Igen, a hódítás, a conquista első korszaka, nagyjából az 1540-es évekig, az azért elèg brutális volt.
1542-ben adták ki a Leyes Nuevas, azaz az Új Törvények nevű törvénycsomagot, az már emberibb bánásmódot biztosított a spanyol birodalom területén élő behódolt indián népcsoportoknak.
Az elején azért elég brutálisan bántak velük, a Karíb szigeteken ki is pusztultak a kényszermunka miatt, aztán behozták a néger rabszolgákat és javult a helyzetük. Az viszont kétségtelen, hogy nem áldozták fel őket rendszeresen az isteneknek.
Az angolszász történészek és különféle szabadkőmíves csoportok által terjesztett "fekete legendával"ellentétben azok az indiánok, akik fölvették a kereszténységet és elfogadták a spanyol birodalom törvényeit és előírásait, békés és viszonylag igazságos bánásmódra számíthattak a spanyol gyarmatbirodalomban.
Tehát a "fekete legendával" ellentétben nem irtották ki őket milliószámra a spanyolok.
Valóban nagyon lecsökkent az indián népesség a 16. század folyamán, Mexikóban pl. a 15.sz. véginek a 10-15%-ára, de ez elsősorban a hatalmas járványoknak köszönhető és csak kisebb részben a spanyolok ellen vívott fegyveres harcoknak.
A cikk alapján ez egy véres, kegyetlen és igazságtalan társadalom volt, főleg az alsóbb néposztályok és a leigázott, alávetett népcsoportok szempontjából.
Talán nincs mit csodálkozni azon, hogy a leigázott törzsek egy része "vidáman és dalolva" csatlakozott Hernán Cortés hadoszlopához az aztékok ellen vívott háborúban...
Talán nem túlzás azt állítani, hogy egy közrendű indián szemszögéből vizsgálva még a spanyol gyarmati uralom is jobb, kvázi igazságosabb volt, mint az azték korszak...
"Sokan a mai napig megpirítják az amaránt magokat pattogatott kukoricához hasonlóan és mézzel vagy melasszal keverik; ezt a keveréket alegría-nak nevezik (spanyolul „vidámságot” jelent).
Valamennyi növényi táplálékunk közül az amaránt vastartalma mind mennyiségileg, mind minőségileg kiemelkedő. Kalciumforrásként is tökéletes, hiszen kalciumtartalma meghaladja a tejét, illetve biológiai hasznosulás szempontjából a legjobb kalciumforrás. Rendszeres fogyasztása segít a csontritkulás megelőzésében, illetve magas rosttartalma miatt a székrekedés kezelésében is hatásos. Ezek mellett pedig nem tartalmaz glutént, így a gluténérzékenyek is bátran fogyaszthatják."
Mi a véleményetek Bernal Díaz del Castillo memoárjáról? Mennyiben tekinthetőek hitelesnek az általa írottak? Szerintem érdemes fenntartásokkal kezelni.
Nagyon jó szemléletes, látványos dokumentumfilmek is készültek Tikalról, amely építészetileg az egyik legmonumentálisabb klasszikus kori maja város volt.
Úgy emlékszem, hogy korábban Kaspar linkelt is ilyen dokumentumvideókat, de majd utánanézek.
"A Guatemala jelképévé váló Tikalt az UNESCO 1979-ben a világörökség részének nyilvánította. A maja civilizáció egykori központjának csodálatos épületkomplexumai minden évben turisták tömegeit vonzzák a Tikal Nemzeti Parkba.
Tikal felemelkedését elsősorban központi elhelyezkedésének köszönhette: a Mexikói-öböl, valamint a Karib-tenger felé tartó folyók között félúton, kereskedelmi útvonalak találkozásánál feküdt. A város több mint ezeréves története hanyatlások és – elképesztő építészeti teljesítményekkel fémjelzett – felemelkedések sorozata. A maják a hatalmas piramisok megépítésénél csakis az emberi munkaerőre hagyatkoztak.
Bár esztétikai szempontból kétségkívül a piramisok jelentették a tikali építészet csúcsteljesítményét, a funkcionális aspektusokat figyelembe véve csak másodrangúnak bizonyultak.
