Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Az hogy a vályogtégla agyag, és kiég, és jó füsttömör lesz megszilárdulva? Arra ne vegyél mérget :-)
Eleve szalmás, porózus, lyukacsos.
És az hogy vályogtégla, az csak elvileg van agyagból. Gyakorlatilag abból van, ami a kert végében található volt. :-) Én láttam már felénk fekete földből vetett vályogot is.
Nem kell ezt a Pityesz féle ötletet komolyan venni és főleg nem szabad szörnyülködni.
Lehet Pityesz közben kitanulta a mesterséget , van némi fogalma a különféle falak össze kötéséről.
A 70 cm -es vályogfalba nyugodtan beköthető a tégla, a 25 -ösnél kicsit nehezebb, de ott is megoldható.
Aztán ha van esze, legalább egy cseréppel , vagy vékony samott lappal védi a vályogfalat.... elvégre vályog agyag ha hő éri kiszárad majd keramikus kötést kap.
Az ötlet mint írtam meredek, de azt is meg kell jegyezni hogy a meredek ötletek viszik előre a világot.... néha azért kudarcok is akadnak.
Anno régen volt ahol a ház közepén raktak tűzet szabadon, pl egy nyilt kéményes konyhában.
az ősi kemencék is csak egy földbe vájt üregek voltak..... stb. stb.
Ja pl egy 70 cm vagy annál némileg vastagabb falba lehet pl. ideiglenesen kályhát.... tűzhelyet építeni. kivájjuk a falat kb. félig mondjuk 50 cm szélesen és vagy 60 cm magasan.
Kész a tűzkamra.
Az égésterméket egy kályhacsővel megfelelő magasságban kivezetjük.
A lényeg hogy az égéstermék eltávozzon... különben fulladás és a "tűzkamra".... nevezzük egyszerűen tűzhelynek . tehát ahol ég a tűz az előtt legalább 60 - 70 cm -re éghető anyag ne legyen. Ha betartjuk az intelmeket... a szabályokat van tüzelőnk, akkor nem fagyunk meg, nem fulladunk meg, az a vályogfal pedig biztos nem omlik össze,
Eleink értettek a tűzhöz, már vagy 4 -5000 éve. és használták .
Neki építheted a falnak, de azért legalább 1 sor tégla vagy cserép el kellene a vályog és a kemence tér között. Nem beszélve arról ,hogy a téglakályháknak is többféle változata lehet.
Segítsetek légyszi! Nem találok a carath 1100S-hez felhasználási útmutatót.
Nem tudom mennyi idő után lehet kivenni a zsaluból, mennyi a kötési ideje és a kötési idő alatt nedvesen kell-e tartani (esetleg befóliázni), mint egy "normál" betont.
Ez mind igaz. Egyet értek veled,lassan már kémény sem kell a házakra...Az emberek nem ismerik a fűtési technikát. Valakitől megkérdeztem,ismered a fordított égésű kályhát? Úgy nézett rám, mi aki holdról jött!
Megjegyzem ,hogy a hosszú tanulmány ellenére Mo. -on már nem divat a nagy tömegű kályha, így a cserépkályha sem. Vannak előnyei , de ezek eltörpülnek a modern fűtéstechnikák mellett.
Nekem pl 6 garnitúra cserép kályhám van különféle forrásokból, mind ingyen mert a kutyának sem kellettek. 4 odáig se jutott hogy lebontsák.
A tömegkályha ? Hát a társadalom mikro tömegét is csak súrolja.
Miért ?
Nem olyan az éghajlat,
nem olyan a lakás szerkezete,
nem olyan a benne élők életmódja, hogy egyáltalán szóba kerüljön,
Na meg rettentően drága.
Na ez abszolut félre vezető amit írsz. Meg nem is igaz.
Te most a cserépkályháról írsz. Az igaz. OK.
70-es 80-as években már meglátták finn O.ban hogy ez nem járható út.
Ezért fejlesztették ki a TÖMEGKÁLYHÁT. (Lásd előző hsz-at! Heikki-ről,...)
A tömegkályha nem drágább, mint a cserépkályha, sőt olcsóbb is lehet akár (kérdés mit tesznek a belsejébe?). Az hogy neked 4 garnitura csempéd van, az egy dolog. Persze, hogy nem akarják beépíteni: ha az 1960-as évek technológiáját képviselik. A cserépkályhát i lehetne modern technológiával megépíteni.
De a tömegkályha egyértelműen az. Jól hőszigetelt épületekbe fejlesztették ki. Lassan-hosszan-komfortosan fűt! Ennél modernebb-korszerűbb nincs. Ha van, az biztos, hogy nagyság rendekkel drágább! :-)
Ami ugye egyáltalán nem rakéta kályha, habár hasonló az égése és ezek szerint nem is tömegkályha hiába hasonló nagy tömegű tégla palásttal és belső samott maggal rendelkezik?
