Ville: A cigányokkal kapcsolatos élményeim kifejezetten negatívak. Még az olyan neutrális dolgokra sem képesek, mint például a normális üzletbeli viselkedés vagy az utcán való séta.
Lotta Roti: Nekem ezzel ellentétben jó tapasztalataim vannak a cigányokkal azokból az időkből, amikor játékvezetőként szolgáltam egy kaszinóban. Talán attól féltek, hogy ha szórakoznak velem, akkor az csökkenti a nyerési esélyeiket, nem tudom. Sokkal jobb ügyfelek, mint sok más etnikai kisebbség (szerk: na, a Finnországba menekült szomáliaiak, illetve az ott kurvákat futtató, vodkacsempészkedő és betörő oroszok, ill. kisebb részben észtek is megérik a pénzüket...)
Raine: furcsa, most, hogy elgondolkoztam, nekem sincsen a cigányokkal kapcsolatban semmilyen jó élményem. A velük történt találkozásaim három szóban összefoglalható: félelemkeltés, pézkéregetés és szivatás. És minden egyes esetben kimérten viselkedtem, ahogy minden más állampolgárral szemben is, így szó sem lehetett provokációról.
Ehhez mesélnék még el valamit. Egyszer egy bíróság munkáját volt szerencsém megfigyelni a gimnázium kihelyezett történelemórája, amelyben állampolgári ismeretekkel szerelkeztünk fel, keretében. Három esetet láttunk, amely közül egyben egy fehér betörő ügyét tárgyalták. Már előzetesben volt, és a fogdából hozták, hogy hallja az ítéletet. A másik két esetben cigány volt soron, ami már amiatt is érdekes, hogy erős kisebbségben élnek az adott területen. Ráadásul, mindkettőt azzal vádolták, hogy engedély nélküli fegyverrel lövöldözött egy étteremben. Vajon ilyen történt Poriban is?
Ezen felül a cigányokról alkotott vélemény minden embernél ugyanez, akit ismerek, és adok a szavára. Elismerem, hogy vannak előítéleteim velük szemben, de nem lehet azt ép ésszel feltételezni, hogy a fent leírtak után valakinek NE legyenek előítéletei a cigánysággal szemben.
Végezetül azon a véleményen vagyok, hogy bizony az éttermeknek és az egyéb üzleteknek meg szabad válogatniuk azt, hogy kit engednek be. Ha az adott egység úgy dönt, hogy például csak albínó nigériaiakat enged be, ezt is meg kéne engedni. Az egyedüli kivétel csak az alavető élelmiszereket árusító boltok kellenek, hogy legyenek, mivel azok nélkül nem lehet létezni.
M.A.: Függetlenül attól, hogy mit mond a törvény, az étterem tulajdonosának igenis meg szabad válogatnia, hogy kit enged be, ahogy mindenki megválogathatja, kit hív meg vasárnapi ebédre.
Lotta Roti válasza: Az éttermek is megválogathatják, kit engednek be, amennyiben a szabályokat nem rassz-alapon hozzák. Ennél fogva az étterem akkor teljesen legálisan járna el, ha pl. egyetlen egy romát se engedne be csak azért, mert pl. nem tetszik neki a nadrágja.
Janne: Nekem kizárólag cska negatív élményeim vannak a cigányokkal kapcsolatban. Amikor (nagyon ritkán) az ember látja őket, mindig valakivel konfliktusban vannak: a benzinkút kasszájánál azt bizonygatják, hogy a benzinautomata elnyelte az utolsó 50 eurósukat vagy a telefonautomata az aprópénzt. Az önkormányzatnál a cigány csaj azt akarta, hogy titkosítsák a lakcímét, postai úton ne érhesse el senki, még az állam sem. Amikor pedig Poriban jártam, éppen annak a fehérnek a hulláját szállították el, akit egy cigány lőtt le egy összeszólalkozás végezeteként. Egyszóval, amikor cigánnyal találkozom, akkor igyekszem elfordítani a tekintetemet, mondjuk a cipőmre. Nehogy a szemünk találkozzon, semmi.
Ville, arra utalva, hogy az egyik étteremben az volt kiírva, hogy népviseletben belépni tilos!: ha nekem lenne éttermem, csak olyan cigányokat engednék be, akik nem a hagyományos cigány népviseletet hordják. A hagyományos cigány viselet azt mutatja, hogy viselője támogatja a hagyományos, minden civilizációnak hátat fordító, bűnöző cigány életformát, ahogy például a skinhead-módi és a tar fej is azt mutatja, hogy tualjdonosa egy adott ideológiával azonosul. A cigányt nem is azonosítaná az ember cigányként, ha az nem akarná maga megmutatni mindenki másnak, hogy a cigány maffiába tartozik.
