http://index.hu/politika/belfold/kokahaz124h/?main&rnd=743
Kóka nem vallotta be épülő budai villáját
Vagyonnyilatkozatában nyoma sincs annak, hogy Kóka János gazdasági miniszter 300 millió forintra becsült 600 négyzetméteres házat épít a Normafán, írja a Heti Válasz. A milliárdos miniszter egyetlen cége által épített villa után fizetendő illetékről egyelőre mindenki hallgat.
Haggyáok mááá szegényt, mert itten nem figyelt eléggé, occt ráfizetett ! :)))
Nagyot bukott Kóka "bezzeg cége"
2008-04-15 13:52:11
Kóka "bezzeg-cégének" aposztrofálta a sajtó a Viadomot, tavalyi csődjét viszont az év építőipari bukásának. Irreálisan alacsony áron vállalta a munkákat, ami miatt nem tudta fizetni az alvállalkozóit, illetve gondok voltak a munka minőségégével is.
H i r d e t é s
// <![CDATA[
var ord=Math.round(Math.random()*100000000);
document.write('');
// ]]>
A Viadom tulajdonosainak cége - Dömper Rt. néven - 1992-től vett részt az autópálya-építkezésekben. Mechler Zoltán és Abronics Róbert az Orbán-kormány idején még a Vegyépszer vezette autópálya-építő konzorcium alvállalkozói voltak, 2002-ben alakultak át Viadommá - írja a Stop.hu.
A Viadom bukása a szakma szerint előre látható volt; már 2003-ban 30 százalékkal a versenytársak alá ígérve nyerte el a 3-as és a 35-ös út felújítását szlovák partnerével közösen. Akkor még lehetett azt gondolni, hogy a referencia megszerzése érdekében adtak irreálisan alacsony, úgy nevezett stratégiai árat, 2006 őszén az M7-es Balatonkeresztúr- Nagykanizsa közötti szakaszának tenderén viszont már 40 százalékkal ígértek nemcsak a konkurencia, de az állami építtető által előzetesen számolt úgy nevezett. mérnökár alá: 36 kilométer megépítését a konzorcium 42,3 milliárd forintért - kilométerenként 1,2 milliárdért - vállalta.
A Viadom munkájának minőségével és az alvállalkozók kifizetésével kapcsolatos gondjai nem ekkor kezdődtek. A 3-as, 35-ös Tornyosnémetitől Debrecenig tartó szakaszának felújításában elmaradtak az ütemtervtől, folyamatosan javítani kellett a javításokat is. Az előre nem kalkulált pótmunkák miatt csúsztak a törlesztések, mígnem a hiányosságok miatt az állam is visszatartotta a Viadom pénzének utolsó részletét, jóllehet a cég 2006 májusára végül elkészült a felújítással.
A Viadom közben alvállalkozóként dolgozott az M6-os érdi-tető dunaújvárosi szakaszának építésében is az osztrák Porr Technobau konzorciumának, majd 2005. szeptember-novemberben nyerte el a M0-ás keleti szektorának 42 milliárd forintos beruházását. A 26,5 kilométeres autóút három szakaszából kettő megépítését a magyar társaság kapta.
A szakma ezt a vállalást is messze áron alulinak tartotta, valamint fizetési és minőségi problémák itt is lettek a Viadom szemére vetve. Kóka János miniszter bejelentette, hogy sikerült megtörnie az autópálya-építők és a pártfinanszírozás összefonódását, ám a 40 százalékos csökkenés fele szakértők szerint a gazdasági tárca minőségi engedményeinek (keskenyebb útburkolat, kevesebb lehajtó és pihenőhely) volt betudható, a másik fele származott az árletörésből. Meg nem erősített információk szerint az általuk épített szakaszok egy részénél a javítások költségei pedig elérték a 40 százalékot.
Az akkori sajtóhírek szerint nem csak a Porr-Viadom, hanem a konkurensek, a Vegyépszer-Betonút, valamint a Strabag is aláment az önköltségnek. Nota bene: a Viadom-féle konzorcium árainak is, ennek dacára mégis az utóbbiak kapták a beruházást Kóka tárcájától.
A Heti Válasz szerint Kóka János egykori Elenderes üzlettársa, Lepp Gyula vitorlásversenyeit finanszírozta a Viadom.