Ez 100 %-ig rakéta kályha. Nem ezt mondtam.
A hagyományos J alakú tűztér lett módosítva a batch-box tűztérre. Holland a fejlesztő.
A belső mag az teljesen más rendszer. A köpeny, a megint lehet vita témája. De a fotón látható az rendszer szinten akár lehetne tömegkályha is, mert harang rendszerű (egyébként nem, mert élére állított tégla a párkány felett. Ez még az MHA definícióba sem fér bele).
A 'hasonló égése' na ezt kellene körül járni, megvitatni.
Megjegyzem ,hogy a hosszú tanulmány ellenére Mo. -on már nem divat a nagy tömegű kályha, így a cserépkályha sem. Vannak előnyei , de ezek eltörpülnek a modern fűtéstechnikák mellett.
Nekem pl 6 garnitúra cserép kályhám van különféle forrásokból, mind ingyen mert a kutyának sem kellettek. 4 odáig se jutott hogy lebontsák.
A tömegkályha ? Hát a társadalom mikro tömegét is csak súrolja.
Miért ?
Nem olyan az éghajlat,
nem olyan a lakás szerkezete,
nem olyan a benne élők életmódja, hogy egyáltalán szóba kerüljön,
Részemről gratulálok és főleg, nagyon köszönöm a komoly szakmai ismeretekkel bíró hozzászólásodat. Számomra jó pár új infót közölt. Viszont mindennek tudatában minek lehetne nevezni az én kreálmányomat, (kályhámat) ami ugye egyáltalán nem rakéta kályha, habár hasonló az égése és ezek szerint nem is tömegkályha hiába hasonló nagy tömegű tégla palásttal és belső samott maggal rendelkezik?
Elfogadott név, igen: az USA-ban, Kanadában,... De nem nálunk! Itt nem használják (egyelőre a rakétára ezt a terminológiát, hogy tömegkályha). Csak rakéta kályha, simán.
Szeretném elmagyarázni, mire gondolok.
Az USA-Kanada; tehát É. Amerikában semmilyen füstjáratos berendezést nem nagyon ismertek, használtak. Nagy nyitott kandallókat (ez hogy 'préri ház' pl. egy külön építészeti kategória. Na ennek nézd meg: a fa könnyűszerkezetes ház végében KÍVÜLRŐL!!! ott a kőből épített kémény. Ez lent kiszélesedik. Mert befelé ez nyitott kandalló volt). Használtak még kandallót, meg ún. kandallókályhát: pl. Yotul! Évtizedek óta (legalább 50-70 éve!!!) ott vannak az É. Am-i épületekben is. Ez is kis lábon álló kályha, egy csővel kopp közvetlen bekötve a kéménybe.
Na ehhez képest minden füstjáratos dolog új, és csodálatos volt :-) Amúgy vicc az egész, de nem vicc, mert tényleg így füstölték a fát ki egyenesen a kéményen :-)
Ha jól emlékszem, a 70-es évek végén volt az USA-ban a Heikki Hyyttiainen. A finn tömegkályha fejlesztő mestert meghívták, hogy tanítsa már meg nekik, hogy is hogy kell olyan kályhát építeni, ami akkor is fűt, amikor már nem ég benne a tűz :-)
Ez itt a vicc :-) De Am-ban ezelőtt nem ismerték, tudták, építették, használták a 'kályhákat' csak a kandallókat.
Ez nagyjából az MHA (Amerikai kályhás szövetség) indulása-kezdete.
Akkor ott Am-ban írtak is egy definíciót, ami megkülönbözteti a falazott, vagy kőműves által épített kályhát a kandallótól. Ebben nagyjából azt írták le, amit mondasz: egy füstjáratba kerül a füst a a tűztérből, legalább egy 180 fokos irányfordító van benne. Ott leadja a hőt egy (vastag) külső fallal rendelkező hőtárolónak. És csak ezután megy a kéménybe.
Namost; ezt azért írtam le hosszan, hogy megértsük: mindennek kulturális- szakmai háttere, környezete van. És ezért nem mindenhol azt értenek alatta, amit máshol. (Földrajzi, szakmai, kulturális, egyéb különbözőségek).
Mert az USA (MHA) definíció alapján a sima cserépkályha is tömegkályha (NEM TÖMEG, HANEM ÉPÍTETT/FALAOTT!!! Kályha (masonry heater (nem ugyanaz!) Sjnos Google fordító nem jól fordít).
Közben! Közben aki ott tanította, a Heikki, az pont a cserépkályhát fejlesztette tovább. És azért, hogy a cserépkályhától megkülönböztesse, azért nevezte el masseovn-nak, tömegkályhának. Hogy ez nem! cserép, vagy másmilyen kályha.
