Keresés

Részletes keresés

Bűvössárkány Creative Commons License 2014.06.27 0 0 18692

Jó éjszakát!

 

* * *

 

Zsefy Zsanett:
„A színek horgásza”
(Búsi Sándornak „A színek horgásza” fotójához)

 

koncentrikus körökbe állt a magány
és a selyem víztükör csendjébe simult
néhány rozsdabarna nádbugán
a nyugvó nap emléke folt sem volt
hajló bot végére ködöt festett a hűvös ég
s a parti száraz fövenyen
a magára maradt kósza szél
nyughelyet keresett szüntelen
puhán pihent egy csöpp sziget
a víz felett s a ligetek
fázósan bújtak össze ott
a késő őszi színekben

 

 (Busi Sándor fotója)

Előzmény: Pannika127 (18691)
Pannika127 Creative Commons License 2014.06.25 0 0 18691

Kellemes napot mindenkinek!

 

William Blake

A VADVIRÁG ÉNEKE

 

Amint jártam az erdőt,
Hol zöldül az ág,
Hallottam, dalt dúdol
Egy vadvirág:

 

"Sötétben háltam,
Siket éjbe hulltan,
Mormoltam: félek
S gyönyörbe fúltam.

 

Reggel nekivágtam
Színében a láznak,
Hogy új Öröm érjen,
De csak megaláztak."

 

(Gergely Ágnes)

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2014.06.24 0 0 18690

Utassy József:

Hazamegyek

 

Nem vár senki:
a kapuból hiányzol,
a kertből hiányzol,
a házból hiányzol,
gyászol
minden almafa,
gyászol,
reszket a ribiszkebokor
érted:
nem érintheti
kötényed,
térded,
sírva fakadnak
a szőlőtőkék,
zokog a lugas,
bár nincs eső rég,
pereg a könnye
a körtefának,
szakad a könnye
a szilvafának,
csak én állok itt,
akár az állat,
nyüszítek érted,
kikaparnálak,
de csak vakogok:
és várlak,
várlak.

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2014.06.24 0 0 18689

Neked is szépet, Pannika!

 

* * *

 

Hollóssy Tóth Klára:
Én csak reggel

 

Én csak reggel tudok boldog lenni,
mikor ébred a föld, s összhangba forr,
a madárfüttyök dala jelenti
a hitet is, mely dalol valahol.

 

Az ébredő földet átderengi
a hajnalpír minden virradóra,
az éjszaka karjait lefejti
az új élet szelíd hírt hozója.

 

Én csak reggel tudok boldog lenni,
ha takarodót fújnak a csillagok,
s tán mert magát a reményt jelenti,
ha gyenge zöldön harmatcsepp ragyog.

 

Előzmény: Pannika127 (18688)
Pannika127 Creative Commons License 2014.06.14 0 0 18688

Szép napot mindenkinek!

Bordy Margit


Ajándékom a rózsa

                   ...rózsa, amely titkos alkímiával
                  felkelt a széthullt hamuból...

                                     Jorge Luis Borges

Szirma közt végtelen spirál,
mélyvíz örvénye, rejtelem.
Szűzi fehér, piros vagy karmazsin,
illata mágia, elnyeli arcod,
ünnep és háború jelképe az időben,
virága elnyel haragot, port, könnyeket.
Tüskéi éber jegy, vértezet,
bársonyos szirmok követe, melyek
verset, képet, éneket,
titkos ízeket rejtenek.

Boldogságot sugall a rózsa,
nem látok belőle eleget.




Bűvössárkány Creative Commons License 2014.06.13 0 0 18687

Kun Magdolna:
Egy virág története

 

Több volt mindenkinél az a sokat megélt virág,
aki küzdött-küzdött és nem adta meg magát,
pedig annyiszor sújtott rá vihar s nap melege,
hogy lassacskán elfogyott törékeny ereje,

 

de valami miatt mégis mindig tartotta magát,
talán mert várta azt az igazi nagy csodát,
mikor felfedezik egyszerű, rejtett szépségeit,
amik a többi virágtárstól megkülönböztetik.

 

Mindig érezte és tudta, ha lelkét megismerik,
elfogadják különcségét, és akként szeretik,
azzal a különösen gyengéd, érző virágszívvel,
amivel sem vihar, sem orkánszél nem bírt el.

 

A virág vakon hitt, és bizalommal vágyta,
hogy két tenyér érintését szirmaiba zárja,
s majdan az a két tenyér lehessen menedékhelye,
mikor a kíméletlen sorscsapás elbánik vele.

