o irta valamikor ,hogy amikor hazajott 45 utan az emigraciobol szamara ket valasztas volt mint baloldalinak, vagy a kommunistakhoz csatlakozik ,vagy a szocdemekhez,es szerinte a szocdempart olyan volt ,mint egy kupleraj mig a KMP mint egy kaszarnya.
Hát nem azért, de ha egy ember megmondja mi lesz, és hogy lesz, ha az az ember jól csinálja, akkor messze hatékonyabb, mint egy demokrácia, amiben az ötlettől a megvalósításig sokszor évek, néha évtizedek telnek el:) A rómaiak is ezért választottak diktátort, amikor szükség volt rá, mert hatékonyabb. Pazarlónak is csak akkor pazarló, ha olyan a vezér... Egyébként való igaz, a központosított szerkezet és a diktatúra nem ugyanaz, de néha csak egy hajszál választja el egymástól a kettőt, de azt tartom, hogy vissza fog az ilyen államszerkezethez a világ jelentős része, amikor belefáradtak a demokráciába:) Aztán pár száz év múlva megint elsöprik majd a királyokat, és éljen a demokrácia:)
Szent István az Országalapító, IV. Béla az Újjáépítő, és mondjuk Mátyás az Igazságos nem voltak demokratikusan megválasztott uralkodók, sőt, diktátorok voltak ők is. Tehát van jó diktatúra.
Valamikor leirtam ,a demokracia olyan mint egy kupleraj, a diktatura ,mint egy kaszarnya. Egy demokracia mindig valsagban van es ugy nez ki mint egy koruti aladucolt berhaz amit allandoan renovalnak de a lakok benne laknak es van futes, melegviz, gaz es meleg ,mig a diktaturaban a felszinen minden simanak latszik mint a laktanyaban, csak amikor felhajtja az ember a pokrocot az agyon latszik,hoigy alatta az agynemu budos es koszos.
A diktatúra önmagában a leghatékonyabb államszerkezet, a demokrácia pedig a legkevésbé hatékony (talán a totális anarchia sorolható hátrébb). Kb. olyan különbség van a diktatúra és a demokrácia között, mint a rulett és a garantált befektetési jegy között a pénzgyarapítás szempontjából. A diktatúra esetén óriási a kockázat, talán nagyobb, mint amennyi elviselhető az emberek szemében a várható nyereség tekintetében, ezért inkább választják a kisebb rizikóval járó, lassabb, de biztonságosabb fejlődést.
Mindemellett a magánvéleményem az, hogy csak idő kérdése, hogy ismét a központosított hatalom terjedjen el a világban, pusztán azért, mert valóban hatékonyabb, persze ez az idő akkor fog eljönni, ha a demokrácia már meg fogja fojtani saját magát. Vagy egyéb szükség fogja kiváltani, ki tudja? A történelem ismétli önmagát:)
Pont olyan dologra hivatkoztál, amelynek nincs jelentősége. A globális klímaváltozás kapcsán semmi sem bizonyítja, hogy ehhez az embernek akárcsak a leghalványabb köze is van. Civilizációnk és országaink szempontjából ez egy olyan kérdés, amivel nem kell foglalkoznunk.
Ha egy demokracia banan koztarsasag szeruen mukodik, akkor is van a nepnek annyi az asztalan, hogy legalabb a minimumot megkapja a tobbseg.
Az írek anno a kor legperfektebbül műdködő demokratikus rendszerében a britben döglöttek éhen. Szerte afrikában banánköztársaság szerűen működő demokráciákban dögölnek éhen az emberek. A demokrácia még a betevő falatra sem garancia, éppúgy, ahogy a diktatúra sem!
A kérdésre sokan adnak sztereotip választ, pedig ha mélyebben elgondolkodunk tényleg nem egyszerü a válasz.
Gondoljunk Madách "Ember Tragédiája" különböző szineinek változásaira.
Az ókori rómaiak úgy vélték békeidőben jó nekik a demokrácia, de háborús időkre mégis inkább diktátort választottak.
Valószinüleg úgy érdemes elgondolkodni a kérdésen hogy milyen körülmények között müködik jól a demokrácia, és mik azok a történelmi körülmények amelyek inkább diktatúrát igényelnek, illetve mikor milyen ( demo-, klepto-. pluto-, media-,teo-, fallo-, geronto-, ) -kráciák alakulnak ki.
