Polgármesterként én nem játéknak tekintem a szavazást. Eredményekről, sikerekről bukásokról, döntésekről, stb, lehet minősíteni egy polgármester munkáját. Kielemezhetném Baja város polgármestereit, de nem, mert..........
Mi a jobb? Az alma, a körte, a barack? Ízlés kérdése. Nekem az alma. És neked? Jó dolog lehet sejteni és boritékolni. Gondolom én. Nekem épp elég lenne, ha volna némi sejtésem a hétvégi ötöslottó nyerő számairól. :)
Szerintem nem korai a szavazás. Valahol meg kell húzni a vonalat, és nyilvánvaló, hogy bármikor tesszük fel a kérdést, az éppen aktuális polgármester hátrányban lehet. (De akár előnyben is lehet, hiszen az idő közelsége miatt miatt az ő munkájának színvonalát bírja talán leginkább megítélni az ember.) Mi alapján döntsön a szavazó? Nincs kétségem afelől, hogy szimpátiaszavazásról van szó. Ha a Fidesz Fun Club tagjai szavaznak többen, Révfy Zoltán végez az élen, ha az MSZP (és SZDSZ) Fun Club tagjai voksolnak többen, akkor Széll Péter lesz az első, ha pedig az MDF Fun Club tagjai lesznek a szorgalmasabbak, akkor Éber András lesz a legjobb. Ja, és nem szabad elfelejteni, hogy ez nem mérvadó szavazás, hanem játék. A politikusok is játszadoznak az állampolgárok életével...
Szavazás a BAJASTORY.info honlapon: Baja város rendszerváltás utáni legjobb polgármestere? A jelenlegi állás: Széll Péter (MSZP) 48.3% Révfy Zoltán (FIDESZ) 43.1% Éber András (MDF) 8.6% Itt lehet szavazni: www.bajastory.info
Korai a szavazás, mert a jelenlegi polgármester kettő éve van a beosztásában. Ki a legjobb? Mi alapján döntsön a szavazó? Ki mennyi hitelt vett fel? Mennyi munkahelyet szüntetett meg? Mennyi pálinkát bír meginni? Melyik pártnak a tagja?
Azt hiszem, abban, hogy a Főteret Baja emblematikus terének tekintjük, immár közmegegyezés van. Minden városát szerető ember büszke erre az európqi viszonylatban is ritkaságnak számító térre.
Jómagam vagy két évtizede hangoztatom, hogy a Főtér megtartása, utódainknak méltó állapotban való átörökítése megtisztelő kötelességünk.
Tekintve, hogy most a parkolásról van szó, megismétlem, hogy az a véleményem, hogy idővel a teret, sőt a belvárost is autómentessé kell tenni. Amíg erre nincs lehetőség, célszerű legalább a forgalmat csökkenteni. A nemzetközi közlekedés-szervezési szakirodalom szerint ennek egyik célravezető módja a parkolás tilalmának bevezetése, vagy a díjkötelezettség bevezetésével legalább a pakoló járművek számának csökkentése. (Vita lehet arról, hogy a parkolódíj bevezetése csökkenti-e a forgalmat. A szakemberek szerint igen, de logikai úton is erre a következtésre juthatunk, evidenciának tekinthetjük.)
A bajai gépjárművel közlekedőket illetően van egy javaslatom:
Határozzuk el, és vállaljuk, hogy amennyiben nem feltétlenül szükséges rajta áthaladni, elkerüljük gépjárművel a Főteret, és parkolás céljára sem vesszük igénybe!
Ez nem lehetetlen azoknak, akik megfelelő helyismerettel rendelkeznek. Éppen egy esztendeje, hogy az áthaladás vagy a Főtéren parkolás tilalmát a magam számára bevezettem. Minden különösebb nehézség nélkül be tudom tartani. Egyébként a borúlátó nézetekkel szemben az a véleményem, hogy az emberek jó ügyek érdekében mozgósíthatók. Ennek sok példáját látni. (Legutóbb például a Gemenc takarítása. Más kérdés, hogy ha nem szórnák ott el mások a szemetet, akkor nem lenne az azt eltakarítók fáradozására szükség.)
