Nem egészen értem, amit írsz: A hőleadóknál nem jó, ha kicsik (kicsi a felület), mert akkor nem hőleadók, hanem sima vezetékek :) De ezeket (radiátorok) is méretezni kellene, nem csak hasra beb***ni, "amit mindig szoktak".
Magasabb előremenő nyilván gyorsabban fűt, de jobban is leng a rendszer.
Amit írsz, az a puffertartály, pont olyan esetekre, amikor nem gazdaságos a nagy a fűtőteljesítmény (gyakori kapcsolgatás).
A hiszterézis jellemzően +-0,1 fok felületfűtésnél (nagy hőtehetetlenség) és +0,2-0,3 radiátoros fűtésnél.
Sosem mértem, de kézmelegnél kicsit melegebb. Majd egyszer megmérem valamelyik hideg reggelen.
A kifejezetten pellet égetésére tervezett kazán abban (is) különbözik a sima vegyeskazántól, hogy jóval hosszabb a füstjárata, így eleve nagyobb a hatásfoka. Ezért nem lesz soha egy pellet égőfejjel kiegészített vegyeskazán olyan hatékony, mint egy eleve pelletes.
De igazából nekem csak a pelletkályhánkkal van tapasztalatom, a 20-30 meg mégtöbb kW-os szörnyekkel nincs :)
A másik nagy különbség a komplett vezérlés (szabályzás), komplexen kezeli a levegő- és pellet adagolást, füstelvezetést, szivattyút.
Ha nálad az előremenő 55 fok akkor mennyi a visszatérő? Ha a kazánvíz hőfoka alacsonyabb mondjuk
15 fokkal akkor a hidegebb víz jobban le tudja hűteni az égésterméket ,alacsonyabb a füsthő és
végső soron gazdaságosabb a fűtés.Hagyományos vegyes kazánnál aminek nem jó a hőcserélő képessége ennek komoly jelentősége lehet.És a hőingadozás sem lesz olyan nagy.
Én inkább a magas előremenő hőfokban látnám a problémát. Akármilyen kicsik a hőleadók azért 75 fokkal megküldve idő kell mire lehűl és azt a helységben adja le.
Kéne neki egy mondjuk 100l-es tartály amiből a fűtésre kivett víz hőfokát egy keverőszelep segítségével le tudná csökkenteni. Ez a verzió a szobatermosztát esetén működhet.
Vagy ha van termofej a radiátorokon akkor azok tudnának szabályozni. De akkor jó lenne ha a fűtési szivattyú üzemelne állandóan. A kazán biztosan többet menne rövidebb ideig.
Olyan termosztát kell aminek 0.5 fok a hiszterézise.
Moduláció. Annak legfeljebb közvetetten van köze az épület hőigényéhez, inkább a fűtővíz állandó, beállított hőmérsékleten (ami nem a maximális) tartása a lényege. Régen, ahogy említetted, bedurrant a kazán egyféle teljesítményen, a maxon, nyomta a 80-90 fokos vizet. Ekkor volt nagy szerepe a nagy hőtároló tömegnek, mivel magát a fűtést nem lehetett szabályozni, a fölösleges hőt felvették a falak, mint hőtároló tömeg, amit aztán szépen visszasugárzott a kazán leállása után. Ma már a jól szabályozható, modulált fűtési rendszereknél, jó hőszigetelésnél már semmi jelentősége nincs a nagy hőtároló tömegnek, mint ahogyan azt sokan tévesen gondolják (nyáron sem, ott a megfelelő árnyékolásra kell figyelni), illetve a megfelelő modulációra nem képes kazánoknál átvette a szerepét a puffertartály, esetleg a hidraulikus váltó. Szóval önmagában az egyféle teljesítmény egyáltalán nem jelent gazdaságtalan fűtést. A rosszul kivitelezett, és/vagy sehogyan sem tervezett rendszerek már annál inkább.
"A pellet fűtésnél azonban nem lehet a vízhőt kedvünk szerint leszabályozni mert a visszatérőnek kell a 60 fok."
Ez így nagyon nem igaz! Átalakított vegyeskazánnak lehet, de kifejezetten pellet égetésre tervezett, komplex vezérléssel rendelkező kazánnak már nem biztos.
