Egyszer elmentem egy okt. 23-i rendezvényükre. Érdekes volt a kontraszt. A felszólaló a gyermekekről, pedagógusokról, tanulásról beszélt, meglehetősen szimpatikus volt a szöveg. Nem a felszólaló, hanem a szöveg. A tömeg viszont nagyon ijesztő volt, olyan emberek akiktől azt se merném megkérdezni, hogy hány óra van. Borzalmasan néztek ki, de nem ítélkezem, mivel ettől még lehet valaki rendes ember. A színpad előtt egyenlő távolságra kb. 5 ember tartotta a magyar zászlót ruddal, mozdulatlanul. Csak kiváncsiságból mentem el, de többet nem megyek. Maradok a Fidesz rendezvényeinél. Szerintem is felbérelt a Vér és Becsület.
"A Vér és Becsület elnevezésű, a titkosszolgálatok által működtetett fantomszervezetről egy mai elsőéves egyetemista az elmúlt hétig nem is igen értesülhetett"
Én gimnazista koromban is ismertem, évekkel ezelőtt.
2007. január / Novák Attila
Aki manapság csak egy kicsit is beleszagol az internetes világba, rögtön észreveheti egy rendkívül fejlett szubkultúra jelenlétét; a netes szélsőjobboldalról van szó. Az az érzésünk támad, hogy kontrollálatlanul ömlik valami mocsok, amiről pedig azt hittük, hogy a múlttal együtt sodródott el.
A gyerek nem fajáruló. Egyszerűen nem hozzánk tartozik. A gerinctelenség csak abban van, hogy nem vallja be nyíltan (Antiszemita topikoló az egyik internetes fórumról)
Jelentős, a radikális jobboldal eszméit valló generáció nőtt föl, nagy részük tinédzser vagy huszonéves fiatal. Fórumaik, újságjaik vannak, gondolataikat pedig az interneten korlátok nélkül fejthetik ki. Zsidóznak, cigányoznak, niggereznek, ehhez járul még a történelmi Magyarország visszaállításának és a második világháború újrajátszásának az igénye, a formális keresztényiesség, az éles antikommunizmus és antiliberalizmus, az egységes keresztény nemzetállamban való gondolkodás és az éles ellenségképzés, mely folyamat végén leginkább a zsidóságot találják meg maguknak. Csoportjaik ott voltak a tévé ostrománál ugyanúgy, mint a 23-i zavargások szervezői és cselekvői között, s ha ők maguk nem is hajigáltak köveket a rendőrökre, legalább a képernyők előtt drukkoltak a Hír TV forradalmárainak, szörföltek a net radikális szájtjain és lelkes, forradalmi kommentárjaikkal írták tele a fórumokat.
A rendszerváltás előtt közvetlenül vagy azután született generációról van szó. Arról, amely nem volt részese ennek, viszont élesen, elvágólagosan gondolkodik bonyolult társadalmi és politikai problémákról. Lázad a fennálló ellen, legyen az akármi is. A magyarországi jobboldal vezérlőhajójától átvette azt a hamis történelemszemléletet, mely szerint a kommunizmus és a fasizmus egy és ugyanaz, hogy az érett kádárizmus sem volt jobb a nyilas diktatúránál, s hogy Kádár János egyenlő Adolf Hitlerrel, valamint hogy Magyarországon a kommunisták uralkodtak és uralkodnak, régen MSZMP-nek hívták, most pedig MSZP-nek, és vele áll genetikai szövetségben a zsidókból álló SZDSZ. Viselkedésüket erősen motiválja az, hogy lázadjanak szüleik Kádár-rendszer iránti lojalitása ellen. A magyar történelem folyamatos vereségeiből pedig nem azt szűrték le, hogy mit kellene a jövőben máshogyan csinálni, hogy ne kerüljön az ország hasonló helyzetbe, tehát ne legyen vesztes, hanem dacosan és belátás nélkül képviselik azt az egyébként nehezen vitatható igazságot, hogy a kurrens történetírást a győztesek írják. Vissza akarják venni a győztesektől győzelmeiket, hogyha már másoktól nem is, legalább maguktól kapják meg az elveszett győzelem érzését. A jobboldal eme ressantiment-érzéseit újságok, tanszékek, médiumok, intézetek hirdetik széles körben, s mindennap ebben a gondolkodásmódban fürdetik híveiket. Az indoktrináció beérett, áttört a gát, mára a legdemokratikusabb helyen, az interneten széles rétegek relativizálják a holokausztot, és dicsőítik a magyar hadsereg világháborús részvételét.