Hogy a belvároson kívül létesüljenek parkolóhelyek, nagyon jó ötletnek tartom. Még azt is el tudnám képzelni, hogy ezek, ha nem is díjmentesek, de csekély díjért, (a fenntartás költségéért) a nappali időszak alatt őrzött parkolók legyenek. (Számtalan példa van a sorompóval ellátott, bekerített parkolóra, melyben járművünket nyugodtan hagyhatjuk.)
Elképzelhető, hogy ismét bevezetik a fizető parkolást Baján.
Révfy Zoltán polgármester arról tájékoztatta munkatársunkat, hogy zajlik a szakmai egyeztetés. Sok az autó és kevés a parkoló. Amennyiben bevezetik a díjat, a fő cél nem a nyereség lesz, hanem az, hogy minél kevesebb gépkocsi legyen a belvárosban.
- Ugyanakkor alternatívát is kínálnánk: számos új, ingyenes parkolót alakítanánk ki a centrum közelében. Egyelőre azon vitatkozunk, megoldaná-e a díj az alapproblémát, a belvárosi zsúfoltságot. A szakma szerint igen, ám engem még nem győztek meg. Ha mégis így dönt a képviselő-testület, akkor a második félévtől, azaz júliustól lépne életbe a rendelet. Ahogy korábban, úgy most is az automatás rendszert működtetné a Kommunális Kht. - tudtuk meg a bajai polgármestertől.
Keszthelyi Gábor, a Kommunális Kht. ügyvezetője arról számolt be, hogy a fizető parkolás bevezetésével együtt 400 új, ingyenes parkolóhelyet létesítenének a belváros közelében. Így például a piac mögött, a Jelky téren, az Attila utcában, a Rókus utcában a temetőnél és a kórház mellett, a víztoronynál. Sőt, a Központi iskola kiürítendő épületének udvarán is lenne erre mód. (Ki adja bérbe? - Ki vásárolta meg?).
Sok az autó, kevés parkoló PetofiNepe 2003. 09 11. 09:07 Kínzó parkolási gondok vannak a város több pontján. Különösen a kórház és a temetők környékén alakulnak ki időről időre kaotikus helyzetek. Enyhülhet egy kicsit a gond, ha megépülnek a most elképzelt parkolók. Ehhez mintegy 30 millió forintra lenne szükség. Jelenleg a szakértők úgy látják, hogy a bajaszentistváni temető mellett 82 gépjármű számára alakítható ki várakozóhely. A közelmúltban az önkormányzat megvásárolt egy területet, így nem a nagy forgalmú főúton kényszerülnének parkolásra az autósok...
A kórház közelében, a víztorony alatt közel 40 autót lehetne elhelyezni, míg a Rókus-temető és az intézmény közötti szakaszon további 12-t. Ebben a térségben a füvesített részek megszüntetésével újabb várakozóhelyek létesülhetnének, ám az elképzelések szerint nem csökkentik a zöld felületeket. Szintén javulhat a helyzet a Kálváriánál, ahol a Bokodi út–Nagy István utcai torkolatnál lévő, rendezetlen területen hét várakozóhelyet építenének.
A tervek elkészítésére közel másfél millió forintot költenek, a beruházásokhoz szükséges pénzt pályázatokon kívánják megszerezni.
Aki az egyenlőséget nem biztosítja, törvénysértést követ el?
Interpelláció dr. Révfy Zoltán bajai polgármesterhez, az önkormányzat 3.2 milliárdos kötvénykibocsátásához kapcsolódóan: Tisztelt Polgármester úr! Az interpellációm tárgya a bajai lakosság érdekérvényesítésének képviselete a kötvénykibocsátáshoz fűződő képviselői jogaim és kötelezettségeim alapján, melyekben Ön által is akadályozva vagyok. Az interpellációmat az önkormányzati törvény alábbi hivatkozásai alapozzák meg.
Az önkormányzati törvény alapján egyrészt az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei azonosak: 19.§.(1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.Másrészt az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselőtestület egyetemlegesen felelős: 90. §. (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.Amennyiben bárki az egyenlő képviselői jogok érvényesülését és az egyenlő képviselő kötelezettségek gyakorlását úgy befolyásolja, hogy az egyenlőséget már nem biztosítja, úgy törvénysértést követ el. Ennek teljes és mindenre kiterjedő felelőssége a törvénysértőt terheli.
