Mivel mindenki számára, aki nem vak egyértelmű, hogy minden "Demokratikus Európáért" és "Tisztább Közéletért" alapítványokon keresztül érkező párttámogatást az adófizetők százszorosan-ezerszeresen fizetnek vissza a közbeszerzésen keresztül (miért fizetne milliókat egy nyereségérdekelt vállalat egy alapítványon keresztül egy pártnak, ha nem azért, mert ez neki gazdaságilag nagyon-nagyon megéri?) meg kellene tiltani minden adományt.
Mivel mindenki számára, aki nem vak egyértelmű, hogy a pártok cseppet sem demokratikusan, annál inkább kézivezérléssel működnek, de ez, mivel az emberek nem tagjai a pártoknak, nem nekik fáj, ha a központ beleszól a helyi ügyekbe, átír listákat, feloszlat alapszervezeteket - a pártfinanszírozást az igazolt taglétszámhoz kellene kötni.
Ezzel demokratikusabbak is lennének a pártok, másrészt kevésbé működne (nem szünne meg, de nehezebbé válna) a központi kézivezérlés.
érdeklődés hiányában süllyedjen, maradjunk a szokásos agyatlan hozzáállásnál és rajongjunk továbbra is a banánköztársasági szintű politikusainkért és pártjainkért
Az amerikai diplomácia szerint ez nyílt titok. Ha esélyed van megölni riválisodat, akkor megteszed, mondta Orbán. Gyurcsány Ferencet Mesterházy sem szerette. Újabb Wikileaks-táviratok és háttér. Tovább »
Ha nincsenek pártok, nincs parlament sem. Ha nincs parlament, akkor nincs igazságszolgáltatás, nincs alkotmány, nincsenek törvények, nincs közoktatás, nincs rendőrség, nincs kormány, nincsenek önkormányzatok, beköszönt a vadság kora.
Rövidebben: butaság, amit írsz. Az emberek 80%-a jól megvan anélkül, hogy akár életében csak egyszer is elmenne a templomba, de társadalmi lény. Igaz, a totális anarchia még nincs kipróbálva, de én lemondanék róla.
Amikor házosztás volt, akkor házosztás volt. Az SZDSZ kisebb székházat kapott, mint ami járt volna neki, az MDF és - főleg - a FIDESZ meg nagyobbat. (Utóbbinak a sorsát lásd még az Orbán-bányák címszó alatt. Egyből eladták és szétosztották az árát.)
Ez is egy álláspont. A vicces az, hogy ez egyelőre a két "főfaszpárt" álláspontja. (Az 1%-os küszöb eltörlése nem tartozik ide, nincs is jelentősége. Ez OFF)
Ha jól értem, te amellett vagy - ellentétben az általad tetűnek nevezett SZDSZ-szel -, hogy lopjon minden párt magának annyi pénzt, amennyit tud, oszt jó napot. Ne vizsgálják továbbra sem tételesen a párt gazdálkodását, maradjon minden úgy, ahogy van. Ha így van, akkor nem az SZDSZ tetű, hanem te vagy az.
(Az egyházfinanszírozással át kéne menned egy másik topikba, de az is lopás a mai állapotok szerint. Hála az MSZP-Fidesz MPSZ titkolt bűnszövetségének.)
El sem olvasod? Akkor miért beszélsz róla? Mit szólsz pl. Bauer Tamás tervezetéhez tavalyról?
2005. évi ..... törvény
a pártok és politikai tevékenységet folytató más társadalmi szervezetek
gazdálkodására vonatkozó egyes törvények módosításáról
I. rész
A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény módosítása
1. § A törvény 1. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"1. § E törvény hatálya azokra a társadalmi szervezetekre terjed ki, amelyek nyilvántartott tagsággal rendelkeznek, és amelyek a nyilvántartásba vételüket végző bíróság előtt kinyilvánítják, hogy e törvény rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el. A törvény 4. §, 9. § és 10. § rendelkezéseit a pártok által létrehozott alapítványokra, továbbá az országgyűlési képviselők általános választásának évében és az azt követő évben, valamint a polgármesterek és önkormányzati képviselők választásának évében és az azt követő évben az olyan további társadalmi szervezetre is alkalmazni kell, amelyet a választásokon jelölő szervezetként nyilvántartásba vesznek vagy jelölt támogatásáról nyilatkozatot tesz, illetve az országos és helyi népszavazások évében arra a társadalmi szervezetre is, amely a népszavazásra kitűzött kérdéssel kapcsolatban önállóan vagy mással együttműködve közterületen plakátot helyez el vagy politikai hirdetést tesz közzé, illetve nyilvános gyűlést szervez."