 

Szép májusi nap volt és rátalált egy ember,
lehajolt hozzá könnybe lábadt szemmel,
majd úgy fordította maga felé a szép virág fejét,
hogy az, végre érezhette a puha érintést.

 

 

Boldog volt a virág, nagyon-nagyon boldog,
de elgyengült szirma a két tenyérre hullott,
mert oly, de oly sok idő telt el a várakozás alatt,
hogy hervadó lelke rostjaira szakadt.

Bűvössárkány Creative Commons License 2014.06.13 0 0 18686

Kun Magdolna:
A múlt emlékei

 

Vissza-visszavár a múltból néhány emlék,
a szelíd-csókú május, s az a júliusi nyár,
amelyben először léptük át azon utunkat,
hol tűzpipacsot virult a zöldülő határ.

 

Vissza-visszavár forró ölelésed,
ott a hűs árnyékot adó fűzfalomb alatt,
ahol csak nekünk szólt a csalogányos ének,
s nekünk szórta szikráit az alkonyati nap.

 

Vissza-visszahív az erdők avarcsendje,
a rozsdaszínű falevelek őszi hervadása,
s mindaz az a harsogó, érted dobbant szívjel,
mely szaggatott vonal lesz karod vonzásában.

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2014.06.13 0 0 18685

Szép napot, Pannika!

 

* * *

 

Kosztolányi Dezső:
Kedves

 

Te meghalsz, kedves, s nem tudod, ki voltál,
álarcodat magadra szoritod,
s nem tudja senki, hogy voltál titok,
hogy voltál nékem ismeretlen oltár.
Úgy mégysz el innen csöndbe, lopakodva,
élő titok egy még nagyobb titokba.
Mert jönni fog egy egész-kicsi ősz,
napos, ártatlan, fáradt, graciőz,
kis fákkal és kis bárányfellegekkel
és végtelen és bús, akár a tenger,
és megkuszálja hullámos hajad,
szemed alá rak szarkalábakat.
S egy délután, ha ülsz az ablakodnál,
ijedve kérded: micsoda zenél?
És este búgni, bőgni fog a kályha
és künn az utcán fújni fog a szél.
Te sírva szólitod a Véghetetlent,
s felelni fog a föld és a göröngy.
Megütsz egy billentyűt s a hangja elzeng,
és összetörsz, mint gyönge-gyönge gyöngy.

 

Előzmény: Pannika127 (18684)
Pannika127 Creative Commons License 2014.06.02 0 0 18684

Szép napot mindenkinek!

 

Radnóti Miklós: Június

Nézz csak körül, most dél van és csodát látsz,
az ég derűs, nincs homlokán redő,
utak mentén virágzik mind az ákác,
a csermelynek arany taréja nő
s a fényes levegőbe villogó
jeleket ír egy lustán hősködő
gyémántos testű nagy szitakötő.

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2014.05.31 0 0 18683

Radnóti Miklós:
ESŐ UTÁN

 

Ma sokszínű vízgyöngyök csillognak
Máskor poros levelén a fáknak,
ma mohón és vidáman ölelik
Fölül a fényt és alúl az árnyat...

 

A fű még esőtől nedves,
S a sétány már szárazon ásít
És méregzölden rángatja az utat
A teltgyomrú és gyöngyöző pázsit...

 

Rezegtetve szárítja az úton
Összeaszott szárnyát egy lepkepár,
Előbb az eső verte le őket.
Most nyilaz utánuk a napsugár...

 

Ma sokszínű vízgyöngyök csillognak
Máskor poros levelén a fáknak,
ma mohón és vidáman ölelik
Fölül a fényt és alul az árnyat...

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2014.05.31 0 0 18682

Bedő Gábor
Tudtok-e még...

 

Tudtok-e még mosolyt adni?
Tudtok-e még mosolyt csalni?
Arcokra, szemekre,
Magányosokra és betegekre,
Nyugalmat a remegő kezekre,
Nyújtani, nyújtani korlátot,
Olyant mutatni, mit eddig csak boldog ember látott,
Nem mint az, akit az élet eddig csak bántott,
Akit mindig valami csak lefelé rántott.
El kell kezdeni mosolyt adni,
Korlát mellett lábakat egymás elé rakni,
Segíteni, mosolyogva járni,
S mert ti vagytok a korlát, soha meg nem hátrálni.
Meg kell tanulnotok türelmesen várni,
Oly rövid az élet, és az élet nem bármi,
Sokkal szebb úgy, ha a lelkek is mosolyognak,
Tegnap és holnap egymással andalognak.
Múlt és jövő,
Egyik lassan ködbe vész, de a másik előre törő,
Tegnap,
Ma,
Holnap,
Ennyi egy esztendő.
Ugye, akartok még mosolyt adni?
Ugye, akartok még mosolyt csalni?

