Keresés

Részletes keresés

Voxio Creative Commons License 2020.12.28 0 0 847

Igen, a hódítás, a conquista első korszaka, nagyjából az 1540-es évekig, az azért elèg brutális volt.

1542-ben adták ki a Leyes Nuevas, azaz az Új Törvények nevű törvénycsomagot, az már emberibb bánásmódot biztosított a spanyol birodalom területén élő behódolt indián népcsoportoknak.

Előzmény: vörösvári (846)
vörösvári Creative Commons License 2020.12.28 0 0 846

Az elején azért elég brutálisan bántak velük, a Karíb szigeteken ki is pusztultak a kényszermunka miatt, aztán behozták a néger rabszolgákat és javult a helyzetük. Az viszont kétségtelen, hogy nem áldozták fel őket rendszeresen az isteneknek.

Előzmény: Voxio (845)
Voxio Creative Commons License 2020.12.28 0 0 845

Az angolszász történészek és különféle szabadkőmíves csoportok által terjesztett "fekete legendával" ellentétben azok az indiánok, akik fölvették a kereszténységet és elfogadták a spanyol birodalom törvényeit és előírásait, békés és viszonylag igazságos bánásmódra számíthattak a spanyol gyarmatbirodalomban.

Tehát a "fekete legendával" ellentétben nem irtották ki őket milliószámra a spanyolok.

Valóban nagyon lecsökkent az indián népesség a 16. század folyamán, Mexikóban pl. a 15.sz. véginek a 10-15%-ára, de ez elsősorban a hatalmas járványoknak köszönhető és csak kisebb részben a spanyolok ellen vívott fegyveres harcoknak.

Előzmény: Voxio (844)
Voxio Creative Commons License 2020.12.28 0 0 844

A cikk alapján ez egy véres, kegyetlen és igazságtalan társadalom volt, főleg az alsóbb néposztályok és a leigázott, alávetett népcsoportok szempontjából.

 

Talán nincs mit csodálkozni azon, hogy a leigázott törzsek egy része "vidáman és dalolva" csatlakozott Hernán Cortés hadoszlopához az aztékok ellen vívott háborúban...

 

Talán nem túlzás azt állítani, hogy egy közrendű indián szemszögéből vizsgálva még a spanyol gyarmati uralom is jobb, kvázi igazságosabb volt, mint az azték korszak...

Előzmény: vörösvári (841)
vörösvári Creative Commons License 2020.12.25 0 0 843
vörösvári Creative Commons License 2020.12.23 0 0 842
vörösvári Creative Commons License 2020.12.18 0 0 841
vörösvári Creative Commons License 2020.12.14 0 1 840
Voxio Creative Commons License 2020.12.13 0 0 839

"Sokan a mai napig megpirítják az amaránt magokat pattogatott kukoricához hasonlóan és mézzel vagy melasszal keverik; ezt a keveréket alegría-nak nevezik (spanyolul „vidámságot” jelent).

Az amarántmag teljes értékű fehérjét és növényi rostokat tartalmaz, ásványi anyagokban gazdag (vasmagnéziumréz és mangán).

Valamennyi növényi táplálékunk közül az amaránt vastartalma mind mennyiségileg, mind minőségileg kiemelkedő. Kalciumforrásként is tökéletes, hiszen kalciumtartalma meghaladja a tejét, illetve biológiai hasznosulás szempontjából a legjobb kalciumforrás. Rendszeres fogyasztása segít a csontritkulás megelőzésében, illetve magas rosttartalma miatt a székrekedés kezelésében is hatásos. Ezek mellett pedig nem tartalmaz glutént, így a gluténérzékenyek is bátran fogyaszthatják."

 

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Diszn%C3%B3par%C3%A9j

Előzmény: Voxio (838)
Voxio Creative Commons License 2020.12.13 0 0 838

Az amaránt is egy disznóparéj-féle.

 

Az Andok őslakos népei már régóta termesztik, de ismerték a mezo-amerikai (mexikói) indián kultúrákban is.

 

A kecsua nyelvben kiwicha, a nahuatl nyelvben huautli a neve.

 

A magját fogyasztották és fogyasztják.

 

Latin-Amerikában sok helyütt a mai napig is kedvelt csemege a mézzel vagy melasszal kevert pirított amarántmag.

 

Nem kell csodanövénynek tartani, de állítólag nagyon finom és egészséges.

Előzmény: vörösvári (837)
vörösvári Creative Commons License 2020.12.12 0 0 837

Az amaránt is divatba jött az utóbbi években, az is ilyen csodanövény.

Előzmény: Voxio (833)
Voxio Creative Commons License 2020.12.12 0 0 836

A disznóparéjfélék nemzetségébe tartozik, rokona a hazánkban is megtalálható disznóparéj-fajoknak, pl. a szőrös és a karcsú disznóparéjnak.

