Nem értem. Ki lehetett mondani, hogy a TESCO, az AUCHAN vagy a CORA nem tartotta be az előírásokat. Akkor miért nem lehet megmondani, kié a raktár, ahol üzemszerűen hamisítják az élelmiszerek lejárati idejét?
Két ukrán állampolgár lett a nagyszabású élelmiszer-hamisítási ügyben érintett M.E.G.A.-cégcsoport mind az öt tagjának új tulajdonosa, miután nemrég a Pest megyei cégbíróság a Logistik, a Trade és a Trade Dis cégek esetében is jogerősen bejegyezte a még februárban történt adásvételt követő változásokat. Zyablov Mykola és Goncharova Yuliya tulajdoni aránya mindegyik cégnél más, de az ügyvezető mindenhol Goncharova Yuliya. A korábban az osztrák Ernst Stefan Fischer és érdekeltsége, a G.F. Immobil Vagyonkezelő Kft. tulajdonában lévő, 80 millió forintra bírságolt M.E.G.A.-cégeket névértéken, egyetlen napon, összesen 291 millió forintért vették meg, két hónappal a rossz minőségű termékek forgalomba hozatala miatt indított nyomozás elrendelése után (HVG, 2007. május 19.).
Újabb illegális húsüzemet fedeztek fel lakossági bejelentés alapján a fővárosi és Pest megyei állategészségügyi hatóság emberei szerdán Budapesten - mondta Hajós Ádám, a területileg illetékes főállatorvos.
Az állategészségügyi szolgálat emberei szerdán nem tudtak bejutni a XVII. kerületben lévő illegális húsüzembe, mivel oda nem engedték be őket, még rendőri kísérettel sem. Így pénteken rendőri segítséggel, házkutatási paranccsal jelentek meg ismét a helyszínen és így jutottak be az illegális húsfeldolgozó üzembe.
Itt a hatósági állatorvosokat - Hajós Ádám szavai szerint - "döbbenetes kép fogadta". A húsüzem egy elhagyott, korábban bezárt strand területén működött. A fővárosi és Pest megyei főállatorvos szerint a higiéniai minimumot sem teljesítették a különböző húskészítmények előállításakor. A hatósági állatorvosok úgynevezett előnyomott műbeleket is találtakkülönböző cégek emblémáival. Ebbe töltötték volna a húsárút.
Az élelmiszerbiztonsági ellenőrök vizsgálata még tart. A hatósági állatorvosok mintegy 3 tonnányi húst és húskészítményt foglaltak le, ezek megsemmisítését is elrendelték.
Hajós Ádám elmondta, hogy a szabályok szerint az illegálisan működő húsüzemre maximum 3 millió forintos bírságot szabhatnak ki. Az állategészségügyi vizsgálattal együtt rendőrségi nyomozás is folyik az ügyben.
Illegális húsfeldolgozó ügyében nyomoznak a szegedi rendőrkapitányság munkatársai hulladékgazdálkodás rendjének megsértése gyanúja alapján - közölte a rendőrség. A szegedi rendőrkapitányság munkatársai lakossági bejelentést követően egy ásotthalmi tanyán különféle állati testrészeket, oszlásnak indult maradványokat észleltek - mondta a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.
M. Toronykőy Márta közölte: a rendőrség a tanya tulajdonosának ügyében szakértő bevonásával folytatja az eljárást, s azt vizsgálják, hogy milyen célból végezték az állatok leölését, feldolgozását, illetőleg történt-e forgalmazás. Szántó Tibor kerületi főállatorvos elmondta: múlt héten szombaton jártak a tanyán, ahol hét sertés vágására utaló nyomokat, állatfejeket találtak. A füleken lévő számokat rögzítették, hogy kiderüljön hol rakták a jelzést az állatok fülébe. Valószínűnek mondta, hogy a sertések nagy létszámú telepről származtak. A tanyán csontokat égettek, zsíros lét öntöttek szét, azaz az elkövetők az egész környéket szennyezték.