A régi magyar jobboldal romjain megszülető új jobboldal 2002-től kezdve fokozatosan ölelte magához a különféle szélsőjobboldali csoportosulásokat, kanalizálta a radikális nézeteket. Ám nem számolt azzal, hogy felnő egy olyan új generáció, amely éppen az általuk inspirált szellemben nem csak kommunistázni, de kommunistátlanítani is szeretne, utálja a parlamenti fecsegést, s egyfajta második őrségváltást akar végrehajtani azok ellen, akiket a kommunista establishment részének tart. Talán ez különbözteti meg a radikális jobboldalt az ún. moderált jobboldaltól. Persze a baloldal is hibás, a felemás rendszerváltás őszintétlensége, a társadalmi szembenézés elmulasztása, a spontán privatizációnak természeti törvényszerűségként való kezelése és az ügynökügyek elkenése is hozzájárult e lázadó generáció megjelenéséhez. Szerintük mindenki kommunista, aki nem hozzájuk tartozik. Aki nincs velünk, az a múltban áruló volt állítják. Nem fogadják el a rendszerváltás árát, a volt pártvezetők szabad elvonulását és a spontán privatizációt, hanem ennek felülvizsgálatát, nemzetállami elosztást, a külföldi tőke megregulázását és a kommunisták végleges eltüntetését követelik. Akik globalizmusellenesek, de maguk is a globális világrendszer részei: rasszista szájtjaik szervereit Amerikába telepítették, s világnézetüket a nyugati világ nagy rasszistái is táplálják. S akiket nemcsak a legnagyobb ellenzéki párt kétértelmű, a történelmi Magyarország ábrándjait melengető álláspontja, hanem a doktriner liberális értelmiség is segít azzal, hogy az antitotalitáriánus harcot a helyi színektől, ezek veszélyességi fokaitól függetlenül folytatja. Ugyanez az értelmiség a korlátlan és érinthetetlen szólás- és vélemény-, valamint gyülekezési szabadság elvét hirdeti egy olyan véres történelmű és frusztrált országban, ahol százezreket öltek meg azon elvek jegyében, melyeket éppen az újonnan jött radikálisok hirdetnek. És ahol éppen az a morális értékekről szóló társadalmi konszenzus nem létezik, amelynek a jelenléte előfeltételezi az egyébként ideális célként valóban nemes korlátlan véleményszabadság zavartalan és akadálytalan működését.
Egy olyan országban, melynek régen nem volt nyertes háborúja, ezért haragszik a világra. Ám ennek az országnak, főleg politikai elitjének át kellene gondolnia azt, hogyan tudná nagyobb politikai-társadalmi részvételre késztetni és a demokratikus intézményrendszerbe integrálni ezt a dühös nemzedéket. És persze szembe kell néznie az elmulasztott lehetőségekkel, tisztába kell tennie a saját szennyesét.
Kedves olvtársak! Miért lenne baj, hogy radikálisabbak vagyunk, mint 4 éve? Én örülök neki. Az, hogy radikális jobboldali, az még nem jelenti azt, hogy szélsőjobbos. Én is ilyen vagyok, mégsem irtanék ki senkit. Esetleg a megélhetési politikusainkat. Az értelmesebb része a fiataloknak, úgy látszik inkább választja a magyar nemzeti értékeket, mint az SZDSZ-MSZP "értékeit".
Tavaly azon szomorkodtam, hogy a maszoposokkal ünnepelt egy rakás fiatal. Úgy tűnik Fletó nem akarja, hogy egy újabb generáció legyen baloldali. Én Horn Gyuláék idejében gyűlöltem meg végleg a balosokat (mindig konzervatív voltam, a gyűlölethez azonban Hornék "szakértői kormányzása" kellett).
Örülök, hogy a mai egyetemisták is ébrednek. Soha többé MSZP!
" 3,3 százalékuk pedig nem rettenne vissza a köz-, illetve a magántulajdonban való kártételtől sem "
Nézőpont kérdése.
Én speciel nem ragaszkodom hozzá, hogy a radikális fiatalok, akár egyetemisták, akár nem, felgyújsák a lakásomat, vagy bármi módon kárt okozzanak akár nekem, akár a szomszédomnak, akár az országnak. Ugyanis a kártételtől, akár közvagyonban, akár magánvagyonban okozzák, nem lesz kisebb az álamadóság, nem emelkednek a különböző befektetési és nyugdíjalapokba fektetett befektetések árfolyamai, stb., nem javul az ország "befektetői és hitelminősítése és még sorolhatnám.
A lényeg, hogy előbb-utóbb a kárt, legyen az közvetett vagy közvetlen, nekünk kell megfizetni. Aztán majd vitatkozhatunk, hogy ezért a kárért menyiben felel az MSZP vagy a FIDESZ, a fiatalok vagy az idősebbek.
az elsős hallgatók 15 százaléka a Fidesszel szimpatizál: figyelemre méltó ugyanakkor, hogy 1,6 százalékuk a nagyobbik ellenzéki párttal együtt említette a Jobbikot, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat, a Vér és Becsület Egyesületet
Természetesen minden szempontból aljasul manipulál: pillanatnyilag a választók több mint fele a fidesszel szimpatizál, a fiatalabbak is iskolázottabbak körében az arány ennél jóval magasabb: mi ez a 15%-os blődség? A Vér és Becsület elnevezésű, a titkosszolgálatok által működtetett fantomszervezetről egy mai elsőéves egyetemista az elmúlt hétig nem is igen értesülhetett, s főként nem "szereti együtt" a fidesszel, mint ahogyan a pamflet szerzője sugallja. Lehetne szemelgetni még a fószer piti kis aljasságából, de minek: a népszabóság naponta több hasonlót produkál hozzá hasonló figuráktól.
ez egy érdekes megfigyelés, különösen, ha összevetjük azzal, hogy a fizikatanárok jórésze elfogadja a relativitáselméletet, a biológiatanárok jó része pedig az evolúciót (a kreacionizmussal szemben). de nem akarom erőltetni a párhuzamot :-)))
