Nem gondoltam volna. Asimov nagyjából egyetlen könyve, ahol NEM (teljesen)kamaradrámákra hegyezi ki társ-i sci-fijeit. Bár a trilógia után keletkezettekre ez nem igaz. Egyébként érettségi (és némi élettapasztalat) után már másképp olvassa az ember, 14 évesen még szemléletformáló. Van némi párhuzam Mérő L.-val ilyen szempontból
(Az nem 'primus inter pares' - első az egyenlők között?)
Meg a bürokráciát se felejtsük ki a veszélyx-tényezők közzül:)
..........................
- Hát nem kapta meg tegnap a cetlimet?! Még tegnapelőtt odaadtam egy bíbor libériás lakájnak. Legszívesebben magam adtam volna át, de hát tisztában vagyok vele, mennyire kedveli a regulát.
- Regula! - emelte égnek Indbur bősz tekintetét. Majd erélyesen: - Sohasem hallott még a megfelelő szervezésről?! A jövőben, ha kihallgatást kér, az erre a célra rendszeresített kormányhivatalban fogja három példányban beterjeszteni a kérelmet. Aztán meg fogja várni, amíg annak rendje és módja szerint meg nem kapja az értesítést a kihallgatás engedélyezéséről. És csak akkor fog megjelenni, megfelelő öltözékben - megfelelő öltözékben, érti, kérem? - és megfelelő tisztelettel. Elmehet!
Első 500, nos : kiskirályok belháborúi, tatárjárás, török betörés.... Amelett volt pár jó év, de kevesebb, mint rossz. Aztán gyenge kezdés után erős visszaesés.
Nekem megvan a teljes Életmű, amit nemrégiben kiadtak. A hétvégén volt a Kétszáz éves ember c. novellája alapján készített film az M2-n Robin Williams főszereplésével, egész jó volt. Monjduk magát az Alapítványt megfilmesíteni lehetetlen; lenne vagy 20 darab 3 órás film, amelyből még sok minden kimaradt... Na jó, OFF vége... Na ON: Mennyire törvényszerű például Magyarország 1000 éves szívása itt a Kárpát-Medencében? És az alagút végén én még nem látom a fényt, csak büdöset érzek. Ez törvényszerű? A földrajzi vagy az etnológiai elhelyezkedésünk miatt van?
Nem ezt írtam; 2002-ben még igen; de mostanság már nem, semmiképp.
De offoljunk még egy kicsit a novellal, már úgyis régen beszélgettem róla....:) A régi novell nem volt hálózati oprendszer, hanem csak egy multitaszkos oprendszer, amelyre a novell írt néhány kiszolgálót (fileszerver, gateway, mail, etc). A Suse linux már hálózati op.rendszer, de csak azért, mert linux... Egyébként kár a Novellért, a mai napig a legjobb fileszerver a világon; de sirathatnám a Dec switcheket is...
Mindenesetre az igaz, hogy a Microsoft monopólium visszaveti a nyugat fejlődését.Kedvenc (és olcsó) politikusaink még az EUparlamnetben is megszavazták a szoftverszabadalmi törvényt, ami behozta volna a föld lapos és aki nem ezt mondja megégetjük korszakot az informatikába.... Egyébként ez törvény is egy példa arra, hogy a nyugat megpróbálja a verseny és fejlődés visszafogásával rögzíteni ezt a kényelmes (és számára előnyös) statusquot, de a korlátozások csak saját magát állítják meg a fejlődésben, hiszen ezeket (szoftverszabadalom, szerzői jog, plágium, termékhamisítások) csak ő tartja be, a trónkövetelő hatalmak pedig nem; és már se eszköze, se elszántsága nincs (hiszen már nem szeret annyira áldozatok hozni) arra, hogy egyéb eszközökkel kényszerítse rájuk a játékszabályok betartását. Szóval még haldoklik ugyan a régi király, de az új már a palástot próbálgatja....
Bismarcnak ennél azért szerintem sokkal fontosabb felismerései voltak
Csak annyi, hogy jól látta a korlátait. Ellentétben Vilmossal vagy Hitlerrel nem hivott ki maga ellen sokkal erősebb országokat. Persze kérdés, Vilmosnak vagy Hitlernek volt e igazán választása onnantól kezdve, hogy céljaikat kitüzték.