Ugyanígy, ha valaki a gazdálkodás biztonságához kapcsolódó egyetemleges felelősségvállalás alapjául szolgáló egyforma informáltságot nem biztosítja, úgy a törvényben foglalt egyetemleges felelősség érvényesülését ellehetetleníti és akadályozza, törvénysértést követ el. Ennek teljes és mindenre kiterjedő felelőssége a törvénysértőt terheli.
A többünk által, ebben a formában ellenzett 2007-es kötvénykibocsátásnak az előkészítése, megalapozása, végrehajtása és kezelése az önkormányzati törvény több pontját sérti, azaz törvényellenes, különös tekintettel a mintegy 38.000 bajai lakos hosszú távú, bizonytalan mértékű-jellegű érdekterhelése és érdeksérelme miatt.
A kötvénykibocsátás előkészítésébe a képviselőtestületnek nem volt minden tagja egyformán bevonva illetve megfelelő hatásvizsgálattal és konkrét tervvel ellátva. A kötvénykibocsátás mértéke 3.2 milliárd volt, de nem tudjuk, hogy miért pont ennyi, miért nem több és miért nem kevesebb. Egy ilyen jelentős kötvénykibocsátást egy viszonylag pontos pénzügyi tervezésnek kellett volna megelőzni, amely bemutatta volna a befolyt pénzösszegnek a részletes felhasználási, fejlesztési, befektetési, megtérülési, forrási-visszafizetés menetrendjét a részcélok, az ezekhez kapcsolódó teljesülési dátumok, megvalósítási körülmények és összegek vonatkozásában. A kötvénykibocsátás jelentőségét még az is erősíti, hogy mintegy 6 milliárd a visszafizetendő, ami azt jelenti, hogy megtérülési, megtéríttetési illetve pontos visszafizetési forrás-fedezet vizsgálat nélkül a kötvénykibocsátás előtti 1.5-2 milliárdos adósságszolgálatot megnégyszerezték, de legalábbis megháromszorozták. Ez még nem lenne baj, de nincs mellette a hozamokkal növelt hasznosulás valamint a visszafizetés megfelelően pontos és biztonságos kimunkálása, vészhelyzeti tartalékokkal.
A kötvénykibocsátás nem volt olyan sürgős, ami indokolta volna az alapos, az önkormányzati törvénynek is mindenben megfelelő előkészítés mellőzését, a képviselők bevonását a döntés előkészítésbe. Emiatt kijelenthető, hogy a kötvénykibocsátás felelőtlenül, a képviselői jogegyenlőség és a gazdálkodási biztonságért való egyetemleges felelősség törvényellenessége mellett hajtódott végre, más, az önkormányzati gazdálkodáshoz fűződő szabályozások megsértése mellett.
A kötvénykibocsátás 2007. októberében történt. A befolyt pénzösszegből a közép-hosszútávú adósságszolgálatunkat rendezte az önkormányzat, mintegy 1.1-1.2 milliárd forint összegben. A maradék mintegy 2 milliárdról annyi hírünk van, hogy kizárólag fejlesztésre fogjuk fordítani és talán évi mintegy 10%-kal kamatozik, amire azt mondhatja minden laikus, hogy HŰDEJÓ! Sajnos 2 milliárd „elfektetve” súlyos pénzügyi merénylet Baja város lakóinak az önkormányzatba vetett hite ellen, nem beszélve az évtizedekre is elhúzódó érdekterheikről. A pénznek már régóta működnie kellene, hasznosulóan, megtérülően, mert az idő nem kedvez 2 milliárdnyi lebegtetett forintnak. Nincs közös döntéssel kiválasztott pontos és részletese fejlesztési, befektetési, hasznosítási tervünk, amivel kezdeni kellett volna a kötvénykibocsátás tervezését és a kötvénykibocsátás utáni azonnali hasznosítását. Tehát a kötvénykibocsátást követő pénzbefolyás után még 3-5 hónapja sem tudjuk, mint képviselők, egyenrangúan, egyetemleges felelősséggel, hogy mikor, mi fog történni azzal a jelentős pénzzel, amelyért elvileg együtt felelünk, a választók érdekeit egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel képviselve.
