Kálvin János, Luther Márton, Verne Gyula, Kolumbusz Kristóf, Morus Tamás, Marx Károly, Nagy Sándor, Diaz Bertalan... mi az, ami még belefér, és mikor számít túlzásnak?
Ugyanis én úgy gondolom, a Szent Imre Heinrichből való eredeztetése kivétel, ami még a kutatókat is megtévesztette, hajlamosak voltak összekeverni II. Henrik császárral.
Az Imre név szokásos megfeleltetése az Emerich, Emericus, erre utal, hogy a nyugati határszélen, Kőszegen, Rönökön levő templomok német neve mindenütt St. Emericus.
Nekem egyszer lektorálnom kellett volna egy fordítást (angolról magyarra, nem nagy cucc :)), és abban szerepelt a legkedvesebb fordítói bakim: "III. Ártatlan pápa"
Mire rájöttem, hogy ez a szerencsétlen III. Incét fordította le (Innocent) :)))
Szóval néha nem kell túlzásba vinni a névmagyarítást.
:) ő biz valóban manó volt a 150-valahány cantiméteres sudár termetével... de viccet félretéve: az ő esetében a nevei már addigra valamelyest elmagyarosodtak... nem?
Na..., ma az I. Jakab angol királyról szóló filmben folyamatosan Fenségeztette a királyt a fordító környezetével... sajna nem volt tisztában közös témánkkal (m1).
Hanem arra, ha pl. a királyt az unokatestvére, unokaöccse, esetleg annál is távolabbi rokona követi a trónon, mint Ferenc Józsefet IV.(osztrákként I.) Károly. Az ő anyjának jár a "felség" megszólítás, egyáltalán anyakirálynénak számít? Hiszen előtte nem volt a hatalmon lévő uralkodó felesége.
Hát igen: pl. Hollandia, ahol három generáción keresztül nők örökölték a trónt: Vilma-Julianna-Beatrix. Vagy Dánia: II. Margit - vagy épp Nagy-Britannia.
Hát igen, ez a kérdés: nem tudjuk (legalábbis én nem tudom), hogy mely monarchiákban jár a király anyjának is (azon a címen, hogy a király anyja) a felség címzés, és melyekben nem. De bevallom, a téma ebben a mélységben már nem érdekel annyira, hogy külön kutatásba kezdjek e tárgyban, viszont szívesen olvasnék ilyen irányú információt.
ez arról a helyről van, amit megadtál: "His (Her) Majesty, Seine (Ihre) Majestät: Für Könige und Königinnen und für deren Mütter, wenn es so vorgesehen ist."
Igazad van, a Queen Mother VI. György király feleségeként eleve H. M. volt... Abban viszont pontosítanék, hogy a királynéknak nemcsak az angoloknál, hanem másutt is dukál a felség megszólítás (inkább csak az lehet kérdéses, hogy mióta).
Nem lehet, hogy Erzsébet anyakirályné címe azért volt az, ami, mert maga is egy uralkodó felesége/özvegye volt? Az angolok ezek szerint a Felség megszólítást a házastársra is kiterjesztik.
„a disztinkció-distinkcióról: a disztinkció a szabályos, most.” Semmi baj nincs a distinkcióval, ne bántsuk, ráadásul sokkal nagyobb hagyománya van a magyarban, mint a másiknak. Nekem például nagyon nem állna a nyelven az sz-es ejtésre (pedig a disztinktív fícsörben sz-et mondok).
„Régebben - talán a német nyelv sp-st ejtésének hatására? - élt az én változatom is” Dehogy német hatásra! Sokkal korábbi a magyarban az s-ező latin ejtés. A latin ugyanis Magyarországra az s-ező északolasz nyelvjárások közvetítésével került. Mutatják ezt a régi jövevényszavak: sors, Paradicsom, rózsa. (Egyébként a németben az st, sp morfémakezdő helyzetben s-es, morfémán belül jobbára sz-es; Rostock németül [rosztok] ejtésű például.)
Nagyjából igen, de nem egészen :-). A császárné és a királyné is felség (Majestät, Majesty), és nem fenség (Hoheit, Highness), sőt még a király(nő) anyja is felség, így pl. a 2002-ben, 101 éves korában elhunyt Erzsébet angol anyakirályné címe ez volt: "Her Majesty Queen Elizabeth The Queen Mother".
Kiegészítésképpen megjegyzem, hogy a felség/fenség dis(z)tkinkció természetesen franciául is létezik: majesté <--> altesse (royale/impériale) formájában.* No meg persze olaszul is: maestà <--> altezza (reale/imperiale)
*) Altesse Royale est une appellation placée devant les noms de certains membres de certaines familles royales qui ne sont ni roi ni reine. (Ld. http://fr.wikipedia.org/wiki/Son_Altesse_royale).
Hm..., a disztinkció-distinkcióról: a disztinkció a szabályos, most. Régebben - talán a német nyelv sp-st ejtésének hatására? - élt az én változatom is, gondoljunk csak a Petőfi által is használt Respublikára... pl. Kvász Ivor elmondta, mi a felség-fenség közti különbség, így is van. Azzal toldanám még meg, hogy nemcsak a megszólításban volt használatos, hanem a róluk való beszédben is.
Amit meg a "Mindettől függetlenül:"-ben írsz, az sajnos-nem sajnos, de így van.
Úgy tudom, a felség csak a monarcha megszólítása, a fenség pedig a királyi család minden tagját megilleti. De mivel a korábbi magyar uralkodókat nem volt szokás magyarul megszólítani, feltételezem, hogy a különbség Ferenc József idején kodifikálódott.
Ha már szóba került, beszéljük meg, írjuk le a különbségeket, hogy ha utóbb is, de pótoljuk a műveltségi hiányosságunkat.
Ritkán használt szó rögtön a disztinkció, mely a különbséget, megkülönböztetést jelenti. Az én nyelvérzékem szerint a királynő, akinél a tényleges "hatalom" van, míg a királyné az épp uralkodó király felesége. A felség és fenség különbségét nem érzem.
---
Mindettől függetlenül: - A magyar nyelv finom változását tapasztaljuk, de ez minden nyelvben természetes folyamat. Ha valamely különbség, megkülönböztetés vagy akár szó nyelvi leterheltége, használatának gyakorisága csökken, elindul a lekopás, kiveszés hosszú és lassú útján.
- Minden nyelvnek vannak olyan területei, melyben a másik nyelvhez képest finomabb megkülönböztetések vannak, de ez egy másik területen fordítva is igaz. Gondoljunk csak a m. fa - erdő; n. sHolz - rBaum - rWald; a. wood - tree - (forest) jelentéstartomány különbségekre ill. átfedésekre.