Mert itt Európában ismert volt már a tile ovn/kachel ofen/... (cserépkályha). Meg grundofen (téglakályha). Ezek is hőtárolós, füstjáratos kályhák!
De Heikki fontosnak tartotta megkülönböztetni a saját fejlesztésű tömegkályháját ezektől. Ezért adott új nevet neki. Mert ebben volt előfűtött másodlagos levegő a tűztérbe; ezenkívül másodlagos égéskamra, meg nem az a fajta füstjárat, hanem (ellenáramú-harang).
Na ezzt azért írom le ne haragudj, ilyen hosszan, hogy te is, meg más is láthassa: más az Eu háttér, ahol vannak/voltak füstjáratos kályhák. És ezek között különböztetjük meg a tömegkályhát! Mondom TÖMEGKÁLYHA!
Meg az USA háttér. Ahol, ha már a kandalló füstjét tégla járatba engedik, jóformán az is: FALAZOTT (nem tömeg; tehát mass/masse!!!) Kályha.
Még az elnevezésben is visszaköszön, hogy falazott/épített, vagy kifejezetten tömeg.
És sajnos azt kell mondanom, hogy a tömeg-, nem csak a tömegre/Kg-ra/tonnára vonatkozik. Hanem tonnára is, PLUSZ!!! szerkezeti speciális felépítésre, innovációra, stb. Ez egy külön, speciális, sajátos tüzelőberendezés.
Namost nálunk is pont ezt a (nyelvi) terminológiát vettük át, mivel Heikki (Máriahalom), és Lars Helbro (Etén) honosította meg, tanította, vezette be-..... a TÖMEGKÁLYHÁT. Azért tömegkályhát, mert a füstjáratos kályhát (cserép../tégla...) már előtte is ismert volt. És ezt az elnevezést vettük át (ez kulturális, nyelvi, és szakmai elnevezés egyszerre).
Szerintem érted. Mert akkor ennyi erővel, az összes cserépkályhát, téglakályhát is tömegkályhának kellene nevezni, mert tömeggel rendelkező füstjáratba van vezetve. (Az építtetők-megrendelők szintén).
Márpedig ezt Heikki, Helbro, Kuznetsov, Chernov is kikérné magának.
Nagyon hosszú lett ez a hosszászólás már így is.
Ezért most belekapok, de választ nem adok rá:
Szóval Én a rakéta kályhát a kettő közötti határvonalra sorolnám. Jó lenne értelmes, hozzáértő szakikkal vitázni, megvitatni:
Hogy is van ez a rakétánál! Mert attól biztos nem tömegkályha, mert van füstjárat. De nem hagyományos (cserépkályha füstjárata) van, és az örvénylés is érvényesül. Ez igaz. Igaz nem külön kamrában, hanem a tűztér-emelő közötti részben. Tehát vannak itt hasonlóságok. De nem pont olyan módon. Máshogy. Ezért érdemes lenne erről értelmes vitát lefojtani szerintem. De nem sztereótípiák, egyéni érdek/látásmód, lózungok, handabanda mentén. Hanem értelmes szakmai vitát.
Még valami: talán nem egyértelmű mindenkinek a kályhám működése, ezért itt egy videó, ami talán jobban szemlélteti és érthetővé teszi az általam leírtakat: https://youtu.be/Kmzy9wuPdc0
Az angol szóhasználatban és szakirodalomban, mert már ilyenről beszélhetünk, az RMH - Rocket Mass Heater az elfogadott elnevezés. Magyarul rakéta tömegkályha. Mivel az előállított hőt egy nagy hőtároló tömeggel rendelkező részbe vezetik, és a legtöbb esetben extrém jó hatásfokkal nyerik ki.
marcony -nak üzenem, meg fogom mutatni egy videómon, hogy a fűtött kanapémban nem hogy kátrány, de még füstre utaló nyomok is nehezen fedezhetők fel! Sötétebb szürke hamu található benne, meg a kémény járatokba is.
sancibácsi ! Kösz az észrevételeket, mindenek előt a két Általad negatívnak találtra reagálnék:
"1.
A kémény felé nem tisztítható a függőleges emelkedő füstjárat," Természetesen tisztítható, sőt alulról is egy dupla ajtajú hamucsapdán, felülről meg a kémény előtt könnyen szétszedhető füstjáraton keresztül. De ez egy másik szobában van, ahol kályhacsempékből készítettem segédkéményt. A függőleges leáramló résznem (ami a tömegkályha palástja) három tisztító szerviz nyílása is van. Ezek jól láthatóak is a videón.
"2.
