Tényleg szükség van a Holdrepülések újraindítására?Ezért a feltehetően sok pénzért nem lehetne a Naprendszert automata szondákkal jobban kikutatni??it fognak csinálni az űrhajósok a Holdon hónapokig?
Stephen Hawking írja (amivel messzemenőkig 1etértek) hogy ha 1000 éven belül nem pucolunk innen,akkor kampec. Namármost a leghosszabb utazás is 1 lépéssel kezdődik.
A Holdon már voltunk, nincs ott semmi. Amibe a holdrepülés kerül, abból egy csomó mást esetleg ki lehet találni. Meg amibe az LHC kerűl. Meg amibe Cadarache kerül.
ha úgy érted, hogy a legnehezebb 400, úgy igaz, de azért a teljes eltávolodásnak a 400 km még csak kis része. úgy nagyonkábé az arányok olyanok, hogy geostac pályára egyharmad, egynegyedannyi tömeget lehet felvinni, mint LEO-ra ugyanannyi energiából. a marsra elküldeni pedig talán nagyságrend különbség is van.
mi lenne a holdon az energia az anyagok legyártására? napelemmel menne a vaskohó? vagy titánkohó? szerintem ez a mai technológiai lehetőségeink mellett vágyálomnak is merész
Senkit sem akarok megbántani,mindenkinek meglehet a saját véleménye,így jee c-nek is.De az ilyen fantáziákat valahogy nem veszi be a hasam.Mert hát én is azon a véleményen vagyok, hogy ehhez először egy többezer tonna súlyu gyárat és sok száz,különböző képzettségű embert kellene oda felszállítani,azokat ellátni.Csak meg kell nézni, hogy 1 tonna acélhoz a földön hány tonna meddőt kell kibányászni.De hát tudomásul kell venni, hogy vannak sokan, akik hisznek az ilyesmikben.
de nincs ott semmi anyag, amiből építkezni lehetne.
A Holdon egy építkezés alapja - az állvány már alapból megvan: a felszín.
Ha teszem azt egy földközeli aszteroidának az anyagából lehetne építkezni - mondjuk azt pályára állítva (vagy egy kezelhető darabját), az lehet, hogy jobb lenne.
Bár a súlytalanságban való szerelés még mindig nehezebb, mint z 1/6g-ben.
Persze nincs a holdpor problémája, de pályán kell tartani az állomást.
A Holdon lehet rakétahajtóanyagot gyártani. Napelemeket - erőművet a helyben levő anyagokból kell összerakni, jég vagy van, vagy nincs, de ez utóbbi esetben islehetőség van vízjeget "lőni" a Hldra aránylag olcsón.
A LEO-ra jó példa az ISS - _mindent_ úgy kell fellőni hozzá. Egyedül az energiát termelik meg a napelemei.
nem látom be, hogy a holdbázis miért olyan jó, mint ugródeszka. egy föld körül keringő űrállomás alkalmasabb, mivel egyrészt nincs tömege, nem kell leszállni, felszállni, másrészt meg 400km-re van, nem pedig 400 ezer km-re.
Ha elkészül a fúziós erőmű, annak is bőven lesz hulladékhője, és hosszú távon lehet, hogy jobb lenne azt nem a Földön eldisszipálni. Bár ha nem termelünk több CO2-t, akkor lehet, hogy a hulladékhő már bőven belefér a földi klímába, ezt így fejből nem tudom megsaccolni. Mindenesetre én is amondó lennék, hogy rengeteg, ma még talán nem is látható tudományos hozadéka lenne egy holdbázisnak, és fenntartaná a közvélemény érdeklődését is az űrkutatás iránt.
Persze az is igaz, hogy az előre látható, közvetlen tudományos haszon és a költségek aránya sokkal rosszabb, mint a Naprendszert kutató szondák esetében. De szomorú azért nem leszek, ha beindul egy újabb űr-gigaprojekt, főleg, ha az amcsik nem akarják azt 100%-ig kisajátítani.
Gyerekkorom óta érdekel a csillagászat,ezért a Hold forgása miatt egy kicsit röstelkedem.Természetesen nem úgy értettem....stb.de az tény, hogy napot nem mindig kap,főleg az egyenlítő vidékén.A Mars utazáshoz való kötelező leszállást nem értem,mint ahogy az ásványi kincs bányászatot sem.Ha igaz,hogy a Holdat az éppen kialakuló Földből metszette ki egy nagyobbacska bolygó, akkor ott csak a könyebb fajsulyú anyagok lehetnek,értelemszerűen olaj,gáz,szén persze semmi.Véleményem szerint nem lehet mindenre azt mondani, hogy régen nem volt még repülés sem, ma meg íme ...stb.Valahol csak van egy ésszerű határa a tudománynak és a lehetőségeknek.Nanoszálak ide meg oda, a Holdra eljutni és oda ezer tonnákat elvinni, mert jég van a talajban és abból hidrogént lehet előállítani, az csak mese, amit a tudósok találnak ki, hogy legyen munkájuk.
Egy picit jobban olvass utána a témának. A Hold forgása szinkornban van a keringésével, azaz van egy Föld felöli és egy "kifele" néző oldala. Ez utóbbi ideális a rádiócsillagászat szempontjából (is).
A Holdutazás kell, de nem magáért a néhány napos ottlétért, hanem azért, mert ki kell építeni egy állandó Hold-bázist. Ez utóbbira szükség van a későbbi Holdon túli emberes utazások, és akár az ember nélküli csillagközi szondák indításához. A Hold-bázis segítségével lehet dolgozni a Földön kívüli energiatermelésen, amely megvalósulva igen jól jön majd, ha elfogy a gáz és az olaj (vagy nem elfogy, de nem akarjuk használni, hogy túlélhessünk), és még nem készült el a fúziós energiatermelés. A Holdat turisztikailag is fel lehet használni. Ez hülyén hangzik, de gondolj bele abba, hogy az ISS-en tölt9tt egy hétért is kifizetnek 20 millió dollárt egyesek, és csak azért ilyen kevesen, mert ennyi hely (alkalom) van.
Hát lett itt mindenről hozzászólás, de amit szerettem volna megtudni, arról egy kicsit kevesebb.vagyis,szerintetek mit lehet a Holdon kutatni hosszú hetekig? Persze biztos vagyok benne, hogy inkább az a nehezebb része a tudósoknak, hogy mit hagyjanak ki a kisérletek közül,semmint hogy mit tegyenek bele, de azért érdekelt volna néhány konkrét elképzelés.Végül is sok milliárd dollár valamire csak el fog menni.Ha akarják az amik, akkor Kinát ugyis megelőzik.Egy kisebb infravörös távcsövet,vagy egy összerakható rádiótávcsövet el tudok képzelni.Ezek automata üzemben is működhetnének,főleg a Hold éppen elfordul a Földtől.Előre beprogramozva és az adatokat rögzítve biztos működne.Kérdés,hogy mennyi aksi kellene az árnyékban való müködéshez?
akkor fogalmazzal mar meg egy ertelmes kerdest, mert egyelore te magad hoztal linket az en allitasom megtamasztasara ( az antarktiszon nem eri meg banyaszni semmit)