Még ha a saját területeken dolgoznának ilyen szavakkal egymás között, akkor azzal nem is lenne baj.
De itt arról van szó, hogy az ügyfeleikkel hogyan beszélnek és a szakrendelőkben milyen feliratokat tesznek ki.
Hány egészségügyi képzettséggel nem rendelkező ember van képben az -ológiákról, hogy melyik micsoda?
Legfeljebb az életét már orvosokkal élő pár 80 éves törzsvendég, már ha nem szenilis., és nem az Alzheimerrel együtt fekszik az ágyában.
Az egészségügy azért más, mint más szakma, mert nekik elvileg a laikusok széles közönsége számára is érthetően el kellene tudniuk magyarázni a munkájukat, ellentétben az ügyfelekkel jóval korlátozottabb kapcsolatot ápoló más szakmákkal és szaknyelvekkel.
A szívinfarktus már eléggé meghonosodott és ismert egy újításhoz.
Az orvosok és egyéb tudomány művelői a saját területükön finomabb, részletesebb fogalomkörrel dolgoznak, mint a köznép és emiatt kénytelenek idegen szavakat is behozni. Ezzel nincs is semmi baj, csak tudni kell erről a tulajdonságról.
Betegségnevek magyarítása azért nehéz, mert az orvosokat elég nehéz rávenni arra, hogy érthetően magyarul beszéljenek, mivel attól érzik magukat nagy tudós szakembernek, ha egyéb más földi halandó számára érthetetlen szavakat használnak más nyelvből.
A szélütés annyira pórias, hogy amelyik orvos ilyet mondana csalónak néznék, aki csak ellopott egy fehér köpenyt a fogasról.
Szerintem a mai magyar nyelvben nem szükséges a nyelvújítás, de egyes helyeken annál jobban a honosítás. Pl. az oly népszerű böngészős játékok egynémelyikénél és leginkább fórumaikon eléggé slendrián a fordítás és a magyar szövegben ilyen szavak maradnak benn:
account, support, treads, screen shot, topic
Ezeket és társaikat lenne érdemes honosítani azaz frappáns megfelelőt találni rá. Vagy ha nem megy, akkor a magyar helyesrás szabályai szerint ejtés szerint legyen leírva.
Ha úgy érzed, hogy ezek nyelvújításra szorulnak, akkor légy újító! Kezdd el így használni őket és ha követőkre találsz, akkor lehet, hogy elterjed.
De az elsőnél a tan-t nem értem.
kommunikáció - 'közlés, közlemény'; 'információ közlése vagy cseréje'; 'kapcsolat, érintkezés'
Ennél frappánsabb ötlet kellene, hogy megragadja mások fantáziáját. Ráadásul ez a szó már jó rég óta így használatos, így ezt gyakorlatilag elfogadta a nyelvhasználók összessége.
klorofill - 'növény zöld anyaga, mely a fotoszintézisben részt vesz'
gr. khlórosz 'zöldessárga' + phüllon 'levél' >>> 'levélzöld'
Az -eny képző ma már régiesnek tűnik szerintem.
Másrészről mindkettő jellemzően még valamely szakterület szava, s a szakterületeknél jellemző, hogy a finomabb jelentés-megkülönböztetés igénye lép fel és azt idegen szóval oldják meg.
Milyen szabályokat lehet alkalmazni nyelvújítás esetén? Segíts, mire kellene most gondolnom? Egyáltalán, miből ismerhetném fel, hogy jelenleg éppen van-e nyelvújítás, vagy nincs? (Szerintem pl nincs, helyette folyamatos nyelvfejlődés van.)
TINTA Könyvkiadó kissgabo@tintakiado.hu
, www.tintakiado.hu 1119 Budapest, Kondorosi út 17., tel.: 371 05 01, fax: 371 05 02
Tisztelt Cím, kedves Kolléga!
A TINTA Könyvkiadó Minya Károly szerkesztésében meg fog jelentetni egy szótárt, amelyben a magyar nyelvbe az elmúlt egy-két évtizedben bekerült új szavak lesznek feldolgozva. Például ilyen címszók lesznek benne megmagyarázva és kifejtve: álompár, alvószámla, blog, díler, karaoke, médiatörvény, olajbáró, peresztrojka, pulykapárizsi, pen drive, spam, szörf, sztreccs, ügyfélkapu
Azért, hogy a szótár minél teljesebb legyen közvéleménykutatást végzünk. Ha van kedve, vegyen részt komoly játékunkban. Kérem, hogy az Ön által javasolt címszavakat küldje el számunkra. A szavak magyarázatát elvégezzük, de ha rövid leírását is megadja némelyiknek, az megköszönjük.
Kérem, hogy a javaslatait juttassa vissza a következő címre: TINTA Könyvkiadó, Budapest, Kondorosi út 17. Tel.: (1) 371 05 01, fax: (1) 371 05 02 E-mail: kissgabo@tintakiado.hu
Helló! Idegen szavak magyarosítása - lehet,hogy inkább új fogalmak megnevezése? Mert milyen dolgokra használnuk idegen szót? Olyanokra,amikre eddig nem volt magyar szó,azért,mert maga a dolog sem került még be a magyar köztudatba. Mert ami már régtől fogva megvolt,arra többé-kevésbé kialakult a magyar megnevezés. Lényeg,hogy én egyszerű elvet javaslok: amely fogalmat kielégítően lefedi egy már meglévő magyar szó v. szóösszetétel,arra ne erőltessük rá az idegen szót. Amit viszont az idegen szó egyértelműen és félreérthetetlenül lefed,arra meg lehet tartani,ha egyébként nehézkesen lehetne a magyarral körülírni. Pl. az infarktus az (már ha jól tudom - ha nem,javítsatok ki) magyarítva "szívkoszorúér-elzáródás" lehetne,ez is egyértelmű,viszont elég hosszú és nehézkesnek tűnik,ezért mond mindenki infarktust helyette. De pl. az ilyenek,hogy "büdzsé" a "költségvetés" helyett teljesen fölösleges,mert egyrészt nem mindenki érti,hiába rövidebb és tömörebb,ráadásul leírva rettenetesen ronda... Ilyen szavaknál valamilyen mértékben donteni lehetne a magyar javára,akkor is,ha a magyar szó valamivel hosszabb. Ráadásul én elég bunkóságnak tartom,ha pl. valaki társaságban direkt úgy beszél,hogy ahol lehet,idegen szavakat használ,nem csak azért,mert ezzel lenézi a többieket ("úgyse érti"),hanem közvetve zülleszti is a nyelvünket.
