kedves Rocketter!
Ne haragudj, de vitáznék veled.
Elfogadott név, igen: az USA-ban, Kanadában,... De nem nálunk! Itt nem használják (egyelőre a rakétára ezt a terminológiát, hogy tömegkályha). Csak rakéta kályha, simán.
Szeretném elmagyarázni, mire gondolok.
Az USA-Kanada; tehát É. Amerikában semmilyen füstjáratos berendezést nem nagyon ismertek, használtak. Nagy nyitott kandallókat (ez hogy 'préri ház' pl. egy külön építészeti kategória. Na ennek nézd meg: a fa könnyűszerkezetes ház végében KÍVÜLRŐL!!! ott a kőből épített kémény. Ez lent kiszélesedik. Mert befelé ez nyitott kandalló volt). Használtak még kandallót, meg ún. kandallókályhát: pl. Yotul! Évtizedek óta (legalább 50-70 éve!!!) ott vannak az É. Am-i épületekben is. Ez is kis lábon álló kályha, egy csővel kopp közvetlen bekötve a kéménybe.
Na ehhez képest minden füstjáratos dolog új, és csodálatos volt :-) Amúgy vicc az egész, de nem vicc, mert tényleg így füstölték a fát ki egyenesen a kéményen :-)
Ha jól emlékszem, a 70-es évek végén volt az USA-ban a Heikki Hyyttiainen. A finn tömegkályha fejlesztő mestert meghívták, hogy tanítsa már meg nekik, hogy is hogy kell olyan kályhát építeni, ami akkor is fűt, amikor már nem ég benne a tűz :-)
Ez itt a vicc :-) De Am-ban ezelőtt nem ismerték, tudták, építették, használták a 'kályhákat' csak a kandallókat.
Ez nagyjából az MHA (Amerikai kályhás szövetség) indulása-kezdete.
Akkor ott Am-ban írtak is egy definíciót, ami megkülönbözteti a falazott, vagy kőműves által épített kályhát a kandallótól. Ebben nagyjából azt írták le, amit mondasz: egy füstjáratba kerül a füst a a tűztérből, legalább egy 180 fokos irányfordító van benne. Ott leadja a hőt egy (vastag) külső fallal rendelkező hőtárolónak. És csak ezután megy a kéménybe.
Namost; ezt azért írtam le hosszan, hogy megértsük: mindennek kulturális- szakmai háttere, környezete van. És ezért nem mindenhol azt értenek alatta, amit máshol. (Földrajzi, szakmai, kulturális, egyéb különbözőségek).
Mert az USA (MHA) definíció alapján a sima cserépkályha is tömegkályha (NEM TÖMEG, HANEM ÉPÍTETT/FALAOTT!!! Kályha (masonry heater (nem ugyanaz!) Sjnos Google fordító nem jól fordít).
Közben! Közben aki ott tanította, a Heikki, az pont a cserépkályhát fejlesztette tovább. És azért, hogy a cserépkályhától megkülönböztesse, azért nevezte el masseovn-nak, tömegkályhának. Hogy ez nem! cserép, vagy másmilyen kályha.
Mert itt Európában ismert volt már a tile ovn/kachel ofen/... (cserépkályha). Meg grundofen (téglakályha). Ezek is hőtárolós, füstjáratos kályhák!
De Heikki fontosnak tartotta megkülönböztetni a saját fejlesztésű tömegkályháját ezektől. Ezért adott új nevet neki. Mert ebben volt előfűtött másodlagos levegő a tűztérbe; ezenkívül másodlagos égéskamra, meg nem az a fajta füstjárat, hanem (ellenáramú-harang).
Na ezzt azért írom le ne haragudj, ilyen hosszan, hogy te is, meg más is láthassa: más az Eu háttér, ahol vannak/voltak füstjáratos kályhák. És ezek között különböztetjük meg a tömegkályhát! Mondom TÖMEGKÁLYHA!
Meg az USA háttér. Ahol, ha már a kandalló füstjét tégla járatba engedik, jóformán az is: FALAZOTT (nem tömeg; tehát mass/masse!!!) Kályha.
Még az elnevezésben is visszaköszön, hogy falazott/épített, vagy kifejezetten tömeg.
És sajnos azt kell mondanom, hogy a tömeg-, nem csak a tömegre/Kg-ra/tonnára vonatkozik. Hanem tonnára is, PLUSZ!!! szerkezeti speciális felépítésre, innovációra, stb. Ez egy külön, speciális, sajátos tüzelőberendezés.
Namost nálunk is pont ezt a (nyelvi) terminológiát vettük át, mivel Heikki (Máriahalom), és Lars Helbro (Etén) honosította meg, tanította, vezette be-..... a TÖMEGKÁLYHÁT. Azért tömegkályhát, mert a füstjáratos kályhát (cserép../tégla...) már előtte is ismert volt. És ezt az elnevezést vettük át (ez kulturális, nyelvi, és szakmai elnevezés egyszerre).
Szerintem érted. Mert akkor ennyi erővel, az összes cserépkályhát, téglakályhát is tömegkályhának kellene nevezni, mert tömeggel rendelkező füstjáratba van vezetve. (Az építtetők-megrendelők szintén).
Márpedig ezt Heikki, Helbro, Kuznetsov, Chernov is kikérné magának.
Nagyon hosszú lett ez a hosszászólás már így is.
Ezért most belekapok, de választ nem adok rá:
Szóval Én a rakéta kályhát a kettő közötti határvonalra sorolnám. Jó lenne értelmes, hozzáértő szakikkal vitázni, megvitatni:
Hogy is van ez a rakétánál! Mert attól biztos nem tömegkályha, mert van füstjárat. De nem hagyományos (cserépkályha füstjárata) van, és az örvénylés is érvényesül. Ez igaz. Igaz nem külön kamrában, hanem a tűztér-emelő közötti részben. Tehát vannak itt hasonlóságok. De nem pont olyan módon. Máshogy. Ezért érdemes lenne erről értelmes vitát lefojtani szerintem. De nem sztereótípiák, egyéni érdek/látásmód, lózungok, handabanda mentén. Hanem értelmes szakmai vitát.
Erre én is nagyon kíváncsi lennék.