"A jógát évezredes indiai hagyományként ismerjük, pedig a ma ismert gyakorlatoknak több közük van a huszadik század elején kitalált svédtornához, mint a lobogó tekintetű jógikhoz."
Kár, hogyaz írásuk megfejthetetlen. A feltételezések drávida nyelvcsaláduaknak gondolják ennek a kultúrának az alakítóit. A mai Pakisztánban él egy dravida nyelvű kisebbség és az elámi nyelv is távoli rokonának bizonyúlt a dravida nyelveknek.
Harappa sírkertet találtak Indiában
2009.03.05. 13:04 - MTI
A Harappa kultúra hetvenhárom sírját, a több ezer éves kultúra eddigi egyik legnagyobb temetőjét fedezték fel régészek Észak-Indiában. A maradványokra Harijána államban, az Újdelhitől alig hatvan kilométerre fekvő Farmana településen találtak rá. A csontvázak az időszámítás előtti 2500-2000-es évekből származnak, a kultúra virágkorából. Ritka az ilyen méretű Harappa-kori temető, és lehetséges, hogy a hajdani civilizáció legnagyobb sírkertjéről van szó.
A hagyományok és a településrendezés nagyon hasonlít az eddigi leletekhez, de a cserépedények formái, a pecsétek és más elemek igen sokfélék, ami arra utal, hogy a Harappa kultúra, az eddigi feltételezésektől eltérően, nem volt homogén, közölte Vaszant Sinde, a Púnai Indiai Intézet professzora, aki szerint a leletek segítségével közelebb kerülhetünk az Indus folyó völgyében virágzó ősi kultúra rejtélyeinek megfejtéséhez.
A kutatók nem ismerik pontosan a Harappa kultúra eredetét, és időszámítás előtti 2000 körüli hanyatlásán ak okára sem találtak magyarázatot. A jelenleg Pakisztánban található Harappa városról elnevezett elfeledett kultúra első tárgyi emlékeire a XIX. század derekán, az első vasút építésekor munkások akadtak rá. Tervszerű ásatás csak az 1920-as években kezdődött.
Ez egy páratlanul békés kultúra, területén semmiféle öldöklésre alkalmas harci eszközt nem találtak. A harappák felülmúlták a nagy közel- és távol-keleti kultúrák színvonalát: a házakban víztároló, szemétgyűjtő, kőlapokkal fedett csatorna volt, a legtöbb utcát csatornázták, kikövezték. A most előkerült csontvázakat DNS-vizsgálatoknak vetik alá.
... hát "szorosan vett történeti India" mondjuk soha nem volt.
Elsőként az angolok kalapálták egy birodalomba a szubkontinenst. Ami Asszamot illeti, az meg elég sokszor volt valamilyen központi indiai birodalom uralma alatt. (részben, vagy egészében) asszam nyugati része pl. szinte végig mogul uralom alatt volt, míg a keleti rész hol független volt, hol nem.
Épp ezért találom érdekesnek, hogy a számos lehetséges kulturális törésvonal között épp a vallásit játsza ki a politika - miközben a mi kis "nyelvében élő" nemzetünkről - úgy tűnt - nem sok szó esik arrafelé...
Szerintem viszonyalg egyszerű a dolog. Te erről hallasz, mert 1) jelenleg ez a média, és a nyugati érdeklődés fő csapásiránya 2) ez a választóvonal az, ami tényleg sokszázmilliós tömegeket választ ketté (míg az etnikai, nyelvi dolog "csak" néhány milliós közösségeket)
Ugyanis Indiában számos olyan gócpont van, ahol igenis nyelvi-etnikai alapon mutatkoznak feszültségek. - elég, ha Asszamot vesszük példaként.
"Azért itt, egy másik topikon nemrégiben kiderült számomra, hogy Magyarországon is vannak még emberek, akik számára a katolikus-protestáns "meccs" még nincs most sincs lejátszva.:)"
"Épp ezért találom érdekesnek, hogy a számos lehetséges kulturális törésvonal között épp a vallásit játsza ki a politika"
nézd, India rettenetesen széttagolt, millió nemzetiségnek, népcsoportnak otthont adó ország. A britek előtt sohasem volt egy politikai egység (Asóka alatt érte el a kiterjedése a mai Pak. Ind. és Bangladesét, kivétel a legdélebbi "csücsök"). Csak hivatalos nyelvből 16 létezik. Állandóak az elszakadási kísérletek, hol vallási, hol nemzetiségi (hol mindkettő) alapon - Kasmír, Pandzsáb, Ászám, Nágaföld, Nyugat-Bengál, Tamil Nadu... Ha meg akarjuk keresni, mi az, ami manapság a legtöbb indiai állampolgár esetében közös, akkor beláthatjuk, hogy az nem más, mint a hinduizmus. Ez a legnagyobb közös halmaz. A népesség kb 82%-a belefér. Van még 2%-nyi buddhista meg dzsaina, őket tképp hinduknak tekintik, 1% keresztény, ők nem számítanak (nem volt ez mindig így, a függetlenségi mozgalom számos alakja volt kimondottan keresztényellenes), valamennyi szikh és 16-17%-nyi muszlim. Ők meg alkalmazkodjanak valahogy :)
persze, ez igaz, de ennek ellenére a többség ott sem romboláspárti szerencsére.
másrészt nehéz a két ország között párhuzamot vonni. Indiában (Mo-val ellentétben) az őslakosok közül nagy számban tértek át az Iszlámra, nálunk ilyen nem igazán volt.
