Keresés

Részletes keresés

Ménes Dénes Creative Commons License 2019.08.15 0 0 170

Még a végén fejlődésnek indulsz..

Előzmény: construct (168)
hiper fizikus Creative Commons License 2019.08.15 0 0 169

Amit te írsz, az tisztán asztrológia .

Előzmény: Astrojan (166)
construct Creative Commons License 2019.08.15 0 1 168

"Mivel energia van a térgörbületben, ezért anyagnak tekinthető."

 

 Fontos különbség, hogy a téridő görbületében fellépő energia (a gravitációs energia) nem tenzoriális mennyiség, vagyis nem olyasmi, ami független a koordinátarendszer választástól. A gravitációs energiát lokálisan bármikor "el lehet tüntetni", vagy "elő lehet varázsolni" puszta koordináta-rendszer váltással. Például az égitestek gravitációjának energiája eltűnik a közöttük súlytalansági pályákon  elhaladó kikapcsolt hajtóművű (és forgásmentes) űrhajókból (vagyis megfelelően görbült koordináta-rendszerekből) nézve. Másrészt görbületlen téridőnek is tulajdoníthatunk gravitációs energiát, ha a benne lejátszódó jelenségeket görbült (mondjuk forgó) koordináta-rendszerben írjuk le. (Az ilyenekben fellépő forrás-nélküli [centrifugális, coriollis] erőket  szokták inerciaerőknek is nevezni.)

 

Az anyagi objektumok energiáját általános esetben minden pontjukban egy-egy négyestenzorral, az energia-impulzus tenzorral lehet kifejezni.

A görbült téridők energiáját szintén mindent pontjukban egy-egy 4x4 elemű szkémával lehet kifejezni, de ez a szkéma nem tenzor, mert nem transzformálódik invariánsan. Ezért ezt a gravitációs energia pszeudo-tenzorának nevezik.

 

Így aztán a téridő mégse tekinthető a szokásos értelemben vett anyagnak.

Előzmény: Törölt nick (126)
jogértelmező Creative Commons License 2019.08.15 0 0 167

" Mivel energia van a térgörbületben, ezért anyagnak tekinthető. "

 

Már energia-anyag ekvivalencia is van?

Szégyellem, én csak energia-tömeg ekvivalenciáról hallottam ...

Előzmény: Törölt nick (126)
Astrojan Creative Commons License 2019.08.15 -2 0 166

Újabban kvark-gluon plazmát szoktak emlegetni a szingularitáshoz.

 

Ezzel csak az a baj, hogy a 3 közül egyik sem létezik.

 

1. kvarkok nincsenek, mint ahogy 1/3 -os töltések sincsenek, mert az idiótaság. Egy egész elemi töltés létezhet csak. És ezzel az a baj, hogy akkor az elektronban 3 ilyen töredéktöltésnek kellene lennie. Viszont az elektront elemi részecskének tekinti a fizikus. Egyébként nem elemi részecske, de nem is kvarkos.

 

2. gluonok nincsenek, mert az atommagot (mag)elektronok ragasztják össze. Nincs 4. fajta erő, a magerő szoros, közeli elektromágneses kapcsolat.

 

3. szingularitás meg az előbbiek alapján ostobaság. A középpontban nulla a gravitáció, nem tart végtelenbe. Így éppen az elkövetett hiba tart a végtelenhez, ha úgy tetszik a tévedésnek van szingularitása. A fekete lyuknak nincs.

Előzmény: hiper fizikus (161)
hiper fizikus Creative Commons License 2019.08.15 0 0 165

Arra gondolok, hogy a vákuum magaebb energiaállapotról alacsonyabbra eshet vissza, ami katasztrofális .

Előzmény: Törölt nick (164)
Törölt nick Creative Commons License 2019.08.15 0 0 164

"a vákuumnak lehetnek fázisai"

 

Esetleg a Higgs-mező kifagyására gondolsz?

Vagy amikor az univerzum eutektikus olvadékából kiváltak az elemi részecskék?