Kisebb teljesítményű pelletkályhának meg pláne. Nekünk egy 12+3kw-os (víz+levegő) pelletkályhánk van, 55 fokos előremenővel. A vezérlés folyamatosan szabályozza a szivattyút, így a vízáramlást is, nem csak megy a világba, meg telibe a víztérbe a hideg visszatérő. Persze ez egy kis rendszer, 70nm-t fűt radiátorokkal.
Illetve gázkazánnál ugye azonnal leáll a fűtés, az utókeringetésnél csak hűl a víz. Automata pelletkazánnál leálláskor még kiégeti a kelyhet, az azért termeli még a hőt, vagyis utókeringetésnél egy ideig nem csökken a fűtővíz hőmérséklete, bár a kívánt hőmérsékletet már elértük. Ezért "szaladhat meg" fölfelé a légtér hőmérséklete.
Igazából szerintem csak tapasztalati úton lehet meghatározni, hogy egy épületnek milyen fűtővíz hőmérséklet a leggazdaságosabb különböző külső hőmérsékleteknél.
De a lényeg is, úgy is ugyanaz: ha gyenge a hőszigetelés, hem lehet, vagy nagyon gazdaságtalan egyenletes hőmérsékletet tartani.
Nálam pufferes fűtés van és 50 fokos víz jön be a lakásba,a hőingadozás pedig 1 max 1,5 fok,feltéve
hogy jól mér a termosztátom.Amikor kikapcsol a termosztát nem mindegy hogy 50 fokos víz nyomja még a meleget vagy 75.
A gázkazánoknál is az a gazdaságosabb amelyik alaposan le tudja a teljesítményét modulálni és a ház
hőigényéhez igazítja a teljesítményt.Azok a régi készülékek amik nagy teljesítménnyel ki-be kapcsolgatnak pedig gazdaságtalanabbak.
A pellet fűtésnél azonban nem lehet a vízhőt kedvünk szerint leszabályozni mert a visszatérőnek
kell a 60 fok.Esetleg leviheted 50 fokra de az alá már nem tanácsos.Másik megoldás lehet a hőcserélő.Ekkor a kazánban lehet magas a hőfok de a hőcserélő kevesebbet ad át a lakásnak.
Ehhez persze jó szakember kell aki a hőcserélőt megfelelően tudja méretezni.
A gazdaságosság önmagában kevéssé függ a vízhőfoktól, sokkal inkább a hőszigeteléstől, attól, hogy mekkora az ingatlan hővesztesége (na meg attól, hogy gépészetileg, hidraulikailag rendesen meg van csinálva a rendszer, nem csak úgy összedobták). Illetve a külső hőmérséklettől függő vízhőmérséklet gázkazánnál tud jobban működni, ahol pár pillanat a begyújtás és az oltás is.
A hőmérséklet 2 fokos ingadozása teljesen normális radiátoros fűtéssel, bár ha 20 fok a névleges hőmérséklet és 19-nél kapcsol be, ott túl nagy a hiszterézis. Milyen termosztátot használsz?
Fél fokos hőmérséklettartást baromi jó hőszigeteléssel (passzív ház) és nagy hőtehetetlenségű felületfűtéssel lehet elérni.
ez az első szezonunk egy égőfejes kazánnal. a Szerelő 75 fokosra állította a víz hőfokát.
szerintetek hány fokos vízzel működik gazdaságosabban? (Egyébként ezzel a 75 fokkal az a bajom hogy túl nagy a hőmérséklet ingadozás a házban. Ha mondjuk be van állítva 20 fokra, simán felmegy 22-re... aztán meg mondjuk mire újra el kezd fűteni addigra leesik a szoba hőmérséklet 19-re)
Még az előző tulaj építette ki a rendszert Biottamat 35-1 http://delgep.hu/biottomat351, amiről régebben írtam egy ékes-ekés hsz-t itt ( 9232 ) :) Jelenleg kondi gázzal + enyhe időben H-Tarifával fűtünk. Van vegyes totya, azt se használjuk. Megvennék a rendszert. Lehet eladom, csak a helyet foglalja. Mennyit érhet ez használtan?