Konkrét interpellációs kérdéseim és bejelentésem:
1. Miért nem készült a kötvénykibocsátás előtt egy pontos, részletes (projekt)terv a kötvénykibocsátás összes körülményéről, a felhasználási részletekkel (részcélok, dátumok, összegek, stb) megfelelő hatásvizsgálattal, kockázati tervvel, megtérüléssel, visszafizetési tervvel, alternatívákkal, stb, amit a képviselőtestület több menetben vitathatott volna meg, egyenjogúan, közös felelősséggel?
2. Miért nincs a kötvénykibocsátás és a pénzbefolyás óta eltelt időben az előző ponttal azonos tartalmú anyag, többrétű, sokoldalú, demokratikus megvitatási lehetőséggel?
3. A város lakó és szakemberei miért nincsenek bevonva, hogy Ők mit akarnak vagy legalábbis mit javasolnak fejleszteni (közmeghallgatás, érdekképviseletek, civil szervezetek, érdeklődő bajaiak, lakossági fórumok városrészenként, Tv kerek asztal megbeszélések) ?
4. Az előző városvezetéstől megörökölt és 2007-es tervezett 1 milliárdos, majd utolsó negyedévre 814 milliós illetve év végére (szerencsére, de sajnos nem a tudatosság miatt!) 600 millióra csökkent és 2008-ra is kiható működési hiány újabb hitelfelvételt igényel. A 2007-es és a 2008-as, maximum évi 900 milliós, év végével vissza nem fizetett folyószámlahitelünkből képződő rövidlejáratú hitelek is adósságszolgálatot keletkeztetnek. Így háromféle módon keletkezik újabb,visszafizetendő adósságszolgálat: kötvényből, költségvetési hiányból, folyószámlahitelből. Nincs pontosan kimutatva, hogy a 2007-es, tervezett, mintegy 1 milliárdos költségvetési hiány csökkenését milyen tényezők okozták. Vélelmezem, hogy a váratlan iparűzési adó növekmény 200-300 millió, de vajon mennyi a gazdálkodási ésszerűsítésekből fakadó, tartós megtakarítás. Ugye, ha ezt kimutatnák, úgy az ebben közreműködők alkalmatlansága, koncepciótlansága is kiderülhetne, ami a szomorú valóság! Vajon miért nincs előttünk egy naprakész átfogó gazdasági helyzetelemzés, amely az önkormányzat valós helyzetét mutatja be, hiszen az önkormányzati törvény 91.§.-a szerinti négyéves gazdasági programot évente aktualizálni lehet és ésszerűen, megfelelő gazdálkodói szemlélettel kell is a mai magyar és világgazdasági folyamatok változásai miatt is?
Idézet a törvényből: ….„A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá városok esetében a befektetés támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit.”
5. Amennyiben a fentiekre nem kapok érdemi választ legkésőbb 30 napon belül és olyan érdemi anyagokat, melyek megfelelnek a képviselői jogegyenlőségnek és azonos informáltságnak valamint az egyetemleges felelősségem vállalhatóságát, kötelezettségeim teljesíthetőségét nem biztosítja, úgy a BTK, az Önkormányzati Törvény, az ÁHT és más vonatkozó önkormányzati jogszabályok alapján megfontolom a különböző, érintett hatóságoknál a feljelentést, jelentős lakossági kör terhére, jelentős összeggel elkövetett hanyag és felelőtlen károkozásért, érdeksérelemért.
Idézet az önkormányzati törvény magyarázatából-indoklásából: ….” Az Államháztartási Törvény elvei: a pénzügyi egyensúly elősegítése, a közpénzekkel való hatékony és ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak megteremtése, a teljesség, a részletesség, a valódiság, az egységesség, az áttekinthetőség és a nyilvánosság. Ezek az alapelvek az államháztartás egészére, így a helyi önkormányzatokra is vonatkoznak”.
