Tisztelt olvtársak és idelátogatók. A topikot azért nyitottam, hogy próbáljunk némi ,,tiszta tengervizet önteni a pohárba" a hadihajók típusmeghatározásának terén, ugyanis még mindig nagy a képzavar. Ha nem sikerül valamiben megállapodni, legalább próbáljuk meg behatárolni a többé-kevésbé megfelelő nevet.
Természetesen bármely haditengerészeti érdekesség megvitatása szintén elsőbségnek örvend:)))
Nem tudja valaki, hogy mi a normális fordítása a torpedo-ram-nek? Ezt használták az amerikai polgárháború idején és sajnos a hajózással foglalkozó könyveim nincsenek kéznél.
Ez a probléma már régen is megvolt, a 20. század első felében is voltak átfedések a torpedóromboló és torpedónaszád (torpedoboat) kategóriák között. Némelyik romboló meg már-már a könnyűcirkálók alsó határát súrolta. Ennek lehetnek adminisztrációs okai is (pl. a költségvetés mire ad pénzt) vagy hogy esetleg trükközzenek az egyes típusokra engedélyezett kvótával.
De jó példa az 1970-es/80-as években az amerikai Spruance-osztályú rombolók és a Ticonderoga osztályú rakétás cirkálók is: a két típus hajóteste megegyezik, mégis teljesen más a két hajó:
A 2' hosszkülönbség a cirkáló mellvédjéből adódik. Vagy pl. a Perry-osztályú fregattok mind méretben, mind vízkiszorításban verik a korábbi (2. vh-ás) rombolókat:
Az említetteket nem ismerem, mostanában nem követtem a fejleényeket, de szerintem alapvetően attól függ a besorolás, hogy milyen feladatra szánják. Na meg az adott flotta hagyomámyaitól.
Nemrégiben nézegettem, hogy mennyire kezdenek megváltozni a besorolások.
Míg egyik országban fregattként sorolnak be egy hajót (6000 tonnás Horizon), a másikban rombolóként (Orizzonte).
A japánok - persze ők történelmi okokból - helikopteres rombolónak sorolják be az új 27 000 tonnás Izumo osztályt, ami F-35-ösökkel akár komoly csapásmérő erővel is rendelkezhet.
Az újabb kínai légvédelmi és többfeladatú rombolók pedig lassan megközelítik a cirkáló képességet és méretet (7500 t, 155m).
A mai korvettek pedig egyre inkább fregatt méretűek és képességűek...
Szóval lassan Csillagok háborúja méretű zavar lesz it... ahol ugye a birodalmi csillagromboló egy nagyobb osztály a cirkálóknál :)
Az előbb elfelejtettem képet betenni az "utódról". Ezeknél több átadóállomás van, külön az üzemanyag és külön a "száraz árú" (lőszer, élelmiszer és egyéb) részére, és természetesen hátul helikopter-fedélzet.
Itt van néhány fotó az univerzális ellátóhajókról:
USS Wichita (AOR-1)
USS Camden (AOE-2). Ebben és az USS Sacramento-ban (AOE-1) a félbehagyott Iowa-osztályú csatahajó, a USS Kentucky (BB-66) már elkészült két hajtóműve van.
Egy Sacramento-osztályú hajó (USS Bridge, AOE-10) csak a méretek érzekeltetése végett a USS Nimitz (CVN-68) és a USS Princeton (CG-59) mellett...
Egy UNREP közelről. Amiről a fekete "slag" lóg, az az üzemanyagos átadó, mögötte kicsit takarásban a másik fajta. (Sacramento-osztályú AOE)
Ugyanez AOR esetén, itt nagyobb a különbség a kétféle átadó között...
Először is itt van egy link a NavSource-ról, ahol a különféle kisegítő, kiszolgáló és ellátóhajókat meg lehet találni. A lőszerszállítókat és a többi említett típust a "Fleet Replenishment Ships" alatt találod meg. (Az AKS-t a "Cargo Ship"-eknél.)
A US Navy a lőszerszállító hajókat többnyire vulkánokról nevezte el, kivéve a Pyro és Nitro, amik lőszerekkel kapcsolatos fogalmak. A jelölésük AE, számozásuk 1-35 közötti, ebből a hajóra festve általában csak az "E" betű van és a szám. (Ez minden kisegítő hajóra igaz, tehát pl. AKS-nél csak a KS.) A listában van T-AE jelölés is, a "T-" minden azonosító előtt azt jelenti, hogy a hajó civil személyzettel üzemel, manapság a segédhajók nagy része ilyen.
A menet közbeni átadás - nem csak a lőszernél - a hajók között kifeszített kötél segítségével történik, ezen általában egy nagy hálóba pakolva húzzák át a lőszert vagy egyebet (élelmiszer, felszerelés, alkatrész stb.). A 60-as évektől alkalmazzák a helikopteres átrakást is, ennek neve Vertical Replenishment, rövidítve VERTREP.