Frappáns megoldás: Nézze meg mire nem jó a romlott étel! 2007. február 9. 10:31
Átcímkézett, lejárt szavatosságú, vagy lefoglalt élelmiszerekből állít elő biogázt egy törökbálinti vállalkozás.
Az üzemben a nagy áruházláncoktól begyűjtött tejtermékeket, lekvárokat, tésztákat hasznosítják. A keletkezett biogázból a helyi csatornázási művek szennyvíztisztítójának teljes energiaszükségletét biztosítani lehet. (MR)
Saját szememmel láttam olyan ny-európai zöldség-gyümölcskereskedő céget (nem Magyarországon), amely a nyugati hipermarketek által, (minőségi problémák miatt) visszaküldött áruk K-európai bevásárlóközpontokba szállításával foglalkozott. Kibontották a hálós narancsot, grapefruitot, citromot, stb., kiszedegették belőle a romlottabb darabokat, majd lédig (ömlesztett) áruként eladták a hiper-szupermarketeknek. Mert a kelet-európai, szocialista hiánygazdaságon nevelkedett ember nem olyan finnyás, mint a nyugati. Mégegyszer hangsúlyozom, hogy nem magyar cégről van szó és hozzánk nem is szállítanak (bár a közeljövőben tervezik nálunk is leányvállalat alapítását), de környező országokba igen.
Olvasta már vki a HVG cikket, amiben az újságíró azt állítja, hogy a nagy áruházláncok a MEGA Trade-en keresztül egymásnak adták el saját, más országbeli áruházaikban lejárt termékeiket? CSak a cáfolatot olvasom, hogy mindenki buzgón cáfol...
"Aligha lehet bírságot behajtani a törökbálinti élelmiszerbotrányban elhíresült M.E.G.A. Trade-en - tudta meg a Népszabadság. A cég szinte mindenét lízingelte, így vagyona sincs. Az árukészletét pedig vagy megsemmisítik vagy visszaszállítják Nyugatra."
Anabolikus szteroidok, antibiotikumok, nyugtatók és neuroleptikumok a húsban, foszfát, glutamát, nitritek és kátrány a húskészítményekben, ipari oldószerek és nehézfémek a tojásban, növényvédő szerek és mikotoxinok a tejben - egy nemrégiben megjelent könyv szerint ezek kényszerű velejárói a nagyüzemi állattartásnak: az olcsó húsnak nemcsak híg a leve, de mérgező is lehet. A kiadó megpróbált utánajárni a magyar helyzetnek, de ellenállásba ütközött.
Az élelmiszer-ipari tömegtermékektől egyre jobban elforduló Németországban alapműnek számító "Halál a konyhában: gyógyszerek és vegyszerek a táplálékunkban" című könyvet 1982-ben írta Eva Kapfelsberger és Udo Pollmer, azóta többször aktualizálták. Tavaly decemberben a tudatos fogyasztók között már nem ismeretlen Kétezeregy Kiadó jelentette meg magyarul, és még arra is vette a fáradtságot, hogy hazai vonatkozású adatokkal egészítse ki a kötetet. Ez nem ment zökkenőmentesen.
"A nagyüzemi, intenzív állattartás elsősorban sokat akar termelni, és ehhez tiltott hozamfokozókat használhatnak. Ezért vannak ezek a húshegyek, amiket aztán át kell címkézni. Az éri meg az állattartóknak, ha minél rövidebb idő alatt, minél kisebb helyen, minél több húst tudnak termelni. De az állatok ezt nem biztos, hogy kibírják, ezért szükség van más típusú gyógyszerekre is. Azt szerettük volna megtudni, hogy ezekből mit mérnek és mennyit találnak Magyarországon az élelmiszerekben. De nem sikerült." - mondta Benda Judit, a kiadó vezetője az Indexnek.