Lotta Roti válasza erre: Jó gondolat, Ville, ez a cigány népviselet erről van szó! És most kizárólag azokról a dolgokról beszélünk, amikre az adott ember befolyással bír.
Jeremia: hogy visszatérjek annak az ideológiának a kérdéséhez, amelynek része a multikulti, úgy néz ki, hogy ez egy bizonyos politikai-kulturális elit fegyverei közé tartozik. A politikában, az ország vezetésében és az egész világon olyan emberek ülnek, akik maguk szerint az elitbe tartoznak, és aki mindent jobban tud, mint az átlagember. Az ezen emberek ideáit aztán megpróbálják rátukmálni a nem elit emerekre úgy, hogy bizony talán ti is megértetek belőlük valamit. Nem furcsa, hogy sok dolog pont az ellenkezője annak, amit az emberek többsége akar?
Az emberek nem akarnak részegeket az óvodák környékére. Az elit persze jobban tudja ezt, és kioktatóan arról beszél, hogy bizony ez csak félelem az ismeretlentől és a részegek ott vannak az ovódák környékén. Ha valaki politikus vagy vezető mégis azt akarja, amit az emberek többsége, akkor rögtön populistaként aposztrofálják.
Az emberek nagyobb része nem akar több menekültet befogadni, de az elit megint csak arról van szó, hogy az emberek félnek a még ismeretlentől, és hogy nem befogadóképszek. Az eredmény? Kontroll nélküli menekültáradat, és az elittől jövő okoskodás, különösen a húsevő hetere férfiaknak. Különösen ebben a kérdésben kapja meg nagyon gyorsan a populista, legrosszabb esetben a szélsőjobboldali populista bélyeget az, aki felemeli a szavát.
Herja: az utazgatás kitágítja az ember látókörét. Amikor egyszer utaztam hazafelé, volt szerencsém megismerkedni a cigány kultúrával. A vonat étkezőkocsijában levő cigány nőnek ugyanis nehézségei voltak mind a finn nyelv megértésével, mind a pénzzel való bánással. A polcról leszedte a kívánt árut mert a gerek szomjas, az árut fogyasztgatták, amely után arról esett szó, hogy fizetni kellene érte. A cigány álláspontja (nem fizetek) a kassza álláspontjával (x euroba kerül) ütközött, amely végeztével kompromisszumos javaslat született: a cigány nem fizet, viszont a félig üres üveg az eladónál marad. De ennyiben sem maradt aztán a dolog, mert új cigány javaslat született (a férjem mindjárt jön és kifizeti), amelynek során az üveg újfent a cigányhoz került. Vesztesége csak az eladónak volt (a férj nem jött fizetni).
Megint Janne: visszatérnék a Pori-beli gyilkosságra (amikor lásd fent egy cigány megölt egy fehért egy sorbeli összeszólalkozás végeztével). Már a következő nap azt néztem, hogy a különböző médiumok hogyan tárgyalják a nagy port felvert, adott körülmények között történt gyilkosság révén, még a legnagyobb médiumokban is tárgyalt esetetet.
Nagyon szembetűnő volt az, hogy egyedül egyetlen satakunta-beli kis lap említette meg, hogy roma gyilkolt.
Veszélyesnek tartom a többségi média hozzáállását az ilyen esetekhez. Igenis csökkenteni lehetne az ilyen esetek számát azzal, hogy megemlítik az elkövetők származását. Miért? Mert akkor a fehérek tudják majd, hogyan viszonyuljanak a sorban álló cigányokhoz, hogy ne beszéljenek hozzájuk vagy ha mégis, akkor igyekezzenek barátságosan és segítőkészen viszonyulni ahhoz, ha például cigit lejmol.
Nézzük a Helsingin Sanomat politikailag korrekt cikkét (eredeti itt található) a témáról:
Pori-ban tizenhat étterembe nem mehettek be cigányok
A Pori-ban lakó cigányok belefáradtak az évek óta tartó rasszimusba. A múlt héten ennek véget próbáltak vetni azzal, hogy feljelentést tesznek.
