Amikor a privatizáció történt a vásárlók pontosan tudták, hogy egy korlátozott jogú részvényt kapnak./ valami átmenet a kötvény és részvény között / és ennek megfelelően nem azt az árat fizették mintha teljes jogú tulajdont kaptak volna.
Ezt a különbözetet most be kell szedni. Ez a vagyoni értekü jog soxor egy társaság részvénytömeg értékének a 15-40 %-át is kiteheti.
Az aranyrészvények igen nagy értékű vagyoni értékű jogokat testesitenek meg, amelyeket nem szabad felelőtlenül elherdálni.
Legjobb valami piackonform megoldást találni.
Az aranyrészvényeket vigye tőzsdére az valódi értéküknek megfelelően, és az első vásárló legyen jogosult az aranyrészvényt valódi részvényre konvertálni olyan arányban amennyivel drágábban vásárolta meg a normál részvényektől. Ez a konverzió pedig jelentsen automatikus tőkeemelést.
"hanem megfelelő konverziós arányt kialakitani pl. 1:100 000.
Ez mindenképp javitaná a költségvetés helyzetét. "
ezt a metódust szerintem államosításnak hivják, nem hiszem, h bármelyik magáncég, ahol gyakorlatilag 0 az állami részvétel, a GkM aranyrészvényen kivül, tapsikolna örömében, aztán meg felmerül, h kitől vennék el az ominózus 100000 db-ot...
Megszünhet az aranyrészvény, mert igen erős uniós nyomás van az aranyrészvény megszüntetésére.
A kormányzat ha egy kis esze van, ebből akár előnyt is kovácsolhat.
A fokozott beleszólási döntési jogot biztositó részvény ugyanis piacilag is értékesebb a hagyományos részvénynél. Semmiképpen nem lenne célszerü a meglevő aranyrészvényeket 1:1 arányban hagyományos részvénnyé alakitani, hanem megfelelő konverziós arányt kialakitani pl. 1:100 000.