Szteroidok az istállóban
Németországban az 1970-es években tetőzött a háziállatok doppingbotránya: újabb és újabb leleplezések bizonyították, hogy a nagyüzemi hízlaldákban a sportolók által használatos anabolikumokhoz hasonló szereket használnak "hozamfokozóként", méghozzá ipari mennyiségben. A takarmányba kevert vagy beinjekciózott hormonkészítmények segítségével 30 százalékkal nagyobb húsmennyiség érhető el 15 százalékkal kevesebb takarmánnyal, az elvileg vényköteles szerek feketekereskedelmére jól kiépült terjesztőhálózatok működtek, a bombaüzletben állatorvosok is részt vettek.
A német fogyasztóvédők, illetve a sajtó megbízásából dolgozó laboratóriumok az ebben az időszakban vizsgált sertések, borjak, csirkék 40-70 százalékában találtak nem természetes úton bekerült hormonmaradványokat. A botrány végül odáig fajult, hogy a nyolcvanas években a lakosság széles körben bojkottálni kezdte a nagyüzemi húskészítményeket. A borjúhús ára például a felére zuhant, és eladhatatlanná vált, húshegyekkel teltek meg a termelők hatalmas hűtőházai.
A gyógyszervisszaélések ezután látszólag visszaszorultak, de mint később kiderült, az élsporthoz hasonlóan az élelmiszeriparban is kezdetét vette a tiltott szerek előállítóinak és kimutatóinak versenyfutása: újfajta, nehezebben kimutatható hormonkészítmények jelentek meg a feketepiacon. 1990-ben a müncheni élelmiszer-felügyelet így foglalta össze a helyzetet: "Az illegális hormonüzlet új hatóanyagokat vetett be. Többféle hatóanyagot kombinál, hogy ezzel az egyes szerek kimutathatóságát nehezítse, és az ellenőrzés jelenlegi formája mellett már csak akkor lehet a visszaéléseket felfedezni, ha az adagolásban nagyon is jártas tenyésztők véletlenül hibát követnek el."
Antibiotikumok és nyugtatók
A hozamfokozó nemi hormonokon túl másféle szerek is megjelentek az állat-egészségügyi feketepiacon: 1987-ben például az eredetileg asztma ellen kifejlesztett béta-agonisták, amelyek hatására a hízóállatok húsa a piac által elvárt szálkás, sovány lesz. De kimutattak pajzsmirigygátlókat is, amelyek ugyan drámaian növelik az elérhető hozamot, ám püffedtté, vizenyőssé teszik a terméket. A sertéseknek a stressz leküzdésére mellékvesehormonokat, az intenzív tartással megszaporodott fertőzések leküzdésére antibiotikumokat adagolnak - becslések szerint a világ antibiotikum-termelésének fele injekció, implantátum vagy takarmány formájában haszonállatokba jut.
Az antibiotikumok és a különféle hormonok mellett a pszichofarmatikumok is felbukkantak a nagyüzemi állattartásban: a hízóteljesítmény és a stressztűrő képesség növelésére nyugtatók, sőt az embereknél a pszichózis leküzdésére használt neuroleptikumok, illetve a magas vérnyomás és a szívritmuszavarok kezelésére használatos bétablokkolók is megjelentek az intenzív tartású haszonállatok menüjén. Az alkalmazott készítmények egy része jogilag tiltott szer, tehát egyáltalán nem adható, más részüknél várakozási időket ír elő a törvény, ezek azonban a vágóhídra szállítás előtt benyugtatózott sertések esetében biztosan nem betarthatók.
Műtrágya és ipari aromák
A kérődzők takarmányába nagyüzemi körülmények között fehérjepótlóként olcsó, műtrágyázásra használt karbamid kerül, amit a bendő baktériumflórája fehérjévé alakít, ezzel egynegyed részben megspórolható a drága fehérjetakarmány. Ugyanakkor a karbamid túladagolása mérgező, és még az alkalmazott dózis is gátolja a pajzsmirigyműködést, vagyis vizenyős lesz tőle a hús. De próbálkoztak a sertéstrágya és a marhák vágása után visszamaradt emésztetlen gyomortartalom takarmányként történő hasznosításával is. A bizarr alapanyagokat takarmányaromákkal teszik fogyaszthatóvá az állatok számára.
