Anabolikus szteroidok, antibiotikumok, nyugtatók és neuroleptikumok a húsban, foszfát, glutamát, nitritek és kátrány a húskészítményekben, ipari oldószerek és nehézfémek a tojásban, növényvédő szerek és mikotoxinok a tejben - egy nemrégiben megjelent könyv szerint ezek kényszerű velejárói a nagyüzemi állattartásnak: az olcsó húsnak nemcsak híg a leve, de mérgező is lehet. A kiadó megpróbált utánajárni a magyar helyzetnek, de ellenállásba ütközött.
Nemrégiben olvastam valahol, a linket nem találom, hogy Japán vegyészek, különböző adalékanyagok, állományjavítók, ízfokozók stb. felhasználásával, az igazihoz külsőre, állagra, szagra, ízre teljesen hasonlító élelmiszerféleségeket állítottak elő közönséges szennyvíziszapból. Igaz, azt hogy ízre nem nagyon értem, mert ki lehetett olyan marha, hogy ezt leellenőrizze. A lényeg, hogy az élelmiszeriparban ma használatos vegyi anyagok segítségével, bármiből előállítható bármi. Attól tartok, lesz olyan vállalkozó aki felkarolja az ötletet, és akkor ténylegesen megetetik velünk a szarukat.
Jól elfütyörésztek itt a sötétben. Mikor az augusztusi viharról volt szó mindenki akinek alapfokú pénzügyi és judaisztikai képzettsége volt megnyilatkozott mint szakértő. Azt hiszem én voltam az egyetlen aki látott egy légkörtani intézetet belülről de ezek a zsenik elmagyarázták nekem a tutit. Majd ha kunyerálsz egy korty vízért a nyári 45 fokos melegben és két év mulva befagy a feneked júliusban akkor gondolj vissza a riogatásról alkotott véleményedre.
Ebben akár bizonyos is lehecc... mint a méregződdek, vagy a globális felmelegedéssel riogató gittegyletek... neki a publicitás a megélhetés, ha véletlenül valamit hamar és hatékonyan megóddanának, akkó' oda a jó kis konferencijaturizmus, a katedra, a cikksorozat... illesmi... és vért izzadva kereshetnének valami más témát...
Már az USA normálisabb polgárai is felismerték micsoda egészségügyi problémákat generál a műkaja fogyasztása. (Náluk az elfogyasztott élelmiszer zöme már sokszorosan feldolgozott, módosított.) A probléma gyökere viszont mélyebben van, nem egészségügyi még csak nem is pusztán pénzügyi. A stratégiai erőforrások feletti rendelkezés mindig a hatalmi játszma része volt. A régi rómaiaknál bizonyos rangon felül Egyiptom tiltott terület volt. Nem tehette be a lábát Egyiptomba, mert ha megkaparintotta a gabona források feletti ellenőrzést máris kikiálthatta magát császárnak. Ajánlott olvasmány: [link1] http://www.mercola.com/2006/jan/4/how-monsanto-poisons-science-at-the-cost-of-your-health.htm "The corporate form of business is not beneficial to society. ... It allows for the accumulation of too much money without accountability. This money buys power and influence. Individuals can't have the same influence on our world (unless very united) as corporations. There is no democracy with corporations. " Vagyis: A részvénytársasági forma nem a társadalom javát szolgálja. Lehetővé teszi túl sok pénz koncentrációját felelősség nélkül. Ezen a pénzen hatalmat és befolyást lehet vásárolni. Egyének nem juthatnak hasonló befolyáshoz (hacsak nem nagyon szervezettek) mint a társaságok. Nem lehetséges demokrácia társaságokkal.
Hmmm... egy illesmiből - kellő közfelháborodást generávva - már kihozható egy ügydöntő népszavazás, hogy jelöljék meg az élelmiszerkereskedelemben előferdülő árucikkeket... és akkó' má' nincs különösebb jelentősége a gyártólobbyknak...
Ezen. De a kommunikácijós kőccség megspórolható vóna ha eccerűen a nevén köllene nevezni az árut. Ez ugyanis az adófizetőknek nem kerül semmibe, csak meg köll szavazni hozzá a joxabált. De vajon kinek az érdeke hogy ez nem lehetséges? Tudom költői a kérdés...
Hát, én akkor inkább takarmányozástan, mikrobiológia, szerves és szervetlen kémia, biológia, biokémia, növényélettan, növényvédelmi kórtan, genetika s hasonló könyveket küldenék, meg beutalnék mindenkit ürüléket lapátolni egy-egy állattartó telepre pár hétre, hadd lássák mi is megy ott igazából, lehet így pici tudással felvértezve elgondolkodnának a cikk elején említett tejben található mikotoxinok és növényvédőszerek kapcsolatán.
Halkan megjegyzem, az "átcimkézett húshegyek" nagy része bioélelmiszer volt az utolsó átcimkézős balhéban.
Illen nem létez, hát ezen köll akkó' változtatni...
Például, ha igazi kormánya lenne az országnak, akkó' a milliárdos komenyikácijós kőccségekből illen könyveket köllene minden gyerekes családnak kűddeni...
Lehetne és kellene is.Pld a szeszeknél EU nyomásra most már csak a páinkát lehet annak híni a gyengébb az szeszesital.De a kajalobby túl erős az EU-n belül is nem hagyják ők ezt.
Mutass egy olyan virslit vagy töltelékárut a pulton (különösen ha szeletelve van), amellikre rá van írva !! Vag ennél is azt köllene forcírozni hogy "kérdezze meg patikusát vagy gyógyszerészét"? Én néha föltettem a kérdést az eladónak hogy miből van az adott termék, és hol gyártották, mert ez utóbbi is némi következtetésre adna lehetőséget, tudod millen bambán tud nézni a húsospulti eladó egy illen kérdés hallatán? Mivel fogalma nincs a válaszról?