6. Egyúttal bejelentem, hogy külső szakértőt kívánok igénybe venni az önkormányzat költségvetési koncepciójának, költségvetésének és gazdálkodásának felülvizsgálatára, az önkormányzati törvény szerinti jogaim alapján. A szakértőt várhatóan a hivatalosan regisztrált önkormányzati csődgondnokok közül kívánom kiválasztani. Kérem ennek díját betervezni a 2008-as költségvetésbe, előzetesen 1 millió forint keretszámmal.
Ezúton jelentem be, hogy az SZMSZ szerinti hozzászólási jogommal élni kívánok 3 percben a február végi testületi ülésen.
Baja, 2008.02.24.
Várhalmi A. Miklós pártfüggetlen önkormányzati képviselő
Nem tudom, hogy Dieter Hildebrandtnak, vagy Siegfried Lenznek, esetleg Martin Walsernek hazájában mikor állítanak szobrot? Pláne majd' minden városban. Írhatnak, meghasonulhatnak, vezekelhetnek ahogy akarnak, állítólagos NSDAP tagságukat nem felejti a "hálás" utókor.
Sajnos Baján is megjelentek a szélsőségek, de ezen már nem tudok csodálkozni az ország korábbi ketté szakadása után (mszp-fidesz)... Mindenestre nagyon rossz fényt vet Bajára az ilyen tipusú csoportok megjelenése, abban a városban, amelyik mindig is mintapéldája volt több népcsoport békés együtt élésének! Mindemelett Dakotamannek üzenem, hogy én még kiváncsi lennék egy csomó régi kommunista képcsoportra, helyi besugó, pártkatonák összejövetelén készült képekre. Igen-igen ott is lehetne megdöbbentő arcokkal találkozni...
1. Rendbe kell tenni a Sugovicát! A Sugovicát rendbe kell tenni, kikotorni, a strandon a füves részeket felmarni és új homokkal feltölteni, a Petőfi-szigetet árvízvédelmi töltéssel ellátni. A Sugovica-strand kapja vissza régi „plázs” jellegét, ahol a bajaiak ezrével, szívesen fürdőznek. A strandot kiszolgáló vendéglátóhelyek létesítését, vízisport létesítmények létrehozását támogatni kell! Működjön újra a Torelli és a Kalap, legyen vízibicikli és kenu kölcsönző, érje meg üzemeltetni a csúszdát! Újra halászbárka álljon a Sugovica öbölben!
Ez a program mikor indul?
2. Baja legyen fürdőváros! Gyógy- és élményfürdőt kell létesíteni a Petőfi-szigeten, amelyre szálloda és konferencia központ települhet! Mindezzel együtt (de önállóan is) a jelenlegi sportuszoda mögött később fedhetővé tehető 50 méteres kültéri sportmedencét és gyermekmedencét kell létesíteni, hogy a város vizisport igényei kielégíthetőek legyenek és az uszoda családok szórakozására is alkalmas legyen.
A szálloda lepukkadva. Gyógyvíz már van?
3. A Sétáló utcát és a történelmi belvárost meg kell újítani! A Szentháromság tér rekonstrukcióját követően fel kell újítani a Sétáló (Eötvös) utcát, a Tóth Kálmán teret, a Bartók Béla utcát, a Szent Imre és Roosewelt tereket és az ezeket övező kisebb utcákat! Komoly támogatást adunk a városképi szempontból jelentős épületek homlokzatainak felújításához, egységes városképet teremtünk!
A régi bajai épületek homlokzata, kezd életveszélyes lenni. Mikor kezdik a felújításokat és milyen forrásból?
4. Fejlesztjük intézményeinket. A város oktatási, egészségügyi, szociális és kulturális intézményeit támogatjuk és biztosítjuk részükre a szükséges önerőt ahhoz, hogy pályázatok elnyerése útján gyarapodjanak. Folytatjuk az intézmények energia-racionalizálási programját. Támogatjuk egy bajai „Területi Integrált Szakképző Központ” létrehozását.
Meg elagjuk a központi iskolát az alpolgármesternek?
5. Meg kell építeni a várost elkerülő út további szakaszait! Baja ne legyen teherforgalommal terhelt, forgalommal zsúfolt város! Ehhez elengedhetetlen az elkerülő út mihamarabbi befejezése, az északi és déli szakasz megépülése. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a már kész tervek alapján forrást kapjunk az elkerülő út befejezéséhez.