Ha ezeket a folyamatokat nem ismeri fel (mint én a vallásra alapuló uralom használhatatlanságát :)
Mi ez, csak nem CIV 4? Ritka nagy csalódás az a játék.
tehát akkor egyetértesz velem abban, hogy a legfontosabb K+F az USA-ban zajlik, a keleti ezt egészíti ki? :) mert lényegében ezt írtad le...
az USA űrkutatás ugye külön sztori, az űrkutatásban lényegében nem vesz részt magántőke, tehát az államon kívül nincs aki finanszírozza. az usa K+F túlnyomó többsége viszont magánkézben van, így miután a főellenség szu megszűnt, le is álltak a fejlesztésekkel, maradt néhány presztízs expedíció és annyi.. Kínában ezzel szemben az állam nyomja a pénzt az űrkutatásba.
a vindóz - linux vita szerintem parttalan, vannak pro és kontra érvek mindkettő mellett, én nem tartom a vindózt rossznak, inkább más, mint a linux. van amire a vindóz a jobb, van amire a linux. az új novell valóban a suse továbbfejlesztése, de ettől nevezhetjük hálóztati operációs rendszernek...
Az USA űrkutatása azért torpant meg, mert iszonyat pénzpocsékló. A kínaiak sokkal kisebb költésgvetéssel dolgozva haladnak előre, míg az USA űrpogram áll. Az űrkutatás két új fejlesztése (amelyben télleg van új technológia), a nemtommelyik üstökösre haladó szonda, amely japán-európai kooprodukció, azért érdemel szót, mert ebben próbáltak ki két valóban előremutató technológiát a hatvanas évek óta: az ionhajtóművet és az intelligens önvezérlést. A novellnek volt oprendszere, amely már régen kifújt, mert nem bírták fejleszteni, ezért vették meg a suse-t. A cell prociban az IBM is benne volt ez igaz, mert a vezérlőproci egy PowerPC az eccerűség kedvéért (amely egyébként szintén kooprodukciós), másrészt a 65 nm és 45 nm meg SOI gyártástechnológia még mindig az ő vagy az Intel kezében van. Kínában a saját kétféle linuxukat használják (turbo és redflag), ezért a kliens oprendszerek számában (is) hamarosan (hacsak már nem) a linux lesz a vezető.... Indiában ugyan bepróbálkozottt a Microsoft, de elzavarták őket.... A microsoft függőségünk csak arra jó, hogy tökéletesen sebezhetővé tegyen minket a kelettel szemben (adatlopás, vírusok, zombigépek, etc.); nameg hogy a Tim Allené lehessen a világ leghosszab luxusyachtja (eddig a Larry Oracleossoné volt)... ezt nem tartom fejlődésnek, ez inkább dekadencia.
Tehát számítógép terén: proci nyugat, memória, alaplap, monitor, háttértár kelet, nyomtató és egyéb periféria fele-fele (epson-hp-xerox trió vs. canon-oki-samsung-ricoh-konica), digitfotó kelet, akksik kelet (a noteszgépek korában nem elhanyagolható)....
a sony az IBM-mel közösen fejlesztette ki az említett procit, ha jól tudom. az alaplap is fontos persze, meg a gép periféria nélkül sem megy, de ezek mellékesek a processzorhoz képest. a processzor határozza meg őket. a nagy fejlesztő cégeknek (IBM, Intel, Microsoft) igazából tökmindegy, hogy a perifériákat ki gyártja. egy adott termék fejlesztésére koncentrálnak, amiben a legtöbb pénz van. a novell oprendszer tudomásom szerint (persze nem desktop gépekbe való), legalábbis rendszerinformatikusin annak mondják :-) a microsoft egy másik téma, nade tagadhatatlan, hogy a személyi szgép piacon ők a legnagyobbak, és a MAC OS is usa beli. a linux szép és jó, csakhogy desktop gépen átlag júzernek nem érdemes használni, nincs akkora háttértámogatása. és szerverkörnyezetben is egyre meggondolandóbb, mert ezen a téren bizony nagyot lépett előre a MS. én nem mondtam, hogy nincs K+F kelet ázsiában, azt mondtam, hogy az USA a legfontosabb. én ebből nem látok tendenciát, maximum azt, hogy Európa marad lefele. a jövőben persze mindez változhat, csakhogy az nagy kérdés hogy fog e. példákat mindig fel lehet sorolni, Zicherman István pl. az oroszokat hozta fel, nade ezekre a példákra alapozva azt mondani, hogy kelet ázsia előzi vagy előzni készül az USA-t elég merész és szerintem nem támasztja alá semmi. a kínai űrkutatás még messze el van maradva az USA-tól és ez igaz a hadiiparra is. ezen a téren az USA messze űberel mindenkit. az űrkutatásban is csak azért torpantak meg, mert nincs miért erőltetniük.
Úgy látom ignorálva lett az a hozzászólásom, amelyben azt a processzort említettem meg, amely az utóbbi 5 évben új technológiát hozott a piacra, azaz a Sony Cell. (a VIA-t most nem hozom fel) És visszakérdezek, mibe teszed az AMD procidat? Nem kellene chipkészlet is hozzá? A Novell nem oprendszer (egyetlen jelentős technológiájuk az NDS, de az sajnos kifele fúj), ráadásul linux alapú, node a linux legnagyobb fejlesztői most kína és india, mert őket nem köti a szerzői jogi fasizmus.... Egyébként a microsoft kb 5 éve nem tudott egyetlen új technológiát sem felmutatni. Még azt a kifejlesztésekor is elavult NTFS-t sem bírták lecserélni. Az Apple is befejezte a technológiai fejlesztéseket, linux alapú oprendszeres PC-ket csinál....
