Sőt, némi túlzással azt is mondhatjuk, hogy Drábik doki szerint az USA Pearl Harbor utáni történelme nem más, mint összeesküvések egymást követő sorozata:-))))))))
Dee Brown írta a Vasút a Vadnyugaton c. könyvében, hogy amikor építették a Mississippit és a Missourit összekötő első vasútvonalat valahol Iowában vagy Missoriban az 1850-es években, a vasúttársaság odament pénzért kalapolni a tervezett nyomvonal közelébe eső városokhoz.
Így is volt olyan város, amelyik összeszedte a vasúttársaság által kért összeget, aztán a végleges nyomvonal meg csak elkerülte.
Hogy rövidre zárjam, folytatom pár mondatban......
A három nagyságunk grandiózus (inkább úgy mondanám - korát megelőző terveket dédelgetett). Mindjárt 12-14 vonal tervét is felvetették. A bankszférát ezekből mindössze alig néhány érdekelte. A Sina-bankház tervei között a Bécs-Győr vonal szerepelt, mivel Győr volt a gabona-logisztika legnagyobb központja (A hajók jelentős része idáig jött föl, innét szekereztek), A másik vonal Adria-fel (erről később),. A Rotschild-bankház észak felé (pl. Nagyszombat) szeretett volna terjeszkedni bánya-érdekek miatt. Az 1840-41-es pénzügyi válság egy időre "betett" az elképzeléseknek.
Szvsz. egyik sem, nem volt különösebb tőke-rárepülés a témára (elég nehezen indult a tőketámogatás kiépítése. Ugyanis Európa-szerte beindult a vasútépítési láz, a tőkét a nagyobb kaliberű dolgok érdekelték. Ez talán meglepő, de a korra épp az elégséges tőke, ha nem is erős, de enyhe hiánya jellemző.) A számottevő bankok az osztrák udvarnak illetve érdekeltségi körének hiteleztek, egyre nagyobb mértékben, így távolabbi tőkés érdekeltségeket is be kellett vonni. Éppen ezért nem véletlen, hogy belga mozdonyokkal indult meg a Pest-Vác vonal
Igen, én magam is leírtam az amerikai polgárháború topikban, hogy mindezen negatív jelenségek ellenére a Észak-Amerikában a nagy nyugati vasútépítések végső soron a technikai civilizáció terjedését jelentették.
A Mississippitől a Csendes-óceánig terjedő irdatlan kiterjedésű területnek a relatíve gyors benépesedése és civilizálása elképzelhetetlen lett volna a vasutak nélkül.
Jókai aranyemberében is van jó kis földspekuláció, meg gabonabiznisz. Mégsem gondolunk úgy a Monarchiára, mint a demokratikus jogok kiüresedésének a korszakára.
A politikusok, mint például Széchenyi, vagy Wesselényi, vagy Kossuth.
Ha most jön egy külföldi Drábik, és megírja, hogy ők valójában ugyanazt akarták, csak a zsidó nemzetközi nagytőke korrupt bábjai voltak, vajon mit szólnál hozzá? Ugyanilyen lelkesen idézgetnéd ezt a Drábikot is, vagy azért szeretnéd elhinni, hogy a magyar történelemre nem az vonatkozik, mint az amerikaira. :)
Azt viszont el kell ismerned, hogy az USA 19. sz., végi, 20 sz. eleji történelmében a FED-en kívül is sok érdekes esemény történt.
Kétségtelenül érdekes korszak, ám ezzel nem állítottunk tulajdonképpen semmit...
Valahogy mindig úgy alakultak a dolgok, hogy a nagytőkének, beleértve a pénztőkét, tehát a gazdag bankárdinasztiákat, ill. az ipari tőkét, főként az acélipart, olajipart és hadiipart egyaránt, a demokratikus intézmények leple alatt valahogy egyre nagyobb és nagyobb befolyása lett az észak-amerikai lokális hatalomból kb. 30-50 év alatt világhatalommá váló Egyesült Államok politikai életében.