A hosszútávon bizonyosan életképtelen üzleti stratégiát választó cég végül 2007 májusában csődölt be. Elvállalt építéseiből egyet sem fejezett be, a felújítandó útszakaszoknál pedig minőségi problémák adódtak. Még tavaly nyáron felszámolási eljárást indítottak ellene, az addigi osztrák társai kitették a közös építkezésekből (a Porr várhatóan idén májusban fejezi be az M7-est). A Viadom alvállalkozói 46 milliárd forintnyi elmaradt követelést nyújtottak be. Ebből a felszámoló 17 milliárdot ismert el jogosnak, ám a cégnek felszámolásakor kintlévőségeivel együtt is csak 5,2 milliárd forintja volt.
Ezt velem próbálná megcsinálni” – kommentálta a lépést egy megyei elnök. „Kiderült, hogy Kóka politikailag analfabéta, teljesen alkalmatlan a párt vezetésére, hiszen az SZDSZ-t nem lehet úgy irányítani, mint egy saját tulajdonú Kft.-t” – fogalmazott egy fővárosi vezető. „Ki az a Kóka János? Ja, egy sötét árny az SZDSZ felett, amelyik olyan gyorsan megy el, ahogy jött” – jósolta cinikusan egy szintén budapesti vezető.
Várjál csak! Mindjárt jön gheszti egy 5 éves, semmi igazságot nem tartalmazó linkkel, amely azt linkeli, hogy Kóka a maszületett bárány és vagyona isteni mannaként hullott az ölébe:D
Noha Kóka János egyszerre két pert bukott el a Heti Válasszal szemben, nem távolította el rágalomszámlálójáról a jogerős ítéletekkel is alátámasztott cikkeinket. E "gesztustalanságot" viszonzandó, leltárba vesszük azokat a trükköket, amelyekkel az SZDSZ elnöke hatástalanítani igyekezett a róla szóló híreinket - a Heti Válasz írása.
Az SZDSZ elnöki székéért folytatott év eleji kampányban Kóka János - az Indexnek nyilatkozva - ezzel a mondattal hívta fel magára a figyelmet: "Ahogy vállalkozóként, úgy politikusként is messze távol tartom magam mindenféle etikailag kifogásolható tranzakciótól."
A Heti Válasz január és szeptember között öt olyan ügyet tárt fel, amely a "távol tartás" helyett inkább a közel állást bizonyítja. Miként alább kiderül, Kóka a kommunikáció számos eszközét bevetette, hogy ne kelljen érdemben reagálnia a kínosabb felvetéseinkre: válaszadás és elszámolás helyett pereket és rágalomszámlálót indított, vagy épp ellenzéki hadjáratról beszélt - egyes pártok "házi harsonájának" nevezve lapunkat.
1. Villaépítés a normafánál - Színlelt vagyonbevallás című cikkünkben (Heti Válasz, 2007. január 25.) azt állítottuk: Kóka János megtalálta a módját, hogy ne kelljen bevallania egy jelentős ingatlant a vagyonnyilatkozatában. A gazdasági miniszter szerzeményének a budai Normafa egyik legdrágább utcája ad otthont; a több mint négyezer négyzetméteres telek a Rumed 2000 Ingatlanforgalmazó Kft. nevén van - amely 51 százalékban Kóka tulajdona.
Írásunkat kommentálva a kormánypárti Népszava úgy fogalmazott: a Fideszben döntés született arról, hogy megpróbálják befolyásolni az SZDSZ tisztújítási küzdelmeit - "a Heti Válaszban közölt cikkel kezdődő lejárató kampány azzal próbálja a minisztert inszinuálni, hogy az építkezés költségeit eltitkolta vagyonnyilatkozatából". Nos, a villaprojekt tényét először a Színes Bulvár Lap (mai nevén: Bors) dobta be a köztudatba, lapunk "mindössze" a részletekben merült el.
A gazdasági tárca perrel fenyegetőzött, az SZDSZ pedig bejelentette, "minden politikusát meg fogja védeni a nemtelen támadásokkal szemben". Írásunk nyomán a kisebbik kormánypárt felkérte az ellenzéket(!), "hagyjon fel a 17 éve stabilan működő többpárti magyar demokrácia módszeres szétverésével".
Áprilisban azután Kóka János első fokon megnyerte a beígért sajtó-helyreigazítási pert: a bíróság elfogadta azt a miniszteri érvelést, hogy miután az építtető cégben lévő 51 százalékos tulajdonrészét feltüntette a vagyonnyilatkozatában, a villát nem kellett külön bevallania. A szabad demokraták azonnal tudatták: "Mi, liberálisok, tiszteljük a sajtószabadságot, súlyosan elítéljük azonban, ha e jog gyakorlása mások méltóságát, jó hírnevét, becsületét csorbítja. Bízunk abban, a jogerős ítéletet követően a Heti Válasz megfelelő formában megköveti az SZDSZ elnökét, és a jövőben tartózkodik a jogsértő cselekményektől."
