Keresés

Részletes keresés

Patvin Creative Commons License 2022.11.18 -1 1 967

Publikációk a magyar és a penuti nyelvek nyelvi és kulturális kapcsolatairól

 

https://istv-reg.blogspot.com/2022/11/penuti-magyar-nyelvrokonsag.html?m=0

Patvin Creative Commons License 2022.11.09 0 0 966

Hát el kell olvasni minhárom publikációt és, ha azok után is kétségei maradnának állok elébe. Köszönöm.

Előzmény: Völgyvidéki (964)
Wanblí Iyeska Creative Commons License 2022.11.06 0 0 965

Érdekesnek tényleg nagyon érdekes, hogy ilyen távoli csportok között is létezhet nyelvrokonság.

Sajnos az én intenzívebb érdeklődésem Méjico északi tagállamaitól délebbre nem nagyon terjed ki földrajzilag, így effektíve én sem tudok hozzászólni, de szívesen olvasgatom.

Előzmény: Patvin (956)
Völgyvidéki Creative Commons License 2022.11.05 0 1 964

Nem vagyok szakértője a témának, így nem tudok mit mondani, de ezeket a térben és időben is igen távoli nyelvrokonságokat némi fenntartással kezelem.

Előzmény: Patvin (963)
Patvin Creative Commons License 2022.10.30 -1 0 963

"ezek borzasztóan távoli nyelvi kapcsolatok", melyek úgy 7-8.000 évvel ezelōttiek nem tudják törölni a tényt a öbb mint 500 (ragszilárdulásokkal és szóképzésel több ezer) lexikális és fonológiai egyezéseket, melyek csak erōsítík a magyar nyelv ōsíbb voltát és kizárják az uráli, finnugor eredetet. + Nem akarom mondani, de a szóeredet kutatásokat is ....

Előzmény: Völgyvidéki (961)
vörösvári Creative Commons License 2022.10.18 0 0 962

köszönöm

hát sok tényezős dolog lehetett az összeomlás, a túlnépesedés és a évtizedekig tartó aszály lehetett a két fő ok 

Előzmény: Völgyvidéki (960)
Völgyvidéki Creative Commons License 2022.10.18 0 0 961

Én úgy olvastam, hogy ezek borzasztóan távoli nyelvi kapcsolatok, ill. sporadikus hasonlóságok ahhoz, hogy nyelvrokonságról lehessen beszélni, de annyira nem vagyok otthon a témában, hogy megalapozott véleményt tudjak mondani.

Előzmény: Patvin (956)
Völgyvidéki Creative Commons License 2022.10.18 0 0 960

Ez a higanyos téma egészen érdekes, persze a többi cikk is, amit betettél.

 

Azért kíváncsi vagyok, hogy a higanyszennyezés vajon mennyiben járulhatott hozzá a klasszikus kor végi nagy maja kollapszushoz...

Valószínű, hogy nem ez volt a fő ok, de azért lehetett negatív hatása.

Előzmény: vörösvári (957)
vörösvári Creative Commons License 2022.10.16 0 1 959

https://ng.24.hu/kultura/2022/10/15/ebben-a-barlangban-emberek-tucatjait-aldoztak-fel/?fbclid=IwAR1LlPKEW6VoWKJXy7nXMmk69aZtidE014-1q6TTQfdiunDeEvMQNm4ppLY

 

Az üreg a nyugat-belize-i Springfield közelében fekszik, nevét pedig a helyi mennonita közösségtől kapta, amelynek tagjai 2006-ban egy sérült fosztogatót mentettek ki a barlangból. A lelőhelyen 2008-ban kezdett feltárásba a Kaliforniai Állami Egyetem csapata, az ásatáson legalább 118 ember csontjait találták meg. Az érintetteket a klasszikus maja korban, időszámítás szerint 250 és 925 között ölték meg, a szakértők azt feltételezik, hogy az áldozatokat Chaak viharistennek mutatták be.

A kutatók a közelmúltban egyes elhunytak fogkövét elemezték, hogy megtalálják az általuk elfogyasztott táplálékok mikroszkopikus maradványait. A vizsgálat során két mintában kék rostokat észleltek, a szakértők szerint az anyagok napokkal vagy hetekkel a halál előtt kerülhettek a fogakra. Elképzelhető, hogy a szín a maják kék pigmentjéhez köthető, amelyet gyakran használtak szertartások során, sokszor az emberáldozatokat is kék színű festékkel kenték be.

