Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Amit nem tudsz a dologról és sokan mások sem információ hiány miatt , az a napenergia egy másik fajta felhasználása, amikor nem a hagyományos napelemekkel dolgoznak és nem a napkollektorokat használják, hanem koncentrált hőt termelést folytatnak, a tükrökkell egy csőben áramló hőtűrő folyadékot melegítve. ez 500 C fokot is képest továbbítani, majd ezt bevezetik egy szilárd hőtárolóba.
Ezt éjszaka használják gőztermelésre és áram előállításra. A hőtároló alapegységh akkora (ipari célra) mint egy 12 méteres vagy 6 méteres konténer.
Ennek vannak mini változatai is.
Ha a kályhát nézzük, akkor nálam a kályhának ugyanolyan hőtároló funkcionális részei is vannak mint amit ők használnak, csak annyi a különbség hogy a nálam a tároló 800-1000 C fokot kibír simán.
Ha jól van méretezve a rendszer és nem túl nagy, (mert akkor gond van mit kezdesz a sok hővel ha nem akarsz áramot fejleszteni). ebben az esetben annyit történik hogy előmelegíti a kályha tüzteret körbefogó részét, + a funkcionális hőtároló részeket, és ha még mindig van benne tartalék akkor ezt hőcserélőn keresztül átadja egy puffertartálynak vagy többnek.
Ha nincs elég hő mert olyan az idő akkor nem zavar a dolog senkit, nem melegit eleget na puff.
Ha csak 40 fokra melegíti fel a hőtárolót akkor alapfűtés is keletkezik, fát spórolsz.
Ha csak 20-40 c fok között melegszik, akkor is segít valamit
Ha 40 -60 c fokra sikerül melegítenie akkor lehet hogy kihagyhatsz egy begyújtást.
Kis teljesítményű ilyen rendszert megcsinálni nem nehéz egyébként.
Most csinálok alu radiátorok köré ilyen rendszert ami csak a gázfűtés melegét fogja tárolni a szokásos levegős melegítés mellett.
Olcsó egyébként, és egy méteres radiátor mellé szép saválló tárolóban lehet berakni akár 200 kiló speciális hőtároló töltetet is.
Köszönöm, de szerintem hagyd ezt a dolgot. Vannak akikre hatnak az érvek, szavak. És vannak akikre nem.
Szerintem a példád nagyon jó egyébként.
És alapvetően pont erről van szó. Valami rész igazság van ebben amit elemző mond. Rész! Pici :-) Hogy hideg a tűztér, ha nm fűtötték a kályhát csak nagyon régen.
De ahogy Ő beállítja, az erős, túlzás.
Hogy nincs néni, aki pakolja egész nap. Mint a bécsi csempekályhát. Teljesen rossz az összehasonlítás. Direkt, vagy nem tudja? Nem tudom. A lényeg: a tömegkályha pont az a kályha aminek a külső köpenye sem hűl ki 24 óra alatt. De a tűztere pláne. Én most hogy nincsenek éjszaka sem nagy mínuszok: vagy naponta kis adaggal fűtöm, vagy ha nem, akkor 2 naponta. De akkor sem pakolósan :-) 1 rakat leég, és kész. Nem kell néni, aki ott ül mellette egész nap.
Sokszor mondtam már: az almát ne hasonlítsuk a szilvához.
Az egyik könnyű építésű kályha (csempekályha), míg a másik nehéz építésű tömegkályha. (Egy kis hőtan szakma ismerettel kombinálva).
Tehát elemző, azért hülyeség, mert a kályha hőtermelő, hőt ad le. És nem bele kell a hőt importálni alapvetően.
2.
Egy jó tömegkályha tűztere nem hűl ki 1 nap alatt. De 2 nap alatt sem teljesen.
És ezt a problémát hideg tűztérnél?
3.
Eleve ritkán fordul elő. ránytalan a befektetés; mint maga a dolog. Bolhából elefánt.
Ritkán indul a tűztér kopp hidegről.
De ha így lenne is: nem egy aránytalanul nagy valamivel kellene: ágyúval a verébre célozni.
A tűztér kialakításánál kell ezt a problémát kezelni. Hogy az égés első szakasza alatt, míg nem ég a teljes rakás; tehát nincs intenzív pirolízis, égés: addig elérje az üzemi hőmérsékletet a tűztér.