Néhány fotó a NavSource-ról:
USS Nitro (AE-2), az 1.vh végén állt szolgálatba. Jól látszik a régies forma.
USS Mount Hood (AE-11), egy tipikus 2. vh-s hajó, C2-S-AJ1 típus. 1944.11.11-én kikötőben állva felrobbant, több száz halott.
USS Suribachi (AE-21) az 50-es évek közepén épült, még a hagyományos teherhajó formát követi.
USS Kilauea (AE-26) 1968-ból az új trendnek megfelelő külsőben.
Van esetleg valakinek infója az amerikai "fegyverhajókról" ? Ezek csak hadianyagot szállítanak, vagy képesek arra, hogy menet közben újrafegyverezzék a hajókat?
Na végre, egy nekem való kérdés! :-))))))) A kedvenc témáim közé tartoznak az ellátóhajók (és mindenfajta kisegítő/kiszolgálóhajó).
A leírásból ítélve te a lőszerszállítók hajókra gondolsz. Az amcsi flottára volt jellemző, hogy minden spéci feladatra külön hajótípusokat fejlesztettek ki. Nincs ez másképpen az ellátóhajóknál sem. Előbb egy pár szót szólnék általában (csak vázlatosan), majd kitérek a lőszerszállítókra...
Ellátóhajó (Supply Ship, Versorgungsschiff)) alatt azokat a hajókat értem, amelyek a flotta hajóit látják el az üzemeléshez szükséges anyagokkal, mint üzemanyag (hajó + repülőgép), lőszer, élelmiszer, ruházat, alkatrészek ill. egyéb felszerelés (WC papírtól kezdve a vízespohárig minden).
Ezek között spéci helyet foglalnak el a tartályhajók, mivel folyékony anyagot szállítanak, a többi szilárd anyagot. Az üzemanyag menetközbeni átadása elég ismert dolog, az amcsik már az 1920-as években kidolgozták a technológiát, és érdekes módon a 2. vh-ig rajtuk kívül (tudtommal) csak a japánok alkalmazták elterjedten.
AO - Fleet Oiler - flotta tartályhajó
Megjegyzés: az amcsi terminológiában az Oiler képes menet közben üzemnyagot átadni, a Tanker csak szállít.
A többi hajó alapvetően a belső kialakításban különbözik a szállított anyagtól függően. A USNavy-nél használt rövidítések és elnevezések:
AE - Ammunition Ship - lőszerszállító
AF - Stores Ship - szó szerint kb. raktárhajó, de ez tkp. hűtőhajó
AKS - General Stores Issue Ship - ??? általános raktárhajó ????
Az AF élelmiszert szállít, az AKS minden egyebet, tehát a WC papírt, zoknit, kotongumit stb... A fenti hajók kimondottan a flotta hajónak szállítanak, a támaszpontok és kikötők között az AK (Cargo Ship) szállít mindenfélét. (Vannak ezen belül is finomságok, de erre most nem térek ki.)
A szilárd anyagok átadása eleinte csak álló helyzetben, többnyire kikötőben történt. Csak 1944 végén dolgozták ki a menet közbeni átadás technológiáját, tehát ezt igazából 1945-től alkalmazták. A menet közbeni feltöltést angolul "underway replenishment"-nek hívják, gyakran használják rá az UNREP rövidítést.
Az 1960-as évektől kezdve kezdték a fenti három ill. négy funkciót egy hajóba egyesíteni, ekkor alakult ki az
AOE - Fast Combat Support Ship
AOR - Replenishment Fleet Tanker
AFS - Combat Stores Ship (üzemanyagot nem szállít)
A kettő között a fő különbség a sebességben és a szállított anygok arányában van. Az AOE 26 csomós sebességre képes, és a fő feladata a gyors repülőgéphordozó kötelékek ellátása. Újabb verziója az AKE (Dry cargo/Ammunition Ship).
Az AE, AF, AK ránézésre normál teherhajónak néz ki, ránézésre (a moderneket leszámítva) nem is lehet őket megkülönböztetni. Eleinte átalakított teherhajók voltak, a 2.vh elejétől kezdve inább szabvány teherhajókból (C1, C2, C3, Liberty, Victory) alakították ki.
Most ennyi, egyéb infó lőszerszállítókról (fotók, linkek stb.) a következő hozzászólásban!
------------------------------------
Van-e más országnak is hasonló?
Ennyire szakosodva a 2. vh-ban csak az amcsiknál volt, a többi flottánál ez nem volt szembetűnő, mivel menet közben lőszert nem adtak át. Ezen felül általában nem a flottában besorolt hajók szállították a lőszert. A 2. vh. után már voltak ilyen hajók más flottában is (a szovjetet ZI-re bízom, én csak otthon tudnék utánanézni), de hirtelen csak az NSZK-nál (Bundesmarine) jut eszembe a Westerwald-osztály. Az angolok pl. tudtommal nem használtak ilyen hajót, később pedig univerzális (AOR) hajókat üzemeltettek (Lyness-osztály, Fort-osztály), a többi flottáról nem jut eszembe semmi.
