Gaudi megkérdezte, hogy milyen demonstrációt, mikor kb. 80-100 ember sétál a járdán a metró felé? Közben hátulról már nyomták a tömeget, majd arra lettünk figyelmesek, hogy egy embert földre visznek a rendőrök, és ütik-rúgják, ahol érik."
Gyurcsány és Demszky elhatározta, hogy akkor is meg kell veretni aki tüntet, ha egyébként nem csinál semmit, sőt hazafelé megy?
Vagy a rendőrparancsnokok csak akkor kapnak jutalmat, ha volt rendbontás és kellett használni a könnygázt?
A bíróság indokolása szerint a gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, melynek gyakorlását a Magyar Köztársaság elismeri és biztosítja. E jog előzetes bejelentés nélküli gyakorlása a jogerős döntés írásos indoklása szerint bár nem jogszerű, nem minősíthető sem bűncselekménynek, sem pedig szabálysértésnek.
Ez spec rossz helyen van, nem e törvénybe való, ugyanis a rendőr honnan tudja, hogy szervezett és nem baráti találkozás? Mellesleg a rendőrség bármit feloszlathat, legfeljebb nem tudja megvédeni az oszlatás indokát. De pl. a rendőr felé hajított kő elég ütős érv lehet.
Te azt mondod "orrbacsapják a demokráciát". Én pedig, hogy " védik a demokráciát".
nem, mert ha a kialakult többségi véleménnyel szemben jön a betű szerinti értelmezés/ráhúzás, azzal nem védik a demokráciát.
Igazság nincs, csak többségi vélemény. Ez a demokrácia. :-)
node pont azt mondtad, hogy van egy elfogadott többségi vélemény, hogy mi tartozik a törvény hatálya alá, és mi nem. ha a rendőrség/ügyészség/bíóság/stb. véleménye nem ezen alapul, hanem a törvény betű szerinti értelmezésén, akkor megjelent a demokráciadeficit...
Mindenesetre a rendőrség akár 10 fős kirándulócsoportot is illegális gyűlésnek nyilváníthat. A feloszlatást viszont felszólításnak kell megelőznie. A felszólításnak mindenki eleget tesz, szétoszlanak, hazamennek és a bíróságon panaszt tesznek.
ez nem biztos, hogy így történik, mert ugye a felszólítás eredményeként a 10 fős társaság reakciója az első áll-leesés után z lesz, hogy "haggyanak már, biztos úr békén minket, mi nem gyülekezünk, csak sétálunk itt... ne viccoljanak már, hogy oszlatni akarnak...", és ez akár (passzív/aktív) ellenállásnak is tekinthető, amit követhet az oszlatás...
A törvény hatálya a "gyülekezésre" terjed ki, függetlenül, hogy legális, vagy illegális, szervezte valaki vagy spontán szerveződött.
Az más kérdés, hogyha más törvénysértés is előfordul (csendháborítás, birtokháborítás, garázdaság, rongálás, hivatalos személy elleni erőszak), akkor amiatt is el lehet járni.
De a társadalmilag elfogadott szokások alapján nem tartozik az alá.
na, kezdünk eljutni valahová... :)
Ettől még előfordulhat, hogy egy túlbuzgó rendőr intézkedik. Aztán majd a felettesei orrbacsapják és leszokik róla.
vagy a felettesei elkezdenek az elfogadott társadalmi szokásokkal szemben betű szerinti definíciókat ráhúzni az intézkedésre - esetleg karöltve egyéb szervekkel (pl. ügyészség). és ezzel látszólag "legalizálni" a túlbuzgó rendőr(ök) intézkedését.
