Miután utánanéztem, pontosabb tudok lenni. Íme az Univerzum-ban megjelent sci-fi írások listája. Érdekes lenne kinyomozni, melyik hol - és milyen címen - hozzáférhető. A milyen címen azért nem mellékes, mert látatlanban le merném fogadni, hogy ami itt Az élet fele titulussal szerepel Bulicsovtól, azt pl. Kettészakított élet-ként ismerem.
... volt valami ruszki könyv, ami arról szólt, hogy egy bolygó nukleáris háborúban elpusztította magát, aztán a földiek csináltak valami feltámasztó készüléket, és odamentek feléleszteni a jónépet.
Volt olyan sorozat is, amivel könyv formájában soha nem találkoztam. Pl. Fáy András: Az út vége. (A Nap hősugárzása felerősödött, a hosszú útról visszatért asztronauták sivatagos világot találnak a Földön, egy csomót bukdácsolnak a számukra ismeretlen technikai újdonságok között, mire kiderül, hogy az emberek a tenger mélyére húzódtak.) Meg rövidebb novellák az Univerzum-ban. RUUM (A szerzőre nem emléxem), stb.
Fantasyben a Szamuráj kardja c. lapozgatós.. ha csak regények versenyezhetnek, akkor meg a Babó.
Sci-fi nehezebb eset... volt valami ruszki könyv, ami arról szólt, hogy egy bolygó nukleáris háborúban elpusztította magát, aztán a földiek csináltak valami feltámasztó készüléket, és odamentek feléleszteni a jónépet.
Üdv! Biztos nem vagyok benne, de talán Francis Carsac: A sehollakók című regénye volt az első:-) Aztán hamar rátértem Asimovra:-) Hálistennek a szüleim is olvastak sci-fi -t, így volt otthon választék:-) Fantasiból a Gyűrűk Ura volt az első, de az már egyetemsita koromban, hehe meg is buktam kémiából, mert vizsga előtt kaptam kölcsön a könyvet csak rövid időre...
Nem vagyok teljesen biztos az elsőben, de az egyik esélyes Q G Lyn - F A Bian: Üzen a nyolcadik bolygó. Folytatásokban, valamelyik folyóiratban az 1960-as évek elején. (Azt hiszem, az Élet és Tudomány.)
Hoppá, nem is tudtam, hogy ilyen is volt, én csak a könyvet ismerem. De a neten szétnézve: "Q. LYN G. – F.A. BIAN (KULIN György – FÁBIÁN Zoltán): Üzen a nyolcadik bolygó. Tudományos-fantasztikus regény. = Élet és Tudomány 20 (1965) No. 8–33."
Gondolom Szathmári később került sorra nálad... ;)
Nem vagyok teljesen biztos az elsőben, de az egyik esélyes Q G Lyn - F A Bian: Üzen a nyolcadik bolygó. Folytatásokban, valamelyik folyóiratban az 1960-as évek elején. (Azt hiszem, az Élet és Tudomány.)
Az űrrakéta fel tud jutni, de ez nem űrrakéta, hanem ágyúgolyó: N km/s sebességgel szeretne elindulni... mozgási energiája (nagyrésze) a légkörön való áthaladáskor hővé alakul.
szerinetm meg nem.Az űrrakéta fel tud jutni, de visszafelé elégne.Ezér nem is jön vissza csak a visszatérő kapszula az alján egy vastag hőpajzsal. Arról lehet szó hogy odafelé nem tudsz akkora sebességet produkálni mint ami visszafelé hat rád.
Hehe Verne Grant kapitány gyermekei nem igazán scifi bár ha azt veszem hogy Verne sose utazott a könyvtárnál tovább.............. Mondjuk az Utazás a Holdba az így ágyúból kilőve tán még ma se lenne lehetséges(hiába matekozza ki a könyvben) ellenben a tengeralattjáró az jól bejött.Még ha nem is úgy hogy a vízből vonja ki az energiát.Bár egyszer még az is megtörténhet.
Tényleg, Verne! Ez eszembe sem jutott. :-) Pedig biztosan előbb volt, mint az összes többi. Mondjuk a Nemo kapitány meg az Utazás a Holdba. Azok klasszikus sci-fik, nem?
A legelsőnek asszem valami olyasmi volt a címe, hogy A robot és a kismadár; félig-meddig mese volt egy valahol ott felejtett harci robotról, aki összebarátkozik egy beszélő madárral, ami rendszeresen felkeresi, és beszélgetnek mindenféléről, míg aztán valami történik velük. Nem emlékszem, pontosan mi, csak annyi rémlik, hogy valami szomorú vége volt. Biztosan nem voltam még tíz éves.
Aztán Lem, Nemere, Bradbury, Zsoldos, Clarke, Asimov, Herbert, Card, novellák a Roburban meg a (Meta)Glaktikában. Kb. ezek lehettek a koraiak, az óta meg már sok egyéb.
Fantasyt soha nem olvastam, hacsak Lovecraft-ot nem számítjuk annak (tudom, nem az); A Gyűrűk Urán kívül, persze.
Fú, nem emlékszem. 8 éves koromtól megszállottan olvasok mindent... De az biztos, hogy a Delfin-sorozatban volt néhány jó kis sci-fi: a Nyevigák (Tőke Péter, ha jól emlékszem) meg ilyesmi. Volt valami novellásgyűjtemény is... Ezek akkoriban nem tetszettek, de később újraolvasva nem voltak rosszak. (A Kőbaltás ember (Ge-Og, ha jól emlékszem) tkp. "történelmi regény", nem sci-fi. Szerintem) Szüleim nagy sci-fi rajongók voltak, most itt nyaral nálam a polcomon a majdnem teljes Galaktika sorozat, ezt is már korán elkezdtem olvasni, meg igen, Nemerét is: volt valami roppant hosszú sorozata egy pasiról, akit ártatlanul száműznek egy bolygóra. De Nemerét később nagyon eluntam. De ott volt a majdnem teljes Kozmosz sorozat is, és Asimov is a kezdetek kezdetén volt. És az örök szerelem, Zsoldos Távoli tüze is (az is Kozmosz kiadásban).
Hát, én se voltam még több 11 évesnél:) Úgyhogy furcsa lett volna ha az Alapítvány-sorozattal kezdem, nem?:)))) Amúgy is inkább fantasy, mint sci-fi beállítottságú vagyok.