Ám a múlt keddi tárgyaláson nem Kóka János, hanem a Heti Válasz nyert - jogerősen. A liberálisok mégsem követték meg lapunkat, s a kokajanos. hu honlapra kihelyezett rágalomszámlálóról sem távolították el a cikkünket becsmérlő sorokat.
2. A Dataplex-történet - Szervezett felvilág I. című írásunkban (Heti Válasz, 2007. február 22.) feltártuk, hogy miként juthatott három ciprusi off-shore társaság három hónap alatt hárommilliárd forinthoz a szerverhotelt működtető Dataplex Kft. adásvételekor. Az is kiderült, hogy az üzlet nem jöhetett volna létre Kóka János sógora, családi ügyvédje, vitorlástársa, valamint több - jórészt a gazdasági tárca érdekkörébe tartozó - állami óriáscég nélkül.
A miniszter már napokkal a cikk megjelenése előtt felkurblizta rágalomszámlálóját, mondván: "Információim vannak arról, hogy a következő hetekben pontosan megtervezve, a különféle jobboldali sajtótermékekben, a Kuruc.infótól a Gondolán és a Magyar Nemzeten át egészen a Heti Válaszig különféle megalapozatlan rágalmakat fognak ellenem terjeszteni."
Hírszerzésből jelesre vizsgázott a tárcavezető; miután a Heti Válasz mindvégig újságként viselkedett, azaz a Dataplex-történet megjelentetése előtt a GKM-et is megkereste kérdéseivel, nyilván nem volt nehéz kitalálni, hogy valamire készülünk. Így fordulhatott elő, hogy a liberális politikus már akkor rágalomként beszélt cikkünkről, amikor még nyomdába sem küldtük. Később a Nap-kelte, valamint az ATV Friderikusz Sándora is igyekezett szembesíteni Kókát a tényekkel, ám ő csak annyit közölt: "Valóban vannak barátaim, valóban vitorlázom és valóban van ügyvéd ismerősöm is, utóbbi megteszi a szükséges jogi lépéseket az újsággal szemben." Majd többször leszögezte, írásunk "kizárólag valótlanságokat állít".
Hát nem. Mind első, mind másodfokon nyertünk Kóka Jánossal szemben. A szabad demokraták ezúttal sem adtak ki közleményt, és nem kérték meg elnöküket, hogy tartózkodjék a Heti Válasz jó hírnevének csorbítgatásától. A másodlagos nyilvánosságban (értsd: a politikai pletykagyárakban) elterjedt viszont, hogy lapunkat a Kóka gyengítésében érdekelt Fodor Gábor, illetve az MSZPpénztárnokként ismert Puch László "eteti" információval. A leghajmeresztőbb forgatókönyv szerint maga Gyurcsány Ferenc kormányfő az, aki iratcsomókat küldözget a szerkesztőségünkbe.
3. Cardent és más cégügyek - Szervezett felvilág II., A bevétel erősíti a szabályt és Magyar nagydíj című cikkeinkben (Heti Válasz, 2007. április 5., július 26., szeptember 6.) arra a következtetésre jutottunk, hogy létezik egy üzleti kör, amely rájár a gazdasági tárca által felügyelt társaságok büdzséire. Igazoltuk, hogy az állami Sulinet-programmal felhizlalt egykori Kóka-cég, az Elender lényegében az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) Zrt., illetve a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ útdíjprojektjében él tovább.
Az ÁAK egyik újdonsült sztrádamatrica-viszonteladója, a "ciprusi" gyökerű Cardnet Zrt. Például - melynek igazgatóságában a gazdasági miniszter exelenderes vitorlástársának is helyet szorítottak - a 2007-es üzleti évben már 700 millió forintos árbevételre számíthat. Írásunk megjelenése után a Fidesz arra kérte Kóka Jánost, ne év végén, hanem azonnal távozzon a GKM-ből - a tárcavezető nem reagált, és egyelőre maradt, aki volt.