2. § (1) A törvény 4. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(1) A párt vagyona a tagok által fizetett díjakból, az állami költségvetésből juttatott támogatásból, az állam által e törvény 5. §-a alapján ingyenesen átadott ingatlanokból, a pártnak a 6. §-ban meghatározott gazdálkodó tevékenységéből, illetőleg a párt által alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyereségéből képződik. Azon pártok vagyona, amelyek költségvetési támogatásban nem részesülnek, magánszemélyek és állami részvétel nélkül működő gazdasági társaságok vagyoni hozzájárulásából is képződhet."
(2) A törvény 4. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(2) A párt részére - a 4. § (1) bekezdésében foglalt kivételektől eltekintve - magánszemély, költségvetési szerv, továbbá állami vállalat, gazdasági társaság, közvetlen költségvetési támogatásban vagy költségvetési szervi támogatásban részesülő alapítvány vagyoni hozzájárulást nem adhat, a párt magánszemélytől, költségvetési szervtől, továbbá állami vállalattól, gazdasági társaságtól, közvetlen költségvetési támogatásban vagy költségvetési szervi támogatásban részesülő alapítványtól vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. Az a társadalmi szervezet, amely az országgyűlési képviselők, illetve az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán költségvetési támogatásban részesülő párt képviselőjelöltjét támogatja vagy olyan jelöltet állít, amelyet költségvetési támogatásban részesülő párt támogat, illetve amely ilyen párt népszavazási kezdeményezését támogatja, a választás, illetve népszavazás évében és az azt követő évben semmilyen vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el."
3. § (1) A törvény 6. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(2) A pártnak az (1) bekezdésben említett gazdálkodó tevékenysége után társasági adót nem kell fizetnie."
(2) A törvény 6. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(3) A párt a tevékenységével közvetlenül összefüggő feladatok hatékony ellátására egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, más gazdasági társaságban azonban részesedést nem szerezhet."
4. § A törvény 9. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(1) A pártok pénzforgalmának adatai nyilvánosak. A pártok pénzforgalmuk adatait internetes honlapjukon az egyes be- és kifizetések megtörténtét követő nyolc napon belül a befizetések forrásának, illetve a kifizetések kedvezményezettjének megnevezésével kötelesek közzétenni. A pártok kötelesek minden év április 30-áig az előző évi gazdálkodásukról szóló beszámolót (zárszámadást) honlapjukon és a Magyar Közlönyben - e törvény 1. számú mellékletében meghatározott minta szerint - közzétenni."
II. rész
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosítása
5. § A törvény az alábbi címmel és 45/A §-sal egészül ki:
"A kampány költségeinek fedezete és elszámolása
45/A § (1) A kampány költségeit a jelöltnek, a jelölő szervezetnek, illetve a jelölteket támogató más szervezetnek, illetve a népszavazást kezdeményező vagy a népszavazásra tűzött kérdéssel kapcsolatban nyilvánosan állást foglaló személyeknek és szervezeteknek bankszámláról történő átutalással a szokásos piaci árnak megfelelő áron a kampányban felhasznált termékek szállítóinak, illetve szolgáltatások nyújtóinak legkésőbb a választás napját követő harmincadik napig ki kell fizetnie. Nem kell fizetni a jelöltnek és közvetlen hozzátartozóinak, a jelölő szervezet, illetve más szervezet nyilvántartott tagjainak és közvetlen hozzátartozóiknak a rendezvényeken való részvételéért, ajánlószelvények, illetve aláírások gyűjtésében, plakátok elhelyezésében és nyomtatott kiadványok terjesztésében való részvételéért, a kampány szervezésében végzett munkájáért. A szokásos piaci árnál alacsonyabb ár is fizethető a közszolgálati rádió- és televízióadásokban a jelölteknek, illetve jelölő szervezeteknek azonos mértékben felkínált kedvezményes politikai hirdetésekért, illetve hirdetési felületeknek az önkormányzatok részéről azonos mértékben történő rendelkezésre bocsátásáért. Minden kifizetést a szervezet könyvelésében fel kell tüntetni, illetve a jelöltnek az általa egyénileg teljesített kifizetésekről nyilvántartást kell vezetnie.