Nos ket dologban reagalnek erre. Egyreszt a masodik bekezdesedre azt, hogy biztos-e hogy a demokratikus, kapitalista szabadpiaci rendszernel nincs jobb? Szo se rola elmegy, de hosszutavu politika gyakran erosen hatterbe szorul, es ennek hatulutojekent elofordulhat, hogy a rovidtavu politikai haszon erdekeben nem avatkozik bele az emberek eletebe, mikozben szakadek fele megy a rendszer. Egyszeru dologra gondolok, mondjuk a globalis klimavaltozas, vagy egy esetleges gazdasagi valsag. A '29-es valsag is bekovetkezett, meghozza az akkori vilag egyik legszabadabb piacu orszagaban.
"A hülye demokrata ugyanolyan rossz, mint a hülye zsarnok. A többség zsarnoksága is ugyanolyan zsarnokság mint egy kissebbségé."
Ez az. Nekem ugy tunik egy demokratikus rendszerben mersekeltebbek mind az esetleges sikerek, mind az ineffektivitasok. Ha valamelyik jelentkezik, akkor egy diktatorikus rendszerben fokozottabban megnyilvanulnak. Ha egy demokracia banan koztarsasag szeruen mukodik, akkor is van a nepnek annyi az asztalan, hogy legalabb a minimumot megkapja a tobbseg. Am ha egy diktator matthulye (Kim Jong Il) akkor nincs mese, a nep alaposan megszivja.
Errol jo volna valami adat. Azt tudom, hogy a haborus jovatetelbe es az egyebkent is vilagmeretu penzugyi valsagba rokkant bele Nemetorszag kevessel Hitler kancellarra nevezese elott. Az is nyilvanvalo, hogy Hitler nem a csaladi ekszereket adta el, hogy autopalyakat epitsen. Csak igy nehez megitelni, mennyire volt sulyos az eladosodottsag. A masik vetulete a dolognak a lelektani hatas, hogy Hitler lenyegeben betartotta a valasztasi igereteit, a hajmeresztobbeket is, amely foleg a zsidosaggal vagy a demokracia eltorlesevel volt kapcsolatos. A nep pedig tenylegesen hitt benne.
Tulkepp a nep tudatosan kovette a haboruba is a politikajat, hiszen a Mein Kampfbol nyilvanvalova lett, hogy messze nem lehet a politikajat pacifistanak nevezni.
Masik erdekes kerdes, hogy egy demokrata el tudta-e volna intezni, hogy Nemetorszaghoz csatoljak Ausztriat, a Szudeta videket, kelet-Litvaniat? Csehorszag megszuntetese mar mas teszta, arra nyilvanvalo a "nem" valasz.
Nyilvan, am a ketto osszefugg. Minnel kevesbe diktatorikus valami annal inkabb valoban a nepe az orszag fejlodesenek a kulcsa, es a magantokeje. A diktaturak nyilvanvalo jellegzetessege, hogy a gazdasagba szamukra kedvezonek itelt modon beleszolnak. A hitleri Nemetorszagban is voltak a gazdasagi eletben kedvenckek, akiket az allami apparatus jobban szeretett. Foleg azok a cegek, amiket hadicelokra is fel lehetett hasznalni. A SZU-ban totalis kontroll volt.
"- a demokrácia valóban nem effektív, de egy diktatúránál sokkal több ember érdekeit lehet benne érvényesíteni."
No erre celoztam, az mar inkabb filozofiai kerdes, hogy az egyen altalaban tisztaban van-e hosszutavu erdekeivel. A demokraciak elonye az a szabadsag, amivel egyes emberek jol egyutt tudnak elni, masok szinte maguktol sullyednek valahova onpusztitas, vagy egyszeruen az onmenedzseles alapveto hianya miatt. Igy utobbiaknak erdekeben allna, ha maga az allam megmondja nekik mit csinaljanak egy jobb (azaz esetukben elfogadhato) eletszinvonalert. Ezzel nyilvan egyutt jar az, hogy nem nagyon lehet valogatni, es azokat visszafogjak akik ellenben kepesek onmaguk ellatasara ha kello szabadsagot biztositunk nekik.
"- a nácik nem csak a "saját" etnikumaikat irtották, hanem amit értek."
Okes, ebben a kontextusban igazad van.
"- ha a királyság jól működött akkor mire fel volt az a sok forradalom?"
Na en arra celoztam, hogy egy jobb uralkodo egy jo branccsal csodakat volt kepes muvelni egy-egy orszaggal. Gondoljunk itt az egyes orszagok aranykoraira. Amikor a legtobbet hoditottak kolonizaltak, gyarmatositottak, raboltak, mindegy mi volt a konstrukcioja es alapja a fejlodesnek. A tarsadalom egesz egyszeruen hatekonyan kepes volt az eroforrasaikat terjeszkedesre es fejlesztesre forditani. A demokraciaknak itt van egy kissebb hatulutojuk, ha csak az M0-asra gondolunk, minden Kis Pista beleszolhat a nyomvonalba, a legkissebb polgarmester is fityiszt mutathat a tervekre. Nyilvan, ha oket valaki elhallgattatna, akkor lenne M0. Ez viszont feltetelez egyfajta kozpontositast, vagy neadjisten onkenyt.
