Nem biztos, hogy mindent az elvonásra kell fogni. Ha ilyen szépen, és főleg ilyen lassan sikerült elhagynod, akkor hagyd el fejben is, és ne morfondírozz ezen. Simán lehet az évszakváltás is, engem a télből tavaszba átmenet minden évben megvisel, függetlenül gyógyszertől és minden mástól.
Köszönöm a választ😀 elvonókúrás pániknak gondolnám személy szerint.Az elején is volt ilyen,mikor elkezdtem a csökkentéseket,de utána elmúlt.Most ,hogy semmi nem maradt a frontinból,elég ijesztő így kelni naponta😣Magamnak betudom annak,hogy az idegrendszer túlpörög.Nem számitottam erre,mert 9hónap alatt tettem le a gyógyszert.Ha valakinek van tapasztalata,szívesen veszem a hozzászólást.
Hát, ezt egy pár százezer pánikbeteg biztosan cáfolja ;) Nekem éjjel sosem volt gondom, de sajnos tipikus tünet az éjjeli, álomból felébredős stb. pánik...
A pánik egy pszichés betegség, éjjel pedig nem dolgozik a pszichénk. Ezt nekem egyszer egy orvos mondta, fejfájással kapcsolatban. Tehát ha felébredsz gyors szívverésre azt nem a pánik okozta. Szerintem.
Egy hete hagytam el a frontint,február eleje óta kezdtem a leszokást.....Az adagok csökkentése is tünetekkel járt ami nem kellemes,de azt kell mondjam, ez a mostani állapot jobban megvisel.X napja hajnalban kelek durva szìvpörgésre,felébreszt álmomból.A napi ritmusom feszült és ideges,nem nyugszik az a belső remegés,közérzet rosszabbodás :( Azt nem tudom,hogy pánikroham jelentkezhet így,hogy valaki alszik és szívgyorsulásra ébred?Valakinek ezzel tapasztalata esetleg?
Sajnos tovább már nem halogathatom a fogászatot, pedig higgyétek el, hogy nagyon szeretném. Az elvonás még fél évig is eltarthat, addigra pont kirohad az összes fogam, már elnézést a kifejezésért. Amúgy nem akaratom ellenére csökkenti a doki a nyugtatókat. Én is el akarom hagyni e "remek" gyógyszereket, csak hát az nem olyan egyszerű ugyebár.
Igaza van Shatizinak! Én is elhalasztanám, ha stresszt jelentene! A gyógyszerből való hol több, hol kevesebb bevételt nem ajánlom, azzal ártasz magadnak! Fokozod az idegrendszered érzékenységét. Magyarországon megteheti egy orvos, hogy egy beteg akarata nélkül csökkenti a gyógyszerét?
Running wild,én a háromnegyed dózisom elhagyása közben kényszerültem arra,hogy az ínyig letört fogamat kiszedjék.A váróterembe szedtem be azt a dózist amit később kellett volna ..A fulladás,izzadás minden elővett a várakozás során.A székben pedig már nagyon rosszul voltam.Ezt így utólag nézve,a leküzdhetetlennek tűnő stresszhelyzet váltotta ki.Az idegrendszer extra ingerlése pont nem jó időszak a te esetedben.Azt mondanám neked,hogy olyan beavatkozás legyen egyenlőre ,ami nem sok idővel jár a fogorvosi székben.Egy fog is megterhelő idegrendszerileg,nemhogy több.Ha eddig nem mentél,kilehet még várni azt az időt amikor kicsit jobban vagy, a szorongás enyhül valamennyire.Nekem 10perc volt a beavatkozás,amiből konkrétan semmit nem éreztem,csak ugye a megelőző szorongás-abból pánik stb a nehéz leküzdendő elem.Az elötte bevett gyógyszer is valamennyire segít,csak ehhez tényleg ne sok legyen a bent eltöltött idő.Ennyit tudtam hozzáfűzni.
A segítségeteket kérem. MI A FENÉT CSINÁLJAK? Súlyos szorongással küzdök, ráadásul a pszichiáterem elkezdte csökkenteni a nyugtatómat, mert le akar róla szedni. Viszont fogorvoshoz kell mennem sokszor, mert elromlottak a fogaim. Az elvonás miatt alapból úgy szorongok, hogy még az ágyban fekve is gyomoridegem van, a fogászat meg egyenlő a full pánikrohamokkal. Meg fogom kérdezni a pszichiátert is, de kíváncsi vagyok a ti véleményetekre is.
