Levettük az eredeti oldalt. Pár video van csak rajta, amiknek a linkjét az alternatív energia topikban megtalálod.
Muszáj volt, mert nemzetközi konferencián lett előadva az anyag. Ott bár hallgattunk a 2. főtetellel való össze nem férhetőségről, mégis a konferencia résztvevői ezt egyből felvetették.
Mivel a dolog elég nagy érdeklődést váltott ki, sokan reagáltak rá. Mindnek az volt az egyöntetű véleménye hogy hallgassunk arról hogy ez nem összeegyeztethető a hagyományos termodinamikával, mert elvakult támadásoknak tesszük csak ki magunkat. Ahogy ez a topikban jól is látszik. Rádaásul a robotok már olyan címeket is idevezettek akikről tudjuk hogy képviselői ott voltak a konferencián.
Ezért jobbnak láttuk az oldalt levenni és majd ha ezt a reakciót többen megismétlik és elkezdik keresni hozzá a magyarázatot, akkor majd újra előjövünk ezzel.
Vagy elhúzok a picsába Kínába, mert a kínai delegációt nagyon érdekelte a dolog. A szokásos magyar átok.
Szerintem ezen ne filózzunk, mert ehhez lát6óan 1ikünk sem ért.
Amit így tudok erre mondani az az hogy a napelemben egy bizonyos tartományban lévő fényre gerjesztett elektronokra áramot ad. Na most ami egy adott nívón gerjesztődik fényre, az megfelelő hőmérsékleten is gerjesztődik.
Bármi ami kisugározza azt a fényt hő hatására, annak azon a hőmérsékleten, azon a tartományon van gerjesztése.
Na most ha a másik gerjesztődik annak a fénynek a hatására, ha ugyanolyan hőmérsékletre kerül mint a sugárzó, akkor ő is gerjesztődik a hő hatására és akkor rögtön nincs irányítottság a dologban, rögtön nem fog működni a napelem.
Ezt az általános logika mondatja velem, még egyszer hangsúlyozon nem értek hozzá. Szerintem napelem nem működik ugyanazon a hőmérsékleten mint a sugárt kibocsájtó.
Áram fog folyni ha van feszültség különbség. De itt feszültség különbséget ki fog csinálni? Ki visz eletronokat az egyik helyről a másikra munkavégéssel, úgy hogy visszafelé nem jön ugyanannyi? Vagyis hogy kialakuljon egy áramkör.
Ja úgy O.K. Félreértettelek. Akkor is van gondom. Nem vagyok a téma szakértője, de szerintem akkor is kell hőkülönbség. Hősugárzásból indulunk ki. Az innen eltünt okosok aszonták hogy anyagától függetlenül a teljes spektrumra kiintegrálva ugyanannyi lesz a sugárzott energia (Einstein, bla, bla bla) Egy kiugrott fizikus - ma manager - aszonta halovány emlékei *int ez csak abszolút fekete testekre vonatkozik. (na akkor ugrott is TD tudósunk anyagától független dumcsija)
Mind1. a hősugárzásnak elektron gerjesztést kellene végeznie az adott fotovillamos panelben, amelyet a saját anyagi is kiváltana, hiszen azonos hőmérsékleten van.
No ilyen úgy tudom nincs, elvi okokat csak sejtem.
Ha nincs azonos hőmérsékleten, akkor elég gyorsan levezethető hogy kell külső hűtés. Akkor meg azonnal nem másodfajú örökmozgó.
Azt az apróságot se felejcsük el hogy az égéstermék is elvisz hőt. Ellenáramú hűtéssel lehet valamit kezdeni, de bonyolult és kis kapacitású gépeket kapunk, igaz nagyobb hatásfokkal.
Sajnos az a helyzet az MSZH-val, hogy akár csont nélkül megadják a szabadalmat olyanra is amit már más korábban szabadalmaztatott ugyanott. Amit levédeni tudsz az inkább az elrendezés mint az elv. Azt javaslom, hogy a megépítendő gép egy kulcselemét tartsd titokban, a szabadalmi leírásba is csak úgy kerüljön bele, hogy nem vezeti rá a megoldásra a téma szakértőjét sem, így nem tudják lemásolni ott sem ahol nem védetted le. A szabadalmi leírásban szereplő többi rész viszont véd az utánad jövő feltalálókkal szemben.
A hatásfok terén pedig már magasabbra kell tenned 70%-nál a mércét -legalábbis szénhidrogéneknél- mert a SOFC (solid oxide fuel cell) gázturbinával kombinált elektromos hatásfoka 70% körül jár.
Viszont ismerve az atomreaktorok fejlesztési ütemét, te ebből pénzt nem látsz, mert addigra lejár a szabadalmi védettség. Veszélyes és drága technológia ez - ha egyáltalán működik - nagyon nagy pénz kellene ennek a fejlesztéséhez.
Kockázati befektetőknek adhatnád el talán, de kétlem hogy 15-20 év múlva jövő bevételre valaki befektetne.
Előbb látsz pénzt a Nobel bizottságtól ha igazad van. :O)
Akkor nyert ügyed van. Csak a nemzetközi szabadalmat is be kellene nyújtanod.
Én is néztem a keresőkben, sehol ilyesmire utalás sem volt. Fura hogy egy ennyire kutatott anyagnál mint a LiH ez senkinek nem ugrott be.
Az egyik szabadalom amire utaltál az NaH,LiH keveréke volt. Ott azoknak leeshetett volna hogy káliummal bontsanak.
A másik a két test reflektív falak között. Fura hogy erre semmi reakció. Pedig nagyon hőbörögtek. A cellás verziódnál gondolkodtam a cella nagy ellenállásán. De igazából az sem lehet akadály, hiszen csináltak ilyen működő eszközt, csak külső hűtéssel.