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2014.05.31 0 0 18681

Sárándi Szilvia:
Tudom, hogy nem érted...

 

Tudom, hogy nem érted a mosolyt az arcomon,
hisz szemmel látható a gond súlya vállamon.
Megtekert az élet fájdalom-marka,
a ráncokat arcomra a kínlódás varrja...
de hidd el, míg esélyt ad az Élet
arra, hogy valameddig éljek,
lehet az év, hónap vagy óra,
addig fog húzódni mosoly az arcomra.
Tudom, hogy nem érted szememben a csillagot.
Tudom, hogy alig hiszed, de boldog vagyok.
Bár sokszor szállnak Égbe a könnyes sóhajok:
- Vezessetek utamon, tündöklő csillagok!
Ám tudd azt, hogy míg itt vagyok,
boldogan köszöntök minden új napot!

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2014.05.31 0 0 18680

B. Kiss Tamás:

Végső visszaszámlálás

Tízet számoltak sokszor rám.
Kilencnél mindig felálltam.
Nyolcnál feküdtem ájultan.
Hetedíziglen átok rám.
Hatost ha dobok, csak kockán.
Ötösre végeztem iskolám.
Négyesben éltem le életem.
Harmadik napja nem eszem.
Másodperceim vannak még.
Egyes-egyedül réges-rég.
Féltem az életem. Békesség!

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2014.05.31 0 0 18679

Szuhanics Albert:
Magdolna-napi köszöntő

 

Magdi, Magda, Magdaléna,
névnapotok mai téma,
köszöntelek benneteket,
eszem a kis szíveteket!

 

Virág helyett ezt a verset,
fogadja a felnőtt, s gyermek!
Aki Léna, aki Magdus,
jár itt neki illő taktus...

 

A Magdusok nagyon szépek,
mégis szorgosak, szerények,
boldog lehet, kinek párja
ilyen névvel van megáldva!

 

Okosak ők és huncutok,
hűségesek, de szabadok,
mindig tudják, hol a mérték,
minden Magdi mesés érték!

 

Éljetek sok Magda-napot,
legyetek mindig boldogok,
a betegség elkerüljön,
mire vágytok, teljesüljön!

 

E köszöntőm kedves Magdik,
most átadom tinektek itt,
szeressétek az életet,
s megáld az ég benneteket!

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2014.05.27 0 0 18678

Bedő Gábor:

Esős reggel

 

Esős reggelre ébredtem,

Szeretem az esőt, varázsol bennem.

Míg a kávémat ittam, néztem és fáztam,

De a gőzölgő kávé testemben szétáradó

levében boldoggá áztam.

Szeretem az esős napokat,

A kis szemerkélőt és a záporokat.

Minden eső egy kis történet,

Ilyen napokon csoda is történhet,

Mert nem vakít el a fény,

Csak nézem a cseppeket.

Mindegyik külön kis remény,

Potyognak alá, hogy tócsává gyűljenek,

Egymással békében egy anyaggá elvegyüljenek.

És olyan csendben múlnak el ezek az esős napok,

Ma is ilyen lesz, esik csendesen.

Nézem, lelkem ragyog.

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2014.05.27 0 0 18677

Áprily Lajos :
Május muzsikája

 

1.


Langyos eső suhog a lombokon.

A vadgerlék szavaló-kórusa

átbúg a suhogáson. Figyelem:

milyen meleg és milyen monoton.

Öreg vagyok, s csúfolkodnak velem.

Azt búgják: Tavasz, tavasz, szerelem.

 

2.

Ragyog a reggel.

Délre már borul.

Szél bókoltatja nyírfáim sorát.

Estére rojtos felhő komorul

s dörögve ontja sűrű záporát.

Villám villantja túl a hegytarajt

s lelkembe mámort lobbant, késeit.

Hallgatom ezt a gyönyörű morajt,

május felséges mennydörgéseit.