4. Kamilla esete a Hankookkal - Magyar gumi című írásunkból (Heti Válasz, 2007. július 5.) kiderült, hogy a délkoreai fél a széles körben vitatott dunaújvárosi Hankook-beruházást szentesítő 2005-ös aláírási ceremóniára mindössze három illusztris magyar vendéget hívott meg: Kóka mellett Garamhegyi Ábel államtitkárt, valamint a miniszter majdani élettársát, Szandrocha Kamillát. A tárca sajtóosztálya azzal indokolta e leosztást, hogy a Hankook-szerződés egyeztetésével - valami különös oknál fogva - nem a GKM befektetési főosztályának vezetőjét, hanem "Szandrocha Kamilla osztályvezetőt bízták meg". A Blikk később azzal egészítette ki a Heti Válasz információját, hogy Kóka János már a szöuli vizit előtt is "jócskán kerülgette Kamillát".
5. Az M5-ös botrány - Miért kell mennie Kókának? című cikkünkben (Heti Válasz, 2007. augusztus 30.) egyértelművé tettük: a miniszter európai uniós botrányt előzött meg azzal, hogy nyár közepén bejelentette távozását a gazdasági tárca éléről, illetve hogy lefújta az M5-ös autópályát üzemeltető AKA Zrt. privatizációját. A Klubrádiónak nyilatkozó Kóka János ismét kitért a cáfolat lehetősége elől, mondván: "Van egy gyakorlat, ami úgy szól, hogy egy Fidesz-közeli újság megfogalmaz egy rágalmat, és másnap a Fidesz ügyeletes szóvivője kiáll, és egy sajtótájékoztatón ünnepélyesen felolvassa [az odaillő mondatokat]. Ez annyira jól működő gyakorlat, hogy semmiképpen sem szeretném megzavarni." (A valóságban a nagyobbik ellenzéki párt nem tartott sajtótájékoztatót az ügyben, mindössze egy szűkszavú közleményben értekezett Kóka lebukásáról.)
*** Kóka János a fenti öt esetből kettőt peresített, és mindkettőben alulmaradt. E tényből nem következik, hogy a Heti Válasz tévedhetetlen volna. Az viszont igen, hogy - miként a Hírszerző internetes portál fogalmazott - "bedöglött a miniszter rágalomszámlálója". Bírósági ítéletek ide vagy oda, lapunk nem kíván jogi úton elégtételt venni a rágalmazó pártelnöktől - a közélet öntisztulását ugyanis más, hatékonyabb módszerrel szeretnénk bátorítani.
Állami támogatást kaptak a lemondott államtitkár cégei 2007. szeptember 20., csütörtök 12:11
Ismét az Egészségügyi Minisztérium nemrég lemondott államtitkárának érdekeltségébe tartozó cégek kaptak állami támogatást az egészségügyi tárcától. Az ügy pikantériája, hogy Kovács Attila a volt munkahelyére megy vissza dolgozni. ...
Az Egészségügyi Minisztériumnál nemcsak a vezetők volt cégei nyertek, de veresegyházi Misszió Egészségközpont is jó bázisnak mutatkozott - már ami a személyi állományát illeti. Ezt vezette Horváth Ágnes, akiből miniszter lett, Kovács Attilából államtitkár, a központ korábbi vezetőjéből, Matejka Zsuzsából pedig miniszteri kabinetfőnök.
Stumpf András: Kóka szablyát ragadott, majd összevagdalta magát - A legszebb az volt, amikor Kóka János egy még meg sem jelent írásunkkal kapcsolatban kürtölte tele a sajtót azzal: tudomása van róla, hogy a Heti Válasz rágalmakat szór majd a fejére.
Győztünk. Kétszer is. Mi, a Heti Válasz. Kóka Jánost gyűrtük le.
Kéjes érzés.
Azért mégpedig, mert a győzelem legalább aprócska szerkesztőségünkbe újra beköltöztette az illúziót, amely tavaly ilyenkor egy egész országból szállt el, ki tudja, mennyi időre. Az illúziót, hogy az igazság - ah, pátosz - győzhet, s a dolgok nem mindig és nem szükségszerűen mennek rossz irányba. Hogy Kóka János sem tehet meg mindent csupán azért, mert néhány epizód erejéig - nyilván viccből - miniszteri- és minipárt-elnöki székbe ülhetett.