A szintetikus aromák hatalmas karriert futottak be az élelmiszeriparban: amióta a malactáphoz aromákat is adnak, jóval hamarabb le lehet őket választani az anyatejről, így hamarabb kaphatnak hozamfokozókat is. Ennek érdekében a kocát is aromával dúsított táppal etetik, ami átkerül a tejbe, így az ízét megkedvelik az újszülött malacok. Ezt a trükköt a macska- és kutyatápoknál is alkalmazzák. A tápszer jellegzetes ízének bevésődése márkahű macskákat és kutyákat eredményez.
Vízkötők a felvágottban
Az adalékanyagok használata elképesztő mértéket öltött a felvágottak, kolbászok, szalámik készítésében is. Színstabilizálók, ízfokozók, antioxidánsok, gyorsérlelő szerek, pácsó, emulgeálószerek kerülnek a futószalagon gyártott termékekbe. A húsrész az állat szinte minden belsőségét tartalmazhatja, például a kenőmájas háromnegyedét sertésszalonna, sertésköröm és sertésfej adja, és 10 százalék csontot is bele lehet darálni.
Az emulgeálószer bőrkéből, körömből, zsírból és vízből készül. Ha fagyasztott húsból lesz a felvágott, foszfátot is adnak hozzá, mert megköti a vizet és szebb színt biztosít. A foszfát citráttal helyettesíthető, de vízkötő hatású a glutamát is, amely ízfokozóként is használatos, és elnyomja a kellemetlen mellékízeket. A glutamát túladagolását kínaiétterem-szindrómának nevezik: zsibbadással, hasfájással, heves szomjúsággal járó rosszullétet okoz.
A pácsó nagyobb részben konyhasóból, kisebb részben nátrium-nitritből áll - ez utóbbi szép piros színt kölcsönöz a húsárunak, viszont mérgező. Korábban tömeges mérgezéseket okozott, ezért egy időben teljesen be is tiltották; jelenleg fél százalék lehet belőle a nitrites pácsókban. De még ez a mennyiség is elég ahhoz, hogy kiváltsa a "hotdogfejfájásnak" nevezett allergiás rohamot. A nitrit a húsban erősen rákkeltő nitrózaminokat hozhat létre, az átpirosított felvágottak harmadában találnak nyomokban ilyen anyagokat.
Rákkeltő gyorsfüstölés
A nitrózaminok keletkezését a hőkezelés is elősegíti: felszaporodnak például, ha a nitrittel átpirosított húsárut, a kolbászt megsütjük, de hőkezelésnek számít a régebben hosszan, 2-6 hétig tartó hideg füstölést ipari környezetben felváltó forró füstölés is. A 60-90 fokos hőmérséklet és a töményebb füst hatására néhány órára rövidül a füstölés időtartama, és megspórolható a száradási súlyveszteség.
Tehát a termék vizes marad, és a forrón füstölt hústermékekbe sokkal több rákkeltő kátrányanyag kerül a füstből. Bizonyos füstölők tiltott anyagokat, például gumiabroncsot is izzítanak - ez tovább gyorsítja az eljárást, a kátránytartalom azoban még magasabb lesz tőle. A füstölésnek kidolgozták egy teljesen füstmentes változatát is, az úgynevezett folyékony füst olyan por, amely a termékbe keverve füstölt ízt kölcsönöz.