Bűvössárkány Creative Commons License 2014.05.27 0 0 18676

Sallai Gabri Creative Commons License 2014.05.17 0 0 18675

Nagy Ferenc  Édesanyám

 

 

Van egy szó, van egy név ezen a világon,
Melegebb, színesebb, mint száz édes álom.
Csupa virágból van, merő napsugárból..
Ha ki nem mondhatod, elepedsz a vágytól.
Tisztán cseng, mint puszták estéli harangja,
Örömében sir az, aki e szót hallja.
Ártatlan kisgyermek, csöpp gügyögő hangja,
Amikor gőgicsél, mintha volna szárnya.
Amikor a szíved már utolsót dobban,
Ez az elhaló szó az ajkadon ott van.
Mehetsz messze földre, véres harcterekre,
Ez a szó megtanít igaz szeretetre.
Bánatban, örömben – ver az Isten vagy áld,
Hogyha elrebeged, már ez is imádság.
És ha elébed jön könnyes szemű árva,
E szóra felpattan szíved titkos zárja.
Drága vigasztalás ez a a szó, ez a név,
Királynak, koldusnak menedék, biztos rév.
Te vagy legboldogabb, nem gyötörnek gondok,
Ha keblére borulsz és el kinek mondod?
S ha szomorú fejfán olvasod e nevet,
Virágos sírdombon a könnyed megered.
Van egy szó, van egy név, valóság, nem álom,
Nekem a legdrágább ezen a világon.
Ez a legforróbb szó, az én legszebb imám,
Amikor kimondom: anyám, édesanyám.

 

 

Előzmény: Bűvössárkány (18674)
Bűvössárkány Creative Commons License 2014.05.12 0 0 18674

Az egyik leggyönyörűségesebb vers, melynek olvasására a századik alkalommal is kiráz a hideg...

s az utolsó versszak pedig szerintem egyszerűen... a magyar költészet csúcsa.

 

* * * 

 

József Attila:
Reménytelenül
- Lassan, tűnődve -

 

Az ember végül homokos,
szomorú, vizes síkra ér,
szétnéz merengve és okos
fejével biccent; nem remél.

 

Én is így próbálok csalás
nélkül szétnézni könnyedén,
ezüstös fejsze-suhanás
játszik a nyárfa levelén.

 

A semmi ágán ül szívem,
kis teste hangtalan vacog;
köréje gyűlnek szelíden
s nézik, nézik a csillagok.

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2014.05.10 0 0 18673

Kárpáti Tibor:

Nővéreim, ékes íriszek

 

Május szült engem: a Szépségben hiszek.
Nővéreim vagytok, ékes íriszek:
szirom-szoknyájú szivárvány-leányok,
fodros taréjú, szűz tündér-sárkányok.

 

Nőszirom-nővérek, ékes íriszek!
Mindörökké áldjuk szép Maia anyát!
Hintse reánk kékjét, olvadt aranyát!
Mellkasomban verdes kehely-szívetek.

 

Kéklő és aranyló dalként lüktetek.
Tündér-nővéreim, ékes íriszek!
Ringassátok lelkem, ha már nem leszek!

 

S ha szirmotok lángja halálba lobog,
visszakövetelni illó álmotok:
májusi esőkkel újjászületek.

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2014.05.10 0 0 18672

Tóth Árpád:

A fa

 

Oh nézd a furcsa ferde fát,
Mint hajlik a patakon át,
Oh lehet-e, hogy ne szeresd,
Hogy benne társad ne keresd?
Már ága között az arany napot
Nem tartja, madara elhallgatott,
Virága nincs már, sem gyümölcse,
Ő mégis áll, az alkony bölcse,
Mint a tűnődő, ki ily estelen
A végtelen titkába el merül
És testtel is szelíden arra dűl,
Amerre lelke vonja testtelen...

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2014.05.10 0 0 18671

Kaffka Margit
Csend

 

Én nem tudok
A csendről, melybe száz forró titok
És jövendő viharok lelke ébred;
Hol nászát üli száz rejtett ígéret.
A csendről, melyre mennydörgés felel,
Idegzett húr most, oh most pattan el,
Vagy fölzengi a nagy harmóniát,
Az életet, az üdvöt, a halált,
Mindegy! Valami jönni, jönni fog!
- - Ily csendről nem tudok.

 

De ismerem
Hol bús töprengés ág-boga terem,
A csonka múlt idétlen hordozóját,
Sok, sok magános, lomha alkonyórát,
Melyből a szótalan, közömbös árnyak
Vád nélkül, halkan a szívemre szállnak,
S a szívnek várni, - várni nincs joga, -
Úgy jő a holnap, ahogy jött a ma,
Míg percre perc születni kénytelen,
- - - E csöndet ismerem.

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2014.05.10 0 0 18670

„Sokáig álltam az eső áztatta utcát bámulva. Újra 12 éves kamasz voltam, aki órákig nézte az esőt. Ha az ember elég sokáig bámulja, kiürül a feje, nem gondol semmire, és a teste fokozatosan ellazul, megszabadul a világ valóságától. Az esőnek hipnotizáló ereje van.”