Persze nem akartunk mi harcolni kicsit sem. Januárban egyszerűen megírtuk, mit ügyeskedett Kóka, hogy ne kelljen bevallania egy ingatlant a vagyonnyilatkozatában - 600 négyzetméteres luxusvillát húz fel ugyanis a Normafánál, ahol csak a telek 100-150 millió forintot érhet. Februárban pedig számmisztikus hatású cikket tettünk az olvasóközönség asztalára: azt tártuk fel, hogyan juthatott három ciprusi off-shore társaság három hónap alatt hárommilliárd forinthoz. Kiderült: az üzlet nem jöhetett volna létre a miniszter sógora, családi ügyvédje, egyik vitorlástársa, valamint több - jórészt a gazdasági tárca érdekkörébe tartozó - állami óriáscég nélkül.
Írtunk tehát cikkeket. Ez a dolgunk, azért. Reménykedve persze, hogy ha napfényre segítünk néhány tényt, az hatással lesz a közéletre, mondjuk az akkoriban épp SZDSZ-elnöki kampányt folytató János sorsára. Mert ez meg normális helyen a napvilágra kerülő tények dolga lenne. János is tudta ezt persze, viszont ahelyett, hogy magyarázatot adott volna, egész egyszerűen lehazugozta lapunkat, azzal rágalmazott minket, hogy rágalmazunk: emlékezetes rágalomszámlálóján is volt szíves szerepeltetni cikkeinket. A legszebb az volt, amikor egy még meg sem jelent írásunkkal kapcsolatban kürtölte tele a sajtót azzal: tudomása van róla, hogy a Heti Válasz rágalmakat szór majd a fejére.
Szerencséje, hogy nem vagyunk az a harcos fajta, és nem igyekszünk meghonosítani az "újság perel politikust hitelrontásért" gyakorlatát. Perelhettünk volna, hiszen egy meg sem jelent cikkel kapcsolatban ilyeneket állítani: ennél vegytisztább hitelrontás aligha van. Kóka viszont, a nagy harcos, mindkét kezével szablyát ragadott, s hadonászni kezdett. Mondhatta nagyképűen: nem kell foglalkozni azzal, amit írunk, majd a bíróság elégtételt ad. Tegnap adott. Magát vagdalta össze a nagy vitéz. Mindekét ügyben, jogerősen nyertünk.
Ennek tehát örülhetünk. A szomorú az, hogy mégis Kóka győzött. Jegelni tudta a nyilvánosságot addig, ameddig neki a hibernálás fontos volt.
Mégiscsak meg kellene tehát honosítani azt a "lap perel politikus" nevezetű intézményt. Gondolkodjanak csak el, mielőtt a nyilvánossággal kezdenek játszadozni. Az ugyanis nem játék. Hanem a demokrácia előfeltétele.
Kóka János két pert veszített a Heti Válasszal szemben
Lapunk két sajtó-helyreigazítási perben is jogerősen nyert Kóka János ellen; az eljárásokat a gazdasági miniszter kezdeményezte.
<!--
var ord=Math.round(Math.random()*100000000);
document.write('');
//-->
on error resume next
ShockMode = (IsObject(CreateObject("ShockwaveFlash.ShockwaveFlash.8")))
Sub banner_196004_FSCommand(ByVal command, ByVal args)
call banner_196004_DoFSCommand(command, args)
end sub
Lapunk két sajtó-helyreigazítási perben is jogerősen nyert Kóka János ellen; az eljárásokat a gazdasági miniszter kezdeményezte. A bíróság mai ítéletei a Színlelt vagyonbevallás és a Szervezett felvilág című cikkeinket érintik (Heti Válasz, 2007. január 25., február 22.- lásd lent).
Első írásunkban azt állítottuk: Kóka megtalálta a módját, hogy ne kelljen bevallania egy jelentős ingatlant a vagyonnyilatkozatában; a tárcavezető 600 négyzetméteres luxusvillát húz fel a Normafánál, ahol csak a telek 100-150 millió forintot érhet. Később pedig feltártuk, hogy miként juthatott három ciprusi off-shore társaság három hónap alatt hárommilliárd forinthoz.
Cikkünkből kiderült: az üzlet nem jöhetett volna létre a miniszter sógora, családi ügyvédje, egyik vitorlástársa, valamint több - jórészt a gazdasági tárca érdekkörébe tartozó - állami óriáscég nélkül. Kóka János mindkét írásunkat szerepeltette a honlapján indított úgynevezett rágalomszámlálón - a mostani bíróság ítéletek fényében alaptalanul.
