Nem tudom, nekem a Mosd fehérre kiemelkedett a többi közül, mindig így éreztem, de az igaz, hogy mondjuk az Aduászhoz vagy a Légzéshez képest a legtöbb Érj hozzám-os dal jobb. Főleg koncerteken egész jól szólnak, de én már ott éreztem egy kicsit a hanyatlást... Pressernek én is örülnék, mindegyik Presser dala telitalálat. A rockról már rég letettem, pedig de örülnék neki... :)
Mondjuk ebben nem értek egyet veled, azon az albumon nekem mindegyik dal tetszik és egyesével is remekművek. (Tehát nem csak a Mosd Fehérre a jó.) Sőt van egy pár kevésbé játszott is ismert, ami különösen a kedvencem. Szóval nem véletlen, hogy az album Fonogram díjat kapott. Ennek ellenére a jó hangzásvilághoz Madi IS kellene, nélküle nagyon lutri mi sül ki. Magdi meg szerintem túlságosan magabiztos lett, hogy ő is tud jó dalszerző lenni, ami korántsem biztos... De mivel volt most egy pop albuma, jobban örültem volna a egy kivételesen keményebb rocknak vagy akár ha Presszerrel molyolnak még egy ideig valami közös dalon v. dalokon, vagy akár valami teljesen újnak, mint az Érj Hozzám V2.0 -t valami szoft, meg low-budget kivitelben megint reprodukálni..
Sajnos én sem számítok semmi jóra, de hátha lesz legalább egy "Mosd fehérre" jellegű dal. Az előző albumán az az egyetlen dal, amit minőséginek érzek, de ezt már írtam. Néha azon gondolkodom, hogy vajon ő tényleg jónak tartja ezt a gagyit, amit mostanában csinál, vagy csak azért csinálja, mert tudja, hogy ez jobban eladható? Időnként nem tudom eldönteni, és nem tudom, melyik lenne szomorúbb... Hát legalább a koncerteken minden jobban szól egy kicsit.
Mivel Madi most Ákossal koncertezett és Ákos albumán dolgozik(tak), szerintem Magdi most csak Krisztiánnal közösen ügyködik, ami nem biztos, hogy kellő színvonal lesz. Másodsorban örültem volna, ha valami izgalmas, új terepre tévedt volna, mint a tucatpopot továbbvinni... Sajnos durván megélhetési zenésszé vált, van egy nívó, mármint életszínvonal, amit tartani szeretne, ehhez meg ez kell. Csak sajnos ezzel idővel szép lassan a nimbuszát darálja le...
Én már évek óta ezt érzem sajnos... De a Légzés és ez az Aduász a mélypont nálam. Nem szívesen írok ilyet, de akkor is így gondolom. Annyival több van benne ennél. Vagyis azt hittem.
(Szép gesztus volt Juli javára a jelölésről lemondani és remek kis csapatot alkotott Magdi, Lábas Vikivel, Barbarával, és elénekelték Fábián Juli egy híres dalát, szerintem érdemes megnézni...)
Nem állítom, hogy nincs igazad, de azt gondolom, hogy Te sem tudod pontosabban, vajon Magdinak mekkora szerepe volt az említett dalokban, mint én. Az érintetteken kívül más nem tudja. Annyit tudunk csak, hogy az Aprócska Bluest ő szerezte és ott a hangszerelés jött kívülről. Én is úgy sejtem, hogy a többinél ennél több is, de hogy mennyi...
Én sem tartom zeneszerzőnek Magdit, ettől függetlenül fenntartom, hogy azok a dalok, amikben társszerzőként benne van, többségükben semmivel sem rosszabbak, mint a többi, ezt a legutóbbit is beleértve.