A muszlim kultúra ma már szerves része Indiának, akár tetszik a hinduknak, akár nem.
nálunk is nagyon elvetemültnek kellene lennie annak, aki le akarná rombolni a pécsi dzsámit, vagy vmelyik török fürdőt
Hm... felteszem a hindu nacionalisták sem nagyon handabandiznának, ha Indiában összesen 4-5 mecset maradt volna, és azok is át lennének alakítva múzemummá avagy templommá.
OFF Piszok jó neked, hogy eljutottál oda, irigyellek... No nem baj, majd megnyergelem a pannonpumát oszt nekem is lesz pénzem utazgatni... :)) ON A dravidákról tud valaki valami bővebbet? Az összes India történelmével foglalkozó könyv csak annyit ír róluk, hogy barna a bőrük....
Hát, a Bábrí Maszdzsidnak azért szépen nekiestek kalapácsokkal a lelkes BJP-aktivisták. :) Meg az Aurangzéb által taktikusan a benáreszi Arany-templom mellé felépíttetett mecsetet sem véletlenül védi szögesdrót, meg álladóan ott állomásozó katonai alakulat.
persze, az átlag belföldi turista csak gyönyörködik a régi építészeti emlékekben, mindegy, hogy hindu-e az, vagy bármi más (nálunk is nagyon elvetemültnek kellene lennie annak, aki le akarná rombolni a pécsi dzsámit, vagy vmelyik török fürdőt :))
ugyanakkor többektől hallottam, hogy nem tetszik nekik pl. az a gyakorlat, hogy minden Indiát népszerűsítő turisztikai kiadványon a Tádzs, meg már mogul építmények szerepelnek, a hinduk közül meg legfeljebb Khadzsuraho, amikor az ősi hindu építészetnek is vannak legalább olyan látványos és jellegzetes képviselői.
Ez egyébként szerintem is igaz, de azt hiszem, ezt nem az építészetben való jártasságuk, hanem a hindu öntudatuk mondatja velük.
"Ám ez békésen megfér azzal, hogy a hindu többésgű, stalán szellemiségű modern indiai állam igazi történeti hőse, a hindu marathák nagy vezére, Sivadzsi, akinek talán több szobra áll az országban szerte szét, mint magának Gandhinak."
ez a békésen megfér azért enyhe túlzás. A szoborállítási trend éppen egy folyamatban lévő változásról tanúskodik: a függetlenség kivívását, az ország egységét, a vallások és népcsoportok közötti békét megtestesítő Gandhira (akit sokan szentként, sőt, isteni megtestesülésként tisztelnek/tek) ugyan még most is szívesen hivatkozik boldog-boldogtalan, ám a hindu politikai pártok közben tudatosan építgetik Sivadzsi kultuszát, ill. minden olyan történelmi eseményt, személyiséget stb. előtérbe helyeznek, amelyek/akik az ország hinduságát bizonyítják.
Ne kérj bocsánatot:) Az ELTE BTK történelem-szakán a diákok között évfolyamról évfolyamra öröklödő legenda a történészi képességeit is erősen kétségbe vonja...
szerintem történészi mivoltát nem nagyon szokták kikezdeni (kivétel a saját találmánya, mely szerint a mohendzsodaroi pecsételőn nem egy proto-Siva, hanem egy proto-Brahmá csücsül), más téren (főleg nyelvészet) inkább kritizálják.
Nem, nem tudom:) Ha lesz időm, utána nézek. Kezdetnek tudom ajánlani a "Portugál iránytű" című kötetet, forrás- és tanulmánygyűjtemény a felfedezések idejéből. Valamikor a 90-es évek közepe táján jelent meg, ha jól emlékszem, a Kráter Műhely gondozásában. Majd otthon megnézem a polcon pontosan:)
Az az örben ledzsend, hogy PI nem valami nagy szakértő, sőt... Na ehhez képest, nem rövid a publikációs jegyzéke, és a nagy része nem História és Rubicon.
A szokásos örben ledzsend Puskás Icáról:) csak azért, mert vki magyarul nem publikálja agyon magát, még jó szakember lehet... Nézz körül egy kicsit a neten, hány különböző indológus társaságnak volt tagja, vezetőségi tagja, hány publikációja jelent meg külföldön. Meg fogsz lepődni:)