Feljelentést tettünk a rendőrségen, mivel általános rasszimusró van szó, nyilatkozta Dimitri Hagert, a cigányok munkacsoportjának tagja, aki négy cigány és két tanú tesztcsoportjában volt. A teszt során 16 éttermet kerestek fel. Voltak olyan éttermek ezek között, amelyekben soha nem jártam. Csak azt mondták, nem engednek be, mert cigány vagyok.
Hagert szerint ez a jelenség kizárólag Pori-ra jellemző: a világban, ill. máshol Finnországban ilyennel nem talákozott. Az étteremek olyan egybehangzóan utasítják ki a cigányokat, hogy a múltkor, amikor a négyéves fiam szörpöt akart venni a sétálóutca éttermében, azt sem adtak neki. Ugyanez a helyzet a szervizekben is ha az ember megmondja a nevét, a segítség garantáltan nem jön majd ki.
Az egyenlő elbánás törvénye megtiltja mind a magán-, mind a publikus kirekesztést, de eddig nem tudták ezt bizonyítani.
Most, hogy megvan a bizonyíték, bírósághoz fordulunk, mondta Yrsa Korkman, a kisebbségi hivatalok vezetője.
A legelső döntés már megszületett. Egy Helsinki-beli éttermet bűnösnek mondtak ki, amikor egy finnül rosszul beszélő orosz nőt nem engedett be.
Erre, illetve a Satakunnan Kansa-ban megjelent, nagyon hasonló cikkre érkezett olvasói reakciók a http://www.porilaiset.com/foorumi/about2683-0-asc-0.html topikból:
kupari: a Satakunnan Kansa c. újságban olvastam a sztorit [
] Bizony, a többség nem rekesztené ki a cigányokat, ha azok a viselkedésükkel nem adnának rá okot. A cigányok kb. 10%-a kíván olyan normál életet élni, mint a többség; a maradék meg úgy, ahogy jónak látja!
rannan asukas: érdekes az, hogy, miközben az utóbbi években igazán trendy volt az, hogy az egyes etnikai csoportok saját éttermet alapítanak minden kiszögellésben, a cigányok esetében ez egyáltalán nem figyelhető me. Hol van az a bátor cigány, aki dolgozni kezd mint vállalkozó, és a munkát nem csak a lóversenyeken való szurkolásban látja? Most Pori-ban bőven kapható kiadó helyiség ilyen célokra! Van hely élelemnek, táncnak és szabad bemenetelnek!
Mi az a cigány előjog, hogy a többségnek kell a cigányok segge alá tolni mindent? Miért van az, hogy egyetlen cigány sem akar úgy élni, ahogy a többség, a törvényeket tiszteletben tartva?
kupari: megkérdezném a következőket a cigányok képviselőitől. Miért kell az együttélést megnehezíteni azzal, hogy minden törvényt semmibe veszünk? Miért nem lehet azokat a normákat követni, amit a többség, az adófizetők követnek? Mi teszi őket olyan különlegessé és egyedivé, hogy az egész társadalomnak az ő füttyükre kéne táncolnia? Ki mondja, hogy annak az oka, hogy a pori-i éttermekbe nem engednek be cigányt, egyszerűen csak a rasszimus?
bemupimu válasza rannan asukas-nak: A cigányok miért nem alapítanak saját éttermet, kávézót, falatozót? Hiszen tele vagyunk mindenféle [olasz] pizzázóval, [török] kebab- és kínai vendéglővel. Miért nincs a cigányoknak ilyenje? Egyáltalán: honnan jött az az általános nézet, hogy a romák félnek a munkától???
rannan asukas: A reggel felhívtam egy éttermet üzemeltető, nem Pori-beli barátomat, és megkérdeztem a dologról. A saját elmondása szerint, amikor beengedte a romákat az éttermébe, a fehér vendégek döntő többsége elszokott onnan. Tehát, ez a rasszizmus valóban az éttermek tulajdonosának a szülötte? Nem véletlenül a vendégek azok, akik el akarják dönteni, hogy hajldnadóak-e egy fedél alatt lenni egy romával a szabadidedjükben? Ha Pori-ban 300 cigány van, akkor az étteremtulajdonosnak nem sok babér terem anyagilag, ha a romák megjelenése miatt a fehér vendégek elmenekülnek az étterméből!