Mivel az év egyharmadában egy szem eső sem esett Tikalra, kulcsfontosságú volt, hogy megfelelő víztározó és szabályozó rendszert építsenek ki a városban. Egy 2012-ben feltárt, klasszikus maja korszak idején működő, nyolcvan méter hosszú, hatvan méter széles és tíz méter magas építmény a kutatók szerint akár 80 millió liter víz tárolására is alkalmas lehetett.
A legújabb kutatások szerint a maják a víz megtisztításáról is gondoskodtak. A várostervezők még a központi, lekövezett városrészeket is úgy alakították ki, hogy területükről a víztározókba jusson a lehulló csapadék.
Bár a végső hanyatlás lehetséges okaként a tengeri szállítás szárazföldi kereskedelemmel szembeni térhódítása, a folyamatos erdőirtás, valamint egy pusztító járvány is felmerült, a város a kutatások szerint elsősorban a klímaváltozás áldozata lett. A kilencedik századtól egyre kevesebb eső esett a térségben, Tikalt hosszan tartó aszály sújtotta, éstermészetes ivóvízforrások hiányában a katasztrófát már a fejlett gát- és csatornarendszer sem volt képes megakadályozni."
Azért valahol furcsa, hogy amikor szembekerültek a túlnépesedés problémájával, mindenhol ugyanazt a megoldást választották egymástól függetlenül, csodás az emberi elme.
Igen, képzeld el ha egyszerre térnének át? Ez vajon mit jelentene? Nyilván külső beavatkozást: azaz az emberiséget kivülről tanitották meg.
De mivel a "Föld különböző pontjain egymástól függetlenül tértek át" igy mindegyik társadalom a maga fejlődési idejében, mikorra "megérett" érte el ezt a szakaszt, igy külső beavatkozást ez esetben nem kell feltételeznünk.
A juto-azték nyelvcsalád hipotetikus ősét, az ún. proto-juto-azték nyelvet a témával foglalkozó történelmi nyelvész szakemberek részben sikeresen rekonstruálták.
A hipotézisek szerint a proto-juto-azték nyelvet mezolitikus kultúrájú vadász-gyűjtögető népek beszélték kb. Kr.e. 3.000 körül, a mai Arizona és Új-Mexikó USA-államok, valamint Sonora és Chihuahua mexikói államok területén.
Tehát lényegében Délnyugat-USA és Északnyugat-Mexikó.
Az azték birodalom hivatalos nyelve, a nahuatlegy teljesen más nyelvcsaládba, a juto-azték (Uto-Aztecan) nyelvcsaládba tartozik, azon belül a nahua vagy azték csoportba, amely a nyelvcsalád legdélibb fekvésű csoportja.
A nahua nyelvek eredetileg nem őshonosak Mexikó középső részén, ahol az azték birodalom terült el.
Eredetileg északabbról származnak, Északnyugat-Mexikó (a mai Sonora és Chihuahua) területéről.
Az eredetileg egyéges nahuatl nyelv ma már több különálló nyelvre esett szét.
Ezeket a nyelveket kb. 1,5 - 1,7 millió ember beszéli Mexikó középső részén.
No ennyi, nem akarom mélyebben recézni, mert a nagyon mély nyelvtörténeti részek már tényleg OFF topik lenne, az már inkább a nyelvészeti fórumokba való.
A kérdéskörhöz tartozik egy kis nyelvészet és nyelvtörténet is.
Bár tudom, hogy rajtam kívül nagyon keveseket érdekel, de azért röviden leírom:
A maja nyelvcsaládba még ma is legalább 30 élő nyelv tartozik négy nyelvcsoportra osztva.
Összesen kb. 5-6 millió ember beszél valamilyen maja nyelvet az alábbi területeken:
Dél-Mexikó, Guatemala, Belize, Honduras nyugati része, El Salvador egyes területei.
A nyelvészeknek a ma élő maja nyelvekből az összehasonlító módszer segítségével részlegesen sikerült rekonstruálniuk a proto-maja nyelvet.
Ezt a szakértők szerint a Kr.e. 2-3. évezredben beszélték, Guatemala, ill. részben Dél-Mexikó területén.
A proto-maja nyelv rekonstruált szókincse arra utal, hogy a nyelv beszélői már abban az időben letelepedett, földművelő életmódot folytattak, ismerve a kukorica, a bab és a tök termesztését.