A rostokra az egyik magyarázat, hogy az érintettekkel haláluk előtt kékre festett, agávéból készített alkoholos italt itattak. A maja korban az italt gyakran fogyasztották ünnepeken, és sokszor az áldozatoknak is adtak belőle, hogy enyhítsék a fájdalmukat. A másik lehetőség, hogy a rostok olyan textilből származnak, amellyel az emberek száját tömték be. Az áldozatokat hosszú időn át, településről településre szállíthatták, így elég ideig lehetett bekötve a szájuk ahhoz, hogy a szövet egyes darabjai beépüljenek a fogkőbe. A mexikói Teotihuacan területén korábban találtak olyan áldozatokat, akiknek száját betömték.

vörösvári Creative Commons License 2022.10.02 0 0 958

https://ng.24.hu/kultura/2022/10/02/nem-csak-az-istenek-eledele-volt-a-csokolade/?fbclid=IwAR2vZ_dBmN8ocDKySeEUolMsVuIPfC0X3VFI4JtAxp9hCHtNtsVcvb5BUdM

 

Az uralkodó elképzelés szerint a csokoládé, az „istenek eledele” fogyasztása a maja elit kiváltsága volt, ám egy új vizsgálat ezt cáfolja.

A kakaó, a belőle készülő csokoládé a maják életének igen fontos része volt. A kakaóbab fizetőeszközként is szolgált, úgy is hívták, a fákon termő pénz, az istenek ajándékaként kapott eledel szent volt, a rituálék és vallási ünnepek része. Az elfogadott elmélet szerint csupán a legmagasabb rangú elit fogyaszthattam, s az ő kezükben is volt a kakaó forgalmazása.
A legendás kakaót és a csokoládét tehát a luxus szelleme lengi körül, ám, amint arról a Kaliforniai Egyetem (Santa Barbara) híre beszámolt, az elképzelésekkel ellentétben bárki fogyaszthatta. A korábbi vizsgálatokban azonban csak a rituálék és ünnepek során használt legdíszesebb elit edényeket mérték fel, ebből vontak le következtetést, és eddig senki se vizsgálta, mi lehetett az átlagemberek edényeiben. Egyszerűen nem tudtuk tehát azt, hogy a kakaótermesztők, vagy épp a kakaóligetek közelében élők fogyasztották-e az istenek eledelét?

A kutatók most épp ezért olyan kerámiaedényeket (54 edénytöredéket) vizsgáltak meg az El Pilar területén feltártakból, amelyeket az átlagemberek használtak, s a kakaóban lévő molekulák, mint a teobromin, a koffein és a teofillin maradványait keresték. A PNAS folyóiratban közzé tett tanulmány szerint arra jutottak, hogy a kakaót egyáltalában nem csak az elit ünnepein fogyasztották.

A kakaó fogyasztása mindenki számára elérhető luxus volt, és fontos, hogy a vele kapcsolatos rituálénak elengedhetetlen kelléke volt” – mondta Anabel Ford, a kutatás vezetője. A kémiai vizsgálatokban a teofillin jelentette az árulkodó jelet, ezt a molekulát ugyanis semmi mással nem lehet összetéveszteni, így kizárólag a kakaóból kerülhetett az edények falába (teobromin számos más növényben is van). Egy egészen más jellegű kutatásból ismertek voltak e molekula jelei, és így csak alkalmazni kellett a már kidolgozott vizsgálati módszert a régészeti leleteken is. Az elképzelést tesztelték is a kutatók, és ekkor derült ki, hogy számtalan edényben megtalálható a kakaóra utaló molekula.

A tálakban keverhették a csokoládét, a kancsókban melegíthették (ez a tradicionális elkészítési mód része volt), a tányérokba pedig úgy juthatott, hogy a fogyasztott ételeket ehették csokoládés szósszal, ahogy a ma is divatos mole poblanot.