(2) Az a jelölő szervezet, illetőleg független jelölt, amely, illetőleg aki az (1) bekezdésben foglalt szabályt megsértette, köteles a ki nem fizetett termék vagy szolgáltatás értékének vagy a szokásos piaci árnál kedvezőbb áron beszerzett termék vagy szolgáltatás ára és a szokásos piaci ár közötti különbözetnek ötszörösét 15 napon belül a központi költségvetés részére befizetni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani."
6. § (1) A törvény 92. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: "(1) A független jelöltek, illetőleg a jelölő szervezetek a választásra a 91. §-ban foglalt költségvetési támogatáson felül egyéni jelöltenként legfeljebb hárommillió forintot, területi listánként legfeljebb harmincmillió forintot és az országos lista után legfeljebb egymilliárd forintot fordíthatnak."
(2) A törvény 92. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(2) Minden jelölő szervezetnek és független jelöltnek a választás második fordulóját követő 60 napon belül a Magyar Közlönyben és honlapján nyilvánosságra kell hoznia a választási kampányban beszerzett és igénybe vett anyagok és szolgáltatások jegyzékét, a kampányra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegét és forrását."
7. § Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
Általános indokolás
A javaslat alapjaiban változtatja meg a pártok és a választási kampányok finanszírozásának rendszerét, mivel a kialakult, erkölcsileg és politikailag egyaránt súlyos helyzetben csak radikális beavatkozás segíthet. A megoldás lényege egyfelől az, hogy teljesen megszűnik a pártok adománygyűjtési joga, és ugyanakkor megnövekszik a kampányokhoz nyújtott hivatalos költségvetési támogatás. A törvényjavaslat a szabályozás első részét tartalmazza, mivel a pártok költségvetési támogatásáról a mindenkori költségvetési törvény rendelkezik. A gyökeres változás további biztosítékát az jelenti, hogy nyilvánossá válik a pártok pénzforgalma. E szabályokat a javaslat a pártként bejegyzett szervezetek mellett mindazokra a szervezetekre kiterjeszti, amelyek a választásokon jelöltet állítanak, illetve jelöltet támogatnak. A javaslat e szabályokat kiterjeszti a pártok alapítványaira is.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A javaslat a pártok gazdálkodására vonatkozó szabályok hatályát azokra a társadalmi szervezetekre és alapítványokra is kiterjeszti, amelyek a politikai tevékenységben - különösen a választásokon és a népszavazásokon - a pártokkal együttműködve vagy önállóan részt vesznek.
A 2. §-hoz
A javaslat a költségvetési támogatásban részesülő pártok tekintetében - ami azt jelenti, hogy hosszabb ideje részt vesznek a politikai életben és valamilyen mértékben részesei a közhatalomnak - megtiltja adományok elfogadását. A javaslat a tilalmat a pártokkal együttműködő társadalmi szervezetekre is kiterjeszti. A javaslat ugyanakkor a költségvetési támogatásban nem részesülő pártok számára - amelyek általában nem részesei a közhatalomnak - továbbra is lehetővé teszi, hogy magánszemélyektől és magánvállalkozásoktól adományokat fogadjanak el, hogy ezzel megkönnyítse új pártok megjelenését a politikában.
A 3. §-hoz
A javaslat megszünteti a párt gazdasági tevékenysége során előállított termékek és szolgáltatások áfa-mentességét (azt törli a törvényszövegből), és az eddigi korlátlan vállalat- és kft.-alapítási lehetőség helyett csak a párt tevékenységével közvetlenül összefüggő feladatok (pl. kiadványok előállítása, gépkocsik üzemeltetése) ellátására engedi meg egyszemélyes kft.-k alapítását.
A 4. §-hoz
A javaslat a pártok beszámolójának közzétételére irányuló rendelkezés fenntartása mellett új szabályként előírja a pártok pénzforgalmának teljes nyilvánosságát, és ezzel finanszírozásukat teljesen átláthatóvá teszi. Ez a rendelkezés a költségvetési támogatásban nem részesülő pártokra, továbbá mindazon társadalmi szervezetekre és alapítványokra is vonatkozik, amelyek a politikai közéletbe bekapcsolódnak.