Ha vizes radiátort tennénk még bele: azzal megoldanánk egy pici dolgot, (ami ritkán probléma); de egy csomó problémát előidéznénk.
És mindenkinek mondom; általánosságban. Nem elmzőnek, báránynak. Személyeskedés nélkül, a jelenség.
Maga a felvetés miatt van egy ilyen dejá vu érzésem.
Voltak már itt olyan ötletelések, stb. Sőt számon kértek olyan dolgokat hogy,.... És most nem csak 1 emberre gondolok, mert rengetegen voltak, mindenféle Ezermester-ek, és a többi.
És lefikázták a tömegkályhát, hogy miért nincs benne mindenféle automatika, katalizátor (esetleg automatizált katalizátor :-) és folytathatnánk a sort.
Közben, ha megnézzük a piacot, még piac vezető multi cégek sem mentek el ilyen irányba. Az esetleges problémákat más irányból közelítették meg. És más megoldást találtak rájuk. (Pl. TULIKIVI).
És legtöbbször olyanok hánytorgatták fel ezeket a 'hibákat' akik még egy kályhát sem építettek. De pláne nem 20-50-100-at. Amiből már van tapasztalat, visszacsatolás az embernek. Ami alapján reálisan tud értelmezni, elemezni, problémát feltárni, megoldani.
Pl. volt aki még egy tömegkályhát sem épített. De jött itt a fórumon, és kért tanácsot, hogyan alakítsa át, fejlessze tovább a tömegkályhát, hogy a hagyományos kocka bálával fűtse majd a tömegkályhát? Adjunk neki rajzot :-)
Persze, lehet összehozni valamit. Épít, valami barkácsot sufni tuning. Perzse. Lehet még büszke is rá, hogy milyen jó, mert elég benne a szalmabála. Amolyan magyar narancs módjára. Picit sárgább az eredetinél, meg egy picit savanyúbb: de büszke az egész ország rá, mert a miénk! :-)
Voltak benne villlany- mosógépszerelők, stb.
Én vagy tíz év tömegkályha építés gyakorlat után azt mondom, és azt látnám helyesnek:
Nem lenne baj, ha .... szerelő. De legalább az alapokat kellene elsajátítani mindenkinek. És nem 1-2-t. Hanem jó párat építeni, megnézni. És ha már kiismerte az ember az egész szerkezetet, és átlátja,mint rendszert: na akkor lehetne hozzányulni, átalakítani, stb.
Mondom most ezt nem erre a radiátor dologra. Hanem a jelenségre, mentalitásra évekre visszamenően.
Mert egy bármilyen kályha (tömeg- is) egy rendszer. Elemekből áll össze; láncszemekből. (Csak nem egyformák). Levegő bevezetés, tűztér, annak geometriája, égési levegő ellátása, stb, és folytathatnánk a füstjárattal hőtároló résszel annak is sok-sok elemével (járat, harang, fel, átégők, fordulók, stb, stb). Mert ennél a rendszernél, ha egy elemet kicserélünk, megváltoztatunk: már az EGÉSZ működése borúl, más lesz; megváltozik.
Ehhez kellene a gyakorlat, tapasztalat, rutin. Mert saját példámról tudom: majd' minden kályhán tanul, tapasztal az ember valamit (ha nem kaptafára épít tipuskályhákat persze).
És a sértésed, az nem kérdés, vagy vélemény volt. Állítás. Pláne nem a témáról, hanem a SZEMÉLYÉRŐL.
Ha valaki nem ért a hőtanhoz, akkor én NEM Sancibácsira szavaznék. 8-)
Mondom, olvastam a mérést, vágja, átlátja a témát, hidd el.
Inkább te olvass figyelmesen.
Az meg, ha annyira véded ezt a radiátort a kályhába dolgot: akkor abból látszik, hogy egyet értesz vele. Különben miért kardoskodol mellette annyira? Minél jobban véded, pártolod, annál inkább hozzád kötik majd. Engedd el inkább.
Én magam abszolult nem mondanám szakértőnek a témában. Szívműtétet sem csináltam, ahogy te sem. Meg kályhát sem.
Nade a szívműtétnek, átültetésnek értelme van. Élet mentés.
De ha radiátort nem teszünk a kályhába, azért az elég jó anélkül is. Nem a radiátortól lesz jó a kályha, ha az belülről fűti. A példád nagyon rossz.