Ez sem igaz, hogy mindig úgy alakult, csak Drábik fűzik fel őket egyetlen logikai lánccá, úgy, hogy közben elhallgat vagy pontatlanul idéz dolgokat.
Lényegében egy kis túlzással úgy is fogalmazhatnék, hogy a 20. sz. közepére az Egyesült Államokban a demokrácia kiüresedett és valójában minden igazán fontos kérdést a nemzetközi nagytőke és az általuk mozgatott politikai elit döntött el.
Drábik helyett ajánlanám inkább Carl Sagan műveit a különböző összeesküvés-elméletekről, azok kialakulásáról, pszichológiai hátteréről.
Az Egyesült Államokban, főleg a polgárháborút követő 3-4 évtizedben a nagy nyugati vasútépítések kiváló eszköz és ürügy voltak a nagy vasúttársaságok számára, hogy a amguk számára aránytalanul sok jogot és pénzügyi támogatást csikarjanak ki a mindenkori amerikai kormányzattól...
Még óriási földbirtokokat is kaptak a vasutak mentén ingyenesen a szövetségi kormányzattól, amit aztán jó áron továbbadtak a telepeseknek.
Magyarán szólva földspekulációval is foglalkoztak.
A gabonájukat velük piacra szállító telepesekre meg majdhogynem a rabszolgáikként tekintettek.
A vasútvonal építés a két, egymással vetekedő bankház küzdelme (Ullmann-Rotschild, a másik nem ugrik be, valami belga), amelyben a politikusok nagyjából csak eszközök voltak.
Igen Korten könyve alapvető, őt olvasva értettem meg annak idején a világ működését először, persze más szerzőket is olvastam azóta, például demográfiai téren Pokol Béla Európa Végnapjai könyve egy alapmű, mindenkinek érdemes lenne elolvasni.
Lehet Drábikot fantasztának vagy összesküvés-hívőnek tartani, de azzal a problémával, hogy a modern kapitalizmusban a nemzetközi nagytőkének túlságosan is nagy a hatalma, befolyása, komoly tudósok is foglalkoznak, mint pl. az amerikai közgazdászprofesszor, David C. Korten.
Egyik műve, a When Corporations Rule the World magyarul is megjelent Tőkés társaságok világuralma címen.
Érdemes elolvasni.
Ráadásul Korten könyvében - Drábik könyveitől eltérően - nincs semmi összesküvés-elmélet, józanul, tényekkel, számadatokkal alaátámasztottan érvel.
meg ugyebár az is közismert, hogy az átlag amerikai polgár az elnökválasztáson pl. nem közvetlenül az elnökjelöltre, hanem az elektorokra szavaz, meg lényegében túl nagy választék egyébként sincs, csak a republikánus és a demokrata jelölt közül lehet választani és lényegében mindkét nagy amerikai politikai párt a nemzetközi nagytőke befolyása és ellenőrzése alatt áll, különbség max. annyiban van, hogy melyiket melyik gazdasági körök és érdekcsoportok támogatják.
Jó-jó, az ideológiában és a napi politikában valóban van némi különbség a republikánusok és a demokraták között, főleg, hogy külpolitikai téren azért a demokraták sokkal visszafogottabbak és inkább a békés megoldásokat keresik, a republikánus héják meg szeretnek cowboyosdit játszani, ti. hogy odamegyünk és szétlőjjük a picsájukat (az araboknak pl.)...
Szóval ez a polgári demokrácia nagyon jó és szép dolog, de az is igaz, hogy amióta a nemzetközi nagytőke érdekcsoportjai kőkemény pénzösszegekkel támogatják pl. bizonyos pártok és politikusok politikai pályafutását és választási kampányait, ez a demokrácia eléggé törékeny dolog a valóságban.
Azt viszont el kell ismerned, hogy az USA 19. sz., végi, 20 sz. eleji történelmében a FED-en kívül is sok érdekes esemény történt.
