Már az Árpádházi-királyok idején létrejönnek az első magyar városok, először többségükben egyházi székhelyek, kereskedelmi csomópontok. A középkorban két fő várostípus alakult ki: a szabad királyi város és a mezőváros. Topikom az egész volt Magyar Királyság területére vonatkozik, még Erdélyre és a hódoltsági területekre is, ahol csak magyarok éltek.
Jöhet minden, Soprontól Brassóig, pallosjogtól városvédelemig.
érdeklődnék, hogy nem tud-e valaki olyan netes oldalt, amelyiken a bányavárosok, illetve a környékükön kialakult fakitemelő és szénégető települések listája megtalálható. Nincs lehetőségem könyvtárba menni, még szabin vagyok, de erre szükségem lenne. (16.-17-század)
Nagyon elnagyolt a szöveg. Vácott valóban, az ünnepségek idején átvonult, de Budán nem volt ilyen, valószínűleg egy ácsolt, erősen feldíszített, szimbolikus kapuról van szó.
Ez igaz, azután Budából és Pestből egy igazi keleti város lett. Budán muzulmán, görögkeleti, katolikus délszláv, török, cigány és Pesten ezek mellett még református magyar lakossággal.
Ebben azért voltak változások, méghozzá nem is kicsik.
Budán például a magyar elem fokozatosan kivívta a jogait, az 1402-es mozgalom után egyik évben magyar, másik évben német bírót választottak, és a városi tanács is felesben működött. Az oklevelekben megfigyelhetjük, hogy a fővárosban folyamatosan asszimilálódtak az újabb és újabb vándorlási hullámokkal érlező német hospesek. 1529-ben azután a főváros véglegesen "magyarrá" vált, miután a német lakosságot kitelepítették Budáról.
A régészet terén komoly áttörés jöhet néhány év múlva. Amikor leáll az autópályaépítéshez kapcsolt régészet és helyette végre a légi eljárások kerülnek előtérbe. Légi úton könnyen felderíthető az egész ország területén, hogy hol voltak komoly építmények: földvárak, római villák, elpusztult települések stb. Azután már csak összesíteni kell.
Györffy György írt egy könyvet az Árpád kori Magyarország történeti földrajzáról, gondolom ott lehetnek ilyen információk. Nekem sajnos nincs meg. Szerintem a településnevek, a krónikák és a régészet kombinálásával lehet ezt kideríteni részlegesen. Szabolcs megye székhelye Szabolcs település is egy törzsi központ lehetett szerintem, olyan fontos hely volt, hogy Szent László ott tartott egyházi zsinatot. Talán Somogy megye központja Somogyvár Koppány székhelye is egy törzsi központ lehetett.
Még így sem rossz teljesítmény, mondjuk a történelem téma fénykorában 2005 és 2007 közt még jobban ment. Akkoriban ráadásul az alterok is felnyomták a hozzászólásszámot sok témában. Most igazából csak a magyar őstörténet iránt van komoly érdeklődés.
Azért korábban már voltak latinus ( olasz, francia, vallon ) bevándorlók a városokban, de valamiért a 13.században leállt a tömeges bevándorlásuk. Van még a soltész és a geréb elnevezés is. A Görgey család őse is egy ilyen soltész volt a Szepeségben.
Ha már itt tartunk, engem jobban érdekelne Cegléd, Kecskemét és Debrecen fejlődése a hódoltság alatt, na persze nem "A beszélő köntös"-romantika szintjén.
Erre találták ki az odzsaklik-rendszert a 17. századra. Addig a várkatonaság zsoldfizetése úgy zajlott, hogy a szultáni hászokból, vámokból, adókból, adóbérletekből befolyó összeget az adott tartományban összeszedték, és elküldték Isztambulba. Ott a defterek alapján megnézték, hogy megfele-e a befolyt jövedelem az elvártnak. Ha nem, fenékbe billentették a beszedőt. Ha igen, akkor kiszámolták, ebből mennyit kell a zsoldra fordítanai. Azt szépen szekérre rakták, és visszaszállították a tartományba, ahol szétosztották. Aztán rájöttek, hogy ez túl költséges és időigényes. Erre volt megoldás az odzsaklik. Ez adott vár őrségének a zsoldjára egy adott terület bevételét (pl. Duna vámja belgrádnál, falvak adóbérlete stb) rendelték. A befolyt összeget csak a tartományi kincstárba szállították, és onnan osztották vissza. Néha maguk a aktonák kapták meg közvetlenül az adóbérleti jogosultságot.
Tényleg csak logikai alapon: a Portának ez valószínűleg a legkisebb problémát sem jelentette volna. Tímárnál lényegesen nagyobb birtokokat is szó nélkül elkoboztak, ha úgy kívánta a helyzet.
Egyébként a hász és a tímárok átalakulása-megszűnése egyelőre finoman szólva sem teljesen kikutatott terület. Fodor is csak annyit ír, hogy mindaz, amit én ide az egyszerűség kedvéért kisarkítva írtam le, egyelőre a legvalószínűbb forgatókönyv.
Vagyis ha már megszűntek szolgálati birtoknak lenni, a központból nehezebben tudták volna végrehajtani az újraosztásukat. De ezt csak én gondolom a szerény fejemmel, nem olvastam Fodor művét..)
Fodor szerint már II. Mehmed törvénykönyve megengedte, hogy hász-birtokok helyett készpénzben vegyék fel a juttatást. 16. század elején már egyes kádiaszkerek, díváni írnokok és néhány hász-szandzsák bége is már pénzben kapták. A 16-17. sz. fordulójára a budai, az egri és a temesvári beglerbég, a budai egri, kanizsai defterdár is már pénzjuttatást kapott.
Nem hinném. Bármelyik tímárt visszavehették volna, hogy hásszá alakítsák. Ez főként a 17. században lett volna problémamentesebb, hiszen addigra a tímárok nagy részéhez már nem kötődött közvetlen fegyveres szolgálat.