Hadiipar: szerinted a kínai űrprogram min alapszik? Szerintem a hosszú menetelés 1-n és 2-n. Az utángyártott mig21-ket (J-7 és J-8) most korszerűsítik, illetve most repül egy teljesen saját fejlesztésű vadászgépük: "A J-10 az első modern és egyben többfeladatú vadászgép, amely az elejétől fogva kínai tervezésű. A program még 1980-as évek elején indult azzal a követelménnyel, hogy az új típus méltó vetélytársa lehessen a MiG-29, illetve Szu-27 vadászgépeknek." Az új kínai tank (Type 98), amely exportra is került, ugyan magán viseli a T72-s örökséget, de teljesen új löveggel, toronnyal, motorral, páncéllal, töltőrendszerrel és tűzvezető rendszerrel látták el. Ebben az a viccess, hogy a fegyverzetét izraeli segítséggel fejlesztették, de pakisztánnak adják el.... Hiába, a fegyverkereskedelemben nincsenek előítéletek. Egyébként érdekes, hogy 5.8-s kaliberű kézifegyverük van, nem kalasnyikov(7.62) illetve nem amcsi (5.65) utánzat.
Génkezelt növények, azaz fertőzés következtében képződött degenenerált mutánsok: Sajnos a kínai és indiai mikrobiológiai fejlesztésekbe egyáltalán nem látok bele, nincs információm, az csak nyugati oldalról van; mert a csapból is amcsi GMO folyik, bár én ezt nem pozitívumnak tartom.
És mint leírtam, pont az informatika és távközlés az, ahol világosan látszik a tendencia. Én hoztam példákat, kéretik nem ignorálni.
U.i.: A római birodalom csak ráépült a a görög K+F-re, de sohasem volt a versenytársa..... :D)
én egyáltalán nem látok tendenciát, úgyhogy ezekkel a véleményekkel értek egyet. nincs fele - fele. periferiális téren jelentős csak a távol keleti (és az EU) K+F. ami a lényeg, abban sehol sincsenek: a hadiiparban (ahonnan a legtöbb fejlesztés idővel átkerül a civil szférába), az informatikában (processzorfejlesztés: intel, AMD, operációs rendszerek: Microsoft, Novell), a génkezelt növények kifejlesztésében, stb. vagyis, a távol keleti K+F ráépül csak az USA-ban zajló K+F tevékenységek egy részére, de nem versenytársa annak.
A jelenlegi állapotot nehéz pontosan felmérni, mert ki tudja, mi folyik a boszorkánykonyhákban... Nagyjából fele-fele... Viszont a tendencia látványos és egyértelmű. Például míg itt nyugaton a szoftverszabadalommal és a monopóliumok támogatásával gyakorlatliag megöljük a szoftverfejlesztésünket, ez keleten nincs meg.... Azaz a szoftveriparban még egyértelműbb a helyzet, pedig a szoftver mindennek az alapja, nemsokára a kapán is firmware-t kell frissíteni, ha nem elég éles.
Egyébként dézek egy visszaszólást a vita elejéről: "Érdekes, hogy a technológiai fölény milyen gyorsan tevődik át távol-keletre. " (én) egyelőre semennyire nem tevődik át, ezt honnan veszed? (igen7)
A mezőgazdaságban és ipari felhasználásban igen, de egy társadalmi fejlődés szemszögéből az orvosi biológiai, járványtani kutatások nem kevésbé fontosak. Ebben meg egyenlőre a ruszkik vezetnek.
én úgy tudom, hogy a biológiai kutatások ipari és mezőgazdasági felhasználatra történő átültetésében ők a legfontosabbak. a kutatóintézetek, és az azt fenntartó tőke legalábbis az usa-ban van, aki benne kutat az nem feltétlenül állampolgár, de ez mellékes szempont...
szerintem az olvtárs arra gondolt, hogy a legfontosabb csúcstechnológiai iparágakban még az USA K+F a döntő. ilyen a hadiipar, a számítógépek processzorának a fejlesztése, a biotechnológia, stb. amit te írsz, a mobiltechnológia, vagy a merevlemez fejlesztés ezekhez képest másodlagos jelentőségű. ezen a téren sokkal komolyabb pozíciói vannak kelet ázsiának és európának is, de ezekhez pont hogy kell az USA "alap" K+F mert pl. hiába van hiperszuper merevlemezed, ha a processzorod gyenge.