Ennek a kályhának fent van a melegebb része. Az emelőből fent jönnek ki a legforróbb füstgázok. Ezért a párkány feletti részt én nem tanácsolnám élbe épített-kapcsolt téglából. A fél-tégla (12 cm) fal az jobban bírná az igénybevételt." Részben igazad van. A legmelegebb része egy bármilyen rakéta égésű eszköznek, nem az emelő tetején, hanem az emelő legalján, vagy még előtte az esetleges tűzalagútban (ahol a másodlagos égés történik) van, nem ritkán 1000 C fok felett is. Így a kályhám felső része csak kizárólag a folyamatos fűtésnél melegebb 10-20 C fokkal az alsó részénél. Az élükkel épített téglák is még kicsit túl "lusták" a hő leadás terén egy vas kályhához képest. Nekem ez előtt ilyen vas oldalú rakéta (batch box) fűtötte a lakásomat. Sajnos a házam szigeteléséről még nem lehet beszélni, ezért szükségem van az intenzív melegítésre. Egy hagyományos tömegkályha messze nem tudna elég hőt biztosítani számomra. Ennek ellenére a kályhámat lehet úgy használni, vagyis a pluszos napokon elég egyszer-kétszer tenni rá. A kemencém hőfoka sütésre (200-220C fok) tényleg csak a folyamatos fűtésnél érhető el, mivel fehér sütőm van, viszont főzésre így is tökéletes. Még 120C fok felett van másnap reggel is.
Tömegkályhának a nagy hőtároló tömege miatt nevezzük a tömegkályhákat az én ismereteim alapján, ezért bátran nevezhetem annak. De talán mindegy is az elnevezés! A lényeg a borzasztó intenzív égési lehetőség (másodlagos égés) és a nagyon hatékony hő leadás számomra. A kéményembe belépő gázok hőmérséklete még nem haladta meg a 80 C fokot, de általában csak 60 körül szokott lenni. Kis tüzelgetéssel fűtöm a nem szigetelt házamban levő 3 nagyszoba, előszoba, étkező és fürdő meg főző helyiségeket vele. Innentől lehet vitatkozni a fogalmakon, meg hogy ez így, vagy úgy lenne helyesebb, én már több mint 5 éve kísérletezek rakéta égésű kályhákkal (jó sok tucatnyit készítettem is) és eddig ez viszi a pálmát magasan.
Ügyes-vagy,én is hasonlót építettem.Az enyém vakolt csempézett. Falazott tégla kályha,rakétakályha belsővel.Igaz nem tömegkályha.Egy víztér is van benne és abból megy öt radiátor.Teljesen jó,ez az első tele. A régit elbontottam,az is falazott volt. 19-telet bírt átrakás nélkül.
Amúgy akik értetlenkednek szerintem a kerti vas rakétáról beszélnek.
Én a kályhád nem nevezném tömegkályhának ne haragudj. A tömegkályha elnevezés-név egyértlműen kapcsolódott a Helbro-Chernov féle kályha típushoz. Ott nevezték masseovn-nak. Ezt a terminológiát vettük át. Aminek a tűztere egyértelműen nem rakéta, és másodlagos égéskamrával is rendelkezik. (Ebben a sütő is fehér sütő. Mondjuk ennek kell is a folyamatos fűtés, hogy működjön).
Félre ne érts, én amúgy ezt a tűzteret nem tartom rossznak. Ez a BATCH box megoldás jó. Amiért én nem építem, és nem szeretem, az pont az, amit te előnyének mondasz.
De a tömegkályha is nagyon érdekelt, csak nem volt számomra szimpatikus, hogy csak nagyon komoly kéményhuzat szükséges hozzá és hogy nem folyamatos tüzelésre való.
Vagyis a tömegkályhába egyszerre befér az egész napi tüzelő. Az leég, és csá. egész nap fűt! Ezt szeretik benne a használók is. Pont ezért imádják. De komolyan nagyon sokan, akiknek építettem azt mondják utólag, hogy: semmilyen más kályhát nem építettnének ezután, csak ilyet :-) (Ezt nem az önfényezésből mondom tényleg).
A huzattal szerintem nincs igazad, a harang rendszerű tömegkályháknak nincs nagy huzat igényük.
Amúgy ez is harang rendszer igazából ha jól látom.
Én amit nem jónak látok ebben a te kályhádban, ha megengeded:
(persze a teljesség igénye nélkül. Ne haragudj, átnéztem a videót, de nem volt hosszú idő, annyira részleteibe menően nem mentem bele)
1.
A kémény felé nem tisztítható a függőleges emelkedő füstjárat,
2.
Ennek a kályhának fent van a melegebb része. Az emelőből fent jönnek ki a legforróbb füstgázok. Ezért a párkány feletti részt én nem tanácsolnám élbe épített-kapcsolt téglából. A fél-tégla (12 cm) fal az jobban bírná az igénybevételt.