(Murakami Haruki)

 

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2014.05.10 0 0 18669

"A természet számomra arról a harmóniáról beszél, amire tulajdonképpen minden ember vágyik. A természet rendje jelenti azt a romlatlan világot, amelybe minden ember szeretne visszakerülni. (...) A természetben mindennek megvan a maga helye, csodálatos egyensúly ez, amit az ember csak felborítani képes."

 

(Korzenszky Richárd)

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2014.05.10 0 0 18668

Böröczki Mihály:
ÁTVÁLTOZÁSAID

 

Néha olyan vagy, mint a fa,
mint zöld levél és illata,
hol szélsuhodó álmaid
libbentik lombvirágaid.

Néha olyan vagy, mint a kő,
ki hegyet óv, de véshető,
a teste tűz és lelke forr,
mint vulkán lankáin a bor.

Néha olyan vagy, mint a nap,
a sugaraid izzanak,
de olyan lágyan bújsz elő,
hogy boldog lesz a háztető.

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2014.05.04 0 0 18666

Dsida Jenő:
Hálaadás

 

Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel.
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad.
Köszönöm, Istenem az édesanyámat.

 

Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
– itt e földön senki sem szerethet jobban! –
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem, köszönöm az édesanyámat.

 

Te tudod, Istenem – milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!

 

Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat!

Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2014.05.04 0 0 18665

Kabosa Rémon:

Anyák napjára

 

Sebesen suhanó sólyom, szárnya alatt a széllel
suhan úgy tova a tájon, mint ahogy múlnak az évek.
Emlékek, tétova percek tűnnek el nyomtalanul,
visszaidézni a szépet próbálom hasztalanul.

 

Egyetlen kép, ami tiszta, mióta emlékezem,
anyu, hogy fölém hajolva megfogja a két kezem.
Szemében szeretet csillog, az arcán büszke öröm,
hogy ő lett az anyám, a sorsnak ezerszer megköszönöm!

 

 

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2014.05.04 0 0 18664

Kabosa Rémon:

Anyám hetvenéves

 

Ráncait a kendő keretbe fogja
s a csomónak dupla szára nőtt,
fontosabb, mint amiért megkötötte,
összefogja múlttal a jövőt.
Szorít könnyező emlékeket, melyeknek
elvarrta szálát a mosoly,
megbékélt már itt - a földi létben -,
együtt a menny és a pokol.

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2014.05.04 0 0 18663

Kabosa Rémon:

Mama

 

Ha fehér kötényét felköti,
elővesz lisztet, mérleget,
és öreg szemüvegén át
egy régi füzetet nézeget,
melybe a számtalan receptet
sok-sok éve írja át,
már érzem a készülő
finom sütemény illatát.

 

Ha kis dobozában a gombolyag
elfogy lassan két tű között,
meleg zokni vagy pulóver
lesz, amit nekünk kötött.


Egyet-egyet a csillagokból is
- ha kérjük - kivesz,
ha ezt hallja tőlünk, hogy:
Mama...
Mama, kérlek!
Mama, légy szíves!

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2014.05.04 0 0 18662

Kabosa Rémon:
Az én anyám

 

Az én anyám csendes nyugodt, szelíden szerető jó anya,
amilyenből - tudom - sok százezernyi él és szeret,
félt, dédelget s aggódva felnevel
egy-egy lányt, fiút, úgy, ahogy
anyám teszi, ahogy ő nevel
szelíd mosollyal, kedvesen.


Az én anyám lelke erős, de nem nyel le büszke könnyeket 
- mit az öröm hív elő -, ha magához szorít
úgy, mint más anya teszi ezt
egy-egy boldog ünnepen
ő is pont olyan büszkén könnyezik
- lágy szívvel, boldogan -, ő is így teszi!

 

Az én anyám karja erős, törékeny válla nem remeg
temérdek súly alatt,
melytől összeroppanna a büszke férfitest
és jajgatva futna el,
de ő, mint sok-sok más anya,
csak nevet és úgy tesz, mintha éppen játszana.

 

Az én anyám aggódva figyel,
ha úgy látja, más vagyok, ha valami bánt,
vagy csak úgy, elmerengve éppen hallgatok.
Félt, mint minden más anya,
de bölcs mosollyal hagyja csak
megérni bennem minden titkomat.

 

Az én anyám mégis más, mint a többi százezer!
Az enyém szebb talán vagy éppen kedvesebb?
Az enyém jobban rám figyel, többet elvisel,
szemében csillogóbb a fény, ha rám nevet,
és úgy, ahogy az én anyám szeret,

úgy senki, senki nem szeret!

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!