A húsiparban használatos "technológiai segédanyagok" listája a végtelenségig folytatható: tartósítószerek (például az aluminium-szulfát, a karboxi-metil-cellulóz, a kálium-szorbát, a benzoésav vagy a glyoxal), húspuhítók (papain, ficin, bromalin), antioxidánsok, cukor és így tovább. Még terjedelmesebb az adalékanyagok káros mellékhatásainak listája: idegrendszeri és emésztőszervi megbetegedések, rák, allergiás rohamok.
A fent felsoroltakhoz hasonló gyógyszereket és vegyszereket használnak a tojásiparban (még a tojássárgája színének beállítására is létezik adalékanyag), a tejiparban, a haltenyésztésben. Kapfelsberger és Pollmer könyve tételesen, rengeteg adattal alátámasztva (csak a bibliográfia negyvenoldalas), a fogyasztói önvédelem helyenként elég korlátozott eszközeit is bemutatva fest vészjósló képet az intenzív álattenyésztés és a gyógyszeripar, valamint a vegyipar fogyasztó számára egészségtelen nászáról.
"Visszaélések nem történnek"
Németországban a közvélemény kikényszerítette az emberi fogyasztásra szánt termékekben található gyógyszer- és vegyszermaradványok rendszeres ellenőrzését, a megengedett határértékek betartásán az élelmiszer-biztonsági hatóság és fogyasztóvédő szervezetek őrködnek, a vizsgálati adatokat rendszeresen közzéteszik. A Kétezeregy Kiadó megpróbálta magyar vonatkozású adatokkal kiegészíteni a kötetet, ám nem várt ellenállásba ütközött.
"A növényi eredetű élelmiszerekkel sokkal könnyebb volt a dolgunk, mert ki tudja, miért, de ezeknél közlik és az FVM honlapján rendszeresen közzéteszik, hogy mennyi permetezőszermaradványt tartalmaznak a szúrópróbaszerűen vizsgált zöldségek és gyümölcsök. Száz különböző anyagot vizsgálnak - tavaly novemberben például több mint tíz százalékban találtak határérték feletti maradványokat" - mondja Benda Judit, aki végzettségét tekintve gyógyszerész.
Benda Judit bioalmákkal
"Az állati eredetű táplálékok esetében azonban nem minden adat nyilvános Magyarországon: csak azokról a szennyeződésekről kaptunk információt, amelyek nem emberi felelőtlenség vagy visszaélések következményként kerülhetnek az ételbe, például, hogy mennyi nehézfémet vagy ipari szennyeződést tartalmaz a hús. De ami szándékosan kerülhet bele, arról visszatartották az adatokat."
Benda a törvényben előírt gyógyszer-, és vegyszermaradvány-határértékek betartásán EU-s előírások alapján, rendszeres mintavétellel őrködő Országos Élelmiszer-vizsgáló Intézettől (OÉVI) azt szerette volna megtudni, milyen hormon- és gyógyszermaradványokat vizsgálnak a húsban, és mennyit találnak belőlük. Az OÉVI előbb FVM-es jóváhagyást kért a válaszhoz, majd azután sem válaszolt a kérdéseire, hogy ezt az engedélyt megszerezte. "Folyamatosan időszűkére és hasonlókra hivatkoztak, illetve olyan információkat adtak, amelyek nem arról szóltak, hogy mennyi gyógyszermaradvány található az állatokban, hanem hogy például mennyi PCB vagy nehézfém található bennük."
A kiadó végül jogászhoz fordult, aki azt mondta, az OÉVI a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény értelmében bármelyik állampolgárnak köteles volna információt adni mérési eredményeiről. Benda erről ezt mondta: "Írtam egy hivatalos levelet az OÉVI igazgatójának, hogy legyenek szívesek válaszolni, mert ha harminc napon belül nem teszik meg, perelni fogok. Na ekkor kaptunk egy választ, amelyben az állt, hogy semmilyen tiltott hozamfokozót, vagy más gyógyszert nem találnak a húsban, visszaélések nem történnek, Magyarországon az élelmiszer teljesen rendben van."