Kapnak hozzá EU támogatást?
6. Fejlesztéseket a Petőfi-szigetre! A szigetnek egységes képet kell mutatnia, a fejlesztések révén „a sport és ifjúság” szigetévé kell válnia. A fürdőépítésen kívül sportpályákat és létesítményeket, idegenforgalmi szálláshelyeket kell teremteni és megújítani. A Nagypandúr szigetre hamarosan híd kell, hogy vezessen!
Mikor? Már csak erőss kettő évük van.
7. Megfelelő közutak vezessenek Bajára! A város gazdasági fejlődésének egyik jelentős akadálya Baja közúton való nehézkes megközelíthetősége. Hogy ez a helyzet megváltozzon, mindenekelőtt szükség van az 51 számú főút több szakaszának teljes körű felújítására, továbbá az 55-ös út felújítására is. Ezen túlmenően az M6 útról is szükséges átvezetni a forgalmat a város irányába, amelyre legalkalmasabbnak az M9 úton, a dusnoki körforgalomtól egy teljesen új, kétszer kétsávos út építése látszik Sükösd és Érsekcsanád községek elkerülésével. Szükséges továbbá Hercegszántó és Baja között is egy megfelelő közút megépítése, vagy a jelenlegi rekonstrukciója, mert a határátkelő a közeljövőben nemzetközi teherforgalmi átkelőként is működik majd!
Mikor kezdődőnek ezek a beruházások és milyen forrásból.
8. Teljes csatornázottságot! Valamennyi belterületi ingatlant bekötjük a város szennyvízcsatorna rendszerébe és a csapadékvíz csatornázottságot is teljes körűvé tesszük.
Valamennyit? Aki képtelen fizetni, azzal mi lesz? A város vállalja a költségeket.
9. Út és járdaépítéseket, kerékpárutakat! A földes utakat szilárd burkolattal kell ellátni, a járhatatlan minőségű szilárd burkolatú utakat felújítani! Több, mint öt év szünet után újra építünk járdát a városban! A közutak felújításánál minél több körforgalmi csomópontot valósítunk meg a forgalom gyors levezetése és biztonsága, valamint környezetbarát volta miatt. Támogatjuk a kerékpáros közlekedést, hiszen az egészséges, takarékos és elterjedése csökkenti a gépjármű-forgalmat. A meglévő kerékpárutakat ezért össze kell kötni és új kerékpárutakat építeni a városban!
Ebben a témában nagyon levagyunk maradvá, bár az elöző ciklusban megnyertek elkészültek.
1. Költségvetési biztonságot! Meg kell fordítani a jelenlegi irányt! A sodródó és a város eladósodását és ezáltal a jövőnk felélését jelentő költségvetési politikát fel kell, hogy váltsa a tudatos, odafigyelő, gondos költségvetési gazdálkodás. Hitelt a város csak megtérülő beruházásra vegyen fel, a város mindennapi működését többlet-források teremtésével és a meglévő források takarékos felhasználásával kell biztosítani.
Hitelt a város csak megtérülő beruházásokra vegyen fel: MELYEK EZEK?
2. Idegenforgalmi fejlesztésekre van szükség! A város adottságai folytán az idegenforgalom jelentheti a gazdaság fő kitörési pontját, számos olyan idegenforgalmi sajátossága van Bajának, amire építeni lehet. Jelenleg azonban nincs miért idejönni, holott az idelátogató turista „megfogható” a fürdőzéssel, horgászattal, a Gemenci erdővel, a vízisportokkal, a városképpel, a belvárosban egyedülálló szigettel, a helyi gasztronómiával, a halételekkel és a hegyközség boraival stb. Idegenforgalmi fejlesztésekre van szükség, az e szférában működő és működni hajlandó vállalkozásokat pedig ösztönözni kell arra, hogy a város adottságaiból fakadó lehetőségeket közösen használjuk ki.
Milyen idegenforgalmi beruházások történtek a választások óta?