Én inkább azt mondanám, olyan példát mondanék:
A CLK Mercibe tegyünk-e bicikli láncot, és fogas kereket? Hogy ha kifogyna a benzin, akkor lehessen hajtani lábbal is, mint a Frédi Béniben?
Amúgy ha valaki szakmailag is bizonyítható dologra azt mondja hogy hülyeség, az vélhetően adott tudományághoz nem ért (de az nem bűn, hanem egy állapot). A szívműtétekhez én sem értek de nem mondom rá hogy hülyeség a szívátültetés.
Az, hogy értesz, a hőtanhoz, azt nem kell neked bizonygatnod. Nemrég írtál 3-4 részes sorozatot, ami ékes bizonyítéka ennek.
És a sok-sok tömegkályha persze. Amit itt nem mondhat el magáról mindenki 8-)
1 az ötletelés, okoskodás.
2 a rengeteg megépített, sokféle tömegkályha, amit már letettél az asztalra.
Elemző!
A személyeskedést nem kell érteni, bizonygatni.
Elég, ha megnevezed a személyt: Sancibácsi. És sértegeted. Vagy bármi negatív dolgot állítasz róla, (nem ért a hőtanhoz szerinted). Amit nem neki, hanem neked kellene hitelt érdemlően, kétség nélkül bizonyítanod :-)
Az, hogy nem ért veledegyet, hogy radiátort tegyen egy kályhába: ez elég kevés.
Pld tanulmányozd a nagy hajók, Titanic és társai gőzgép csoportjainak a működését.
Nincs ebben semmi új.
Régen az is megoldás volt erre a jelenségre (pld császári udavar Bécs) hogy ősztől tavaszig folyamatosan fűtötték a kályhákat alacsony intenzitással.
Ez ma picit macerás lenne, ha nincs otthon egy nagymami aki rakosgat a tűzre mindig egy keveset.
Az optimális működés a kályha belső hőmérsékletének folyamatos szinten tartásával képes megvalósulni, amit lehet körszerű eszközökkel is biztosítani, pld napenergia, és esetleg gázenergia.
Gondold már el, hogy ha a tűztér hőmérséklete egy meghatározott hőmérséklet alá nem csökken, az új berakásnál mennyivel jobb lesz a hatásfok.
Elég ha arra gondolsz amit én is csinálok, hogy kora reggel a még meleg kályhába berakom a délutáni begyújtás anyagát, az addig felmelegszik, majd szinte egy gyufától begyullad, és jól fog elégni. A még benne lévő pára is kipárolog addigra (kiszellőztetem, de úgyis kimegy valamennyi).
Személyeskedés az, ha valamit nem ismersz de kapásból azt mondod rá hogy az hülyeség.
Mert úgy gondolod hogy az abszolút tudást birtoklod, és akkor amit nem ismersz az nincs is.
A magyar narancs..
A lehült kályhát újra felmelegíteni nem tartozik a jó megoldások közé (csak ha nincs más lehetőség)..
A hőtan sosem volt erősséged sancibácsi. A raditátor vagy a fűtőkábel , stb. jelentős előnyt jelent a szerkezet előfűtése esetében. Kimaradhat egy tüzelési ciklus. Az meg pénzt jelent.
Ismertek a képletek, számolgass nyugodtan.
Pld a faszárítás esetében is egy nyár alatt teljesen kiszárítunk egy teszt rakat (10 m3 ) fát. Alig kellett változtatni a szárítási módszeren és nem két év alatt szárad ki 12% nedvesség tartalom alá.
Próbáld meg előadni ugyanezt és mond el hogy csinálnád.
A kályha esetében sem mindegy a tűztér hőmérsékletének a grafikonja ha rásegítesz külső forrásból (nap, gáz, stb.)
Az ipari kemencéknél sem véletlenül tartják a meleget szinten.
Az új fejlesztésünk, ami pont ezért húzódik, mert nincs rá elég tőkénk, és kerestük a megfelelő gyártási lehetőséget a munkaerő oldalán, - arra irányul hogy a régi cserépkályha vagy kandalló tűztér is felhasználható legyen, mégis hozza a töemgkályha előnyeit.
A réi cserép lehet csak burkolat.