A kutatók szerint mindezek a vizsgálati eredmények egyértelműen jelzik, hogy a késő klasszikus korban a maja lakosság is fogyasztott kakaót, csokoládét, vagyis az istenek eledele távolról sem csak az elité volt. Ez azonban nem kisebbíti a kakaó értékét, hanem a fontosságát hangsúlyozza.

vörösvári Creative Commons License 2022.09.25 0 1 957
Patvin Creative Commons License 2022.09.23 0 0 956

Igen, a penuti nyelvek közép- és dél-amerikai nyelvekre való kiterjesztésének makroelmélete mára nem népszerū, az uralkodó nyelvészeti trend szerint mint "távolsági kapcsolatok (distant relations) néven létezik. A komplexumban szereplō nyelvek elsōsorban a penuti és az ōsmaja (avagy makro-maja) közötti kapcsolatokat nem lehet kizárni....és a Kaufmann által rekonstruált ōsmaja nyelv több szálon kapcsolódik a mocsika és csipaja nyelvekhez. 

Előzmény: Wanblí Iyeska (954)
Wanblí Iyeska Creative Commons License 2022.09.19 0 0 955

"Egy kicsiny csoport, melyet a nyelvtudomány penuti névem jegyez egy a közép-európai és fekete-tengeri térségbōl kiinduló népvándorlás következtében a Bering-szoroson átkelve 5.500-4.000 éve elérte és belépett a kaliforniai San Francisco folyó delta területére. A könyvemben a saját független kutatásaim feltárják az ōsi magyar nyelv és a penuti nyelvek közötti kapcsolatokat."

 

Ez azért egészen döbbenetes felfedezés. Szívesen elolvasnám én is a tanulmányt.

Előzmény: Patvin (952)
Wanblí Iyeska Creative Commons License 2022.09.19 0 0 954

Nahát, hogy mik nincsenek!...

Micsoda rejtett nyelvi kapcsolatokat tudnak egyesek felfedezni.

Én mondjuk azt hallottam, hogy még a makro-penuti nyecsalád egyes elemeinek rokonsága sincs teljes mértékben bizonyítva, de ez mellékes, az én laikus véleményem ebből a szempontból nem számít.

Különben is csak a sziú és valamennyire az algankin nyelvek az érdeklődési területem, így ehhez a témához érdemben nem tudok hozzászólni.

Előzmény: Patvin (952)
Wanblí Iyeska Creative Commons License 2022.09.19 0 0 953

Köszönöm szépen. - Pilamaya pelo.

 

A Sápadtarcok előtti Perú az minden szempontból nagyon érdekes.

No persze Mexica is, sőt az talán még érdekesebb.

 

Azért az kissé bizarr, hogy időnként előhozták a piramisból a halottakat és kiállították őket.

Előzmény: vörösvári (951)
Patvin Creative Commons License 2022.09.15 0 0 952

Kedves olvasók.
Magyar-indián nyelvi kapcsolatok...
Ajánlom azoknak, akik nyelvi eredetünket és rokonságunkat nem a finnugor nyelvek között képzelik el, mert a magyar nyelv ōsi múltja, eredete valahol egész máshol, távolabbi idōkben van és más nyelvekkel állt és áll nyelvi kapcsolatoban. Mint kevesen tudják az észak-amerikai penuti nyelvek (vagyis azon nyelvek, melyek ōsi rokonságban állnak velünk) nyelvi kisugárzása a közép-amerikai maja nyelveken át elérte a dél-amerikai parti régiókat.
A perui mocsika és a boliviai csipaja, valamint az ecuadori és dél-perui páez nyelvek kapcsolódnak a penuti nyelvekhez és ezek  együtt az ōsi magyar nyelvhez részei egy ōsi több ezer éve létezett ōsnyelvnek.
Email kontakt a szerzōvel az oldalon. http://oldalunk.hu/site.php?sd=relation&page=nQoKSTWLdX

vörösvári Creative Commons License 2022.09.11 0 1 951
vörösvári Creative Commons License 2022.08.26 0 1 950
vörösvári Creative Commons License 2022.07.14 0 1 949

https://ng.24.hu/kultura/2022/07/13/aki-egy-papiruszcsonakkal-szelte-at-az-oceant/?fbclid=IwAR3tiNe1YW4yH3H4L-9bPLT4YMTo2ahZaLy7LcD_B5_rEhZFpbuor30g1ts

 

