Sőt, annak ellenére, h Károlynak már +volt, az ő bevételei is eltörpülnek Fülöpéi felett : míg ő megduplázta elődjéét, F. meg4szerezte (télleg erre emlékszem, bármilyen dúrva is) az övét.
És nemcsak a németalföldi, portugál és amerikai jövedelmek növelik így, hanem a 16. sz-ban igen jelentől általános mg-i és ipari fejlődés megy végba a félszigeten, mellyel párhuzamosan nő azdóterhelés is.
Szóval nem semmi, h éppen Fülöp nevéhez fűződik a történelem (tudtommal) 1. hivatalos államcsődbejelentése.ami aztán hazavágja még a Fugger-céet is.
Én nem rablóbandáztam le az oszmánokat. Csak valaki felvetette a témát, miszerint a berberiai kalózok nagy mennyiségű kincset szállítottak Konstantinápolyba:) Erre voltam kíváncsi, hogy ugyan világítson már rá erre az állításra.
Sztambul nem jó példa, mert amikor még Bizánc leánynevén szólították a várost, már akkor is a fekete-tengeri ganoára volt szorulva. Ez nem oszmán specialitás.
falvakban meg elképesztő volt a nyomorúság
Szerintem nem nagyobb, mint a 15 éves háború sújtotta magyar részek, a vallásháborúk súlytotta észak-kelet Fro, vagy éppen a 30 éves háború német földje.
az lehet hogy nem volt "nagy a jólét", de az egységes birodalom még mindig kedvezőbb volt az alattvalóknak, mintha 8-10 kisebb államocska marakodott volna egymással a balkánon és kis ázsiában.
Anélkül, hogy lerablóbandáznánk a törököket (bár ez sincs messze a valóságtól) a fene nagy török gazdagságról a következőket:
-Sztambul és más nagyvárosok lakosságát már a Birodalom fénykorában, az 1560-as években sem tudták kellő mennyiséggű élelmiszerrel ellátni. A nagyvárosokban napi szinten voltak az éhséglázadások, a falvakban meg elképesztő volt a nyomorúság. Ráadásul a 17. századtól egyre emelkedtek az adóterhek, mind több adót fizetett a falusi lakosság is.
Európában épp ekkor kezdett belendülni a gazdaság motorja, de az oszmán gazdasági életet hihetelen mértékű pangás és korrupció jellemezte és a helyzet a 19. századi reformokig csak folyamatosan romlott.
Caroline Finkel ha jol emlekszem azt irta, nem tudni pontosan Szulejman alattvaloinak szamat, a legalacsonyabb becsles (fejbol irom, nincs keznel a konyv) szerinte 15 vagy 12M fo volt. Ami mar annyira nem sok, ha figyelembe vesszuk, hogy Ming Kina ugyanakkor kb. haromszor-negyszer (vagy akar otszor...) nagyobb nepesseggel rendelkezett. Nyugati viszonyok kozott igy is szuperhatalom voltak persze. (Meg Ming Kina akkoriban mar instabilabb es katonailag gyengebb birodalom volt.)
En azt olvastam valahol, hogy az Oszman Birodalom bevetele valahol 1o millio arany kornyeken mozgott Egyiptim meghoditasa utan es a spanyolok bevetele az 158oas evekben nem volt ekkora.
Azonban az is tény, hogy az Oszmán Birodalom rendkívűl kedvező helyen feküdt kereskedelmi szempontból, és azt lenne érdekes tudni, hogy a vámokból, és a kereskedelmi hasznokból milyen arányú bevétele származott a Portának a hadjáratok zsákmányaihoz viszonyítva (szerintem nagyságrendekkel több)- no és ezt kellene összevetni az érdekesség kedvéért, mondjuk, a spanyolok Amerikából származó vagyonához képest.
"Isztambulban a szultáni kincstár roskadozott a mindenhonnan összerablott kincsektől"
erre tudsz esetleg konkrét példát? mármint hogy azokat a "kincseket" összerabolták? mert szerintem pl. a British Museum az tényleg roskadozik az összerabolt kincsektől, de hogy a török kincstár rablott kincsekből állt volna, illetve az oszmán birodalom gazdasági alapját a rablás teremtette volna meg, azt egy egri csillagoknál többet is olvasott ember szerintem nem szokta komolyan elhinni.
Nyílván nem a mezei "polgár" volt gazdag hisz polgárság mint olyan nem is igazán létezett.Nyilván voltak nagyon gazdagok és nagyon szegények.A kettő közt álhatott tán a talpas sereg katonája, aki csak összerablott ezt azt.
Hát nem is tudom. Isztambulban a szultáni kincstár roskadozott a mindenhonnan összerablott kincsektől, a városokban meg hemzsegtek a legnyomorúságosabb koldusok.
Ezt nem tudom, ha igy is volt valszeg ez inkabb kisegito jovedelem lehetett, hiszen egy hadjarat siman volt fel ev. Viszont ha jol tudom a torokok fizettek a sereguknek, de legalabbis az ellatast eleg jol megszerveztek. Az hogy Magyarorszag ellen hadjaratokat tudtak inditani, annak volt koszonheto, hogy nagyon koran osszpontositani tudtak a seregeket (mar februar marcius kornyeken) es igy tudtak nyar vegere Magyarorszag es Becs ellen vonulni. Az, hogy ilyen koran tudtak osszpontositani, pedig bizony penzbe kerult. Ugyanis ha a sereguket nem kompenzaltak volna megfeleloen, akkor a janicsarok maradtak volna eredeti foglalkozasuknal.
Profi sereg? Én úgy tudtam, hogy még a híres-hirhedt janicsárok is rendelkeztek 'civil' szakmával, nem hivatásos katonák, hanem többnyire iparosok voltak, a hivatásos katonaságot többnyire a magasabb rangú vezérek testőrsége képviselte, az európai értelemben vett zsoldosok intézményét, ha ismerték is, nem alkalmazták.
Igen a törökök a Habsburg dominancia elleni szövetség részei voltak, amelyben vállvetve harcoltak a franciákkal, angolokkal, hollandokkal és protestáns németekkel. De nem hiszem, hogy ez volt az alapvető érv az expanzióra. A törököknek volt egy csomó pénzük, amiből irtózatos profi sereget birtak fenntartani, és ezt a sereget a maximumra járatták a földrajzi terjeszkedésben. Persze amit irtál, az lehet érv arra, hogy miért nem mondjuk Galliciát hóditották meg a Dunéntúl helyett.