A rendszerhez nincs más köze 8a tömeg egyedül, de az is sokkal olcsóbb és sokkal hatékonyabb anyagokból van kialakítva és főképpen alig munka elhelyezni..
Ugyanakkor pár óra alatt már fűthetsz is, nap végére pedig kész a rendszer burkolat nélkül, amit megcsinálhat más is.
Erre fogunk keresni építőket területi jogokkal. Megtanulni a renszer felépítését pár óra, az összes többi feladat központilag is elvégezhető (tervezés, logisztika, gyártás, design stb. )
Tavasszal erre is megépítek Budán egy referencia kályhát amit minden szempontból mérni fogunk.
Ha pályázat is segíti a tevékenységet akkor kiterjesztjük a magyar területeken az építést, ha nem akkor külföldi gyártások lesznek hamarabb.
Ott sokkal több a profit ilyen téren.
Az összes többi kályha típus versenyképtelen, mert vagy drága vagy sok benne a munka (tehát növeli a költségeket) vagy lassú megéopíteni, sok kosszal jár, stb. Külső bármilyen lehet. Méretezhető, kifűthető a templom is vagy terményszárító, állattartó telep vagy kis lakás. Mindegy.
Szakértő a méretezéshez kell. De annak nem kell kimenni a helyszinre, az építő minden adatot el tud küldeni a hálózaton is =(kitölti az adatlapokat, fotóz, mér).
Természetesen számítógép vezérlés (pár ezer forint ma már egy vezérlő egység) csatlakoztatható, éas mobillal is írányítható sok minden távolról is.
Integrálható a gázfűtés, napene3rgia, puffertartály, stb.
Szia. Már bcs, bele ugatok a fórumba. Nem szokásom. Viszont ezt, rosszul tudod. Mai napig, oktat kályhaépítést, ha tetszik work shop. Gondolom, épít is.
A hővel kapcsolatos tulajdonságaik is fontosak, ha túlfűti a cserépkályhát valaki akkor a mért értékek alapján látható hogyg lesz meglepetés.
A felhasználó és a kályhás sem ismeri sokszor mit lehet és mit nem 9hideg van, jól befűt és sérülés keletjkezik.
A samottnál ugyanez van (ha nem igazán tudja amit kellene a túlzott megterhelés esetében - nyilván van olyan is amit képtelenség túlterhelni hővel egy kis kályhában -csak nem azt használják).
Az anyag összetétel a gyártó műszaki ismerete (ipari titok), tőle kell érdeklődni.
A tömegkályha építésére használt téglák is érdekes dolgok, hasznos lenne azokról is műszaki ajánlást kidolgozni valakinek, mert sok tégla fajta teljesen alkalmatlan kályha építésre. Ideális típust - érdeklődésemre válaszolva - nem is gyártanak az országban.
A samott elemek szintén komoly műszaki tartalommal bírnak, sok kályhás ezeket sem ismeri (kérdeztem többet).
A kályha sérülései ilyen ismeret hiányokra vezethető vissza több eseetben.
- semmit, már nincs is az országban, kiköltözött Splitbe és nem jön vissza holmi cseprő garanciális kérdésekről vitázni, annyit mond: "abbahagytam!" :)
Viszont itt voltam az építésénél, "besároztam magam", akkor most már kijavíthatom a kályhát mester nélkül is? :)
Hasznos ha a kályha hőtároló része körbeöleli a tűzteret - jobb helyen.
Mi van akkor ha (két eset van) a kályhába beépít
1. egy radiátort (öntöttvas) és a gázfűtéssel alapszinten fűti a vegyestüzelésű kályhát is, a szokásos 50 c fokkal.
Ebben az esetben a fűtési ciklus magasabb hővel indul, nő a hatékonyság, és a gáz egyébként is fűti a lakást, mivel meg van adva a hőmérséklet alsó határa amikor dolgoznia kell.
2. elektronos fűtést épít be hasonló céllal, éjszakai árammal fűtve. A cél az hogy a fűtési ciklos grafikonjának kezdeti szakasza kiegyenlített legyen, ne hűljön le a kályha és a kémény.
Hasonló eset volt amikor gázzal fütötték a cserépkályhát. Héra volt a neve.
De ebben az eseetben nem a fűtés az igazi cél, hanem a tűztér működés optimalizálása.
3. eset A napelemek, vagy kollektorok felhasználása erre a célra.
