelelő árnyékolásra kell figyelni), illetve a megfelelő modulációra nem képes kazánoknál átvette a szerepét a puffertartály, esetleg a hidraulikus váltó. Szóval önmagában az egyféle teljesítmény egyáltalán nem jelent gazdaságtalan fűtést. A rosszul kivitelezett, és/vagy sehogyan sem tervezett rendszerek már annál inkább.
"A pellet fűtésnél azonban nem lehet a vízhőt kedvünk szerint leszabályozni mert a visszatérőnek kell a 60 fok."
Ez így nagyon nem igaz! Átalakított vegyeskazánnak lehet, de kifejezetten pellet égetésre tervezett, komplex vezérléssel rendelkező kazánnak már nem biztos.
Kisebb teljesítményű pelletkályhának meg pláne. Nekünk egy 12+3kw-os (víz+levegő) pelletkályhánk van, 55 fokos előremenővel. A vezérlés folyamatosan szabályozza a szivattyút, így a vízáramlást is, nem csak megy a világba, meg telibe a víztérbe a hideg visszatérő. Persze ez egy kis rendszer, 70nm-t fűt radiátorokkal.
Illetve gázkazánnál ugye azonnal leáll a fűtés, az utókeringetésnél csak hűl a víz. Automata pelletkazánnál leálláskor még kiégeti a kelyhet, az azért termeli még a hőt, vagyis utókeringetésnél egy ideig nem csökken a fűtővíz hőmérséklete, bár a kívánt hőmérsékletet már elértük. Ezért "szaladhat meg" fölfelé a légtér hőmérséklete.
Igazából szerintem csak tapasztalati úton lehet meghatározni, hogy egy épületnek milyen fűtővíz hőmérséklet a leggazdaságosabb különböző külső hőmérsékleteknél.
De a lényeg is, úgy is ugyanaz: ha gyenge a hőszigetelés, hem lehet, vagy nagyon gazdaságtalan egyenletes hőmérsékletet tartani.
Nálam pufferes fűtés van és 50 fokos víz jön be a lakásba,a hőingadozás pedig 1 max 1,5 fok,feltéve
hogy jól mér a termosztátom.Amikor kikapcsol a termosztát nem mindegy hogy 50 fokos víz nyomja még a meleget vagy 75.
A gázkazánoknál is az a gazdaságosabb amelyik alaposan le tudja a teljesítményét modulálni és a ház
hőigényéhez igazítja a teljesítményt.Azok a régi készülékek amik nagy teljesítménnyel ki-be kapcsolgatnak pedig gazdaságtalanabbak.
A pellet fűtésnél azonban nem lehet a vízhőt kedvünk szerint leszabályozni mert a visszatérőnek
kell a 60 fok.Esetleg leviheted 50 fokra de az alá már nem tanácsos.Másik megoldás lehet a hőcserélő.Ekkor a kazánban lehet magas a hőfok de a hőcserélő kevesebbet ad át a lakásnak.
Ehhez persze jó szakember kell aki a hőcserélőt megfelelően tudja méretezni.
...így elég "zsufi" van...