Az 5. §-hoz
A javaslat kötelezővé teszi a választási és népszavazási kampánnyal kapcsolatos ráfordítások szokásos piaci áron történő kifizetését, kiküszöbölve a természetbeni formában nyújtott, leplezett kampánytámogatást. Megjelöli azokat a tevékenységeket, amelyeket a jelöltek és a jelöltállító szervezetek szokás szerint maguk végeznek, és amelyekre az így előírt elszámolási, illetve fizetési kötelezettség nem vonatkozik. Kivételként lehetővé teszi azt is, hogy a közszolgálati médiumok kedvezményes áron vagy ingyenesen biztosítsanak megjelenési lehetőséget a jelölteknek és jelölő szervezeteknek, ha ezt egyenlő feltételek mellett teszik. E rendelkezés és a pártok és a kampányban részt vevő szervezetek pénzforgalmának a 4. §-ban előírt nyilvánossá tétele együttesen átláthatóvá teszi a kampányfinanszírozás egészét.
A 6. §-hoz
A javaslat felemeli a kampányköltségek mértékére vonatkozó jelenleg hatályos, irreálisan alacsony és senki által be nem tartott korlátot, továbbá a kampány ráfordításainak tételes felsorolásával bővíti ki a jelöltek és jelölő szervezetek által a választások után elkészítendő beszámoló tartalmát, és előírja a honlapon történő közzétételt is.
A 7. §-hoz
Hatálybaléptető rendelkezés. Kívánatos, hogy a kampányfinanszírozás új szabályai már a soron következő országgyűlési képviselőválasztáson is érvényesüljenek.
Ez Bauer kísérő szövege a saját törvényjavaslatához:
3. Pártfinanszírozás
Ahol demokrácia van, ahol választásokat tartanak, ott választási kampányok is vannak, amelyek pénzbe, sok-sok pénzbe kerülnek. Hogy valójában mennyibe is, azt Magyarországon soha senki nem mondta meg. Egy időközi országgyűlési képviselőválasztáson egyszer felmérték, hogy - a törvényben megengedett egymillióval szemben - a két nagy párt hét-nyolcmillió forintot költött el a kampányra a médiában. Ezt százhetvenhat egyéni körzettel megszorozva vagy másfélmilliárd forintot kapunk. Ehhez jön hozzá az országos kampány, amelyre - központilag készített plakátokban, az országos sajtóban és az elektronikus médiában elhelyezett hirdetésekben - legalább még egyszer ennyit, de inkább jóval többet fordítanak. Ez egyfelől sokszorosa annak, amit a törvény szerint a kampányra költhetnek a pártok, másfelől pedig nincs is rá semmiféle nyilvánosan elszámolt forrásuk. A pártok költségvetése a választások évében - amikor ráadásul az önkormányzati kampányt is finanszírozniuk kell - távolról sem nyújt erre fedezetet.
A képviselőjelöltektől és polgármesterjelöltektől elvárják, hogy szerezzenek "szponzorokat". Helyi, választókerületi kampányaikat alapjában véve maguknak kell finanszírozniuk. A pártközpontoknak elegendő terhet jelent az országos kampány: az óriásplakátok, az újság-, rádió- és tévéreklámok finanszírozása.
A hatályos párttörvény ugyanakkor gyakorlatilag korlátlan lehetőséget is nyújt a jelölteknek és a pártoknak adományok gyűjtésére. Amikor ez a törvény megszületett, az új pártok behozhatatlan anyagi hátrányban voltak az állampárt utódpártjával szemben, s a megengedő szabályozás ennek ellensúlyozását célozta. Az érthető szándék azóta visszájára fordult. A pártok legális pénzforrásai nem nyújtanak fedezetet a kampányok finanszírozására, egyéb forrásokra van szükségük. Adományokat gyűjtenek vállalkozóktól, külföldi befektetőktől, s azokat hatalmi pozícióba kerülve állami megrendelések, privatizációs lehetőségek odaítélésével viszonozzák. A vállalkozói szférában, a külföldi befektetők körében köztudottá vált már, hogy Magyarországon ez így szokás. A lebukás kockázata minimális, a pártok illetékesei megtanulták, hogy hogyan bonyolítsák gyakorlatilag kockázatmentesen e szégyenletes ügyleteket. A megzsarolt befektetők, vállalkozók négyszemközt panaszkodnak a másik oldalnak, de a részvevők ma már nem hagynak maguk után nyomot, így a helyzetről mindenki tud ugyan, de senkit nem lehet tetten érni. Maguk az érintett politikusok pedig nem is szégyellik a dolgot, hanem szinte áldozatvállalásnak tekintik, hogy elvégzik ezt a "piszkos munkát".
