Mondjuk ha a rendrakás törvényszerűen azzal kezdődik, hogy előbb gigantikus rendetlenséget csinálunk, akkor az irány most tuti jó.
Pl. a legtöbb dolog, ami adóforintokból ketyeg, hosszú idő óta a leggyengébben működik. (Hivéve tán az APEH-ot ugye...).
A hivatali ügyekben, közigazgatásban, egészségügyben, oktatásban, de a közlekedésben is - beleértve a repülést is ez van. Sajnos a legtöbbet testközeléből volt alkalmam tapasztalni többszörösen, de most nem untatnám sztorizással a nagyérdeműt.
ÉS itt nem kommunista vívmányokról van szó, hanem arról, amit -környező EU országokban körülnézve is- jogosan elvárhatnánk a nemkevés pénzért, amivel az államot fenntartjuk.
"Az utóbbi időben ez az ország sok szempontból nagyon rossz irányba tart. Szintén nem csak ezalatt a kormány alatt. Mi meg csendben tűrjük."
Aztán amikor megpróbálják a jó irány felé téríteni, akkor beindulunk, és tiltakozunk: félpályás útlezárással, egészpályás letámadással, a város - és a rendőrok orra - szétverésével stb.
(Azt tisztázzuk azért, hogy most nem az adott félpáluyás lezárásról beszélek, hanem úgy általában.)
-----
Sokszor nem elég az, hogy kiraksz egy plakátot, hogy ez neked nem tetszik.
Nyilván be kell tartani a játékszabályokat, de valahogy mindkét félnek. Ha egy kormány (és most nem csak a mostanira vagy az előzőre gondolok) nem tartja be az igéretét, azzal akár sokkal nagyobb kárt okozhat NEKED, mintha elkésel egy randiról, mert valaki sztrájkol a körúton.
Anarchia az, ha nem tartod be a szabályokat. A diktatúra az, ha a szabályok nem engedik, hogy kinyílvánítsd a véleményed. A demokárcia a kettő között van.
A véleménynyilvánítás nálam azt jelenti, hogy az valóban el is jut az emberekhez. Esetleg kicsit fel is kavarja őket. Mit szólsz pl. egy vasutassztrájkhoz? Akkor sem tudsz közlekedni. Az anarchia?
------------
Más. Az utóbbi időben ez az ország sok szempontból nagyon rossz irányba tart. Szintén nem csak ezalatt a kormány alatt. Mi meg csendben tűrjük. A demokrácia pedig több annál, hogy 4 évig szívunk, akkor szavazunk valamit sok hazug ígéretre, aztán még négy évig szívunk, aztán ez kezdődik elölről.
Nem értek veled egyet. Valamiért tüntetni akarok. Nyilván szeretném, hogy ne csak az iskolaudvaron lévő 50 ember tudja a véleménye. ezért kimegyek közterületre (engedéllyel persze - nyilván azért engedélyköteles, hogy ha zavarom a mindennapi életet, ne kaphassam meg). Ott aztán tíz-százezrek megtudhatják a véleményemet. Ez demokrácia. De abban a pillanatban, ha akár egy ember nem tud továbbmenni a munkáját végezni, haza, randevúra, stb, innentől kezdve nálam nem fér be a demokrácia fogalmába.
A demokrácia annyiban különbözik az anarchiától, hogy bizonyos szabályokat elfogadunk és betartunk. Többek között azt, hogy négyévenként választunk és nem küldjük az utcára a csőcseléket puccsot csinálni, ha nem bírjuk kivárni, míg esetleg megválasztanak (ha megválasztanak).
A demokráciában ha tetszik, ha nem, ezeket a játékszabályokat be kell tartani. Az anarchiában csak az az elfogadható, amit én gondolok, ha másképp van, mindent szabad - lezárni, szétverni, gyújtugatni, félelmet kelteni.
Ugyebár ez más, mint "tanulni a demokráciát"? A tanulás feltételezi, hogy a szabályokat elfogadom és próbálom helyesen értelmezni. Nem pedig elutasítom.
Nehéz ügy ez. A demokrácia arról szól, hogy a véleményed kinyílváníthatod. Nagyon nehéz viszont meghúzni a határt, hogy meddig mehetsz el. Ha egy tüntetést csak a galgamácsai iskolaudvaron lehetne tartani, akkor mondjuk nem sokan figyelnének rá. Nyilván az sem jó, ha valaki felgyújt egy épületet, de az sem, ha nagyon lekorlátozod a véleménynyilvánítást. Ennyi erővel betilthatnád mondjuk a közlekedési dolgozók sztrájkját, mert az is kényelmetlen.
Ez nem anarchia. Ez a demokrácia!!! Csak nálunk még naggggyon fejletlen.
Nem tudok elszakadni a napi politikától. Ma az ország helyzete rettenetes, és a kormány támogatottsági is a nullához közelít. De senki nem kezd el mondjuk egy félpályás útlezárást, mert azzal gátolná a közlekedést. Kivárjuk a négy évet, és lesz ami lesz. Ez nem oké. Nem akarok itt forradalmat szítani, eszemben sincs, csak valahogy fel kéne a társadalomnak nőni ahhoz, hogy ha valami nem tetszik neki, azt kinyilváníthatja. Sőt, ki kéne nyilvánítania.
Persze az érem másik oldala, hogy ezek után lezárhatná az M7-est tíz alkoholista, hogy neki jár az ingyen sör. Nehéz ügy ez, de ne akarjuk vissza azokat az időket, amikor már az is bűntett volt, hogy 5 ember összegyűlt az utcán.
Egyetértek. Ezen túlmenően még annyit tudok hozzátenni, hogy szerintem kishazánkban a dolgok normál ügymenetéhez tartozik, hogy a 23. óra 59. percében1 valaki kiborítja a bilit (jelen esetben a MagyarNemzet), és akkor kezd el mindenki kapkodni. Így születnek a sajátosan magyar megoldások, amire bizonyára bárki tudna számtalan példát felhozni.
Nem gondolom, hogy ez volt a cél. Meggyőződésem, hogy trehányság, amatőrizmus és korrupció van a háttérben, de a jelen helyzet nem cél, hanem egyszerűen következmény. Én még kivárnék némi pontosítást innen-onnan, hogy pontosan mi az EU problémája a jogszabályi elmaradásainkon túl...
Nem gondolom, hogy típusokat akarnak kigolyózni, lévén az EU-ban is repülnek keleti típusok. (An-2, PZL, vitorlázók tömkelege). A dolognak ez a része kacsa szerintem. Valószínűleg arról van szó, hogy EU-s előírásoknak nem megfelelő üzemeltetési gyakorlatot nem folytathatunk.
Viszont ha nem EU (EASA) standard alapján működik a hatóság, azért teljes joggal piszkál minket az EU.
A EASA nem népellenség, csak működik, szemben a PLH-val...
:)))) Egy haveromnak van erre egy elmélete. Be kéne dobni egy bombát egy plenáris ülésre. Mindenki meghal, új választás. Összeülnek, újabb bomba, újabb választás. No, a harmadik választásnál aki nyer azt megtartani, mert az már tényleg a mi érdekünket szolgálná.