Miért pont et a törvény ne legyen lyukacsos? :) De talán használható, ha a szervezőt tekintjük kulcsszónak. A rendezvénynek (mint előre elhatározott gyülekezésnek) szükségszerűen van szervezője, aki azáltal válik nevesítetté, hogy felveszi a kapcsolatot a rendőrséggel (azaz bejelenti a rendezvényt). Az pedig teljesen közömbös, hogy rockkoncert, össznépi kórus, zászlólengetéssel egybekötött helybenállás, esetleg vonulgatás lesz. Minden egyéb gyülekezés (legyen az spontán összeverődés, vagy szervezett de be nem jelentett tüntetés) nem tartozhat e törvény hatály alá. Ott a szerv menet közben ítéli meg, mikor lépik át a tűréshatárt. Legfeljebb rosszul dönt. De a forgalom (engedélyen túli) akadályozása, kukaborogatás, autófelgyújtás, bicskázás, egyéb garázdálkodás egyikbe se fér bele! :)
Nem egészen. Te is csak részben olvastad el a törvényt.
A "rendezvény" fogalmát a Gyt. definiálja:
rendezvény = összejövetel + tüntetés + felvonulás
Az összejövetel, tüntetés és felvonulás fogalmát viszont nem tisztázza, azt rábizza a jogalkalmazókra. Azaz az általános elvek szerint azt a társadalomban elfogadott fogalmakra hagyatkozik.
Ilyenformán magából a törvényből nem vezethető le, hogy mi tartozik a hatálya alá és mi nem. Erre kialakul, esetleg némi konfliktus árán, egy aránylag következetes gyakorlat. Ez már elég támpontot ad ahhoz, hogy a törvényt tisztelő állampolgár kiigazodjon rajta.
Például ha Karácsony este ha kivonulsz egy gyermekkórussal a Kossuth térre és eléneklitek az "Ó, Tannenbaum" című dalocskát, az elvben a Gyt. hatálya alá tartozhat. Ugyanúgy, ha egy 15 fős csapat a betlehemmel végigmegy a falun.
De a társadalmilag elfogadott szokások alapján nem tartozik az alá.
Ettől még előfordulhat, hogy egy túlbuzgó rendőr intézkedik. Aztán majd a felettesei orrbacsapják és leszokik róla. Erre utalok a "némi konfliktus" árán kitétellel.
Persze ugyanez más elbírálás alá esik, ha a gyermekkórus vagy a betlehemes csapat 10000 főre duzzad vagy a dalok és rigmusok politikai szinezettel töltödik meg.
De a rendőrségnek ekkor is lehetősége van némi bölcsességgel szemet hunyni. Ha felvállaja ennek kockázatát.
Talán ilyesmire történt kisérlet szeptember 18-án. Nem jött be.
Látom, még nem találtad meg a kulcsszót. Pedig leírtam, hogy az utolsó sorban van: "[i]A bejelentési kötelezettség a rendezvény [b]szervezőjét[/b] terheli.[/i]"
Tehát a gyülekezési törvény a rendezvényekre vonatkozik (rosz a címe). A rendezvény meg onnan ismerszik meg, hogy van megjelölt szervezője (akit meg lehet dícsérni, ha jól sikerült a rendezvény, meg el lehet vele vitetni a balhét, ha nem). Minden egyéb összegyűlés (mondom, rossz a cím!) meg nem tartozik a hatálya alá, bármely állampolgár megállapíthatja, hogy zavarja a közcsendet, közrendet, köznyugalmat, közbékét, közállapotot, ... (nem kívánt törlendő), de csak a rendőrnek van intézkedési joga (és kötelessége).
Nem gyülekezési törvény kellene, hanem mentális károkozási. Ahhoz hogy a dolgozó másnap jó erőnlétben munkát tudjon végezni, ki kell hogy pihenje magát. Ehhez szükséges az átlagosan nyugodt körülmény.
Ha ez bármi miatt felborul, legyen az tüntetés , tiltakozás, kultúrális esemény vagy buli, kkor a benne résztvevők, szervezők kárpótolni tartoznak a szenvedőket. Ez lehet előre megszabott tarifa , gyakoribb esetben, v utólagos bírósági behajtás.