Tudom, sokan mondják, hogy az utóbbi évek dalai nem olyan színvonalasak, de én két éve az Arénában realizáltam véglegesen, hogy a repertoárból - a Presser dalok mellett - ezek emelkednek ki számomra a leginkább, egytől egyig (akkoriban: Szerelem, Nánáná, Nélküled, Április, Tejút). Iszonyatosan jó énekelni őket, együtt a tömeggel. Az érzésbe talán beletartozik, hogy mivel a rádió sokat játssza őket, a Youtube-on magas nézettségük van a klipeknek, nagyon sok ember ismeri ezeket, míg Magdi más számait kevésbé, és a tombolás, ami ezeket a dalokat kíséri, alakíthatta az én tetszésemet is. Mindenesetre sokkal jobban szeretem ezeket, mint a Gabrielt, a Tárd ki a Szívedet, a Bolondok hajóját (azt Hobo és Magdi előadásában szeretem) vagy a Szabadulj elt.
Szerintem mindenhol csak társzerző volt, a "Nem maradunk" inkább Jamie Winchesteré, a "Vonaton" inkább Szakosé, A "Jó reggelt boldogság" meg inkább Madié. ÉS van egy olyan gyanúm, hogy leginkább csak tiszteletből jegyzik még ott a zeneszerzőknél Magdit, de a munka érdemi része inkább az adott zeneszerzőé. Én meghajlok Magdi tehetsége előtt, mint előadó, és elismerem, hogy sokat képezhette magát dalszövegírás terén is, de a zeneszerzés egy külön műfaj, külön tehetség és tudás kérdése. Én kétlem, hogy ez Magdiban annyira meglenne. Biztos sok mindent ellesett már az idők folyamán a kollégáitól, de ettől még nem tudnám zeneszerzőnek is tartani.
(Természetesen az Angyal mellettem egy más kategóriát képvisel, és a Mosd fehérre szövege tényleg különösen jól sikerült, de ha az összes többi dalát is számításba vesszük, akkor máris nem lóg ki annyira a sorból).
Szerintem a Mosd fehérre dallama is gyönyörű, nemcsak a szöveg.
De amúgy egyetértek, tényleg nem lóg ki a sorból a Légzés ilyen szempontból, azért is írtam, hogy számomra középszerű, ahogy a legtöbb dala mostanában. Szóval nem csalódtam, nem is igazán vártam mást, és biztos "ellötyögök" rá a koncerteken. Egy ideje már elfogadtam, hogy ilyen dalai vannak/lesznek, és csak örülök, amikor megajándékoz néhány gyöngyszemmel, amiket igazán szeretni tudok. A Légzés nem ilyen, de nem baj, majd remélem, lesz jobb is...
(azt már csak zárójelben merem remélni, hogy lesz még egyszer egy olyan típusú dal is, mint a Két perc :D )
Madi kétségelenül gyakorlottabb és termékenyebb zeneszerző, mint Magdi. Azonban eddig minden egyes lemezen volt egy olyan szám, aminek Magdi elsődleges vagy legalábbis részszerzője volt (nem tudom, hogy a mellette álló zenészek a hangszerelést végezték vagy többet, ahogy itt sem tudjuk), és ha megnézzük melyek voltak ezek:
Aprócska Blues - az Ördögi Angyal lemezről szerintem a második legjobb szám a Nekem nem szabad után,
Nem maradunk - az Iránytű lemez szerintem legszebb száma,
Jó reggelt boldogság - bár nem kavart akkora port, mint az Egyszer, a Szerelem és a Nánáná, nekem azok mellett az egyik kedvencem volt.
Az egyetlen kivétel, ahol gyengébbnek érzem a dalt a lemez többi dalánál, az az Érj hozzám lemezről a Vonaton.
A Légzésnél, ahogy mondtam, én úgy érzem, hogy a dal mind zeneileg, mind szövegileg belesimul az elmúlt évek slágerei közé, nem azért mert ugyanolyan, hanem mert hasonló stílusú és - szerintem - minőségű. (Természetesen nem Pici bácsi szerzeményeivel teszem egy szintre, de pl. Madiéval simán.)
