Az utca veszélyes hely, a közlekedés veszélyes üzem. Sajnos a normál körülmények között is számtalan baleset történik, és ha a rendőrök nem volnának még vadabb lenne a helyzet.
Ebbe a veszélyekkel teli közegbe még a politikát is kivinni, persze, hogy félelmet keltő.
Inkább az a kérdés miért az utcán politizál az ellenzék? Ha nem tetszik nekik a parlament akkor választhanának más intézményt is, kultúrházat, sportcsarnokot, arénát, stadiont. NINcs pénzük. Az utcai megmozdulások költsége viszont közös.
A távolkeleti problémát megoldotta anno két atom bomba.
Nem is értem ha az USA-nak nem teszik valami akkor miért nem dob le néhányat?
van elég bombájuk és mára már néhány országgal kevesebb lenne...
Azért mert egy antidemokratikus rendszerben, alternatív megoldás hijján csak az utca volt adott az nem jelenti, hogy ez kell csinálni a demokráciában is.
mert csak alkotmánysértő módon tudják megakadályozni a gyűléseket.
Az Alkotmánybíróságnak azon álláspontja, hogy az államot pozitív kötelezettségek is terhelik az alapjogok biztosítását illetően, már ítélkezési gyakorlatának korai szakaszában kialakult. A 64/1991. (XII. 17.) AB határozatában például az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az állam kötelessége az alapvető jogok tiszteletben tartásában “nem merül ki abban, hogy tartózkodnia kell megsértésüktől, hanem magában foglalja azt is, hogy gondoskodnia kell az érvényesülésükhöz szükséges feltételekről” (ABH 1991., 297, 302.).
Ebből az is következik, hogy a hatóságnak szükség esetén akár erő alkalmazásával is biztosítania kell a jogszerűen tartott gyűlések lebonyolítását, illetőleg meg kell akadályoznia, hogy azt mások megzavarják. Ennek az állami kötelezettségnek ad törvényi kifejezést többek között a Gyt. 11. § (2) bekezdése, illetőleg a Btk. 228/A. és 271/A. §-ai. De ezt fejezi ki a Gyt. 1. §-a is, amikor azt nyilvánítja ki, hogy az állam biztosítja a békés gyülekezés jogának zavartalan — más szavakkal kifejezve: mások által nem megzavarható — gyakorlását.
1988 június 16. Nagy Imre halálának évfordulója, tüntetés: Fodor Gábor-ék visszaemlékezése:
"... Ha jól emlékszem, nem sokkal a Fidesz megalakulása után Orbán Viktort behívták katonának…
Nyáron hívták be szerintem, de elôbb még lezajlott a június 16-i tüntetés, amelyrôl elvitték ôt.
Együtt voltak a tüntetésen?
Együtt indultunk el a kollégiumból, Viktor, Molnár Péter és én. Kis Jánossal kellett volna találkoznunk a Mányoki és a Kelenhegyi út sarkán, de mi késtünk másfél percet, és ô már nem volt ott. Mire a Batthyány-örökmécseshez értünk, ott már komoly tömeg volt, ráadásul iszonyú sok egyenruhás rendôr és nemzetbiztonságiak. Fel lehetett ôket ismerni, bár civilben voltak – a nyári napsütésben sok sötét ruhás ember, csupa rosszarcú figura. Aztán megláttuk Csoóri Sándort, aki kellô távolságot tartva a tömegtôl az utca másik oldalán állt, mi meg – a tömeg – az egyik oldalon, köztünk Tamás Gazsi, Kis János, Orbán Viktor, Vezér Erzsébet, Litván György, ha jól emlékszem, Solt Ottilia és még nagyon sok ismerôs arc… Emlékszem, meglepôdtünk azon, hogy Csoóri nem csatlakozott a tömeghez. Többen is mondták, hogy Csoórinak ide kéne jönnie, de nem jött. Ott volt, de mégsem volt ott. És akkor – talán azután, hogy Demszkyt megverték és elhurcolták – beindult a „rendôrállam" kiáltozás, Nagy Imre éltetése és egyebek. Gazsit egyszer csak kiemelték. Azt hiszem, szónokolni akart, de nem engedték, hátracsavarták a kezét… Viktor Gazsi védelmére akart kelni, és akkor rá is lecsaptak. Erre Kis János rohant oda, megfogta Viktort, és próbálta kihúzni ôt a rendôrök kezébôl…
Ez csak heroikus gesztus volt, vagy ilyen módon meg is lehetett menteni valakit?
