Szó szerint, erre buzdít a magyar törvény által sekélyesen delegált jog, a válást követően. A magyar bírói végzés ugyanis, szinte végrehajthatatlan, mondja ezt az illetékes Minisztérium főosztályának helyettes vezetője!
Válás alatt általában azt szokás érteni, ha egy házasságnak véget vet a családjogi bíró. A válás azonban több ennél. Szinte mindig hosszan elhúzódó folyamat, melyben két embernek belsőleg is el kell szabadulnia egymástól, hogy újra nyitottá váljanak önálló életük folytatására. A válás elszakadás is az ember saját múltjától, nem olyan értelemben, hogy elfelejtse, hanem úgy, hogy a megélt eseményeket, megszenvedett tapasztalatként fordíthassa a jövőben saját hasznára. Mindezekhez a történésekhez idő kell, itt csaknem mindig évekről van szó. A gyerekeknek szintén elszakadást jelent a válás. Elválasztják őket, mégpedig szeretetük tárgyától, amelytől nem akarnak elfordulni, szükségük van rá további fejlődésükhöz. A felnőttek számára a válás életük újjászervezésének kezdete lehet, a gyerekek számára viszont kínzó apa- vagy anyahiány kezdete. A gyerekek a válási krízisben sem képesek és nem is akarnak leválni a másik szülőről. Annak a gyereknek, aki a különválás után az egyik szülővel él, először is a másik elmenetelét kell tapasztalnia. Pusztán ez a tapasztalat is azt az érzést kelti benne, hogy olykor nyilvánvalóan nem biztos a szülők megmaradása gyerekük mellett. Talán már a vele élő szülő sem egészen biztos pont. Az újabb elszakadástól való félelem készteti a gyereket arra, hogy szinte öntudatlanul átvegye az őt nevelő szülő reakció és érzésmintáit, azért, hogy ne tegye meg a vele maradt szülője is azt, amit egyszer már megtapasztalt, hogy elhagyták. A gyerekek belsőleg gyakran a régi család helyreállítását akarják, vagy legalábbis azt, hogy zavartalanul hozzáférhessenek a másik szülőhöz. Rossz, ha arra kényszerülnek, hogy mindkét szülő elől elrejtsék a másik iránti érzéseiket. Az elfojtott érzelmek azonban alapanyagát képezik egész sor rendellenességnek és súlyos viselkedészavaroknak is. A gyerekek érdekében lenne igazán fontos, hogy – amennyiben a válás valóban szükséges – a házasság felbontása utáni konfliktusok kevésbé élesek és rövidebbek legyenek. Az ehhez szükséges szakszerű támogatás nemcsak a szülőkön, hanem elsősorban a gyerekeiken segíthetne. Judith Wallerstein összefoglalta azokat a pszichológiai feladatokat, melyeket a gyermeknek a válás esetén meg kell oldania annak érdekében, hogy pszichés fejlődése ne károsodjon (Vajda, 1994, 318. p.):
· Elfogadni a házasság felbomlásának tényét. · Nem elköteleződni a szülői konfliktusokban és feszültségekben, folytatnia kell a mindennapos tevékenységét. · Feldolgozni a veszteséget. · Feldolgozni a haragot és az önvádat. · Elfogadni a válás állandóságának tényét. · Realisztikus reményekkel kell rendelkeznie a kapcsolatot illetően.
A válás problémájának feldolgozásában a szülők is igen sokat segíthetnek a gyermeknek. Gyakori hibaként említhető a szülői rivalizálás, amelynek különböző módszerei ismertek. Ezek közül érdemes néhányat kiemelni:
· Megfigyelhető, hogy a korábbihoz képest fokozottabban engedékenyebbek, türelmesebbek a szülők. Változatos programszervezéssel, nagyobb időráfordítással igyekeznek „magukhoz kötni” a gyermeket. · Állandó ajándékozás, korrumpálás anyagi eszközökkel. · A szülő nem korlátozza, nem tiltja, bünteti a gyermek nem megfelelő viselkedését. · Amit az egyik szülő követel vagy megtilt, a másik szülő engedi, támogatja. · Gyakran teljesíthetetlen ígéreteket tesznek a gyermeket. · Az egyik szülő próbálja a másik szülővel való kapcsolattartást gátolni. · Minden a másik szülővel szemben tanúsított negatív megnyilvánulást jutalmaz. · Gyakori módszer a bűntudatkeltés érzelmi zsarolással: „ha elmész apáddal, én egyedül leszek egész nap…” · Fenyegetés a másik fél választása esetében. · A már különélő szülő gyermekkel való kapcsolattartásának akadályozása különféle módszerekkel.