Másrészt, meg szeretném ismét kérdezni azt, hogy mi akadályozza meg a cigányokat abban, hogy megváltoztassák a szokásaikat és betartsák a többség törvényeit? Esetleg a többségnek kellene úgy élnie, mint a cigányoknak? Azt ki fizetné, az EU?
kupari: ahogy rannan asukas mondja, szerintem óriási probléma az, ahogy a cigányok a pénzünket pazarolják és hozzánk viszonyulnak. Ez a kisebbség azt csinálja, hogy, amikor már régóta munkanélküli, hogy kapjanak rokkantsági nyugdíjat. Még 16 évesen is! És amikor ezt szóvá mered tenni, téged rasszistáznak le!
Senki, akinek van egy csepp esze is, nem tagadhatja le, hogy a cigányok könyörtelenül kihasználják a segélyeket! Miből másból adódik az, hogy a szociális segély szinte egyedüli felvevői ők? Nagyon könyű állandóan a rasszizmusra hivatkozni, például a munkakeresésnél! Ha úgy viselkedik, mint egy normál ember, akkor nem lesz gondja akkor sem, ha munkát keres! De ha semmi mást nem akar, csak másokat kihasználni és átverni, akkor ki a franc akarna egy ilyen munkaerőt? Elő a farbával - az igazság nem gyilkol!
Keano: nekem a kérdéses kisebbségről semmi jó véleményem nincs. Úgy tűnik, hogy nekik csak a saját törvényeik fontosak. Például, az autójukat a bolt ajtaja előtt egy méterrel parkolják le [ami tűz- és egyéb biztosági okokból tilos Finnországban]. Állandóan zajonganak és üvötöznek, ahol csak megjelennek. Nevezzetek csak rasszistának, nekem ez a véleményem, és ez nem változik meg.
Eltsu válasza erre: nekem sincs semmi jó mondandóm róluk. Teljesen egyetértek azzal, amit írsz.
Dukes válasza még mindig Keano-nak: én is teljesen egyetértek. Nekem a kezemből rabolták el a mobilomat. A barátnőmnek meg a kézitáskáját. És ez csak a jéghegy csúcsa :(
pokka: nekem nem voltak a romákkal gondjaim. Felsőben egyszer egy roma cukorkákat dobált a szemembe. Jól megneveltem ezután :)
raato: a cikkben szemet szúrt egy mondat, amelyben a cigány jogvédő ugyanazokat a jogokat követeli a romának, mint a többségnek. Vajon a kötelességekről miért hallgatott?
Ami pedig azt illeti, hogy ki vannak tiltva az éttermekből, ennek oka nagyon egyszerű. Az étterembe betértni kívánó roma társaság egy vagy több tagja bizonyára már ismert volt a személyzet előtt, mint, hogy is mondjam finoman, mások tulajdonának jogtalan eltulajdonítói vagy nem fizetők?
Folytassuk a leglátogatottabb online beszélgetőfórum, a Suomi24 cigány fórumával, a Romano-val, ami az alábbi címen található.
A Helsingin Sanomat fenti, idézett cikkéből már ismerős Dimitri Hagert családjáról Pori-ban jól tudják , hogy van a zsebükben pénz rogyásig. És azt is, hogy azt hogy szerezték: Uzsorakamat, szeszcsempészés és utcai rablás. Nem kimondottan szép dolog
. Meg persze a szoctámokból, ahogy itt is olvasható.
Az alábbi hozzászólás pedig a következőket mondja:
Bizony igaz az, hogy maguk a romák tehetnek arról, hogy utálják őket Poriban. Például Nakkila-ban cigány fiatalok rabolgattak egy éve. Szintén egy éve történt az, hogy egy roma megölt egy fehért egy piacon, mert ez utóbbi nem adott neki dohányt. És ez még csak a jéghegy csúcsa, de hagyjuk ennyiben.
Ez így vélekedik :
Hé, Pori-ban régebben volt egy cigány által üzemeltetett kocsma, ami aztán tönkrement. Valószínűleg túl sok cigány testvér itta magát a bárpult alá. Pori-ban vannak normális cigányok is, de akik kocsmáznak, azokkal jobb nem közösködni. Minden Pori-beli tudja ezt.