Itt egyértelműen arról van szó, hogy a nácizmus és a kommunizmus a hozzád hasonló alakok miatt máig nem lett maradéktalanul kiirtva a civilizált világból.
Vagyis nem a gazdasagi fejlodes es igeny termelte volna ki az autoipart ,mint AZ usa-ban ,hanem valami allami grandiozus terv ,mint a szocialista nagyberuhazasok. Ford nem allami terv alapjan terveztette meg a T modelt ,hanem jolfelfogott uzleti erdekbol
Munkából, vállalkozásból, tőkejövedelmek, örökség, stb. De semmi jelentősége, hogy honnan szerzi, mivel az övé és ha őt diszkriminálják mert gazdag, az semmiben sem különbözik attól, ha zsidósága, vagy bőrszíne miatt diszkriminálnák. A progresszív adórendszer szimpla nácizmus.
Rettentő egyszerű. Például azt, amikor az általános választójog révén a szegények kirabolják a gazdagokat progresszív adórendszert és afféle jóléti államot megszavazva maguknak a produktív rétegeket súlyosan diszkriminálva.
A progresszív adórendszer például önmagában iszonyatos diszkrimináció. Hiszen mindegy, hogy származási, etnikai, vagy vagyoni helyzet alapján fosztunk ki valakit, a lényeg a kifosztás!
Ez a többség zsarnoksága, amely módszereiben nem különbözik a nácizmustól.
Nemregen volt egy 2 oras film az amerikai History csatornan a nemet autopalya epitesekrol , ami nelkulozott mindenfele gazdasagi racionalitast ugyanis a megepult autopalyakon szinte egy auto sem kozlekedett ,egyszeruen uresek voltak, egyes szakaszait gyorsassagi rekordkiserletekre hasznalta a Porsche ceg, sokkal inkabb presztizs es katonai felvonulasi celbol epultek,mert valos gazdasagi igeny nem volt rajuk. Mig ugyanakkor amerikaban kb 2 millio autot adtak el evente es csak egy nagyon rovid un freeway volt valahol Kaliforniaban,mellesleg az autopalyaepites nemet otlete onnan jott eredetileg.
Bizony. A németek piramisjátékot játszottak és volt egy pont, ahol a rendszer fenntartása érdekében bevonható új erőforrások már csak az országhatárokon kívül voltak megtalálhatók! Ez volt a világháború kitörésében szerepet játszó legfontosabb időtényező, amely felülírta a katonai értelemben vett felkészültséghez köthető józan rációt is. Amely felkészültség csak a negyvenes évek közepért lett volna objektíve biztosítható.
Szvsz jó, vagy rossz kormányzatról beszélhetünk, az teljesen mindegy, hogy a kormányzati berendezkedés milyen. Minnél kevésbé avatkozik be a kormányzat a magánéletbe, minnél inkább elősegíti a kapitalista viszonyok, mint legéletképesebb és a polgároknak legelőnyösebb viszonyok terjedését és működését, minnél jobban ragaszkodik a polgárjogok betartásához (a politikai jogok az egy más tészta) és minnél inkább védelmezi a polgárok vagyon és jogbiztonságát annál jobb kormányzat.
A polgárjogok, a vagyonbiztonság, a kapitalizmus ellen lázadók ellen a demokráciának éppúgy terrort kell alkalmaznia ha szükséges, mint egynémely diktátor tette. Ha a demokrácia nem képes megvédeni a polgárjogokat, a kapitalizmust akkor a polgárság szempontjából éppúgy elveszti a létjogosultságát, mint bármilyen más rendszer, amit eddig megdöntöttek, vagy átalakítottak a polgárok a saját érdekükben.
A hülye demokrata ugyanolyan rossz, mint a hülye zsarnok. A többség zsarnoksága is ugyanolyan zsarnokság mint egy kissebbségé.
" Azonban gondoljunk a hitleri Nemetorszagra 1933-38-ig, a bekeidokben egy romhalmazbol viragzo gazdasagot epitett."
NO 38-ra iszonyuan eladosodott es ha nem jon nekik a haboru elso sikeres szakasza az egesz hitleraj gazdasagi csodaja ugyanugy osszeomlott volna ,mint a mi szinten kolcsonokbol fenntartott szocializmusunk.