3. Munkahelyeket kell teremteni! Baja városának egyik legnagyobb gondja az egyre növekvő munkanélküliség, jelenleg több, mint 1500 regisztrált álláskeresőt tartanak nyilván a városban. Minden lehetséges segítséget meg kell adnia az önkormányzatnak ahhoz, hogy minél több munkahelyteremtő beruházás jöjjön létre. Nem elég a bajai vállalkozásokat az Ipari Parkba betelepíteni! Adókedvezményekkel, az infrastruktúra fejlesztésével, vállalkozásbarát környezet megteremtésével, befektetők letelepítésével, hatékony gazdaságfejlesztéssel lehet munkahelyeket teremteni!
Mennyi új munkahely lett teremtve?
4. Befektetőket Bajára! Támogatni kell azoknak a befektetőknek a letelepítését, akik üzemet, elsősorban termelőtevékenységgel foglalkozó vállalkozást kívánnak Bajára hozni. A város mezőgazdasági központ jellege, valamint a dunai vízi szállítás lehetőségeinek adottsága miatt az alternatív energiaforrásokra épülő termelés és szolgáltatás számára ideális letelepedést kínál a város! Átlátható és nyilvános kedvezmény-rendszert dolgozunk ki a letelepülni kívánó vállalkozások számára.
Mennyi új befektető jött Bajára? Mennyi vállalkozás szünt meg?
5. Lokálpatrióta és vállalkozásbarát helyi gazdaságpolitikát! (Valódi együttműködést a helyi vállalkozókkal) Partnerként kezeljük a városban működő vállalkozásokat, hiszen ők tudnak Baján munkalehetőséget biztosítani! Esélyt adunk a helyi vállalkozásoknak a nagyobb beruházások kivitelezéséhez! Ne csak idegen vállalatok alvállalkozójaként, csekély nyereségért dolgozzanak! Baja kártyát létesítünk a helyi termékek és szolgáltatások támogatására! A hatósági ügyintézés során is külön segítséget kapnak a helyi vállalkozások ahhoz, hogy minél kevesebb bürokratikus akadállyal kelljen megküzdeniük működésük során.
Multikkal tesznek tönkre bennünket. Ez a helyi vállalkozói támogatás?
6. Szerves gazdasági fejlődést! Meggyőződésünk, hogy a vállalkozói szféra gazdálkodását is a hagyományokra és a helyi erőforrások kiaknázására kell alapozni, ezért önkormányzati segítséget nyújtunk a termelőknek és kereskedőknek ahhoz, hogy megfelelő marketinggel tudják a térséget árujukkal, szolgáltatásukkal képviselni. A Felső-Bácskai termékek értékesítéséhez vállalkozói összefogást teremtünk.
Mi történt ebben a kérdésben?
7. Vállalkozó önkormányzatot! Az önkormányzat ne szükségtelen megszorítások és adósarcok révén jusson többletforrásokhoz! Ne féljünk megtérülő beruházásokba fektetni vagyonunkat! Ez persze csak kellően előkészített, kielemzett programokban való szerepvállalásokat jelenthet, nem pénzügyi hazardírozást!
Azerintem hazárdírozás a kötvény, de örömmel venném ha valaki felsorolná, a beruházásokat, melyek városunkban történtek.
8. Hatékony és eredményes vagyonhasznosítást! Meglévő vagyonunkat nem kótyavetyéljük el, nem adjuk el feleslegesen, hogy aztán a bevételt és ezáltal a jövőnket feléljük. A város vagyonát nem értékesíthető tételeknek tekintjük, hanem a jövő lehetőségének. Új vagyongazdálkodási rendszerrel váltjuk fel a jelenlegi elvtelen értékesítési folyamatot.
Központi iskola az alpolgármesternek?
9. Minél több külső forrást a városfejlesztéshez! Hatékony pályázatfigyelő- és író szakértői csapatot szervezünk az úniós, állami és régiós forrás elnyerése érdekében, egyetlen pályázati lehetőséget sem mulasztunk el! A költségvetésben elég helyet biztosítunk a pályázati saját erő képzéséhez.
Mennyit nyert a jelenlegi városvezetés pályázatokon?