Szóval szerintetek a fogászkodás idejére függesszem fel az elvonást, vagy azokon a napokon vegyek be többet, amikor meg nem kell menni, akkor tartsam a csökkentett adagot?
Még egy magzat is fel tud szívódni az anya szervezetében, egy levált porc darab pedig sokkal kisebb. Az ország egyik legjobb térdspecialistájánál voltam, miután egy orvos a sürgősségin azt mondta, hogy 1 hónapig pihentetnem kell a lábamat, feküdnöm kell. Totál kikészített még a gondolat is! Ekkor mentem el az ország egyik legjobb térdspecialistájához, aki azt mondta, hogy a saját lányát sem műtené meg. Leszívta a gennyet a térdemből, adott rá gyógyszert, amit 1 hétig kellett szednem. Fokozatosan rendbe jöttem, azóta sem jött vissza a probléma szerencsére...Míg korábban kézzel könnyen kitapintható volt a levált porc, ma már semmi sincs a helyén...
Nekem csak a mozgás segít. Most a férjemmel azon gondolkodunk - éjszakánként nem sűrűn tudok 34 óránál többet aludni, ami nekem nagyon kevés - hogy veszünk 40-30 %-ban emelhető futópadot. Futni nem birok a térdem miatt, mert porcleválásom volt, és 1 év volt, mire az után nagy nehezen rendeződött a térdem. Hónapokig mankóval közlekedtem, mert a duplájára volt dagadva a bal térdem, műtétet azonban nem javasolt az orvos. De jobb is volt így. Túrázni szoktunk nyáron, az megy. A hegyre fel szakaszok nagyon jók nekem. Rövid idő alatt nagyon kikészítenek, és a térdem is bírja. Sokkal jobban alszom azután. Míg gyomorproblémám nem lett, sokat tornáztam, az is segített, de sajnos azt már nem tudok. Muszáj valamilyen megoldást találnom az alvásra, mert abba akarom hagyni a gyógyszerek szedését. Azonban még csak az eredeti adagom felére sikerült lecsökkenteni, de már most óriási gondot okoz az alvás. Hozzá kell hogy tegyem, hogy amikor elkezdtem szedni a gyógyszert ilyen mértékű alvási gondjaim nem voltak! Sőt ehhez képest semmiség volt. Borzalom, hogy mit át kell élni egy ilyen gyógyszer lerakásakor! Én teljesen ki vagyok készülve, a fizikai és mentális elvonási tünetektől, nagyon megkínoznak, és a neheze még hátra van! Nem szabadna hogy kereskedelmi forgalomba legyenek a benzók!
Az asthon kézikönyv nagyon jól leírja a tüneteket,elérhető a neten.A reka is feltöltötte ide,eleg ha rálinkelsz.Szuperül össze van foglalva az idegrendszer hiperérzékenysége.Az elején én sem akartam elhinni,mert azt hittem halálozok épp, mikor teljesen váratlanul előveszik az embert a különböző rosszullétek,nagyon rossz tud lenni egy-egy elvonási tünet+egy toleranciából fakadó is. A kettő között is nagy különbség!
Lejjebb írtam jó ideje (ez kb 12 hónap) nem szedem, helyette a leírt természetes alapanyagokból lévő kapszulákat (azt is mikor, hogy)
A sport jó, de a futást a lábam miatt nem megy, az edzőterem szintúgy más okok miatt. Úszni szoktam az jót tesz csak ugye macerásabb (elmenni az uszodába, átöltözni stb...) De marad az úszás az egyetlen sport amit tudok végezni, az a baj egy életszakaszomban (kb 20 éve) még meg is éreztem az úszás feszültségoldó hatását ma már nem...