A kialakult helyzet az egész politikai osztályt korrumpálja. Elsősorban persze azokat, akik közvetlen részesei a visszaéléseknek, de rajtuk túl mindazokat, akik a pártok testületeiben ülve szemet hunynak afölött, amit mindenki tud, de legalábbis sejt. Pártfinanszírozási botrányok más demokráciákban is előfordulnak, de akit rajtakapnak, az a legtöbb országban kihullik a politikai életből. Emellett sokfelé tesznek lépéseket a szabályozás szigorítására. Nálunk az elmúlt években egyik sem történt meg. Ahhoz, hogy a magyar politika visszanyerje becsületét, ezen változtatni kell.
Örülök, hogy az SZDSZ beterjeszt egy javaslatot a pártfinanszírozás reformjáról. Mint tudjuk, a pártok milliárdokat nyúlnak le a közvagyonból azért, hogy saját kampányaikat megfinanszírozzák. Az SZDSZ terve ezt kívánja megszüntetni. Érdemes ugyanakkor a javaslatot összevetni Bauer Tamás (szintén SZDSZ) korábbi javaslatával.
"1-2 milliárdos kampánykeretet javasol az SZDSZ NOL • Népszabadság Online • 2006. november 30. Megemelt kampánykeretet, rövidebb kampányidőszakot, valódi állami számvevőszéki ellenőrzést és csak magánszemélyeknek engedélyezett nyilvános párttámogatást javasol az SZDSZ - jelentette be a párt két ügyvivője csütörtökön Budapesten.
A szabad demokraták szerint a jelenlegi 386 millió forintos keretösszeget 1 és 2 milliárd forint közötti összegre kellene emelni - mondta el sajtótájékoztatón Horn Gábor. Szavai szerint ezek a keretek betarthatatlanok, és elfogadhatatlan állapot, hogy éppen a törvényeket alkotó pártok szegik meg a törvényt.
Gusztos Péter úgy fogalmazott: "nagyon fontos, hogy a magyar politika szembenézzen ezzel a kérdéssel, nagyon fontos, hogy a politikai pártok ezt együtt tegyék meg hiszen jelen pillanatban gyakorlatilag betarthatatlan és rossz jogszabályok szabályozzák ezt a területet".
Horn Gábor elmondta, Magyarországon is be kell vezetni a rövidebb kampányidőszakot, a jelenlegi időben nem korlátozott kampányidőszakot négy vagy hat hétben kellene meghatározni. Ez önmagában is korlátozza a kampányra felhasználható összegeket - tette hozzá.
A leglényegesebbnek azt nevezte, hogy meg kell teremteni a finanszírozási rendszer átláthatóságát és ellenőrizhetőségét, ezért az ÁSZ-nak valóságos jogosítványokat kell adni, mert jelenleg a pártok által bemondott számokat veszi figyelembe ellenőrzéskor. A számvevőszék hozzon létre egy olyan testületet, amelyik megszámolja, hogy egy párt mennyit költ - közölte.
Az ügyvivő szerint a reklámcégeknek kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy minden pártnak ugyanannyiért adják a reklámfelületeket, legyen egységes áruk a politikai reklámoknak. "Elfogadhatatlan burkolt pártfinanszírozásnak tartjuk azt, amikor egy adott cég (...) az egyik pártnak 10 százalékért adja ugyanazt, amit egy másik pártnak 100 százalékért" - jelentette ki.
A liberális párt javaslatának része az is, hogy a pártokat csak magánszemélyek támogathassák, és kötelezően nyilvánosan, függetlenül attól, hogy mekkora összeggel. Vállalkozások, vállalatok, gazdasági szervezetek ne tehessék - hangoztatta.