Anyaaaaam, hogy mit meg nem etetnek velunk !...............
Több mint 100 millió forintnyi bírságot szabott ki az ÁNTSZ karácsony előtt és után. Előfordult, hogy rovarmaradvány volt az aszalt gyümölcsben, túl magas morfintartalmú mákot is találtak, illetve lejárt szavatosságú ételeket, főként tejfölt és előrecsomagolt húskészítményeket. Az élelmiszerrazziát pénteken fejezik be hivatalosan.
A Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal koordinálásával november végén indult a tisztiorvosi szolgálat akciója: boltokban, piacokon, vásárcsarnokokban razziáztak a szakemberek, kiemelten figyelték a vendéglátóhelyeket is, ahol a nagy rohanásban sokan megfordultak. Csaknem 7700 üzletet ellenőriztek országszerte.
Négyszáznál is több termékkel volt probléma, leginkább lejárt szavatosságuk miatt. Főként a tejfölök és az előrecsomagolt húskészítmények fogyaszthatósági ideje járt le, általában egy-két nappal - mondta a Független Hírügynökségnek Ócsai Lajos, az ÁNTSZ főosztályvezetője. Hozzátette: sok gond volt még a szárított és aszalt déligyümölcsökkel. Volt amelyikben penészt, másban rovarmaradványt találtak. A mákos bejglivel is akadt probléma, négy terméknél magasabb volt a morfintartalom az előírtnál.
A szakemberek a szabálytalanságok miatt csaknem 1500 esetben szabtak ki bírságot, ezek értéke összesen meghaladja a 106 millió forintot. Ócsai Lajos elmondta, hogy leginkább az ellenőrzés elején szabták ki a büntetéseket, később már - ahogy a boltok készültek a razziára - egyre kevesebbet. Az ÁNTSZ egyébként évente körülbelül 7-800 millió forint bírságot szab ki, így a mostani összeg átlagosnak tekinthető.
Egyszerű a megoldás. Mérlegelni kell, hogy mi a fontosabb: tíz/százezrek egészsége (nem akarok demagóg lenni, ezért nem mondom, hogy élete), vagy tíz-húsz cég "jó hírneve"?
Ezt nem értem. Fizeti valaki a biztosítást egy privát biztosítónak és ezért cserébe nem kap semmilyen ellátást? Ügyes! :-)
Bár itt OFF,
de tájékoztatlak, hogy a magyar biztosítási jogszabályok szerint csak és kizárólag a jármű felelősségbiztosítást köteles a biztosítótársaság befogadni. Odamész, ilyen típusú autó, ilyen-olyan feltételek és bonus-malus fokozat alapján ennyi lesz a díj, papír aláírva,s már él biztosításod. A biztosító csak egyetlenegy extra kivételes esetben utasíthat el.
Ezen kívül NINCS olyan vagyon, illetve életbiztosítás, amelyet a biztosítótársaság köteles befogadni. Ha úgy véli, valamely okból nem leszel jó ügyfél, 15 napon belül a díjelőleg vissszafizetése mellett az ajánlatodat (mert a biztosításra TE teszel ajánlatot!) visszautasíthatja.
Kérdés, hogy a két megközelítésből melyik lesz a jövőbeni jogi szabályozásban az egészségbiztosításra. Mert ha a második féle, akkor bizony sokan kimaradhatnak a biztosításból. De ez még a jövő zenéje,
Például a privát EÜ-ben sem az a csúf dolog, hogy milyen technikai/vegyészeti csodákkal gyógyítanak majd, hanem az, hogy ennek az az ára, hogy rohadtul sokan kapnak az államinál is rosszabb, vagy épp semmilyen ellátást.
