Nem egy nagy film amúgy, de ahogy Annie Girardot néz benne...
Francis Lai - Concerto Pour La Fin D'un Amour (1969)
From: Un homme qui me plaît / Love Is a Funny Thing
Van úgy egy filmmel, hogy ... nem is volt olyan nagy szám, meg nem is maradt meg igazán benned, de mint egy illat, felidéz egy 30 évvel ezelőtti állapotot, hogy akkor éppen hogy érezted magad, már el is felejtetted azt az egészet, és akkor így hirtelen előjön a semmiből ... mint egyeseknek a madeleine süteménnyel :P
"...Így viszont a vége volt szép. Ráadásul nem egyből halt meg... ;-) ..."
Igen, ha már így alakult a filmbeli jelenetsor, annak -utóbb- én is örültem, hogy nem az első lövés volt halálos! Bőven szenvedhetett volna még többet is!!!
Az a geciség a földi igazságszolgáltatásban jogszolgáltatásban, hogy egy ilyen esetben az önbíráskodás nagyobb bűnnek számít, mint az azt kiváltó lelki + fizikai terror!
Úgyhogy erre is csak azt tudnám mondani: Íme az (álszent) ember(i faj)!
Jut eszembe, a kommentek között linkeltek valamiféle folytatást is, ami az eset kivizsgálásáról, utórezgéseiről hivatott szólni. Állítólag ez többrészes, az első epizódot linkelték.
Angol felirat beállítható, amivel sajnos én nem sokra megyek, de te esetleg igen!
Nem láttad esetleg? Ha igen, a lényeget össze tudnád foglalni? Már az első részét! (A többiről nem tudom hirtelen, van-e link róluk?)
Béla, így elsőre egy becsületbeli kérdés: Te nyomtad a mínuszt, vagy más? Mert azt értem, és már megszoktam, hogy a válasz mellé sokszor nyomsz egy mínuszt is, ha nem értesz egyet a hsz. -szal, de itt csupán kérdést tettem fel (ill. két személyes véleményt azért közbeszúrtam).
Biztos, hogy nem direkt. Béna volt Kaspaar, talán türelmetlen, pedig megmondta neki Joseep, hogy csak 2,5 méterről lőjön, máskülönben csak feleslegesen pazarolja a lőszert. Joseep is lehetett volna egy kicsit ügyesebb, pedig ő elvileg gyakorlottabb volt. Kaspaar az exével viszont túlontúl lovagias volt - nem érdemelte meg...