Vagyis amikor lecsatolódott az EM sugárzás.

 

 

Ilyen hűvös nyári reggelen az ember didereg is és fázis.

Előzmény: hiper fizikus (163)
hiper fizikus Creative Commons License 2019.08.15 0 0 163

Az alternatív elméleti fizika elméletek közt van olyan, ami azt állítja, hogy ugyan a vákuum, ill. világűr nem közeg, mint ahogyan az étert gondolták, de azért a vákuumnak lehetnek fázisai, vagy minőségei . Úgy gindolják, hogy a galaxisoktól ritka sötét helyek a mélyűrben épen ilyen fázisok lehetnek . A fázisváltások pedig pusztító katasztrófák, maga a pokol . Megjegyzem: vákuum = geometria . 

jogértelmező Creative Commons License 2019.08.14 0 3 162

"A gravitonsugárzás sebessége nagyon nagy, kb 1Mc, így a Hold távolság egy szempillantás lenne csak."

 

Meg van mérve mi? Hú de fasza, a nemjóját nekije!

Előzmény: Astrojan (160)
hiper fizikus Creative Commons License 2019.08.14 0 0 161

"sűrű- neutroncsillag ül ránk"

Újabban kvark-gluon plazmát szoktak emlegetni a szingularitáshoz .

Előzmény: Astrojan (160)
Astrojan Creative Commons License 2019.08.14 0 0 160

Háát lehet, érdekes gondolat, de nem várható, hogy megszűnik. Az esetleg elképzelhető, hogy egy irányból gyengül egy nagyobb tömegű test idekeveredése miatt. Egy fekete lyuk például sokat gyengítene rajta és így a gyengítetlen (ellentétes) irányból érkező sugárnyomás belepaszírozna a lukba (ahol egy -sűrű- neutroncsillag ül ránk várakozva).

 

De a sugárzás valamilyen okos módon fókuszálható és ha magad fölött képes lennél elfókuszálni a fentről jövő gravitonsugárzást akkor (egy űrruhában) elugorhatnál a Holdra. Vagy a Marsra. A gravitonsugárzás sebessége nagyon nagy, kb 1Mc, így a Hold távolság egy szempillantás lenne csak.

Előzmény: Törölt nick (159)
Törölt nick Creative Commons License 2019.08.14 0 0 159

"A nyomóereje horribilis, elképzelhetetlenül nagy. Nem érezzük, mert minden irányból egyformán nyom."

 

Csak nehogy megszűnjön hirtelen, mert keszonbetegséget kapunk.

Előzmény: Astrojan (157)
jogértelmező Creative Commons License 2019.08.14 0 0 158

Világos, tehát a gravitonsugárzás is csak mese-elem, miként a láthatatlan rózsaszín egyszarvú.

Előzmény: Astrojan (157)
Astrojan Creative Commons License 2019.08.14 0 0 157

Most tekintsünk el attól, hogy kérdezhetted volna eddig is, hunnan ered ez az energiaeloszlás vagy mifene. És ki lett e már mutatva az a téridő objektíve vagy mifene. De nem kérdezted, mert nem akartál Gergővel kekeckedni. Sem mással, csak velem. Vagy csak eszedbe sem jutott. De nem baj kösz a kérdésedet.

 

A gravitonsugárzás végtelen mennyiségű és a végtelenből jövő sugárzás. Ő az energia. A nyomóereje horribilis, elképzelhetetlenül nagy. Nem érezzük, mert minden irányból egyformán nyom. A graviton elemi energiarészecske, kvantum, örökmozgó. Ő az anyag egyik alkotóeleme. A másik az elektromos töltésrészecske.

 

Ketten alkotják az elektront, protont. Négyen meg a fény fotont.

 

Tehát az eredete egyértelműen a végtelen, vagyis nem ered hanem van (= existence). Mindenütt van, a mi Univerzumunkon túl is ahol a kurtafarkú malac túr egy másik Univerzumban. Végtelen számú Univerzum létezik és néhány lakható. Mi szerencsések vagyunk. Más Univerzumokban esetleg nincs oxigén vagy szén. Az Univerzum működése ciklusos, a hajtóerő a gravitációs sugárzás.