Ne egy ember JELENLEGI helyzetéből vonj le általánosan érvényes igazságot. A tolerancia eljön az esetek 99,9 %-ban! Kinél előbb, kinél később, akár 20-30 év gond nélküli szedés után is. A Facebookos benzo csoportokban jó pár 60-70, sőt 80-hoz közeli személy próbál hosszú évek szedése után "váratlanul" kialakult tolerancia miatt szabadulni valamelyik benzótól, mert nagyon szenvednek a tőlük, növelni viszont nem akarják az adagot. Idős korban azonban, ennyi év szedés után az esetek többségében sokkal nehezebb abbahagyni a szedésüket. Ha nem hiszel a toleranciában, akkor érdemes elgondolkodnod azon, hogy miért nem érzed a gyógyszered bevétele után azt a bizonyos kisimító érzést! Mert hiszen azt kellene érezned. 0,5 mg xanax nem sok, de nem is kevés! Aki nem került még toleranciába vele, azt egy 0,25 mg-os gyógyszer is "kiüti", nem csupán kisimítja... Egy ismerősöm férje vett be ekkora adagot frontinból, de még másnap is kába volt tőle..... A tüneteid nagy valószínűséggel elvonási tünetek. Az idegrendszeredet nagyon érzékennyé teszed azzal, hogy hol beveszed a gyógyszert, hol nem. Ezt angolul kindlingnek nevezik: http://w-bad.org/kindling/ Valószínűleg minimum fél éves, de az is lehet, hogy 1-2 éves teljes gyógyszermentes időszakra lenne szükséged ahhoz, hogy elmúljanak ezek a tüneteid, és regenerálódjon az idegrendszered.
Az alvás és egyéb gondjaim miatt kaptam az orvostól 0,5 xanaxot jó pár évvel ezelőtt. Nagyon néha, ha úgy éreztem bevettem egyet-egyet, de volt, hogy hetekig nem. Nagyon sokáig nem is hallottam a BZD szedés veszélyéről. A gondok sokasodtak, többször fordult elő, hogy bevettem időnként, de sosem folyamatosan szedtem. Mindenféle ""nyugtatók" után keresve jutottam többek között itt infohoz a benzo veszélyeiről.
Nem merem szedni - ezt sem - az olvasottak után. Nem is vagyok jól persze....nagyon gyakran rosszul, gyomorremegés, mellkasszorítás és fájdalom, 2-3 óra napi zavart alvás,hajnali rosszullét, rémálmok, ritmuszavar, ami előjövetelét nem lehet mindig konkrétan kötni valamihez...
Igaz, az is, hogy amikor bevettem nem éreztem azt a "" kisimító kellemes érzést, sőt ha most visszagondolok egy placebohatás ereje volt talán.
Amit most tudtam meg egy közeli hiteles szavú ismerőstől az viszont nagyon meglepett!
A legjobb idegcsillapító cucc a mozgás! Fuss legalább 40 percet, vagy gyalogolj 2 órát, vagy menj el edzőterembe és edz ott 1-2 órát! Lefárasztod magad, egyből jobban lesz az idegrendszered. Ha kémiai idegcsillapító cuccot akarsz, akkor az idegesség olyan mértékét és formáját fogod megtapasztalni, ha le akarsz jönni a szerről, ami nem gyerekjáték! Fel kell kötni a gatyát! Ráadásul ezek a mesterséges cuccok csak ideig óráig hatnak, aztán jön a tolerancia, hozzászokik a szervezeted, és elvonási tüneteid lesznek anélkül, hogy csökkentenél a napi adagodon. Ha enyhülés akarsz, növelni kell a dózis....a határ a csillagos ég pár év alatt.... Ha jót akarsz magadnak, ne szedj be többet! Mit nem adnék, ha visszamehetnék időben! Soha nem kezdenék el alvási problémákra benzókat szedni! Óriási hiba volt a részemről! Megfizetek érte...
Én ugyan jó ideje nem szedtem be a eme bogyót de néha jól jönne valami idegcsillapító cucc mert néha beszedem ezeket a "természetes alapanyagú" (macskagyökér, citromfű, golgotavirág - leggyakoribb összetevők) kapszulákat, de finoman fogalmazva semmit nem érnek...
Szia! A gyógyszer elvonási tünetekre csak másik hasonló gyógyszerek vannak, amik ugyebár szintén hozzászokást okoznak. Annyi a titok, hogy lassan csökkentgetve kell elhagyni a gyógyszereket, és egyszerre csak az egyiket, mégpedig előbb a nyugtatót. Ha ezen túl vagy, akkor utána az antidepit. Ez így nagyon egyszerűnek tűnik, a valóságban jóval macerásabb. Én most futok neki negyedjére ennek a történetnek...Akaraterőből nálam sincs hiány, csak épp senki nem beszélt nekem az elviselhetetlen elvonási tünetekről. De ez már egy másik történet.