Ugorjunk a satakunnankansa.fi beszélgetőfórumának egyik, a témával foglalkozó cikkére és az arra jött reakciókra:
ÄSSÄFANI, 21.6.2006:
Szóval befogadnál a lakásodba egy cigány bérlőt. Különösen hangzik. Emlékezünk csak arra az esetre, amikor egy roma megölt egy fehéret csak azért, mert nem adott cigit. A másik eset Väinölä-ben. A cigány jól helybenhagyta az idős finn férfit és kirabolta. A szomszédunkban, az emeletes házunkban, a fal mögött egy fiatal cigány pár lakott, és elmodhatom, hogy soha nem aludtnk, mert egész éjjel veszekedtej. Az autókat egészen a falig parkolják [holott az tűzvédelmi okokból tilos]. Perrsze hogy vannak normális cigányok is, de bizony a cigányok legnagyobb része problémás. Aztán meg amikor Merikarvia-ban, egy diszkóban, jópár éve a cigányok lövöldöztek, az se volt semmi. Bizony, a viselkedésükkel még komoly gondjaik vannak.
Mr.Bletch 21.6.2006 16:47:
Én, aki cigánnyal jártam egy osztályba, bizonyíthatom, hogy az osztály problémája pont az a cigánylány volt. Amikor egyáltalán hajlandó volt iskolába jönni, és éppen nem egy háromhónapos svéd úton vett rész [lásd a Finnország-útikönyv ide vonatkozó részét az akkor még magasabb svéd szoctám által Svédországba csábított cigányokról], amely utóbbit persze nem jelentette be az iskolának. Jó, hogy a társadalomnak vannak játékszabályai; bizony kár az, hogy nem minden népcsoportnak kell betartania őket.
oh hoija 23.6.2006 17:52:
A cigányok csak akkor nem okoznak bajt az iskolában, ha nem járnak be, és ez nagyrész igaz is: kb. 3% az, aki bejár.
tarjoilija (felszolgáló) 26.6.2006 23:00:
Teljesen megértem az éttermek álláspontját. Én felszolgáló vagyok, és jónéhányszor szolgáltam fel ezeknek a kitazítottaknak. Szóval néhány igaz szó.
Amikor rendelnek, mindig azzal szórakoznak, hogy állandóan gyorsan (újra) rendelnek, de mindig változó méretű adagokat. Amikor már teljesen összezavarnak, akkor elkezdenek azzal szórakozni, hogy adjunk nekik árengedményt, ha a felszolgáló egyszer nem képes már azt sem fejben tartani, mit rendeltek. Semmit se rendeltek úgy, ahogy a listán volt, mindből más mennyiséget rendeltek. Amikor aztán megérkezik a fogás az asztalhoz, az persze szerintük hibás mennyiségű, valami hiányzik és emiatt ingyen oda kell nekik adni.
Jónéhányszor előfordult, hogy amikor jött a számla, nem fizettek, mert úgymond nem volt náluk pénz.
Egyszer az volt, hogy egy kirekesztett csoport jött a büfébe. Csak néhányan fizettek; a többiek azt mondták, csak kísérők. Persze aztán mindenki evett, úgy, hogy a fizetők szó szerint teletömték a tányérjaikat [Finnországban az a szokás, hogy csak a hús mennyisége előre meghatározott, a köret(ek)ből svédasztal van, tehát annyit vesz az ember, amennyit akar, ill. amennyihez pofája van], és a kaja egy részét az azért fizető ette meg, a más részét meg a nem fizetők.
Én, ha választhatnék, semmiképp nem szolgálnék ki szabad akaratomból cigányokat, de sajnos ez ellen sokszor nem lehet tenni semmit.
Az http://www.saunalahti.fi alatti oldal kifejezetten a bevándorlók, menekültek és cigányok bűntetteivel foglalkozik (ez az oldal, szemben az eddigiekkel, egy finn nacionalista srác oldala. Ettől függetlenül a számszerű, kvantitatív adatokkal még így is nehéz vitatkoznia egy cigány faj- és jogvédőnek):
Helskinkiben 2005-ben 500 rablás, illetve súlyos testi sértés történt. Az elkövetők 119 esetben menekült szomáliai négerek, 50 esetben pedig cigányok.
A roma Leif Hedman megölt [majd kifosztott] egy tampere-i parkban egy részeget. Ezért 8 évet kapott.
Kurikka-ban egy cigány öngyilkos lett, miután megölte három gyerekkorú gyerekét. A temetés múlt szombaton volt; a házukat ezután vasárnap gyújttatta fel [a település önkormányzata] [valószínűleg menthetetlen putri-állapotban volt ismerős, ugye?].
