Nyitotta:még csak az kéne, 2006.11.26 14:23 |
Hozzászólások: 78 | Hozzászólók: 19
Egyre többet hallunk a hírekben biometrikus azonosítókról, sőt egyes hírekben azt is olvashattuk, hogy nem lehetetlen, hogy az emberek személyi igazolványa egy bőr alá ültetett chip lenne.
Az emberiség érdeke szerintem, hogy a felelős pozíciókba kerülő politikusok miniszterelnökök stb. bőre alá egy chipet ültessenek, mely hazugságvizsgáló funkcióval bírna és ha egy politikus hazudik, nyomban kigyúladna egy bőr alá ültetett led a homlokán. Vagy kissebb áramütés érné. Ezért aztán nem mernének hazudni a politikusok és mindannyiunk élete könyebbé válna.
de nagy fényerejű fehér led legyen, és akkor a parlamenti ülésteremben nem kell világításra költeni többé, 386 állandó kis fényforrás már elegendő lehet
volt erről egy scifi novella, amiben ráadásul ezek a chipek fel is robbanhattak, ha túl sok negatív szavazatot kapott az illető politikus. asszem a nyakában hordhatta, ez jogosította fel a döntésekre.
Ne a pillanatnyi állapotot nézd, hanem a folyamatot, hisz arról beszéltünk. Sorozás előtt kérdezve ha azt hazudja, hogy nem ember és nem bűn megölni, akkor jelez a gép. Mert akkor még tudja és elhiszi, hogy hazugság. Miután leszolgált két évet és kinyírt pár vietkongot már nem fog jelezni a gép. Addigra már meggyőzi magát, hogy bizony nem ember és szabad megölni. Az első kérdésed irreleváns, jelen esetben dehumanizálás történt, így kvázi emberölés sem fordult elő.
De nézzük meg egy politikus esetében. Ugye ahhoz, hogy zsírosbödön közelébe jusson, rengeteg segget fényesre kell nyaljon, rengeteg elvtelen kompromisszumot meg kell kössön. Közben ugye permanensen szajkózza, hogy ő biza csak a közjóért. Persze tudja, hogy valójában a hatalomért és/vagy a pénzért, de ezt sem túl erkölcsös hangoztatni, még magunk felé sem. Az ember meg jellemzően olyan, hogy nagyon erősen szeretné magát roppant erkölcsösnek, jónak, satöbbi látni. Adódik a lehetőség: el kell hitesse magával, hogy ő tényleg a közjóért. És el is hiteti. Na most, odajut, ahová. Megkeresik, hogy ugyanbiza, lobbizzon már egy milliárdos beruházásért, mert az kurvajó a népnek és nem mellékesen ő is kap tíz százalékot. Olyan erős meggyőződéssel, az igazságában akkora töretlen hittel fog érvelni, hogy nincs az a hazugságvizsgáló, amelyik akár csak elpirulna egy pillanatra. Ezzel szemben ha engem, a politikával soha nem foglalkozó, utcáról jött embert hirtelen odaállítanának, hogy ugyanannyi kenőpénzért hadováljak, hát egyszerűen leégetném a hazugságvizsgáló gépet.
a titkosszolgálatok meg egyebekha meg is tudják tanítani a hazugságvizsgáló kijátszására az ügynöküket, azt csak bizonyos esetben kell használnia, vagyis ha rákötik a gépre.
De mi a helyzet, egy állandóan rajta lévő géppel?
Képes lenne folyamatosan real-time átverni? Nem hinném. :)
a fiziológiai elváltozások, amelyeket a chip mérne, ugyanis csak akkor változnak, ha tudatosan hazudsz. ha automatikusan füllentesz - lásd gyerekek - , ha nem érzed a válasz súlyát - haveroknak meséled, hogy a Mancikával hányszor, pedig csak otthon a Playboyjal kettesben - egyszerűen nem működik chip, nem jelez be.