Ezt nem értem. Fizeti valaki a biztosítást egy privát biztosítónak és ezért cserébe nem kap semmilyen ellátást? Ügyes! :-)
Boldogulni végső soron minden területen lehet az állam nélkül. Lehetni lehet, de nem tudunk. Nem az elméleti lehetősége kell, hogy meglegyen, hanem a gyakorlati. Feltehetőleg a külügyek intézése, a közrend védelme, az igazságszolgáltatás, a honvédelem meg még pár terület igen körülményesen lenne kezelhető állam nélkül. Javakat termelni, gazdálkodni, kereskedni, világnézetet kialakítani, szerelmeskedni, etc. viszont talán állam nélkül célravezetőbb. Nekem nem tűnik akkora butaságnak mindez. Kicsit szokatlan még Kádár népének, de majd belejön.
"Mert ugye lopni nem csak Olaszliszkán lopnak, feltehetőleg két faluval arrébb, ahonnan elvonták a rendőröket éppen annyival nőtt meg a lopások száma, mint amennyivel Olaszliszkán csökkent."
Tiltakozom. Feltételezés.
"Én helyeslem, ha az állam kivonul onnan, ahol nélküle is tudunk boldogulni."
Ez viszont egyszerűen butaság. Boldogulni végső soron minden területen lehet az állam nélkül. Csak nem mindegy, hogy milyen áron. Például a privát EÜ-ben sem az a csúf dolog, hogy milyen technikai/vegyészeti csodákkal gyógyítanak majd, hanem az, hogy ennek az az ára, hogy rohadtul sokan kapnak az államinál is rosszabb, vagy épp semmilyen ellátást.
"Bele lehet menni abba, hogy a sok minőségileg kifogásolható élelmiszert forgalomba hoznak és megvesznek, mert olcsó. Itt lenne jó a „tudatos vásárlói réteg” kialakulása. Egyre kevesebben vennének vackot, akkor csökkenne a forgalma és eltolódna a minőségi termékek felé, de még nem tartunk itt."
Mi nem is fogunk. Ehhez a tudatos izéhez ugyanis egyvalami kellene, ami nincs: pénz. Anélkül maximum odáig juthatsz, hogy a csóró vevő pontosan fogja tudni, hogy szart vesz. De mivel jobbra nincs pénze, azt veszi meg.
És mivel ebben az évezredben nekünk már túl sok pénzt nem osztanak, így nem alapozhatunk pusztán a vevőre, hanem más megoldást kell találnunk.
De ezt bármelyik mai furdancs is megteszi, mivel a vídia eléggé életlen egy valami. Ilyenkor az ember átmenetileg fúrót cserél, aztán a munka végeztével szépen elballag fúrót köszörülni.
Jó, végülis... igazad van. Bár én sem a megakadásra gondoltam a teljesítményhatárral, hanem arra az egyszerű elvre, hogy amiben van teljesítmény, abban már valszeg van "anyag" is.
Ami meg a fúrókalapács-dolgot illeti, abban megint igazad volt: az említett Hilti is egy ilyen jószág volt.
"a kialakítása lényeges: kézben fölröppenő műanyag pisztolyok valóban nem alkalmasak ilyesmire"
Alkalmas lenne az, ha terveznének nekik erre is használható, kétfunkciós markolatot (a hagyományos, pisztolymarkolat fölé egy, a tengelyvonalban elhelyezkedőt is, a pisztolyhatást kiküszöbölendő). Bár az axiális mozgást (azaz magát az ütést) előállító hajtóműben lehetnek áthidalhatatlan differenciák. Fúrókalapácsot még nem szedtem ripityára.
"Azt beláthatod te is, hogy ez iszonyú közpénzt emésztene fel..."
Affenét. Meg kell emelni az alaptételeket, osztjóvan. Amúgy sem visszatartó erő még egy kisboltnak sem a pártízezres bírság. Külföldön annyira észveszejtő pénzeket szoktak kasszírozni a fogyasztóvédelmi perekben szereplő magánszemélyek, hogy itt simán lehülyézzük őket.
Nem látom be, hogy az állam miért is ne kasszírozhatna hasonló nagyságrendeket.