Ezek a rivalizálások is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a gyermek a válás tényét miként éli meg, milyen reakciókat fog „produkálni a gyermek”. Pedagógusként úgy gondoljuk, hogy nagyon fontos ezen reakciók ismerete, hiszen ezek kezelésével esetlegesen megelőzhetjük a probléma elmélyülését.
Megnevezés>>
3-5 éves>>
6-8 éves>>
9-12 éves>>
13-18 éves>>
gyermek>>
Normál reakciók>>
Fokozott ragaszkodás, rémület, regresszió, elhagyástól való félelem>>
Meghatározatlan szomorúság és harag, vágyakozás a távollevő szülő után, félelem a visszautasítástól, félelem, hogy bármitől megfosztják, az agresszió kiélésének zavari>>
Intenzív, meghatározott tárgyra irányuló harag, szégyen, identitás- és lojalitásproblémák>>
Kiábrándultság, harag, szomorúság, gátlásosság vagy nyugtalanság, saját jövőképével kapcsolatos aggodalmak, partnerkapcsolati problémák>>
Zavarok az alkalmazkodásban /csak ha a tünetek tartósan fennállnak/>>
Depresszió, tartós önvádlás, ágybavizelés>>
Koncentrációs zavarok, depresszió>>
Romló iskolai teljesítmény, elszigetelődés és /vagy agresszió a kortárscsoportokban, depresszió, alacsony önértékelés>>
Éretlen szexuális kapcsolatok, vagy a szexualitás teljes elutasítása, szoros viszony az egyik szülővel>>
Elsődlegesen, amit irtál, teljesen igaz! Sajnos! :(
A gyermek elidegenítése az ugyebár alapesetben adott, hiszen apa, vagy anya, mind2 tehet olyat amivel a maga irányába forditja a gyermeket/ket! Az alap ügy, nem iszlám téma, és nem valami "vallási" ország területe, ahol a gyermek nehezebben szerezhető vissza a fanatikus hívő-országból, hanem : EU !!!
Tehát simán EURÓPAI UNIÓ tagállamban lévő gyermekről beszélek! Ergo: A MAGYAR Köztársaság Bírósága által hozott ÍTÉLET, bárhol az UNIÓ TERÜLETÉN egy nagy kalap sz.....t ér!
Azt is mondhatnám, hogy kampányolni kell hamarosan, mit tegyenek azok, akinek a gyermekét a ey-férj és/vagy ex-feleség, a válást követően "kirándulni" viszi a gyermeket és soha nem tér vissza az országba!
Az usában történt a következő eset 2006.december 24-én:
2006-12-24 11:58 Rács mögött az olimpiai bajnok Letartóztatták a kanadai sílövő olimpiai bajnokot. Az 1994-ben, Lillehammerben két aranyérmet szerző Myriam Bedard-t egy marylandi szállodában fogták el az amerikai rendőrök.
A kanadai hatóságok azért kérték kollégáik segítségét, mert az asszony gyakorlatilag kicsempészte 12 éves lányát az országból anélkül, hogy ezt volt férjével megbeszélte volna. A 37 éves sportoló így rács mögül várja a keddi bírósági ítéletet, amely várhatóan nem lesz kedvező számára.
Bedard meglehetősen hisztérikusan reagált a történtekre: levelet írt az ENSZ főtitkárának, a kanadai nagykövetnek, a miniszterelnöknek, az Interpolnak, az Amnesty Internationalnek, Jacques Rogge NOB-elnöknek, valamint jelképesen „a Föld valamennyi lakójának”, melyben a „kanadai bürokratikus terrorizmus” veszélyeire hívja fel a figyelmet.
Visszahoztak eloszor a kislanyt az USA.bol majd kesobb az anyat , aki ovadek fejeben szabadon vedekezhet .Elkepzelheto , hogy csak a karacsonyi szunetre mentek at es az apuka igy allt bosszut amiert nem kertek engedelyt tole . Mindig a gyerekek a vesztesek az ilyen kapcsolatokbol .
Kb. Így néz ki a "vicc" mentes törvényes rend! Fajra, nemre és felekezetre nem utolsó sorban, társadalmi helyzetre függetlenül!