2) a legtöbb titkosszolgálat okítja, tréningezi a hazugság-vizsgáló berendezések átverését, kicsi gyakorlással sikerülhet - ezután a politikusokat nem csak a logopédussal készítik fel, hanem a hazugság-vizsgáló becsapását is gyakorolni fogják.
Nono, mindenkiben van egy alap erkölcsi érzék amelyet a társadalom, az iskola, a szülők, stb. nevel bele.
Ha azt mondod, hogy van egy gyerek akit a szülei "hiányosan" nevelnek és ettől mondjuk egy társadalmora veszélyes gyilkos lesz, szerintem erre az egyénre már magától a társadalmi érintkezéstől, a tévéből, emberei kommunikációtól is kialakul az, hogy tudja mikor cselekszik helyesen és helytelenül. Az ember társas lény, nem arra van biológiailag beállítva, hogy öljön, hanem hogy társadalomban és családban éljen. Tehát ilyen ember hiába elvetemült gyilkos, a hazugságvizsgálón nem tudja letagadni, hogy megölte xy-t. (Hibaszázalék azért van, ha rosszul tesznek fel kérdéseket)
Az általad felhozott katonás példában is biztos vagyok benne, hogy az egyén tudná, hogy helytelenül cselekszik és a "büdös vietkong" is ember, csak megtanulta elnyomni a kétségeit, amiben az életösztön segíti, vagyis inkább az ellenség harapjon fűbe mint ő, meg különben is parancsot teljesít...
Ezért aztán szemrebbenés nélkül megölné az ellenséget és meggyőződéssel mondaná, hogy azt meg kell ölni, de ha egy hazugságvizsgáló automatára kötve azt kérdeznék tőle, hogy:
1. Helyes-e embert ölni?
2. Embernek számít-e egy vietkong?
3. Helyes-e vietkongot ölni?
Kérdések közül az elsőre valószínűleg nemmel, a másodikra nemmel, a harmadikra igennel felelne. De az első kérdés a lényeg, mert arra szerintem hiába felelne igennel, jelezne a hazugságvizsgáló.
De biztosan akadna hibaszázalékként olyan értékrendű ember aki átmenne a hazugságvizsgálón.
De egy ilyen ember nem is tudna a politikai pályán eljutni a megválaszthatóság közelébe, mert ahoz, hogy a hazugságvizsgálót átejtse annyira primitív gondolkodásúnek kelle lennie, hogy nem is álmodhatna politiki megmérettetéstől.
Gyanúm szerint Gyurcsány enyhén szociopata, így neki felmentése van a disszonancia- oldás alól. :-)
Igen, szerintem átmenne egy hazugságvizsgálaton. Nézzünk meg például egy katonát, akinek embereket kell ölnie. Előtte normális ember, egészséges erkölcsi érzékkel. Ezzel a tudattal nem fér össze egy másik ember életének a kioltása. Fellép a disszonancia. Egyik mód az oldásra az, ha dehumanizáljuk az ellenfelet. Így születik meg a koszos nigger, vagy a büdös vietkong. Akik nem emberek, tehát a megölésük sem akkora bűn. Ezt a katona bármikor kijelentheti, a hazugságvizsgáló gép meg se rezzen. Ha mondjuk a bevonulása előtt két héttel mondd ilyet, akkor viszont kimegy a biztosíték is.
Nem hinném, hogy gondot okozna valakinek együttélni huzamosabb ideig a hazugsággal, pl. Gyurcsánynak több éven keresztül is sikerült saját bevallása szerint. :)
De nem minden ember egyforma, bizonyosan van akinél fennáll az általad említett kognitív disszonancia elmélet, de hogy ez a dolog milyen mélységű, azt meg tudod mondani? Vajon átmenne egy hazugságvizsgálaton?
Pl. vegyünk egy sarkos példát. Hitler vajon elhitte a sok hülyeséget amit mondott?