Én nem érzem a szöveget giccsesebbnek sem, mint a korábbiak, hasonló képek mindig is voltak Magdi szövegében. Talán a "fürtös angyal trombitál" az egyetlen, ott sem maga a szókapcsolat a túl cifra, hanem a kor (barokk, rokokó), amelyet megidéz, ahol a trombitáló fürtös angyalok gyakoriak voltak. (Természetesen az Angyal mellettem egy más kategóriát képvisel, és a Mosd fehérre szövege tényleg különösen jól sikerült, de ha az összes többi dalát is számításba vesszük, akkor máris nem lóg ki annyira a sorból).
Én inkább csak annyit érzek rajta, hogy egy új valamit összehasonlítani egy régi nagyon szeretettel, ráadásul olyannal, aminek már ismerjük különböző (akusztikus, rockosabb) változatait, mindig előhozhatja azt az érzést, hogy "ez nem épen ugyanolyan". Aztán ahogy többet hallgatja az ember, meg többet énekli koncerten, úgy tűnik majd egyre szerethetőbbnek.
Én se vagyok teljesen oda a klipért, de például a táncosok nagyon feldobják, az jó ötlet volt, és kreatív. Magdi is nagyon szép benne. Még a dal refrénje tetszik (a dallam, az belemászott a fülembe), és nekem itt véget is érnek a pozitív dolgok... A szöveg tetszik a legkevésbé, pedig Magdi tud szépeket is írni, de ez már annyira erőltetetten költői és giccses.
Koncerten biztos sokkal jobban fog szólni, igen, de a szöveggel nem tudok megbarátkozni akkor sem.
Örülnék még egy olyan dalnak, mint a Mosd fehérre... Vagy az Angyal mellettem. Azok sokkal minőségibb dalok ehhez képest, szövegileg és dallamilag is. De ez csak az én véleményem. Tudom, most egy ilyen könnyed nyári dalt akart...
Én pont a klipről érzem azt, hogy nem az én világom (másnak persze még tetszhet ettől függetlenül). A dalt, közepes vagy sem, én az elmúlt két napban rongyosra hallgattam, és még nem unom. A többi dala közül az Április hangulatára emlékeztet, és azt is nagyon szeretem.
Amúgy, ahogy Magdi dalainál mindig, az én tetszési sorrendem így alakul: a dal rádióverziója < a dal rockosabb akusztikus verziója a koncerteken Magdi előadásában < a dal rockosabb akusztikus verziója, amikor a közönség végig üvölti Magdival a dalt és tombol.
Biztos vagyok benne, hogy ezzel a dallal is így lesz majd.
Ezt a dalt csak a klip dobja fel valamennyire, az egész jó lett... Amúgy közepes, mint a legtöbb dala az utóbbi években. :( (tisztelet néhány kivételnek)
Hú, hát ez nálam minden szempontból felülmúlta a 2 évvel ezelőttit! Magdi tényleg csúcsformában van, baromi jól állt rajta az a szerelés, magabiztos volt, szuperül szólt minden, a látványért pedig plusz piros pont. Megérte elmenni!
Már nagyon hiányoltam ezt a Magdit egy ideje, mert mintha az utóbbi időben más lett volna (külsőleg is), mint amilyennek megismertem, de ezt lehet, hogy tévesen éreztem. Most viszont úgy érzem, hogy "visszakaptuk". :)
Hát, mit ne mondjak, sajnálhatod. Azt leszámítva, hogy nem volt jó helyünk, fantasztikus élmény volt.
Nem akarok nagy szavakat használni - nem is szokásom -, de ez a koncert már a világszínvonal közelében volt.
Magdi csúcsformában volt, a zenei minőség pedig a legjobbakat idézte. Nagyságrendekkel jobb koncert volt, mint Magdi 2 (?) évvel ezelőtti BS koncertje.