Két sajtó-helyreigazítási perben is jogerősen nyert a Heti Válasz szerkesztősége Kóka János ellen - áll az újság keddi közleményében. A gazdasági miniszter azért indította a bírósági eljárásokat, mert a lap azt állította, a tárcavezető vagyonnyilatkozatába nem vallott be egy jelentős ingatlant, illetve azt, köze volt ahhoz, hogy ciprusi off-shore cégek három hónap alatt három milliárd forinthoz jutottak.
http://www.hirszerzo.hu/cikk.szamlaugy_-_koka_elso_fokon_pert_nyert_a_magyar_nemzet_alulmaradt.43506.html Számlaügy - Kóka első fokon pert nyert, a Magyar Nemzet alulmaradt
2007. augusztus 29., 14:27
Első fokon, nem jogerősen helyreigazításra kötelezte a Fővárosi Bíróság szerdán hozott ítéletében a Magyar Nemzetet, amiért a lap és annak internetes kiadása még júniusban azt a hamis látszatot keltette, hogy Kóka János gazdasági miniszter áfacsalást követett volna el. A gazdasági miniszter azért fordult bírósághoz, mert a Magyar Nemzet napilap - és internetes kiadása - 2007. június 9-én közölte a "Kóka János az adócsaló miniszter?" című írást.
Mint a per szerdai tárgyalásán, a miniszter keresetének ismertetésekor elhangzott, ebben többek között az szerepel, hogy MDF-közeli források szerint Kóka János volt az a kormánytag, aki étteremben rendezett magánpartiján asszisztensén keresztül felajánlotta az étteremnek, hogy nem kér számlát a fogyasztásról, intézzék azt el számla nélkül. Szerepelt az is, hogy Kóka Jánost, mint a lehetséges érintettet a hvg.hu nevezte meg, a lap pedig úgy tudja, a Columbus étteremhajón történt az eset.
Kóka János bírósághoz fordult, mert véleménye szerint valótlan volt a lap híresztelése, hogy maga vagy asszisztense felajánlotta volna a zsebből zsebbe fizetést a Columbus étteremhajón, egy rendezvényt követően.
A tárgyaláson az alperes Magyar Nemzet szerkesztősége ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy csak alapvető tényközlési kötelezettségének tett eleget. Álláspontjuk szerint a Manager Magazin írását - amely először írt az ügyről - többen átvették, nagy visszhangja támadt az írásnak, politikusok nyilatkoztak az ügyben, és a lap csak a kialakult vitát ismertette. Emellett arra hivatkoztak, hogy csak kérdésként fogalmazták meg Kóka János esetleges érintettségét.
A per szerdai tárgyalásán a miniszter jogi képviselője arra hivatkozott, hogy a bírói gyakorlat szerint a bizonytalan célozgatás formájában, kérdésként előadott valótlan híresztelés is jogsértő, ugyanúgy, mint a kijelentő módban megtett híresztelés. Közölte azt is, hogy több más sajtószerv - például a miniszter érintettségét először közlő hvg.hu és a Magyar Hírlap is - önként helyt adott a helyreigazításnak.
A bíróság a szerdán hozott ítéletben helyreigazításra kötelezte a lapot és annak internetes kiadását, mert megalapozottnak találta a miniszter álláspontját, hogy a lap cikkében azt a hamis látszatot keltette, hogy Kóka János adócsalást követett volna el. A bíróság szerint a Magyar Nemzet valótlanul híresztelte, hogy Kóka János akár személyesen, akár asszisztensén keresztül felajánlotta volna a Colombus étterem üzemeltetőjének, hogy áfa nélkül, zsebből zsebbe kívánna fizetni.
A bíróság szerdán egy másik, szintén a gazdasági miniszter által a Magyar Nemzet szerkesztősége ellen indított perben is helyreigazításra kötelezte a lapot. A bíróság szerint a lap június 13-án megjelent, "Egy áfacsalás kérdőjelei" című cikkében olyan hamis látszatot keltett, hogy Kóka János áfacsalásban vett volna részt.
A bíróság szerint a lap azt a valós tényt, hogy a miniszter által felmutatott számla és a lap munkatársa által ugyanott, később beszerzett számla formailag különbözik, olyan hamis színben tüntették fel, mintha ez azt igazolná, hogy Kóka János által felmutatott számla nem lenne eredeti, és nem lehetne tudni, hol készült. A bíróság kimondta: a valóságban a számla a Colombus étteremhajón készült, és a Kóka János pártelnökké választása után tartott rendezvény költségeit és annak megfizetését igazolja, a számlát pedig az éttermet igazgató cég állította ki.