Sztem azok halászhajók, torpedónaszádok, csak éppen spec. feladatkört látnak el. :)) 1917-től pl a kuk flottánál is bevett gyakorlat volt, hogy a vizirepülőgépeket a torpedónaszádok vontatták az olasz partok közelébe, és a gépek csak ott szálltak fel, hogy ezzel is spóroljanak az üzemanyaggal és több időt tölthessenek az ellenséges légtérben. Azonban ettől azok még torpedónaszádok maradtak, semmi több.
Van esetleg valakinek infója az amerikai "fegyverhajókról" ? Ezek csak hadianyagot szállítanak, vagy képesek arra, hogy menet közben újrafegyverezzék a hajókat? Van-e más országnak is hasonló?
Jut eszembe... Hova a fenébe lehet sorolni az angolok által az I.VH-ban használt lichtereket, torpedónaszádokat és halászhajókat, amik 15 méteres pontonokat vonatattak nagy sebességgel, rajtuk ,,Pup"-okkal (szárazföldi vadászokkal; Zeppelinek ellen)?:(((
Na jó, de az anyahajó megnevezés a vizirepülőgép-anyahajó megnevezésből rövidült le (ahogy a torpedórombolóból lett a romboló) ezért nekem egyértelműnek tűnt, hogy az anyahajó vizirepülőgépeket üzemeltet.
Amennyiben ez a téma érdekel Laci bacsi nálam jobban otthon van a témában, de kezdetnek elég jó alap ez az oldal, ahol az 1. vh brit hajóinak tűzvezetését tárgyalják többekközött animációk segítségével:
Most olvastam végig a témát , egészen élvezetes olvasmányt hoztak össze a hozzászóló urak , le a kalappal .
Egyetlen apró kérésem lenne , ha jártában keltében a neten valaki esetleg találkozott volna olyan oldalakkal ahol az 1900-1940-es évek hajóinak tűzvezetését vesézgetik (sajnos csak az angollal boldogulok el úgy ahogy , fr. , n. kilőve) kérem ossza meg velem a linkeket .
Kedves István, mintha az indítás és fogadás között lenne egy és/vagy kitétel is :)
Tehát az indítást ezzel az összetétellel nem zártam ki, csak a gépek fogadását (itt szigorúan a hajóra történő leszálást értem) amelyre ezek az egységek nem képesek.
Szvsz belefér a folyami anyahajó is a kategóriába, attól függetlenül, hogy szárazföldi gépeket is üzemeltetett.
Szvsz anyahajónak azt a hajótípust nevezhetjük, amelynek fő feladatköre repülőgépek szállítása és üzemeltetése, de azok indítására és/vagy fogadására nem képes.
Naaaaaa, nem kötözködni akartam csak a véleményemet mondtam el :))).
Amúgy meg azt gondolom, hogy ha az anyahajót úgy definiálja a szakirodalom mint olyan hajótípust, amely vizi repülőgépeket üzemletett, (katapult nélkül) akkor egy olyan hajótípust amely vizi és szárazföldi gépeket is üzemeltett szerintem nem nevezhetünk anyahajónak. De mondom mégegyszer, ez csak az én véleményem.
És azért gondolom, hogy nem jó az ilyen vegyes kategóriákra a színtiszta kategóriákat ráhúzni, mert innentől kezdve akkor az összes olyan II. vh-s hajót csatahajót, zsebcsatahajót...stb, amely felderítő hidroplánokat hordozott, anyahajónak tekintjük?
Csupán ezért? Akkor mi van az I.VH-s francia anyahajoval, ami egyben aknarakó hajó is volt, vagy a II.VH-s japán anyahajókkal, amik - a hidroplánokon kívül - törpe-tengókat vagy robbanó gyorsnaszádokat szállítottak?:)))
Én sem látom be, hogy miért ne nevezhetnénk folyami anyahajónak, ha már mások így hívják, és nincs magyar megfelelője, akkor alkalmazható az értelemszerűen lefordított elnevezés.
Egyébként, ha úgy tekintünk az anyahajóra, amely az általa szállított repülőgépeket nem a fedélzetéről üzemelteti, hanem mellőle, akkor ebbe szvsz a kerekes repülőgépek is beleférnek.
Miert ne lenne anyahajo? Csak a szarazfoldi vadaszokat raktak partra, majd a repterek felszamolasanal vettek a fedelzetre. A hidroplanok (M-5, M-9) vizrol startoltak es a hajo melle erkeztek a vizre. Javitasukhoz, uzemeltetesukhoz voltak raktarak, muhelyek a hajon. Mi kell meg?
Mellesleg az angol es nemet szakirodalom is ,,folyami anyahajonak" nevezi ezeket.