Az az érdekes az egészben, hogy a férfi cigány voltáról sehol máshol nem hallhattunk, csak a helyi lapban. A dolgokra már nem szabad az igazi nevükkel hivatkozni; a befogadás címszóval mindent árnyalni kell. Például, ma már azt sem szabad leírni a rendőrségi hírekben, hogy milyen állampolgárságú egyént gyanusítanak. Finoman célozgatnak pl. a külföldi voltára azzal, hogy a finnt törve beszéli. Ami ugyebár mindent jelenthet: azt, hogy kínai, kanadai, nigériai vagy akár Savo-i is lehet [Savo megye tájszólása különbözik a hivatalos finn köznyelvtől, amin a finnek gyakran élcelődnek]
Az oldal természetesen nem csak cigányokkal foglalkozik, hanem a menekült, hihetetlen sok bűncselekményt elkövető szomáliaiakkal, észtekkel, oroszokkal és egyéb kisebbségekkel is. Példának okáért egy kis színes:
Benjamin Salutskijt letartóztatták a Medi-Hel bevételeivel kapcsolatos eltitkolásokkal, illetve kábítószerrel való visszaélés miatt. Benjamin már korábban bíróság előtt állt a II. VH során megsérült finnek adománygyűjtésének visszásságai miatt, de a zsidókkal rokonszenvező bíró akkor futni hagyta. Benjamin szívesebben használja másik nevét, Kenneth-et.
Végezetül nézzük a http://vaarauskoinen.blogspot.com alatti hozzászólásokat (ez megint csak egy nem nacionalista / szélsőséges oldal). Ezek a hozzászólások több gyilkosságot is tárgyalnak, nem csak a Pori piacán történtet; többek között egy olyat, amit cigányokból és szomáliai bevándorló négerekből álló bűnőző fiatalok egy csoportja követett el, megölve egy tisztes, majdnem negyvenes, magányosan sétáló férfit:
Pori-ban jártam 2004 őszén, és csendesen szólítgattam magamba a helyi étterem teraszán néminemű nedűt. A terasz pont a piac mellett volt, ahonnan jól láttam, hogy a piacon levő hamburgerest. Ott történt az, hogy a cigány fejbe lőtte a számára ismeretlen, átlagos finnt. Három cigány volt ott; két férfi és egy nő. A finn belehalt sérüléseibe. A két cigány férfit szerencsére elfogták.
Az olvasóknak feltétlenül meg kell érteniük, hogy a cigányokkal kerülni kell még a szemkontaktust is. Ugyanúgy, ahogy a Hip-Hop négereket [szomáliai menekültek] is jobb messzire elkerülni, különösen éjjel, a kihaltabb részeken.
Azon gondolkodtam, hogy az elkövető cigány-e vagy szomáliai. Az adott időben és helyen az ilyen és hasonló, utcai bűnesetek döntő többségét ezen két népcsoportba tartozók követték el, még csak véletlenül sem finnek.
Vääräuskoinen" kommentje: az Ilta-Sanomat [finn tabloid, természetesen a PC szellemében ír] elfelejtette az oly sokakat érdeklő kérdést: a gyilkos csoport szomáliai és cigány fiatalokból állt. Szemben az Ilta-Sanomat állításával, kizárt dolognak tartom, hogy nézeteltérés lett volna a gyilkosság hátterében. A nézeteltérés mindig azt jelenti, hogy mindkét résztvevő ölre kíván menni. Kizárt dolognak tartom, hogy egy étteremből egy hölgyhöz igyekvő, mobiltelefonjába beszélő, majdnem negyven éves bármi érdekeset talált volna abban, hogy belekössön egy, szomáliai és cigány fiatalokból álló csoportba.
Ez a gyilkosság csak egy volt a sok bűncselekmény közül, amit a szomáliaiak elkövettek. Az ő számlájukat terheli számos utcai és bolti rablás és egy 14 éves lány megerőszakolása. Eddig a bevándorlókkal kapcsolatban a törvények betartását nem igazán követelték meg.
Egyvalami biztos: ha a gyilkosság pont ellenkező felállású lett volna, azaz egy csak finnekből álló csoport ölt volna meg egy szomáliait, akkor az egész média és az állam ugrott volna a témára, és nem csak szemérmesen hallgattak volna. A mostani Finnországban nem mindenki élete ér ugyanannyit.
A romák és Finnország
Ami a kisebbségek jogait illeti, Finnország mintaország. Gondoljunk itt a lakosság 6%-át kitevő svédek nyelvének államnyelvi voltára (Finnország kétnyelvű), a svéd nyelvű iskolahálózatra, a szinte teljes függetlenséget élvező Åland-szigetek státuszára.