Az alkotmánybíróság éppen ezért mondja, hogy törvényileg nem lehet mindent betű szerint előre kodifikálni.
Állítólag volt egy kisérlet a porosz németországban, ahol tételesen leírták az emberölés 500 módozatát. Hamar megbukott, mert az 501-diket kifelejtették.
De azt hiszem, hogy ők sem gondoltak volna a "poloniummal történő mérgezésre".
Egyébként pedig a "választási rendezvényeket" nem kell bejelenteni a törvény szerint. Mást be kell jelenteni akkor is, ha az éppen választások idején zajlik.
Vita ugyan van. De aki nem a végtelenségig elfogult és megvan hozzá a bátorsága is, az nyugodtan kijelentheti: "Az egy politikai rendezvény volt, ami a Gyt. hatálya alá tartozik."
A rendőrség kezdeti álláspontja a gyávaságból adódott. Egy jogi formula mögé bújtak a döntés felelőssége elöl.
Az alkotmánybírósági határozat, amit elolvastál, kitér minden felvetett kérdésede.
A törvényhozó éppen azért nem specifikálta pontosan, hogy mi nem tartozik a gyülekezési törvény hatálya alá, mert ez lehetetlen. Erre ki is tér a határozatban.
Ezt a mindenkori jogalkalmazó ( pógár, rendőrség, ügyészség, bíróság) némi konfliktus árán kialakított kollektív bölcsességére bízza.
Továbbra is adós maradsz egy olyan esettel, ahol feloszlatott volna a rendőrség egy spontán utcai összetömörülést (pl. japán túristacsoport).
Ez egy kényes téma, mivel az egyik alapjogról van szó! Még arról is vita van, hogy Szept. 18-án a Kossuth téren megsértették a gyjt-t, vagy választási gyülekezés volt....
Ezért igyekszik a rendőrség körültekintően eljárni az ilyen esetekben.....
Azokra az ominózus bírósági itéletekre ne hivatkozz, ahol a rendőrséget az utóbbi időben elmarasztalták. Azok egyértelműen politikai indittatású gyűlések voltak.
a gyülekezési törvény nem tesz különbséget a gyűlés indíttatása szerint (kivéve tételesen felsorolt esetek /szia, zuglo_14/). ergo miért ne hivatkozhatnék rá?
Ne vizsgálatokra hivatkozzál, mert az is már jogi csűrés-csavarás.
Mondj egy "összejövetelt", ahol 10+x iskolás gyerek összejött az utcán dumcsizni és feloszlatta a rendőrség.
Csak egyet. Egyetlen egyet.
Azokra az ominózus bírósági itéletekre ne hivatkozz, ahol a rendőrséget az utóbbi időben elmarasztalták. Azok egyértelműen politikai indittatású gyűlések voltak. Csak az ügyvédek tudtak akkor éppen jobban csűrni. :-)
úgy érted elképzelhető olyan tüntetés, amihez nincs szükség ilyesmire. Oké. És?
még egyszer (úgy látszik, elsőre nem értetted meg):
a gyülekezési törvény szabályai nem csak tüntetésekre vonatkoznak, hanem a tételesen felsorolt kivételeken kívül (Gyt. 3§.) minden rendezvényre (békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések Gyt. 2§.).
Azt gondolod, hogy tényleg bármilyen csoportra1 rámutathat a rendőr,
Igen, majdnem (tételesen felsorolt kivételeken kívül /Gyt. 3§/) minden csoportosulásra 1Gyt. 2§., békés összejövetelek kitétel.
hogy "né má, bejelentetlen tüntetés"2?
Igen. 2Gyt. 6§.
Ez elég paranoiás :)
szerinted. szerintem viszont nem az, amióta a rendőrség kiragadott paragrafusokat idézgetve indokolja meg cselekményeit.