Köszi, meg is találtam a kukában...:)...valamiért néha oda pottyan a levél...ezen a Bolgár oldalon is ott van a Japán kerámia gyújtó, ráadásul még olcsóbban is...(35.28.euró, de cső nélkül)...jó kis oldal, ráálltak az alkatrészekre...de azt a Quarc gyújtót hiába ütöttem be, mert nem találja...mindenesetre köszi, ez az oldal, azért sok SUN-P7-esnek hasznos, mert ez a 28-ezer nagyon durva...:):)...
Hozzá adják a csövet is? Ezt még nem láttam, csak a japánt, de arra 100.000.-begyújtási tesztet (15-év) garantálnak a japánok. Az olasz most majdnem 28-ezer és lehet, hogy csak fél évet bír...
Nem szabad ilyenekkel foglalkozni, mert ráfizeti az ember a gatyáját is...egyet kell venni, de jót...ez pedig szerintem a japánok által gyártott, kerámia gyújtó (100.000.-izzítás)...nem drágább még ideszállítva sem, mint az olasz eredeti, amit van aki egy-két évenként cserél (az olasz három éve 20.000.-), de hallottam olyat is, hogy fél év után kipurcant...én már pár éve ezt használom...
A SUN P7-eshez, a régebbi köpenycsőbe csak be kellett csavarni, mert az még két részből állt. A csövön 1/2" volt a menet, ezzel lehetett az égőfejbe becsavarni és a belső 10mm-es cső, a tulajdonképpeni izzító, 3/8"-al ment bele...most már módosítottak az olasz gyújtón és egy darabból csinálják, tehát nem lehet bele csavarni ezt a jó kerámia gyújtót...annak jó, akinek még a régi, két darabból álló gyújtója van.
De azért én kitaláltam, hogyan lehet az új köpenycsőbe is használni, csak ahhoz flexel, finoman szét kell vágni a régi csövön, a rápréselt réz gyújtótartót és egy sárgaréz fittinget kell rézzel, vagy ezüsttel ráforrasztani központosan a csőre, ami kívül 1/2", belül pedig 3/8" és már mehet is bele a kerámia. Csak az elektromos csatlakozót kell levágni a rossz gyújtóról és áttenni az újra...
Ez a kazán nem tud működni 40 fokos vízzel. A gyártó oldalán alapból ajánlott a puffer, kivéve, ha kizárólag radiátorokat fűt.
A közvetlent puffer vagy hidrováltó nélkül gondoltam, illetve úgy, hogy nincsenek radiátorkörök. Ott ezek szerint nincsenek.
Elkezd felfűteni, percek alatt eléri a 40 fokot aztán leáll. Közben a kiszórt pelletet elégeti, aminek a hője maximális ventillátorfordulat mellett megy a kéménybe. Sokat fogyaszt, valóban...
Közben jobban megnéztem, valóban van ilyen gyári Celsius kazán.
Egyetlen pelletkazán, kályha sem tud úgy lemodulálni, hogy max. 40 fokos vízet állítson elő, közvetlenül nem kötünk padlófűtésre ilyet. Egyebek miatt sem. Ami erre képes, az a hőszivattyús rendszer, vagy esetleg a kondenzációs gázkazánok. Ez ráadásul egy pellet égőfejjel kiegészített vegyeskazán? Pláne nem tud ilyen alacsony hőmérsékleten üzemelni.
Ott akkor állandón kapcsolgat a kazán, fogyaszt, mint állat. Nagyobb az égőfej teljesítménye, mint a kazáné? Az sem rossz...
Mekkora az a ház?
Igen, ide abszolút minimum kellene egy puffer, de szerintem a Víz-, gáz-, fűtésszerelés topik is bejátszik.
Ha pl. a kazán túlméretezett, vagy nem tud gazdaságosan alacsony teljesítménnyel is üzemelni, akkor segít a puffer, mert a kazán a legoptimálisabb üzemmódban tud működni. Ha ez a helyzet és jól van megcsinálva a rendszer, akkor csökkenti a fogyasztást a puffer nélkülihez képest. De hasraütésre nem lehet megmondani.