10. Csökkentsük energia-költségeinket! Elkészítünk egy energetikai koncepciót a város intézményeire és a magántulajdonú ingatlanokra is, amely ajánlásokat fogalmaz meg és megoldásokat kínál az energia költségek mérsékléséhez. Városi finanszírozásban megfelelő szakmai előkészítést (tanulmányok, felmérések készítése) és segítséget nyújtunk az alternatív energiaforrások helyi felhasználásához.
Hol tartanak az alternatív energia felhasználásával kapcsolatban?
1. Szemléletváltást! (Frissesség, tetterő) A jelenlegi megkövesedett közéleti viszonyok helyett új, kötöttségektől mentes, fiatalos gondolkodás mentén, de felelősséggel kell vezetni a várost. A „hogyan lehet megoldani a feladatokat” szemléletmód kell, hogy felváltsa a jelenlegi bürokratikus hozzáállást.
Hogyan lehet megoldani: hitel, kötvény, Fb. tagságok, ingatlanok megszerzése magántulajdonban, régi vezetők félreállítása....
2. Összefogást Bajáért! Békejobbot mindenki felé! A helyi várospolitikának mindig a bajai emberek jobb boldogulásáról, közérzetük javításáról kell szólnia. A bajai munkavállalókról és munkanélküliekről, a bajai vállalkozókról, aktív korúakról, nyugdíjasokról és nem utolsó sorban a fiatalokról. E cél érdekében békejobbot nyújtunk mindenki felé, és a lehető legszélesebb társadalmi bázison nyugvó helyi politikai együttműködés kialakítására törekszünk! Szakítani fogunk a folytonos konfrontációra és a mindenkori ellenzékkel szembeni erőpolitizálásra épülő eddigi városvezetési stílussal!
Szakítottak: kórházigazgató, komunnális kht. igatgató, jegyző, aljegyző és még lehetne sorolni.
3. Tiszta lapot! Tiszta lappal indítjuk a város polgári gondolkodás szerinti kormányzását! A településépítő jövővel kívánunk foglalkozni, győzelmünk esetén tehát nem lesz reváns, leszámolás, tisztogatás, bosszúhadjárat!
4. Őszinte helyi politikát, korrekt és hiteles tájékoztatást! Az önkormányzati ügyek intézését, a városi feladatok megoldását közelebb kell vinni a lakossághoz, ki kell kérni a bajai polgárok véleményét. Őszintén be kell számolni a közügyek állásáról, a város lakóit a helyi hírközlési eszközök útján minden jelentős döntésről, azok őket érintő hatásairól tájékoztatni kell!
Őszintén: miből kerül visszafizetésre a 3.2 milliárdos kötvény? A véleményét nem kérdezték a felvételkor a bajai polgároknak.
5. Jó viszonyt a környező településekkel! Baja kistérségi vezető szerepe, körzetközponti jellege nem jelent erőfölényt. Egyenrangú partnerként kell tekinteni a környékbéli községekre, hiszen csak korrekt együttműködéssel és összefogással érhető el a térség hatékony fejlesztése. A korábbi gyakorlattal szemben igazi jó partneri viszonyt alakítunk ki a környék településeinek vezetőivel, lakóival.
Ehez a ponthoz nem véleményt írni.
6. Kihasználjuk a helyi erőforrásokat! (Mi bízunk a bajaiakban!) A városi működés unottságig megszokott keretein felül felmérjük az egyes intézmények és városrészek helyi erőforrásait, együttműködünk az ott felmerülő feladatok megoldása érdekében a vállalkozásokkal, lakókkal, civil szervezetekkel.
A választások óta minket kisvállalkozókat senki sem kérdezett meg.
7. Alkotó polgári gondolkodást! Az egyik napról a másikra élő helyhatóságot fel kell hogy váltsa a hosszú távlatokban gondolkodni képes, tudatosan alkotó és városépítő önkormányzat.
Hosszú távlatok: hitelek, kötvény, rövidtávú gondolkodás.
8. Együttműködést a városban élő kisebbségekkel! A kisebbségi önkormányzatokkal szoros együttműködésben minden segítséget megadunk a nemzeti kisebbségeknek hagyományaik ápolásához, kultúrájuk megőrzéséhez.
