Teljesen egyetértek. Nem csak régészeti, hanem számos eszmetörténeti, tartalomelemzési kapcsolat is arra utal, hogy a zsidó történelem kb. ie. 600 előtti, Josiah előtti időszaka történelmi hamisítvány. Josiah korában találták meg pl. a templom romjai között Mózes 5. könyvét. Azt a könyvet is vélhetően csak akkor írták meg, és annak alapján, arra hivatkozva építették ki a - valljuk be - zsidó vallási diktatúrát, illetve sok szempontból aköré generálták ki az egész Bibliát. Ennek ellenére meggyőződésem, hogy a Bibliában vannak hiteles szövegrészek is, olyannyira, hogy az egész hamis ókori zsidó történetszövés is ilyen, általuk is hitelesnek, távoli jövőre vonatkozó prórféfciákra épül (Dávid zsoltárai, Ézsaiás könyvének nem aktuáltörténelmesített elemei) - aminek a nép vezetői már a múltban való megtörténtét imitálták el végsősoron a hamis történetszövéssel, hogy így, ebből eredeztessék a nép előtt a hatalmukat, valamint erre hivatkozva fosszák meg őket a jobb jövő reményétől). Lásd bővebben:
Azért a 155 cm átlagmagasság és az 50 kg átlagos testsúly eléggé pöttömkének tűnik, még akkor is ha tudjuk, hogy a Római Birodalom korában a Mediterráneum népessége elég alacsony volt, átlagban úgy 160-165 cm körül.
Lehet, hogy valami mintavételi hibáról van szó, de lehet, hogy a korabeli galileaiak tényleg ennyire alacsonyak voltak.
Ezen a néven nyilván nem, de ezt ne felejtsük, hogy a legtöbb genetikai kutatás szerint a proto-zsidók különféle közel-keleti népességekből tevődtek össze, ill. egyre több arra is a bizonyíték, hogy "Kánaán" népességének a nagy részét is beolvasztották, tehát nem irtották teljesen ki őket, mint ahogy azt az Ótestamentum egyes könyvei állítják.
Ilyen értelemben ennek a feltárt ősi városnak a lakói, ill. azok egy része igenis lehetett a zsidók genetikai őse.
A mai főáramlatú zsidóknak mi a véleményük a Kr.e. I. - Kru. I. századi galileai zsidókról, Jézus szűkebb pátriájának lakóiról?
Ma már elfogadják, hogy a galileaiak is hithű zsidók voltak vagy még mindig az a nézet az uralkodó, hogy pogányok és zsidók keverékei voltak, akiknek a vallásgyakorlata nem volt olyan tiszta, mint a jeruzsálemieké és a júdeaiaké?
Ősrégi vicc:
- Mi a különbség az izraeli és a magyar tévé között?
- Az izraeliben néha gójokat is mutatnak.
(Mo.-on ősidőktől askenázi vitatkozik askenázival. A vicc, hogy nem vicc.)
https://index.hu/techtud/2019/08/13/csak_izraelben_tobb_a_zsido_leszarmazott_mint_magyarorszagon_gen_dns_kutatas_myheritage/
Úgy tűnik, hogy Péter és András apostolok szülővárosa, Betsaida romjait találták meg a régészek.
Úgy néz ki, hogy jelentősebb település volt, mint azt korábban a történészek gondolták, az evangéliumok a település méretére ugyan nem térnek ki, de korábban inkább egy kis galileai halászfalunak gondolták a szakemberek.
Szerintem talán a még a későbbi korok ismertetése tekinthető valóban történelemhűnek, pl. az északi királyság (Izráel) asszír meghódítása, Jósijá király uralkodása Júdában, majd Júda káldeus meghódítása.
Nem azt mondom, hogy a korábbi történetek egyáltalán nem történethűek, de azért bizonyos fenntartásokkal kell őket kezelni, mert több száz évvel az események után kerültek lejegyzésre a szájhagyomány alapján, sok bennük a mitikus elem.
Korábban már pedzegettem ezt a kérdést, de nem nagyon mozdult rá senki:
az Ótestamentum ún. történelmi könyveiben leírt események mennyiben használhatóak fel a proto-izraeliták és az ókori Júda és Izráel történlemének rekonstruálásához?
Nem a különféle természetfeletti események és csodák ismertetésére gondolok, hanem úgy általában a "normál" történelmi események leírására.
Az Egyiptomból való kivonulástól a második templom építéséig, tehát Ezsdrás és Nehemiás koráig terjedő időszakról kérdezném elsősorban.
Érintett bibliai könyvek itt elsősorban Mózes könyvei (kivéve az elsőt), Józsué, Bírák, Sámuel 1-2, Királyok 1-2, Krónikák 1-2, Ezsdrás, Nehemiás.
Vagy pedig ezeket kizárólagosan vallási jellegű műveknek kell tekinteni és teljesen el kell vetnünk mint történelmi forrásokat?
Ez utóbbi esetben csak a régészet és a környékbeli nagy civilizációk írott forrásaira szabad hagyatkoznunk?
Ha meg az ún. elefek teljes népességét cirka 300 főre becsüljük, akkor máris az jön ki, hogy Dávid idején Izráel és Júda együttes népessége cirka 400 ezer fő lehetett, mindjárt egy teljesen hihető és kezelhető számot kapunk.
Eeegen...a másik lehetőség pedig az, hogy jó alaposan elszúrták a Biblia-fordítók az óhéber elef szó jelentését, ahogy azt már több kutató is felvetette.
Könnyen lehet ugyanis, hogy az eredeti jelentése nem is "ezer", hanem "nemzetség" volt, egyfajta a családnál nagyobb, de a törzsnél kisebb társadalmi egység.
Ha az idézett Biblia-részletben az "ezer" szót a "nemzetség" szóra cseréled, mindjárt alapvetően más a helyzet.
Azt persze nem tudjuk, hogy mekkora volt egy-egy elef, de a kutatók szerint átlagosan kb. 300 főt jelenthetett, ebből kb. 50 fő lehetett a fegyverforgató férfi.
Az is lehet, hogy az ókori izráelitáknál az elef szó egyfajta katonai alapegységet is takarhatott, mint a germánoknál a hundred.
Tehát Dávid fénykorában kb. 1.300 nemzetség vagy mondjuk 1.300 "elefnek" megfelelő katonai erő, átlag 50 harcossal számolva kb. 65 ezer katona.
Mindjárt hihetőbben hangzik az egész, mint a fordítás szerinti elképesztő számadatok.