Előzmény: Voxio (833)
Voxio Creative Commons License 2020.12.12 0 0 835

Erre nem tudok mit mondani, annyira nem vagyok otthon Castillo munkásságában.

Előzmény: Törölt nick (834)
Törölt nick Creative Commons License 2020.12.12 0 0 834

Mi a véleményetek Bernal Díaz del Castillo memoárjáról? Mennyiben tekinthetőek hitelesnek az általa írottak? Szerintem érdemes fenntartásokkal kezelni. 

 

Voxio Creative Commons License 2020.12.12 0 0 833

Újra kezd divatba jönni egy már ötezer éve termesztett, de kis híján kipusztult dél-amerikai élelmiszernövény, a quinoa (kinoa).

Bár gabonaféleként emlegetik, a valóságban nem tartozik a gabonafélék közé, hanem ún. álgabona.

Rendszertanilag a cékla, a spenót és az amaránt rokona, de a kinoának a magját fogyasztják.

 

Az inka birodalomban nagyon sokra becsülték, de a kolumbiai muiszka civilizációnak is az egyik alapvető élelmiszere volt.

 

https://www.elobolygonk.hu/En_mit_tehetek/Egeszseg/2018_01_20/quinoa_a_szuperelelmiszer

Voxio Creative Commons License 2020.12.12 0 0 832

Nagyon jó szemléletes, látványos dokumentumfilmek is készültek Tikalról, amely építészetileg az egyik legmonumentálisabb klasszikus kori maja város volt.

 

Úgy emlékszem, hogy korábban Kaspar linkelt is ilyen dokumentumvideókat, de majd utánanézek.

Előzmény: Voxio (831)
Voxio Creative Commons License 2020.12.12 0 0 831

"A Guatemala jelképévé váló Tikalt az UNESCO 1979-ben a világörökség részének nyilvánította. A maja civilizáció egykori központjának csodálatos épületkomplexumai minden évben turisták tömegeit vonzzák a Tikal Nemzeti Parkba.

 

Tikal felemelkedését elsősorban központi elhelyezkedésének köszönhette: a Mexikói-öböl, valamint a Karib-tenger felé tartó folyók között félúton, kereskedelmi útvonalak találkozásánál feküdt. A város több mint ezeréves története hanyatlások és – elképesztő építészeti teljesítményekkel fémjelzett – felemelkedések sorozata. A maják a hatalmas piramisok megépítésénél csakis az emberi munkaerőre hagyatkoztak.

 

Bár esztétikai szempontból kétségkívül a piramisok jelentették a tikali építészet csúcsteljesítményét, a funkcionális aspektusokat figyelembe véve csak másodrangúnak bizonyultak.

 

Mivel az év egyharmadában egy szem eső sem esett Tikalra, kulcsfontosságú volt, hogy megfelelő víztározó és szabályozó rendszert építsenek ki a városban. Egy 2012-ben feltárt, klasszikus maja korszak idején működő, nyolcvan méter hosszú, hatvan méter széles és tíz méter magas építmény a kutatók szerint akár 80 millió liter víz tárolására is alkalmas lehetett.

A legújabb kutatások szerint a maják a víz megtisztításáról is gondoskodtak.
A várostervezők még a központi, lekövezett városrészeket is úgy alakították ki, hogy területükről a víztározókba jusson a lehulló csapadék.

 

Bár a végső hanyatlás lehetséges okaként a tengeri szállítás szárazföldi kereskedelemmel szembeni térhódítása, a folyamatos erdőirtás, valamint egy pusztító járvány is felmerült, a város a kutatások szerint elsősorban a klímaváltozás áldozata lett. A kilencedik századtól egyre kevesebb eső esett a térségben, Tikalt hosszan tartó aszály sújtotta, és természetes ivóvízforrások hiányában a katasztrófát már a fejlett gát- és csatornarendszer sem volt képes megakadályozni."

 

Forrás: https://www.elobolygonk.hu/Klimahirek/Klimavedelem/2020_12_10/a_majaknak_is_meggyult_a_baja_a_valtozo_klimaval

Előzmény: vörösvári (830)
vörösvári Creative Commons License 2020.12.04 0 1 830
vörösvári Creative Commons License 2020.12.03 0 0 829

Az őserdőben találták meg, ahol még nem nagyon járt fehér ember.

Előzmény: Voxio (828)
Voxio Creative Commons License 2020.12.03 0 0 828

Szinte teljesen hihetetlen, hogy manapság még ilyen érintetlen történelmi leletekre bukkannak...

 

Én azt hittem, hogy már minden valamirevaló dolog fel lett fedezve...

Előzmény: vörösvári (823)
vörösvári Creative Commons License 2020.12.03 0 0 827

Azért valahol furcsa, hogy amikor szembekerültek a túlnépesedés problémájával, mindenhol ugyanazt a megoldást választották egymástól függetlenül, csodás az emberi elme.