Valahogy mindig úgy alakultak a dolgok, hogy a nagytőkének, beleértve a pénztőkét, tehát a gazdag bankárdinasztiákat, ill. az ipari tőkét, főként az acélipart, olajipart és hadiipart egyaránt, a demokratikus intézmények leple alatt valahogy egyre nagyobb és nagyobb befolyása lett az észak-amerikai lokális hatalomból kb. 30-50 év alatt világhatalommá váló Egyesült Államok politikai életében.
Lényegében egy kis túlzással úgy is fogalmazhatnék, hogy a 20. sz. közepére az Egyesült Államokban a demokrácia kiüresedett és valójában minden igazán fontos kérdést a nemzetközi nagytőke és az általuk mozgatott politikai elit döntött el.
Sokan viszont egyet értenek és érvelnek mellette. Lássuk be azt, hogy az, hogy ki mellett mennyien érvelnek, vagy mennyien szeretik és támogatják, még nem érv amellett, hogy esetleg igaza is van.
Ahogy a politikusok többsége ellenezte a jobbágyfelszabadítást is, vagy éppen a Lánchíd létesítését is. Arról nem beszélve, hogy az első magyar vasútvonal nyomvonaláról, hogy ti. a Duna jobb vagy bal partján kezdjék-e el építeni, komoly vita folyt, és a rossznyelvek szerint az döntött, hogy kinek merre feküdt a földterülete, ezért épült meg a Duna bal parján Vác felé a vasút. Mégsem gyártunk egyik mögé sem összeesküvés-elméleteket.
Bankárok egyébként nem csak Wilson kampányát fizették, hanem történetesen az ellenfeléét is, az pedig, hogy egyes politikusokat lefizettek, sem nem szokatlan, sem nem új, és persze a konkrét esetben nem is bizonyított. Miért hát ez a "piszkos lobbizás" a FED irányába, és miért nem mondjuk a Pest-Vác vasútvonal irányába? :)
A közvélemény és a politikusok többsége korábban ellenezte a FED létrehozását. Az új elnök Wilson erőszakolta keresztül a törvényt. Szerintem pénzügyi okokból, vsz a bankárok fizethették a kampányát. A képviselők és szenátorok többségét pedig szintén lefizethették.
Minden jog megszerzését lobbik előzik meg, legyen szó a jobbágyság eltörlését biztosító törvényról, a FED létrehozásáról, a Montánunióról vagy éppen a Code Napoleonról, pusztán hozzáállás kérdése, hogy mit tekintünk piszkosnak, és mit nem. Mi az, amit te személy szerint piszkos lobbinak tekintesz a FED létrehozása kapcsán?
Most nem Drábikra gondoltam, hanem általában az ilyen elméletekre. A jog megszerzését kitartó lobbizás előzte meg, aminek során különböző piszkos módszereket vetettek be. Miért nem igaz ?
Azért nem minden összeesküvéstörténet alaptalan, az amerikai FED létrejötte ilyen, ahol bankárok kitartó háttérmunka eredményeként megszerezték az amerikai dollár kibocsátásának jogát. A mai napig abszurd módon magánbankok szövetsége kezében van a jog.
Nem azért vádolják összeesküvés-elméletekkel Drábikot, mert nem tudják cáfolni, hanem azért, mert egy szakmabeli számára Drábik álíltásai könnyen cáfolhatóak, viszont egy laikus számára nem, és inkább hisz mindenféle egyszerű összeesküvés-elméletben, mint az annál sokkal komplexebb igazságban.
Vannak olyan vélemények, pl. a magyar Dr. Drábik Jánosé, hogy már sokkal korábbi az ipari tőke, a finánctőke és bizonyos politikai körök és mozgalmak összefonódása, legkésőbb a 18. sz. végétől,19. sz. elejétől már datálja.
Adam Weisshaupt, az illuminátusok, ill. szerepük a nagy francia forradalomban, majd a 19. sz. polgári forradalmaiban.
Nagyon érdekes téma és Drábik nagyon színesen, szemléletes, élvezetes stílusban ír.
Persze a főáramlatú történészek összeesküvés-elméletek gyártásával vádolják, ugyebár az a legkönnyebb, ha valakit tudományos alapon nem tudunk cáfolni, de szeretnénk nevetségessé tenni...