Thor Heyerdahl norvég etnológus és többnemzetiségű legénysége 1970. május 17-én Marokkóból indult útnak az Atlanti-óceánon túlra. A történet eddig szokványosnak hangzik, pedig nem az: a férfi az ókori egyiptomi hajók mintájára egy papirusznádhajóval, a Ra-II-vel vállalkozott az expedícióra. Heyerdahl ezzel egy elméletet próbált bebizonyítani, miszerint a mediterrán civilizációk az ókorban is képesek voltak elhajózni a mai Amerika területére. A Ra-II végül 57 nap alatt szelte át a közel 6500 kilométeres óceánt Barbadosig, és július 12-én kikötött – írja a History.com online történelmi portál.

Az 1914-ben született Heyerdahl az Oslói Egyetemen tanult zoológiát és földrajzot. Feleségével 1936-ban a Marquesas-szigetekre utazott, hogy tanulmányozza a távoli csendes-óceáni szigetvilág növény- és állatvilágát. A Polinéz szigetvilág pedig elbűvölte. Az akkoriban uralkodó vélemény szerint a térséget Délkelet-Ázsia ősi, tengerjáró népe népesítette be. Heyerdahl azonban felfigyelt rá, hogy a szelek és az áramlatok általában keletről nyugatra fújnak a Csendes-óceánon, ráadásul szemet szúrt neki, hogy dél-amerikai növényeket, például az édesburgonyát is találták Polinéziában. A norvég utazó ezért úgy sejtette, hogy egyes polinézek nem Ázsiából, hanem Dél-Amerikából származnak. Hamarosan már-már rögeszmésen hangoztatta elméletét, hogy Polinézia benépesedésében jelentős szerepük volt a dél-amerikai őslakosoknak. Úgy döntött, hogy ezt be is bizonyítja.

Ennek az elméletnek a feltárására megépítette egy korabeli, dél-amerikai tutaj másolatát, amit az inka isten után Kon-Tiki-nek nevezett el. Heyerdahl és kis legénysége 1947. áprilisában hagyta el a perui Callaót, és mintegy 8000 kilométer megtételét követően, 101 nap után érkezett el Francia Polinéziába, Raroia atolljához. A hajóút sikeres volt, de az elméletében túl sok misztikus elem maradt. Heyerdahl a Tutajjal a Csendes-óceánon című könyvben és egy dokumentumfilmben mesélte el az epikus utazás történetét, amely 1952-ben elnyerte a legjobb dokumentumfilmnek járó Oscar-díjat.

Heyerdahlt ezután Afrika, valamint Közép- és Dél-Amerika korai népei közötti kulturális érintkezés lehetősége kezdte el foglalkoztatni. Úgy gondolta, hogy bizonyos kulturális hasonlóságok, mint például a piramisépítés közös jelentősége talán összefüggésre utalhat. Az ősi transzatlanti utazás megvalósíthatóságának tesztelésére Heyerdahl 1969-ben egy ókori egyiptomi papirusznádhajó másolatát építette a közép-afrikai Csád-tó hagyományos csónaképítőinek segítségével, amit Ré (régebbi átírással: Ra) napistenről neveztek el. A hajó a marokkói Szafiból indult el 1969. május 24-én a Karib-tenger felé, ami a tervezési hibák és egyéb problémák miatt csak 5000 kilométert vitorlázott.

Heyerdahl nem rettent el és megépítette a második csónakot, a Ra-II-t. Ezt már az andoki indiánok készítették a bolíviai Titicaca-tó partján, de szintén papirusznádból. A Ra-II hét fős, többnemzetiségű legénységgel 1970. május 17-én indult el szintén Szafi kikötőjéből: az út 6100 kilométer volt, 57 napig tartott és szerencsésen megérkeztek Barbados szigetére, miközben hivatalosan is dokumentálták a tengeri szennyezés mértékét, amit az ENSZ megbízásából mintákkal támasztottak alá. Ennek az utazásnak a történetét a The Ra Expeditions (A Ra expedíciók) című könyv

Később, 1977-ben Heyerdahl vezette az úgynevezett Tigris-expedíciót is, amelyben szintén egy nádból készült hajóval navigált a Tigris folyón át a Perzsa-öbölig, az Arab-tengeren át Pakisztánig, végül a Vörös-tengerig. Az utazás célja az volt, hogy feltárja a kapcsolat lehetőségét Mezopotámia, az Indus-völgy és Egyiptom nagy kultúrái között. Heyerdahl a következő évtizedekben kutatóexpedíciókat vezetett a Húsvét-szigetre és Túcume régészeti lelőhelyére, Peru északi részén.