 

Az Univerzumok ott vannak ahol az elektromos töltések vannak, összegyűltek a végtelen graviton tengerben.

 

A gravitonsugárzás kimutatása mérleggel történhet, ahol a két ellentétes irányú (fel és le) sugárnyaláb nyomóerejének a különbségét mérheted ki. A közvetlen kimutatás nem egyszerű, mert a sugárzás átmegy a mérőműszereden anélkül, hogy nyomot hagyna.

 

A sugárzás kimutatása Napfogyatkozáskor lehetséges amikor a relelm és a nyomó gravitáció ellentétes jóslatot ad. Már voltak próbálkozások de a fogyatkozások sokfélék, nem mindegy milyen szögben áll a Nap vagy mennyire teljes a takarás. Ingákkal és gravitométerrel lehet vizsgálódni.

 

Magyari Endre például egy rádió adótoronnyal próbálkozott alátámasztva a nyomó gravitációt a relelmmel szemben.

 

A baj az, hogy erre nem fekszik rá komolyan a fizika, mert mindenki rohadtul meg van elégedve a térgörbítős marhasággal.

Előzmény: jogértelmező (156)
jogértelmező Creative Commons License 2019.08.14 0 0 156

" Ez az anyag a gravitonsugárzás ami a gravitáció okozója. "

Oszt' hunnajst ered ez a gravitonsugárzás nevű mifene, és ki van-é mutatva objektíve?

Előzmény: Astrojan (155)
Astrojan Creative Commons License 2019.08.14 0 0 155

A téridőgörbület - ami egy geometriai fogalom - függ az energia eloszlásától - ami egy fizikai fogalom.

Na látod Gergő erről az energiaeloszlásról beszélek én, ami egy létező anyag eloszlása. Ez az anyag a gravitonsugárzás ami a gravitáció okozója. A tömegek közelében kialakuló sugárzás gradiense az az energiaeloszlás amit fent említesz és ami ellen kézzel lábbal tiltakozol már egy évtizede.

A görbület fogalma értelmes ha ezen a gravitációs sugárzás gradiensét érte(né)d. De ha a téridő görbülését érted alatta, akkor csak egy hülyeség marad.

 

Mert téridő nincs. Gravitációs sugárzás meg van (ezt most még csak energiaeloszlásnak hívod, de sebaj talán majd egy újabb évtized múlva).

 

destrukt 149: így van pontosan, kösz. 

Előzmény: Gergo73 (152)
destrukt Creative Commons License 2019.08.14 0 0 154

Ha rászoksz a gondolkodásra, te is beléphetsz a csapatba. ;)

Előzmény: Mungo (151)
jogértelmező Creative Commons License 2019.08.14 0 0 153

" azt mondja, hogy téridő önmagában nem létezik."

 

Tök igaz, mert a Mindenséggel együtt létezik.

 

egy létező fizikai mező struktúrája."

 

Aminek van struktúrája, az részekre bontható szokott lenni.

Megírta miféle részekre bontható, vagy csak blöffölt egy jót? :)

Előzmény: destrukt (149)
Gergo73 Creative Commons License 2019.08.14 0 1 152

Olvastam (jó régen), és el is magyaráztam itt másoknak (jó régen). Einstein arról beszél, hogy a téridőgörbület - ami egy geometriai fogalom - függ az energia eloszlásától - ami egy fizikai fogalom. Tehát ha hiszünk az ÁR-nek, akkor a téridőgörbület nem önmagában van, mert az egyenletek nem ezt mondják.

 

Ettől még matematikailag olyan téridőt csinálsz magadnak, amilyet akar (meg amit a geometria megenged). A matematikai terekben nincs anyag, meg ilyesmik, de ettől még a görbület fogalma értelmes.

 

Még egyszer, Einstein kőkemény fizikáról beszél. Próbálja a laikusoknak elmagyarázni az Einstein-egyenletek jelentését. A görbület mindig is matematikai fogalom volt.