Mé'? A felvágottra nem lehet logókat tenni? Jogalkotói elhatározás kérdése csak... mint a cigisdobozokon a figyelmeztetés...megvan határozva, hogy a felület hány százalékán köll a feliratnak lennie... eccerű ez, mint egy faék...
Ok vegye, csak odáig köllene eljutni, hogy legyen megnevezve rendesen, mi az amit vesz. Ha akkor is ezt választja, tegye. De ezt, hogy nevén nevezzük a gyereket, hiába várjuk el a termelőtől meg a kereskedőtől. Erre legfeljebb rá köllene kényszeríteni őket.
Dehát rá van írva... csak apró betűkkel... arról igazán nem tehet a gyártó/forgalmazó, hogy rossz a szeme a vásárlónak...
Én inkább valami logóra szavaznák, mongyuk a kör a 75%-ot meghaladó természetes alapanyagot jelezné, egy néccög az 50-75% közöttit, az 25-50% alattit egy 3szög, és végül a 25% alattit egy bioveszélyre halyazó gyel... vagy illesmi...
A húsleves megint nem jó példa.Csirkefarhátra azért még tellik.( a csirkeszárnyat már jó bedrágították az túl olcsó volt ma már csirkecombárban van lassan)Ha csóró vagy nem rax bele húst csak azt meg zöldséget,némi sót(én reform ződségkeveréket is rakok bele amilyen mániákus vagyok) akkor is kijön a finom húsleves.
Épp az kászül ma ebédre.(meg kacsa) Csak amilyen burzsuj vagyok én marhalábsazárat is rakok bele, bizony őstermelőtől.és nem volt drágább mintha hentesnél vetteMM:) volna.
A fogyasztói szokások befolyásolásának az egyik leghatékonyabb módja ami az elmúlt 15-16 évben nálunk is lejáccódott az, hogy nem is tuggya a fogyasztó hogy mit vesz meg.
Azelőtt normális virsli készült húsból, és hentesek csinálták. Aztán helyettesítődött a dolog ezzel a szeméttel, amit ugyanúgy virslinek neveznek mint rég. Holott köszönő viszonyban sincsenek. Eccerűen csak azt köllene odaírni olvashatóan az árcédulára, hogy: Bőrkepépből, szójából, allományjavító adalékanyagokkal, és aromákkal készült termék. Azaz eccerűen csak a nevén köllene nevezni a gyereket, és nem virsliként árulni azt, ami nem az. Mint a tejnél: Reggeli ital. Nem pedig tej. Na ez esetben megnézném, hogyan alakulnának a fogyasztói szokások.
Erre mondom, hogy a fogyasztói szokások... ha csak napi 500 forintot megspórolsz a valódi/műkaja árkülönbözeten az pont elég egy dögösebb plazmatévé havi törlesztőrészleteire...
...a vegyipar jobb hatásfokkal képes helyettesíteni a természetes összetevőket, mint ahogy a mezőgazdaság előállíttya...
Na ja. Így könnyű:
Az adalékanyagok használata elképesztő mértéket öltött a felvágottak, kolbászok, szalámik készítésében is. Színstabilizálók, ízfokozók, antioxidánsok, gyorsérlelő szerek, pácsó, emulgeálószerek kerülnek a futószalagon gyártott termékekbe. A húsrész az állat szinte minden belsőségét tartalmazhatja, például a kenőmájas háromnegyedét sertésszalonna, sertésköröm és sertésfej adja, és 10 százalék csontot is bele lehet darálni.
Az emulgeálószer bőrkéből, körömből, zsírból és vízből készül. Ha fagyasztott húsból lesz a felvágott, foszfátot is adnak hozzá, mert megköti a vizet és szebb színt biztosít. A foszfát citráttal helyettesíthető, de vízkötő hatású a glutamát is, amely ízfokozóként is használatos, és elnyomja a kellemetlen mellékízeket. A glutamát túladagolását kínaiétterem-szindrómának nevezik: zsibbadással, hasfájással, heves szomjúsággal járó rosszullétet okoz.
Személy szerint nem vaok oda, ha módomban áll kerülöm. Viszont gazdasági szempontból a műkaja a kifizetődőbb... Én nem tudok 3 gramm húsból egy adag húslevest kihozni, minima egy kiló hús, meg némi csont köll hozzá, plusz a zőccségek... és ebből max 10-15 megfelelő állagú és ízű tányérnyi adag gyün csak ki...
Az őstermelőt meg mér'ne hagynák élni? Ennyire kedvezményezett termelői kör talán nincs is... gyakorlatilag egy őstermelő család évi 15-20 millió forintot meg tunna keresni, ha lenne fizetőképes kereslet a termékeikre. Ezzel szemben a háziasszonyok döntő többsége a 139 Forintos Tesco-gazdaságos virslit veszi. Ez a háziasszony döntése... vehetne háziárut is, minden pijacon akad, csak úgy 15-20-szorosába kerül...
Egyébként az ész nélküli dotácijóról csak annyit, hogy az EU kőccségvetésének köbö a fele megy mezőgazdasági dotácijóra. Az egyes tagállamok a GDP-jük 1%-át fizetik be a közös kasszába, tehát köbö a GDP-fele megy agrárdotácijóra, amit azé nem neveznék ész nélküli támogatásnak.
Inkább a fogyasztói szokásokon köllene változtatni, és nem a konyhakész szarokat vásárónni tömegesen... Amúgy pont ezér' van túltermelés, mer' a vegyipar jobb hatásfokkal képes helyettesíteni a természetes összetevőket, mint ahogy a mezőgazdaság előállíttya...