Ha valakit visszarántanak a tömegbe, az – miközben a rendôrök a tömegre vetik magukat és mindenki szalad – hátul el tud tűnni. Ez azonban akkor nem sikerült, János kapott egy nagy gumibotütést, Viktort elhurcolták Gazsi után, mi pedig elkezdtünk átvonulni a Televízió elé, ahol aztán Kis Jánosnak, a Vörösmarty téren pedig Mécs Imrének is sikerült beszédet mondania. Akkor már legalább ezren voltunk, sokan csatlakoztak hozzánk a járókelôk közül is, a Fekete Doboz is ott forgatott, szóval ez egy jó hangulatú és nagyon komoly tüntetés volt, leszámítva persze a letartóztatásokat meg a gumibotozást…... "
És egy ilyen fideszes közszolgálati tévé nyilván egyenesben közvetitette volna David Duke fellépését az MVSZ székházából. Először szobatisztává kellene válni, és utána követelőzni.
Nem tudom, fel e az MSZP, de nem is erdekel. Viszont, hagyjanak ki az utcai rendezvenyekbol, utalom, nem megyek. Ott ugy sem lehet ervekkel vitatkozva beszelni, ott valaki omleng egyet a mikrofonba, ami vagy igaz, vagy nem. Ertem en, az OV hivok szeretik hallgatni veziruket, nelkule valahogy nem kepesek azonosulni, atvenni minden szavat, csocsalni meg hosszan mondatainak rejtett ertelmet,
transzban csapolni. De attol meg van egy jozan tobbseg, aki ebbol nem ker, tessek beken hagyni bennunket.
ebben megint igazad van.csak azt kellene még megérteni,hogy amíg ilyen kérdésekkel foglalkozunk,addig az egy tőről fakadó,látszólag egymást gyűlölő politikus siserehad végképp taccsra teszi az országot.és hidd el,mindkét fél benne van ebben az ocsmányságban.ezért nem azon kell vitatkozni,jobb vagy bal,hanem kik jöhetnek a szoci és fidesz után.
M1 szocis-libcsi, M2 jobbos legyen , mert az tévhit hogy nálunk lehetne független közmédium, igy akkor kiegyensúlyozottá válhatna az MTV, mint az olaszoknál van.
Egyenlő pénzt kapnának,igy még versenyhelyzet is kialakulhatna ki köztük, jobb műsorok stb.
igazad van.két megjegyzésem lenne.nem 4 év alatt,hanem 17,és kellett ehhez az mdf,a kereszténydemokraták,a kisgazdák,a fidesz,az mszp és az szdsz.slussz-passz.ezen belül aztán ölhetitek egymást,hogy ki volt a nagyobb gengszter.
Egyszer már leírtam, nem volt hatása. Nekifutok még egyszer:
szinte az összes hozzászólás tárgyi tévedésről árulkodik. Talán maga a topic nyitója sincs tisztában az utcai politizálás mibenlétével.
Ma kis hazánkban parlamentáris demokrácia van. A politika elsődleges színtere intézményrendszerünk. A politikai életünknek ezeken a kereteken belül kellene működnie. A mindenkori ellenzéknek ezeken a törvényi kereteken belül van módja az ország sorsát érdemben is befolyásolni. A legfőbb döntések az országgyűlésben születnek. Itt lehet opponálni is egy-egy kormányzati tervezetett.
Nem arról van szó, hogy egy-egy politikus nem fordulhatna közvetlenül a választóhoz. Ez is fontos része a demokráciának. De ez még nem utcai politizálás.
Sokan leragadtok egy szónál. Az utcai politizálás a demokratikus intézményrendszereken kívüli politikai megnyilvánulásokat jelenti. Helyszíne általában nem is utca vagy más közterület.
Napjainkban azt kell tapasztalnunk, hogy a jelenlegi ellenzék a parlamenti munka lehetőségeit nem használja ki. A kormányfőt, a kormányt a sajtóban, rendezvényeken, ügyészségeken támadja. Így csak a választó- (és nem választó) polgárokat lehet terelgetni jó vagy rossz irányba.
Orbán baromira nem kellett a rendőröknek, de pióca módjára kapaszodott TGM-be. A végén már szinte a szó szoros értelmében a nadrágja szárába csimpaszkodott. A rendőrök egy darabig próbálták leszedni Ovit TGM-ről, de nem ment - burlesk-filmbe illő jelenet volt, ahogy Ovi lógott a TGM-en, a rendőrök meg cibálják őket kétfelé - a végén már a kezét ütötték gumibottal, hogy engedje el TGM nadrágját.
Végül úgy döntöttek, hogy ha már annyira menni akar, akkor elviszik őt is.
"Én baloldali liberális vagyok. Az voltam már akkor is, amikor 1988. június 16-án megverettem magam a rendőrökkel a Batthyány-örökmécsesnél, mert ki akartam szabadítani Orbán Viktort a kezük közül. "
Ez az év legnagyobb baromsága , amit itt írsz pedig volt pár belőlük. Az utcai polimerizációnak egy kára van , hogy az alja randalírozik a nemzetvezető testvér Orbány emberei mellett . Akik orbány fiuk amúgy maguk .