Előzmény: destrukt (149)
Mungo Creative Commons License 2019.08.14 0 0 151

Igen, én is így gondolom.

 

Nagy szellemek ha találkoznak... :o)

Előzmény: destrukt (150)
destrukt Creative Commons License 2019.08.14 0 0 150

A BH leírásával nem az a baj, hogy matematika, hanem az a baj vele, hogy rossz !

 

Igen, én is így gondolom.

Előzmény: Astrojan (146)
destrukt Creative Commons License 2019.08.14 0 0 149

OK, de az ÁR-ben a téridőnek van görbülete.

 

Gergő, olvasd már el Einsteinnek az 1952-es írását.

Ebben azt mondja, hogy téridő önmagában nem létezik.

Csak mint egy létező fizikai mező struktúrája.

 

A struktúra nem görbül, csak a fizikai mező, az sem a szó hagyományos értelmében.

 

Előzmény: Gergo73 (143)
Gergo73 Creative Commons License 2019.08.14 0 1 148

A fizikusok a relativitáselméletet "hétköznapi" szituációkban is használják. És azért használják, mert helyes eredmény jön ki belőle. Mondjuk erről sokat vitatkoztál már velem és mással - nem fogadod el, hogy helyes az eredmény, nem fogadod el, hogy a relativitáselméletből jött ki, és így tovább - ezért én itt abba is hagyom.

 

Csak jelzem, hogy nem csak olyan dolgokra használják a fizikusok, amelyek kísérletileg nemigen ellenőrizhetők. Ha te nem hiszel a fizikusoknak, az a te bajod. Te nem vagy fizikus, ahogyan én sem. Viszont van elég sok fizikus ismerősöm, barátom - olyan is, aki kozmológiával foglalkozik, olyan is, akinek kutatása távol áll a relativitáselmélettől: egyikőjüknek sincs az égvilágon semmi baja a relativitáselmélettel. Szóval nekem sincs :-)

Előzmény: Astrojan (146)
Törölt nick Creative Commons License 2019.08.14 0 0 147

"Pont ott nem jó amire ki lett találva, az extrém körülményekre."

 

Ezt már DGY is mondta, hogy emiatt kell az extrém körülményeket kiszámolni és ellenőrizni. Mert abból kiderülhet, hogy az áltrel miért rossz. (Az említett előadás címe: matematikusok a féreglyukban.)

Előzmény: Astrojan (146)
Astrojan Creative Commons License 2019.08.14 0 0 146

Miért is akarnál meggyőzni a semmiről. Te azt gondolod, hogy kifogásolom a matematika használatát? Akkor azt nagyon benézted. A matematika hasznos tudomány de nem természettudomány.

 

A BH leírásával nem az a baj, hogy matematika, hanem az a baj vele, hogy rossz !

 

Olyat vízionál a BH-ban ami nincs neki. Féreglukat, semmiből keletkezést, anyag megsemmisülést a nemlétező szingularitásban. Ősrobbanást a semmiből meg ilyen hasonló marhaságok. Miért is akarnál meggyőzni ezekről?

 

Az ÁR rossz, úgy ahogy van. Ez a baj. Pont ott nem jó amire ki lett találva, az extrém körülményekre.

Előzmény: Gergo73 (145)
Gergo73 Creative Commons License 2019.08.14 0 1 145

Figyelj, én nem akarlak meggyőzni semmiről. A matematika arra van, hogy használják. Ha kiszámolsz valamit, matekozol, ennyi. Az egyenletek, a geometria, stb. mind arra van, hogy használjuk. Aki nem akarja használni a matematikát, az nem használja. A fizikusok az idejük jelentős részében matematikát használnak.

Előzmény: Astrojan (144)
Astrojan Creative Commons License 2019.08.14 0 0 144

Pontosan, lassan akár meg is egyezhetünk. Az ÁR-ben lehet a téridőnek görbülete, a matematikában lehetnek egyenletek és geometriai alakzatok. A matematikában lehet szingularitás sőt van is. De ne feledd, a matematika nem a természet, és az ÁR matematika rosszul írja le a BH közepén lévő körülményeket.