A gyerek külföldre lopásához nem mindíg kell külföldi házastárs (bár a legtöbb eset ilyen). Magyar férj vagy feleség is dönthet úgy, hogy külföldön kezd új életet és viszi a gyereket is. Ezt nem tudhatod akkor amikor mámorosan kimondod a boldogító igent. Persze ha külföldinek mondod ki akkor benne van a pakliban, főleg ha olyan külföldinek amelyik iszlám vallású, mert az ő törvényeik szerint a gyerek az apáé, így ők nem is érzik át azt hogy rosszat csinálnak.
Szvsz a külföldre kivitt gyereket szinte lehetetlenség visszaszerezni, még akkor is ha törvényesen neked ítélték és a másik fél lopja ki. Hát még akkor ha nem is neked van ítélve.
Váláskor a láthatás úgy van meghatározva, hogy az apa (legtöbb esetben) elviheti a gyereket minden második pénteken az ANYA MINDENKORI TARTÓZKODÁSI HELYÉRŐL. De mi van akkor ha ez pl. Ausztrália?
Tapasztalatból mondom (sajnos velem történt), hogy még akkor is tehetetlenek a hatóságok, ha csak 40 km-re van a gyerek. Nekem ítélték, a férjem nem adta oda, és a rendőrség közölte, hogy nem tehet semmit annak ellenére, hogy a kezemben volt a papír miszerint át kell adnia a gyereket. Végrehajtást kellett kérnem, aminek az ideje több hónap is lehet (szerencsére apuka észhez tért és 8 nappal később visszaadta magától) és csak a végrehajtó kérésére intézkednek a zsaruk.
Megkérdeztem mi van akkor, ha közben kiviszi külföldre (nála volt az útlevél is).
Azt mondták, hogy lehet keresni, stb, de nagyon kicsi az esély arra, hogy megtaláljuk, ha csak ő nem akarja. Ha megtaláljuk akkor sincs rá semmi garancia, hogy visszakapom, mert addigra olyan szinten elidegenít egy 3 éves gyereket, hogy képesek megváltoztatni az ideiglenes intézkedést, és neki ítélni. Ennyi. Mit tudsz tenni ebben az esetben. Nagy semmit.
A válást követően a külföldre kivitt gyermekek közül, 70%-ban nők, 30%-ban férfiak követik azt a gyakorlatot, hogy a a házasságukból származó gyerekkel szó szerint eltűnnek!
Egyszerű megoldás lenne a lakhely szerinti bíróságtól kérelmezni a gyermek külföldre vitelét, ha a másik fél ezt nem kívánja engedélyezni, lévén ebben az esetben, a 18 évnél fiatalabb gyermek útlevelét, a magyar hatóságok nem állítják ki! Mostanra már nem csak nyilatkozat, de személyesen jelenlévő mindkét szülő, az okmányirodában aláírt engedélyező nyilatkozata szükséges. Ezen a helyzeten fifikásan "átugrottak" egyes, kevésbé toleráns, ám a maguk érdekeit feltétlenül szem előtt tartó hölgyek és urak, ergo, a birtokukban lévő érvényes útlevéllel melyet gyermekük nevére állítottak ki, egyszerűen eltűnnek a volt házastárs szeme elől!
Az, hogy ez jogi értelemben 2006. július 1-től vétség alapesetben, más esetben ha ezzel még külön veszélyezteti a kiskorút, akkor, kiskorú veszélyeztetésével halmazati cselekményként bűntett, a szülők mit sem törődnek!
Az IRM Polgári Jogi Kodifikációs és Nemzetközi Magánjogi Főosztálya pedig, tucatszámra néz elébe a hosszadalmas, és sok esetben eredménytelen eljárásnak!
Azt is mondhatnám, ha a válásnál nem voltál vagy nem leszel elég éber, gyermeked útlevelét jó előre nem vonatod vissza, lehet, hogy egy reggel arra ébredsz, a telefon végén, nem jelentkezik senki! A megadott címen pedig csak azt válaszolják, elköltöztek, de hogy hová, azt nem tudják!
Normális emberi habitussal, felfoghatatlan ez a magatartás, de vannak akik ezt választják, tönkre téve ezzel gyermekük és gyermekük apja, vagy édesanyja kapcsolattartását!
A hágai egyezmény pedig maximum a láthatást tudja kieszközölni! Észbontó helyzet az, ha egy embernek, egy zárt intézetben mint Gyermek Védelmi Hivatal, kell találkoznia gyermekével, mert volt házastársa szerint, gyermekével megszökne az országból, ha az utcán találkozhatna, miközben a gyermek nem személyi tulajdon, még is: A válással jogot szerzett "birtokos" előjogokat élvez!