Heyerdahl 2002. április 18-án hunyt el. Elképzeléseit és elméleteit többnyire máig nem fogadták el az antropológusok.

Völgyvidéki Creative Commons License 2022.07.06 0 0 948

Bizonyára igen, csak lehet, hogy még nem találták meg őket.

Előzmény: vörösvári (947)
vörösvári Creative Commons License 2022.07.06 0 0 947

értem, de akkor is kellenének ilyen tömegsírok, ha mondjuk 1-2 év alatt meghal az emberek fele

Előzmény: Völgyvidéki (946)
Völgyvidéki Creative Commons License 2022.07.06 0 0 946

Azért nem mindenki halt meg, tömeges elvándorlások is voltak más területekre, pl. a Yucatán-félsziget csapadékosabb régióiba...

Előzmény: vörösvári (945)
vörösvári Creative Commons License 2022.07.06 0 0 945

Most az jutott eszembe, érdekes hogy nincsenek ezeknek a összeomlásoknak régészeti nyomai, mondjuk tömegsírok ahova bedobálták az éhenhaltak testét. 

Előzmény: Völgyvidéki (944)
Völgyvidéki Creative Commons License 2022.07.06 0 0 944

Én azt a forgatókönyvet tartom a legreálisabbnak, hogy a klasszikus kori maják már a nagy aszályok előtt is feszegették, ill. időnként túl is léphették az ökológiai határaikat.

Ne feledjük, hogy a legújabb kutatásokon alapuló népességbecslések alapján viszonylag kis területen, kb. a mai Magyarország méretének megfelelő területen kb. 10-12 millió főnyi népesség összpontosulhatott, ez a korabeli mezőgazdasági technikák és technológiák mellett iszonyatosan magas népsűrűségnek számított.

Aztán amikor beköszöntöttek a nagy aszályok, azok aztán "betették a kiskaput" az előző, prosperáló időszakokban túlságosan is felszaporodott népességnek...

 

Persze a véres belháborúk gyakorisága és súlyossága is növekedhetett ebben az időszakban, de ezt a régészeti leletekből nehéz egyértelműen megítélni.

Előzmény: Völgyvidéki (943)
Völgyvidéki Creative Commons License 2022.07.06 0 0 943

Régebben ezen a topikon meg a természeti környezet topikon is sokat fejtegettük a klasszikus kori maja kollapszus okait.

A kutatót egyre többet és többet tudnak erről a témáról, de még távolról sem eleget.

 

A 9. századi nagy és hosszan tartó aszályok kétségkívül nagyon negatív hatással voltak ezekre a városállamokra, más kutatók azonban rámutatnak arra, hogy a túlnépesedés, a termőtalajok kimerülése és eróziója is komoly szerepet játszhatott a hanyatlásban, ill. az ivóvízkészletek elszennyeződése is.

 

 

Előzmény: vörösvári (942)
vörösvári Creative Commons License 2022.07.05 0 1 942
vörösvári Creative Commons License 2022.06.30 0 1 941

https://24.hu/tudomany/2022/06/29/emberaldozat-aztekok-tortenelem/?fbclid=IwAR2xJ3-ra16W5CZJ8K4zEJ5FHCL7E50GvDsoJgAfuUS7t4dQxMlebUeZ8ck

 

Bár az aztékok invenciózus mezőgazdasági rendszerük kiépítéséről is ismertek, a közép-amerikai nagyhatalom lakói elsősorban a ma már szinte felfoghatatlan, különös szokásaik miatt tartanak számot széleskörű érdeklődésre – írja a Múlt-kor.hu.

Közép-amerikai Velence

Az utókor számára aztékokként ismert nahuatl nyelvű népek – többek között a mexikák – a XIII. század első felében három hullámban érkeztek meg a Mexikói-völgybe. Eredetmondájuk szerint egy Aztlán nevű származtak, amely lehet, soha nem is létezett, de tény, hogy a későbbiek folyamán elterjedt azték elnevezés Aztlán nevéből eredeztethető.