Mint mondta, a párt és kampányfinanszírozás az egyik témája az SZDSZ által kezdeményezett, hat kérdést áttekintő ötpárti egyeztetés-sorozatnak, amelyről már tárgyalnak a pártok; a megbeszélésekre várhatóan januártól kerülhet sor.
Mivel a népszavazásoknál nincs szabályozva a pénzfelhasználás, például a várhatóan ősszel sorra kerülő népszavazásra már meg lehet alkotni a jogi kereteket - tette hozzá.
Gusztos Péter beszélt arról, hogy a párt- és kampányfinanszírozás a legfontosabb rendezetlen morális kérdése a magyar politikának, ezért a liberálisok azt javasolják, hogy ezzel közösen nézzenek szembe a pártok. Felidézte, hogy a nyáron ebben a tárgyban egy törvényjavaslat eljutott az általános vitáig a parlamentben, és szeretnék ha ennek néhány eleme az új javaslatba is bekerülne.
Példaként említette a nyilvános kampányszámla bevezetését, a választáson jelöltet nem állító, de a kampányban résztvevő, úgynevezett fantomszervezetek nyilvántartásba vételét, és kampányköltségeinek ellenőrzését.
Emlékeztetett, hogy nyáron a Fidesznek volt egy józan és megfontolandó javaslata, miszerint a választások előtti egy évben kormányzati kommunikáció címén ne költhessenek közpénzt a kormánypártok a kormányzati intézkedések reklámozására.
Hozzátette: ezt a szerencsétlen gyakorlatot a Fidesz teremtette meg, az Orbán-kormány nagyságrendekkel több közpénzt költött el önmaga reklámozására, mint például az előző ciklusban a szocialista-szabad demokrata kormányzat.
Fidesz: a törvény módosítását vegyék is komolyan
Nyitrai Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője pártja névében úgy fogalmazott: a Fidesz egyetért azzal, hogy a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény mára teljesen elavult, és több ponton módosításra szorul. Hangsúlyozta azonban: fontosnak tartják, hogy ez a téma ne csak kampányszerűen merüljön fel, hanem a pártok a törvény módosítását vegyék is komolyan. Hozzátette: már van benyújtott javaslat ebben a témában, mégsem lett belőle parlamenti szavazás.
A Fidesz fontosnak tartja azt is, hogy a leendő jogszabályban legyenek garanciák arra nézve, hogy a kormánypártok ne folytathassanak közpénzből pártkampányt, mint ahogy az a 2006-os országgyűlési és önkormányzati választáson történt - jegyezte meg.
Nem azt mondom, hogy a szomszéd nője zöldebb, de míg Magyarországon elképzelhetetlen egy ügyészségi vizsgálat a MINDENKI ÁLTAL NYÍLTAN HANGOZTATOTT törvényszegésre (kampánypénzek) addig ebbe külföldön bele lehet bukni.
Túl szép lenne ha nem létezne ez a kényszer. Sajna azonban miután a léből nyilván csurran-cseppen mindazoknak akik részt vesznek a dolog lebonyolításában, ezért nem érdekük hogy ezentúl másképp legyen. A változtatás lehetősége pedig az ő kezükben van.
"Most rá van kényszerítve az összes párt, hogy korrumpálódjon. A közéleti megtisztulás LEHETETLEN. Ha normálisan lennének finanszírozva a pártok, akkor nem létezne ez a kényszer."
Nem is volt régen, hogy Megyó duplázta a zsetont, hogyaszonta kellett a korrupció elkerülése végett (ő tudja, ő ismeri a többieket...) - aztán lett autópályánk 2+-szoros áron. Szóval - ha Megyó kijelentését is belevesszük - nem kell a kényszer, elég a lehetőség.
Ne feledd, hogy a mosóport EGY FELÉ adják el. A fogyasztó felé. A pártokat két felé. A választók felé is és a nagyvállalatok felé is. A mosópornál ez nincs így.
Most rá van kényszerítve az összes párt, hogy korrumpálódjon. A közéleti megtisztulás LEHETETLEN. Ha normálisan lennének finanszírozva a pártok, akkor nem létezne ez a kényszer.
Nem a párt fogad el, hanem mondjuk az Adófizetők Érdekvédelmi Szövetsége. Akinek ugye alkotmányos joga kiadni bármit. A magyar vizsla ugat, a karaván meg halad. Honi soit, qui mal y pense.