 

De a fekete lyuk nem matematika, az nem egy függvény hanem egy csillagászati objektum ami egy nagyon sűrű anyagú, kristályos szerkezetű neutroncsillag amelynek a közepén sincsenek függvények.

 

Engem az érdekel a fekete lyukban van e szingularitás. Természetesen nincs, mert a gravitáció a közepén sem tart a végtelenbe, sőt, a nullához tart.

 

Előzmény: Gergo73 (143)
Gergo73 Creative Commons License 2019.08.14 0 1 143

De nem kérdeztem mi van a téridővel, mert téridő nem létezik és így a görbülete, tekeredése, puffadása, habzása mind mind ostobaság.

 

OK, de az ÁR-ben a téridőnek van görbülete. A térgörbület relatív mennyiség. Pl. egy szabadon eső űrhajóban a térgörbület lokálisan nulla (és ezért van ott súlytalanság).

 

Szingularitás nem létezik

 

A szingularitás nagyon is létező matematikai fogalom. Pl. nézd meg ezt az ábrát. Az ábrán egy görbét látsz, aminek van egy csúcsa. Az ott egy szingularitás, a matematikai definíciónak megfelelően. Ha egy görbe vagy felület átmetszi önmagát, a metszetben szingularitás van, ismét a matematikai definíciónak megfelelően.

Előzmény: Astrojan (142)
Astrojan Creative Commons License 2019.08.14 0 0 142

Rendben, ez itt már csaknem fair. De nem kérdeztem mi van a téridővel, mert téridő nem létezik és így a görbülete, tekeredése, puffadása, habzása mind mind ostobaság. Akár hóking szakértette akár egyéb matemókusok. Ha nem létezik akkor baromság az egész és pont olyan marhaságokra vezet mint amikor nulla helyett végtelenbe hajló gravitációt vízionál és szingularitás marhasággal próbálja ezt elmaszatolni.

 

A kérdésemben szereplő fogalom a gravitáció és nincs ember aki ehhez jobban értene, hogy mi az.

 

Szingularitás nem létezik, de még itt van az agyas aki majd elmegyalázza mégis hogy van. Még ha nem is ért hozzá.

Előzmény: Gergo73 (141)
Gergo73 Creative Commons License 2019.08.14 0 1 141

Azt kérdezem honnan lesz ott szingularitás

 

Előbb meg kellene értened a szingularitás (és a görbület) fogalmát, mielőtt ilyen konkrét kérdéseket teszel fel. Pl. megkérdezheted, hogy miért van bármely két köbbszám között prímszám, de ennek nincs sok értelme, amíg nem érted a köbszám és a prímszám fogalmát.

 

Ott kezdődik, hogy a gravitáció nem a tér görbülete, hanem a téridőé.

 

az elcseszett geometriád nélkül

 

Nem az én geometriám, nem is vagyok geométer :-)

 

Komolyra fordítva a szót: szerintem elég komoly felkészültségre van szükség (az ÁR és azon belül Hawking munkássága terén), hogy az említett kérdésekről (miért van szingularitás, milyen típusú a szingularitás stb.) valaki diskuráljon. Nekem nincs meg ez a felkészültségem, és szerintem hazánkban max. 10 ember van, akinek megvan ez a felkészültsége. Matematikusról konkrétan egyről se tudok, aki az ÁR-t kutatná (annak ellenére, hogy matematikai elméletnek is számít, lásd itt). Olyat ismerek, aki a szingulatirások szakértője, de ő az algebrai geometria keretein belül kutatja ezt, nem az ÁR keretein belül.

 

Lényeg: teljesen fölösleges ezeket a kérdéseket itt feltenned. Egyrészt nem érted a kérdésedben szereplő fogalmakat, másrészt nincs olyan ember itt, aki mélyen értené őket. A világban persze van (a világ tudósainak csak egy ezreléke él Magyarországon).

Előzmény: Astrojan (140)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!