Történelmük során a kisebbségeikkel is kesztyűs kézzel bántak. Finnországban pl. szinte nemleges volt az ún. zsidó Holocaust.
Hogy álltak a romákkal az, ahogy már tisztáztuk, a kisebbségeket finoman szólva soha nem üldözött finnek? Nézzünk körül például a népdalok környékén - végül is, azok nagyon árulkodók tudnak lenni a néplélek, az emberek adott népcsoporthoz való viszonyulása kapcsán. Nézzük mondjuk, jellemző példaként, a Palpankilli (még "Palapan Killi"-ként is ismert) c., közismert, kb. száz-százhúsz éves népdalt, amely egy, a falujukban fel-feltűnő hajósfiúk közül férjet vadászó, végül szerencsétlen sorsú lányról szól.
"Palapan Killi kehui olevansa komeanlainen nainen / ei tuota ressukat riianneet vaan ryssä ja mustalainen" azaz "Palapa Killi mondta, ő tisztességes nő / szegényeket (hajósfiúkat) nem ő, hanem az orosz meg a cigány próbálta becserkészni"
Látható, hogy 100-120 éve az állandóan közellenség orosz mellett a cigány volt a másik nép, amiért a finnek finoman szólva nem lelkesedtek.
Ugorjunk pár tucat évet; nézzük, mi a helyzet a 60-as, 70-es, 80-as években. Nézzük, mit ír a cigánykérdésről a Világjárók sorozatban a 80-as évek végén (azaz még a "liberalizmus" térhódítása előtt, és, bár az "átkosban" jelent meg, még mindig sokkal igazságképesebb, mint egy mondjuk ma megjelenő, kötelezően romabarát könyv) megjelent Finnország útikönyv (33.-34.o.):
"Nem ilyen egyszerű a kérdés a cigányok esetében, hiszen a kisebbségi kérdés a kölcsönösségen is múlik. Amenyire nehezen küzdik le a finnek a bizalmatlanságukat, olyan nehezen alkalmazkodnak a cigányok a puritán, munkás életet kívánó anyaországhoz. Ennek következménye, hogy a hatvanas években mintegy kétezer cigány átvándorolt Svédországba, engedékenyebb és nagyvonalúbb szociális támogatást remélve. Pedig 1976 óta a finnországiak helyzete lényegesen könnyebbedett azzal, hogy a törvény letelepedési, lakásépítési segélyekkel, kölcsönökkel biztosítja állandó lakhelyüket, ezzel is könnyebbítve a munkához jutás, az iskolázottság és a civilizálódás esélyeit. Mégsem változott sokat a helyzet. Az 1950-ig teljes elzárkózásban élő cigányság, mely 1550 táján tűnt fel először a finnek között, és mind viseletében, mind nyelvében különbözik más cigánycsoportoktól, ma sem szívesen hagyja el erdei szabadságát. Lakókocsijuk kényelmet biztosít, a Mercedesek, Volvók könnyen beröpítik őket a városba, s az avíttságuk miatt elhagyott, nem is rossz vagy elhanyagolt állapotban levő házak pedig minden nagyobb ellenszolgáltatás nélkül fedelet is adnak számukra, amíg tovább nem költöznek. Ezek a városi kis telepek sajnos nem mindig szolgálják eredeti céljukat, az otthontalanságot felváltó otthont, s a veszedelmes pálinkafőzés és orgazdaság tanyái lesznek. A finnek ezért barátkoznak nehezen a liberális megoldásokkal, jóllehet én például soha a cigánykérdést felemlegetni nem hallottam.
Láttam viszont könyvolvasó cigánylányt autóbuszon. Láttam ki-be szállni sokszoknyás, terjedelmes cigányasszonyt a Mercedesébe. Látványnak is érdekes a viseletük. Fekete nejlonbársony húzott szoknyáikk, fehér slingelt vagy csipkével terhes blúz, fehér csipkés kötény és arany ékszerek rogyásig. Egyik áruház közelében csipkestólát kínál egy cigányasszony a feleségemnek. Fényképezem, de nem törődik vele. Rövid beszélgetés után legyint az asszony, odapillant rám, és nagy léptekkel továbbmegy.
- Miért legyintett?