Az azték fővárost, Tenochtitlánt 1325-ben a Texcoco-tó közepén található kis mocsaras szigeten alapították meg a mexika törzs tagjai. Kezdetben csak nádkunyhók álltak az utcákon, egy évszázaddal később azonban már kőházak ezrei sorakoztak Tenochtitlánban, amely 1428-ban az Azték Birodalom fővárosa lett. A város, amely fejlett csatorna- és gáthálózattal rendelkezett, magas töltésen épített utak kötöttek össze a szárazfölddel, hamarosan leginkább a közép-amerikai Velence benyomását keltette.

A mindössze 13,5 km² területű városban több mint 200 ezer ember élt.

Tenochtitlán fejlődésével párhuzamosan pedig az azték uralom alá vont terület nagysága is folyamatosan nőtt. Az uralkodónak a birodalom hatalma csúcsán több száz városállam közel hárommillió lakója hódolt.

Az aztékok életében központi helyet foglaltak el az áldozati szertartások. Mivel hiedelmeik szerint az istenek komoly véráldozatot hoztak a világ megteremtésekor, a népnek valahogyan meg kellett hálálnia ezt az önfeláldozást, már csak azért is, mert a terméstől kezdve a gyermekszületésig életük minden mozzanata az istenek kezében volt.

Mindent elkövettek, hogy a kedvükben járjanak, bár néhány istennek igencsak különleges kívánságai voltak. Tezcatlipoca étvágyának csillapítására tökéletes testű fiatalemberekre volt szükség, Centeotl kukorica-istennő a bőrkiütéseseket kedvelte, a Xipe Totec termékenységisten tiszteletére feláldozott embereket pedig megnyúzták, majd a bőrükbe bújtak. Az áldozatok többsége az aztékok hadjáratai során esett fogságába, de gyakran a leigázott területekről elrabolt nők és gyerekek is áldozati szerepbe kényszerültek.

Az áldozati ceremóniát papok végezték, akik kinézetük alapján egy horrorfilm castingon is esélyesként indultak volna. Bizonyos szertartások megkívánták, hogy arcukat feketére, homlokukat pedig kékre fessék, önfeláldozó rítusaik folyamatos gyakorlása miatt pedig tele voltak sebekkel, amelyeken gyakran náddal vagy szalmával tömtek be. Összetapadt hajukon is alvadt vér nyomait lehetett felfedezni. A szörnyűségek egyik legfőbb színtere Tenochtitlán központi kettőspiramisa, a Templo Mayor volt. Az épület tetején a hadisten, Huitzilopochtli, valamint az eső- és termékenységisten, a gyermekáldozatokat „kedvelő” Tlaloc temploma állt.

A papok az itt tartott szertartások során az istenek megtestesítőjeként kezelt áldozatot először rituálisan megtisztították, majd az áldozattal jutalmazott istennek megfelelő színpompás ruhába öltöztették. Ezután felvitték a piramis tetejére, ahol egy kőtömbre fektették, testét négyfelé kifeszítették, majd egy erre kijelölt pap egy éles késsel felvágta a mellkasát, és kitépte a szívét. A halott testét ezután a mélybe vetették, majd a templom lábánál összegyűlt papok levágták a fejét, amelyet a piramis melletti koponyaállványra helyeztek közszemlére, a ceremóniát minden alkalommal ezrek követték figyelemmel a helyszínen.

vörösvári Creative Commons License 2022.06.21 0 1 940

Völgyvidéki Creative Commons License 2022.06.06 0 0 939

Ez meg Chiapas mexikói szövetségi államban, Mexikó legdélibb részén:

https://www.origo.hu/tudomany/20220602-palenqueben-elokerult-egy-maja-kukoricaisten-levagott-feje.html

Előzmény: Völgyvidéki (936)
Völgyvidéki Creative Commons License 2022.06.06 0 0 938

Azt nem is említve, hogy a kolumbiai Cundibogotá-fennsík fejlett, kulturált őslakos civilizációjáról, a muiszkákról  Kolumbián kívül milyen kevesen tudnak, még az Amerikák Kolumbusz előtti története iránt érdeklődők is....

Előzmény: Völgyvidéki (937)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!