Mégha nem is döntöd meg a 2. főtételt, akkor is egy iparilag használható 60-70 százalékos átalakítás nagy áttörést jelenthetne az energia szektorban.
De ezeket max. atomreaktorokban lehetne hasznosítani, ám ott sem a kálium, sem a lítium nem túl szerencsés. A kálium másodlagos sugárzása és a lítium neutronfaló szerepe miatt.
Csak megemlíteném, megjött a szabadalmi hivataltól a bejegyzés. Elfogadták újdonságnak a reakciót, mivel az újdonság kutatás semmilyen adatot nem talált a LiH bomláshőmérséklet alatti bontására más fémekkel, sem a fellelhető irodalomban, publikációkban sem a szabadalmi adatbázisokban. A tudományos elsőbbségünk mindenképpen megvan, akkor is ha nem szerzünk pénzt a további kutatásokra és a nemzetközi szabadalomra.
Két hasonló eljárást találtak amely LiH termikus bontására és elektrocella összeállítására vonatkozott, a már ismert GE USA szabadalmat 1992-ből és egy japánt 2001-ből. Ez utóbbit most küldik nekem.
A vizsgáló a bontási eljárást újdonságnak fogadta el, az energia kinyerési részére azonban azt írta hogy az ismert eljárás.
Mivel infra tartományban mérsz és az épeszű hőmérséklet intervallumban ott van annak a hőmérsékleti sugárzása, érthetően mind1. Az az érdekes mi van ha az adott anyagnak van infrában gerjeszthető elektronja. Lehet hogy az az energia nívó kisebb mint a külső elektronok gerjesztési szintje. Ebben nem vagyok képben. Sajna az "okosok" elhúztak, kényelmetlen lett nekik a topik, lukak vannak a tudásukon. Vagy legalábbis azon a tudományon amit ők vallanak.
Ezexerint. Valszeg a sugárzás súlyos többsége a hőmérsékleti sugárzás, amely független az anyagi minőségtől és ez logikus. Az is logikus hogy amit különböző elektrongerjesztések miatt a magasabb tartományban sugároz (színkép) az csak simán levonódik a hőmérsékleti sugárzásból. meg nem magyarázták a fiúk, de valahogy így gondolom.
De a tükrözés az gond, azzal nem tudnak mit kezdeni, mert anyagok az infratartományban is simán tükröznek.
Az a sugárzási egyensúly nagyon érdekes! Mondanál valami bővebbet? Mert az hogy a sugárzó/elnyelő testek tartyák az azonos hőmérsékletet, mert aszongya a 2. főtétel és punktum, az nekem kevés. (ez a testipásztor értelmezés)
Most komolyan kérem írjál erről valamit, mert tájékozottabnak tűnsz ebben a kérdésben. Oszt lehet acc egy szöget a 2. főtétel koporsójához a kezembe. :-)
Kár. Pedig elméletileg felkészült vagy, csak az istennek nem látod be hogy valami azért nem stimmel. Minden konkrét kérdést, minden konkrét értelmezést elkerülsz.
A tipikus szkeptikus vagy, aki lehorgonyoz a konzervatív tudomány mellett és ami dogmát ott kimondtak azt te körömszakadtáig véded, még csak értelmezni sem vagy hajlandó a kétes eseteket. Az ilyen tipus a tudomány előrehaladásának kerékkötője. Azokért nem kár akik idejönnek ugatni hogy épícsdmegvazze, vagy csak csaholnak úgy hogy a Carnot levezetést nem ismerik. Érted kár.
Mellesleg mi van az ólomaksival? Mi van a sugárzási egyensúllyal? Összedobunk egy elsőfajú örökmozgót amely szétdobja az első főtételt a második kedvéért?
Lesz valaha számolás az entrópiával? :-) (röhögök)
Reflektív falak között a tükröző test és a matt fekete hogy lesz azonos hőmérsékleten ugyanannyit kisugározva de nem ugyanannyit elnyelve? neki megyünk az energiamegmaradásnak? (mármint te entrópiával felf1verkezve) :-)) (harsány kacaj)
Mi a helyzet a túlhűtött folyadékkal?
Fox valaha valamilyen konkrétumot leírni? Vagy szájjak rá astronomra, mert tud valamit a sugárzási egyensúlyról, ami valszeg nem passzol a te TD-el? :-))
Bár astronomról feltételezem inkább elharapja a nyelvét csak nehogy olyat mongyon ami nekem jó, izé lefűrészeli az ujjait ne tuggyon krampácsolni a klavin. :-))) (vidám szúrkálódás)
Elnezest, hogy vihart kavartam a biliben, de nem a nyelvi kritika volt hozzaszolasom lenyegi resze. Csupan azert jegyeztem meg, mert ironikusnak tartottam, hogy pont Belekotty altal idezett (bar valszeg szemelyesen nem ismert) Erno vesszoparipaja. Szemely szerint nekem aztan tok mindegy hogy nevezzuk, bar az "-propocio" alak ketsegtelenul nyelvhelyessegi szempontbol gyengebb.
Meg egy megjegyzes: tudom, hogy a passzatszel is rendszergazdak meg programozok seggebol fuj, de a helyesiras nem szavazat es google talalatok kerdese. Erre van egy haromkotetes fekete konyv, amiben az MTA unatkozo szakemberei osszeirjak, hogy mit hogy kell szerintuk helyesen mondani. Gondolom ezt a konyvet mar vagy 30 eve nem adjak ki, szoval nem csoda, hogy senki nem is forgatja.