- Mondtam, hogy magyar vagyok. "Akkor nincs dollárod", válaszolta. Reménytelen esetnek tekintett bennünket.
Az asszony beült a sarkon várakozó Volvóba, de előbb felkapta ragyogó fekete garnitúráját, és az alsószoknyában megtörölte az orrát. A fekete bársony és a fehér csipke ragyogott a tisztaságtól. De hát ezt a különös kettős életet meg kell érteni. Házalás, pálinkafőzés, csiszárkodás autóval, Mercedes, Volvo, utánfutós lakókocsi az erdő sűrűjében, ragyogóan tiszta viselet, arany ékszerek, könyv a lány kezében - így együtt jelentik az egyik legősibb cigánycsoport mai életét. "
Hogy is állnak MOST (nem 120 és nem is 20 évvel ezelőtt) a cigánykérdéssel? Nézzük a Helsingin Sanomat 2006 jún. 25-i számában megjelent cikket (Romanit tuntevat syrjintää työnhaussa ja koulutuksessa; Sanna Heinonen):
"A romák a munkakeresésnél, illetve az oktatásban kirekesztettségre panaszkodnak
Mertsi Valentin és Tenho Blomerus arra buzdít, hogy az előítéletektől szabaduljunk meg.
A romák európai munkaerőpiaci helyzete rossz. Az új EU-tagországokban a romák munkanélküliségi aránya 80%. A régi tagországokban ez 30-50%. A Finnorszában élő 10 000 romának kb. fele munkanélküli.
A romák még mindig Európa legkirekesztettebb népe" - mondja az Európai Tanácsban a romákra specializált Miranda Vuolasranta.
A magas munkanélküliségnek sok oka van. Egyike ezeknek a romák sokszor hiányos iskolázottsága.
Például Kelet-Euróopában a romák 70%-a járt elkülönített iskolába. Ez sokszor a fejlődési rendellenességgel küszködők iskolája volt.
"
A gyerekeknek nem volt lehetősége előre haladni és olyan tudást szerezni, amivel munkát kaphatott volna", mondja Vuolasranta.
Finnországban még az 1990-es évek közepén is a romák 40%-a járt elkülönített iskolába.
Sok roma hallott munkaerő-felvételnél negatív, kirekesztő megjegyzéseket.
"A munkaadók szokszor azt kérdezték a romáktól, hogy az egész családja jön-e dolgozni", mondja Malla Laiti, a dél-finnországi romatanácsadó intézet titkára.
Az is gondot okoz, hogy a romák tradícionális munkáiból, mint például a kézimunkából, már nem lehet megélni.
Mertsi Valentin és Tenho Blomerus fiatal dolgozóként a Jyväskylä-i Cafe Center-ben dolgoznak. Tudják, hogy a romák ellen előítéletek dolgoznak.
"Nehéz és körülményes munkát találni, még akkor is, ha a papírok megvannak. Az etnikai háttér bizony befolyásol", mondja Valentin.
A kirekesztés elkedvetleníti a fiatalokat. "Sokan ezt megtapasztalták fiatalkoruktól fogva. Könnyen jön a gondolat, hogy nem kaphat az ember munkát."
Sokszor a fiatal nem tanul vagy nem megy el munkát keresni a rossz tapasztalatok miatt.
Mertsi Valentin saját kezdeményezésére tanulási egyezményt szerzett, amelynek jóvoltábó az év végén fiatal-támogatóként végez.
Tenho Blomerus a maga részéről egy jyväskylä-i irodában van, ahol a romák iskolázását és munkakeresését támogatják. Blomerus most munkagyakorlaton van.
"Jó, hogy a fiatalokat támogatják. Ez segített az én munkakeresésem kapcsán is, mondja Blomerus.
Mertsi Valentin arra kéri a fiatalokat, hogy felejtsék el a többség előítéleteit, és arra kéri a munkaadókat, hogy fizessék meg a romákat.
"A roma serény és becsületes munkás." "
Mindehhez nem kell kommentár, azt hiszem.
Már csak egy kérdés marad: tessék mondani, akkor most a finnek bűzös rasszista cigányüldöző nép, akik szegény romákat hátrányosan megülönböztetik és nem átallják őket kisegítő koncentrációstáborba, bocsánat, iskolába küldeni, vagy az ellenkezője, kisebbségi kérdésben mintaország? Feltehetnénk úgy is a kérdést: miért UGYANAZOK a finnországi romák problémái, mint más országban élő testvéreiké?
|