Előzmény: panthera nera (826)
panthera nera Creative Commons License 2020.12.03 0 0 826

Igen, képzeld el ha egyszerre térnének át? Ez vajon mit jelentene? Nyilván külső beavatkozást: azaz az emberiséget kivülről tanitották meg.

 

De mivel a "Föld különböző pontjain egymástól függetlenül tértek át" igy mindegyik társadalom a maga fejlődési idejében, mikorra "megérett" érte el ezt a szakaszt, igy külső beavatkozást ez esetben nem kell feltételeznünk.

Előzmény: vörösvári (825)
vörösvári Creative Commons License 2020.12.03 0 0 825

Pont azon gondolkoztam, hogy milyen fura, hogy Föld különböző pontjain egymástól függetlenül tértek át a földművelésre és állattenyésztésre.

Előzmény: panthera nera (824)
panthera nera Creative Commons License 2020.12.03 0 0 824

érdekes, ez pont a neolitikum és a palaeolitikum határa.

Előzmény: vörösvári (823)
vörösvári Creative Commons License 2020.12.03 0 0 823
Voxio Creative Commons License 2020.10.29 0 0 822

A juto-azték nyelvcsalád hipotetikus ősét, az ún. proto-juto-azték nyelvet a témával foglalkozó történelmi nyelvész szakemberek részben sikeresen rekonstruálták.

 

A hipotézisek szerint a proto-juto-azték nyelvet mezolitikus kultúrájú vadász-gyűjtögető népek beszélték kb. Kr.e. 3.000 körül, a mai Arizona és Új-Mexikó USA-államok, valamint Sonora és Chihuahua mexikói államok területén.

Tehát lényegében Délnyugat-USA és Északnyugat-Mexikó.

Előzmény: Voxio (821)
Voxio Creative Commons License 2020.10.29 0 0 821

Az azték birodalom hivatalos nyelve, a nahuatl egy teljesen más nyelvcsaládba, a juto-azték (Uto-Aztecan) nyelvcsaládba tartozik, azon belül a nahua vagy azték csoportba, amely a nyelvcsalád legdélibb fekvésű csoportja.

 

A nahua nyelvek eredetileg nem őshonosak Mexikó középső részén, ahol az azték birodalom terült el.

 

Eredetileg északabbról származnak, Északnyugat-Mexikó (a mai Sonora és Chihuahua) területéről.

 

Az eredetileg egyéges nahuatl nyelv ma már több különálló nyelvre esett szét.

 

Ezeket a nyelveket kb. 1,5 - 1,7 millió ember beszéli Mexikó középső részén.

 

 

Előzmény: Voxio (819)
Voxio Creative Commons License 2020.10.29 0 0 820

No ennyi, nem akarom mélyebben recézni, mert a nagyon mély nyelvtörténeti részek már tényleg OFF topik lenne, az már inkább a nyelvészeti fórumokba való.

Előzmény: Voxio (819)
Voxio Creative Commons License 2020.10.29 0 0 819

A kérdéskörhöz tartozik egy kis nyelvészet és nyelvtörténet is.

 

Bár tudom, hogy rajtam kívül nagyon keveseket érdekel, de azért röviden leírom:

 

A maja nyelvcsaládba még ma is legalább 30 élő nyelv tartozik négy nyelvcsoportra osztva.

 

Összesen kb. 5-6 millió ember beszél valamilyen maja nyelvet az alábbi területeken:

Dél-Mexikó, Guatemala, Belize, Honduras nyugati része, El Salvador egyes területei.

 

A nyelvészeknek a ma élő maja nyelvekből az összehasonlító módszer segítségével részlegesen sikerült rekonstruálniuk a proto-maja nyelvet.

 

Ezt a szakértők szerint a Kr.e. 2-3. évezredben beszélték, Guatemala, ill. részben Dél-Mexikó területén.

 

A proto-maja nyelv rekonstruált szókincse arra utal, hogy a nyelv beszélői már abban az időben letelepedett, földművelő életmódot folytattak, ismerve a kukorica, a bab és a tök termesztését.

Előzmény: Voxio (818)
Voxio Creative Commons License 2020.10.29 0 0 818

Egy egészen érdekes, nézhető dokumentumfilm a maja írás megfejetésének történetéről:

 

https://www.youtube.com/watch?v=lfybMmbMl5o

 

A maja írásrendszer közel ezer darab logografikus képjelből áll.

 

A megfejtés az azért eléggé túlzás, mert még ma is sok olyan jel van, amelynek a megfejtését a szakértők nem ismerik vagy legfeljebb találgatják.

 

Viszont a jelek nagy részét ma már - hála Istennek - sikerült megfejteni, sőt azokból többé-kevésbé összefüggő olvasatokat készíteni.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!