Borzasztóan sajnálom, de megint ellent kell mondjak neked. :-) Újfent a szociálpszchiológiát hívom segítségül, éspedig a kognitív disszonancia elméletét. Csak roppant feületesen: a lényeg az, hogy huzamosan nem tudunk együttélni azzal a gondolattal, hogy nincs igazunk. Ennek a disszonanciának egyik gyakori és igen kézenfekvő feloldása az, ha meggyőzzük magunkat arról, hogy de igenis igazunk van! Könnyebben megy, mint gondolnánk. :-) Nézd meg például Orbán átlényegülését: az elején még lehetett érezni, hogy ez szerepjátszás, még volt kikacsintás. Mára már teljesen azonosult a figurával, ma már el is hiszi, amit évtizede még kiröhögött volna. És ez nagyon tipikus.
most arra gondolsz, hogy valóban meg van győződve arról, hogy amit mond az igaz, vagy csak meggyőződésesen akarja súlykolni? :)
Mert ha meg van győződve valóban arról, hogy ez igaz és a hazugságvizsgáló chip emiatt nem "jelez", akkor valóban igazat mond.
De valószínűtlen, hogy egy olyan ember kerülne választható helyzetbe akinek az alapvető társadalmi értékrendtől gyökeresen eltérő igazságérzete van.
Pl. vegyünk egy sarkos példát.
Hitler vajon elhitte a sok hülyeséget amit mondott?
Szerintem inkáb szimpatikus volt számára a náci eszme, de egy hazugságvizsgálón nem ment volna át, ha megkérdezik, hogy tényleg igaznak tartja-e a fajelméletet.
Szerintem nem lennének szuicidok és frusztráltak a polgárok, mert az esetben, ha a politikusok igazat mondanának akkor nem tudnának többé mutyizni, muszály lenne az emberekre (is) költeni a bevételeket. Lehet, hogy kiderülne, hogy bőven elég összes adóknak az általános forgalmi adó az állam fentartásához, inkáb örülnének az emberek az óriási fejlődésnek. :)
Ha elkezded modellezni az igazságot, akkor jössz rá igazán, hogy a társadalmat és a politikát milyen mértékben átszövi a hazugság. :)
A szociálpszichológia ezzel a kérdéssel behatóan foglalkozik, elég szép az irodalma. Egy könyvet már ajánlottam is az olvtársnak, amiben, ha jól emlékszem, még kísérletek is vannak a témánkhoz kapcsolódóan. És akkor még nem is tértem ki arra a nem elhanyagolható problémára, hogy nincs mindig abszolút igazság. Sőt. Lásd még: Asch- vonal.
Lenne cserébe egy csomó frusztrált, deprimált, szuicid késztetések által hajtott polgárunk. :-) Ugye azt is tudjuk, ha picit magunkba szállunk, hogy a roppant pazarló életmódunkkal igen rövid idő alatt hazavágjuk a földünket. De leszarjuk, úgy teszünk, mintha ez nem a mi problémánk lenne. Sőt, megkeressük azt, aki olyat füllent nekünk, hogy á, dehogy, szó nincs semmi ilyesmiről. Szvsz az embereknek nagyobb szükségük van ma a kegyes hazugságokra, mint a történelme során bármikor. Belegondoltál, hogy füllentések nélkül mivé lenne az egyház? Például. No meg itt van az az általános morálfilozófiai aggályom, hogy a jó cselekvése csak akkor érték, ha van valós döntési helyzet. Egy zuhanó repülőben hirtelen megtért ateista nekem nem túl meggyőző. :-) Ha nincs valós döntési helyzet akkor éppen azt veszítjük el, ami emberré tett benünnket. Teljesen amorális lényekké válunk. Nem biztos, hogy megéri.
Egeybkent volt egy jo cikk a Kovacsizmusrol -- ami elemezte hogy Kovacs Laca nem is hazudott, amit mondott megfelelt volna a csipnak. Pl. kerdeztek, hogy tenyleg lesz-e augusztusban nagy gazar-emeles. Es mondta, hoyg a, dehogy, mit kepzelnek. Aztan tenyleg. A nagyaranyu emeles szeptember elejen volt...