Nem az MSZP az, aki nem akarja az utcára vinni a politizálást, hanem a normális emberek. Az utcán az győz, aki hangosabb, agresszívebb; nem feltétlenül az, akinek igaza van, vagy aki a többség véleményét képviseli.
Vannak persze kivételek. Ha elnyomás van, ha diktatúra van, ha a többség más módon nem tudja érvényesíteni a jogos törekvéseit, akkor marad az utca, vagy adott esetben a lövészárok, az utcai harc.
Ma azonban Magyarországon, néhány felelőtlen gazember minden mesterkedése ellenére, demokrácia van. Három és fél év múlva leválthatod vagy megerősítheted a mostani vezetést. Aki ma "forradalmat" akar csinálni vagy másokkal csináltatni, az vagy nagyon buta, vagy nagyon gonosz. Vagy csak elhitte valemelyik felelőtlen politikus felelőtlen handabandázását.
Demokráciában nincs forradalom. A demokráciában arendszerváltás csak visszafelé történhet, valamilyen nem demokratikus, diktatórikus rendszerbe. Tudom, hogy sokaknak a Kádár-féle puha diktatúrával nem is az volt a bajuk, hogy diktatúra volt, hanem hogy nem az ő diktatúrájuk volt. Sokakról bebizonyosodott, hogy nagyon is a szívük szerint való volna egy másfajta diktatúra.
1989. március 15-én, míg az első szabad emlékezést tartották, egy budai villában titkos tárgyalás volt, amelyen a következők vettek részt:
A távozó szovjet hadsereg tábornoka, a szovjet titkosrendőrség ezredese, az amerikai követség első titkára, a CIA egyik tisztje, az izraeli titkosszolgálat egyik képviselője, a magyar katolikus és az izraelita egyház egy-egy megbízottja, valamint öt magyar politikai vezető, akik ma is pozícióban vannak.
Ők írták alá részünkről az ország szabad újjáépítésének a tervét korlátozó diktátumot, amelynek értelmében kimennek ugyan a szovjet megszállók, de ezért súlyos árat kell fizetnünk.
1. A szovjet csapatok békés és barátságos kivonulása Magyarországból.
2. A Szovjetunió kárpótlása a hátrahagyott értékekért, javakért.
3. Barátságos politikai és gazdasági viszony kiépítése a Szovjetunió és Magyarország között.
4. Mindennemű szovjetellenes tevékenység megakadályozása.
5. A határok kölcsönös megnyitása a Szovjetunió és Magyarország között.
6. A volt kommunista párttagok minden büntetés alól való mentesítése.
7. A volt kommunista titkosszolgálat, határőrség és rendőrség megvédése az esetleges megtorlásoktól.
8. A megbízható volt kommunisták más pártokban való indítása a választásokon.
9. Az államvagyon átmentése a volt kommunisták kezébe.
10. Az igazságszolgáltatás megtartása a volt kommunisták kezében. 11. Minden zsidóellenes megnyilatkozás, megmozdulás és szervezkedés megtorlása.
12. A jobboldali, vagy szélsőjobboldali pártok indulásának és szervezkedésének a megakadályozása.
13. Állandó hangoztatása annak, hogy a határok véglegesek, és azokon nem lehet változtatni.
14. Az új magyar kormány nem tarthat kapcsolatot jobboldali emigráns személyekkel, szervezetekkel, csoportokkal.
15. A románok, jugoszlávok és a szlovákok felé csak barátságos nyilatkozatok láthatnak napvilágot.
16. Az 1956-os eseményeket, mint a kommunizmus megjavítását célzó mozgalmat kell beállítani, és csak azokat szabad szóhoz juttatni, akik ezt így értelmezik.
17. A magyar hadsereget egyharmadára kell csökkenteni.
18. A Szovjetunió az átmentett kommunistákon keresztül megtartja politikai befolyását Magyarországon, az Egyesült Államok viszont megerősíti gazdasági befolyását a magyar életben.
19. Magyarország teljes garanciát ad a magyarországi nemzetiségek nyelvi, népi, kulturális, politikai és gazdasági jogainak gyakorlására.
20. Magyarország teljesen kártalanítja a magyar zsidóságot a második világháború alatt elszenvedett veszteségeiért.
Íme a sokat emlegetett „paktum”, amely mindeddig megakadályozta hazánk politikai átalakulását.
A találkozó magyar résztvevői: Antall József, Boross Péter, Göncz Árpád, Horn Gyula, Paskai László, Pető Iván, Zoltai Gusztáv (MaZsiHisz).
