Keresés

Részletes keresés

v3ctorinda Creative Commons License 2020.11.28 0 0 9440

Nem kell ide google

a Lorentz invariancia jól definiált fogalom

Előzmény: szabiku_ (9439)
szabiku_ Creative Commons License 2020.11.28 -1 0 9439

Ezt inkább constructnak kellett volna címezned, akinek fogalma sincs az abszolút fogalomi jelentéséről (google...), de annak ellenére magyarázza. Pl. ahogy egy vektorra, úgy egy tenzorra se mondjuk, hogy abszolút mennyiség. Hasonlóan az objektív fogalmat sem érti. Mellesleg az ő megítélése szerint a nem kovariáns mennyiség csak lényegtelen lehet. De az már eszébe sem jut, hogy pl. a Christoffel-féle gammák sem kovariáns mennyiségek, csakúgy, mint a gravitációs energia-impulzus pszeudotenzor, és mégis roppant lényegesek. És ő így képzeli magát már hosszú évek óta szerény professzornak. 

Előzmény: v3ctorinda (9437)
v3ctorinda Creative Commons License 2020.11.28 0 0 9438

ehhez ide illik egy vers részlet

"jaj jaj jaj"

xD

 

az egész modern fizika a speciális relativitásra épül, ahol az egyik posztulátum:

a fény sebessége állandó...

https://en.wikipedia.org/wiki/Postulates_of_special_relativity

 

...és akkor jött egy youtuber ... xD

Előzmény: ab05 (9425)
v3ctorinda Creative Commons License 2020.11.28 0 1 9437

az ilyen hozzászólásaid mutatják azt, hogy valójában nem értesz a témához...

Ha valamit nem értesz, meg kell tanulni, nem rátámadni arra, aki érti...

Előzmény: szabiku_ (9431)
Törölt nick Creative Commons License 2020.11.27 -1 0 9436

Ott vannak(?) a feltekeredett extra dimenziók. Dobj beléjük bármit, ha tudsz.

 

De tényleg vannak? Vagy ez csak matek agyalás?

És még ha terjedni nem is tudna bennük egy valószínűségi hullám, mint csőtápvonalban a határfrekvencia alatt, befordulni azért tudni kellene az akárhány merőleges irányba egy jólnevelt térvektornak.

Előzmény: pk1 (9432)
szabiku_ Creative Commons License 2020.11.19 -3 0 9435

9429 szinte minden mondata eléggé sántít, vagy totál rossz. Nincs kedvem az egészet kijavítgatni, helyretenni, mert az túl sok hasznos időbe telne.

Előzmény: kétlambos (9434)
kétlambos Creative Commons License 2020.11.19 0 1 9434

Hanem?

Előzmény: szabiku_ (9433)
szabiku_ Creative Commons License 2020.11.19 -3 0 9433

Nem erre céloztam

Előzmény: pk1 (9432)
pk1 Creative Commons License 2020.11.19 0 1 9432

Tehát szerinted létezik olyan téridő, amelyben nem létezik szabadesés?

Előzmény: szabiku_ (9431)
szabiku_ Creative Commons License 2020.11.19 -5 0 9431

Jórészt megint (még mindig) hülyeségeket írsz. (a megrögzött marhaságaidat, hibás felfogásaidat.) 

Előzmény: construct (9429)
Törölt nick Creative Commons License 2020.11.08 -1 0 9430

Léteznek "gravitációs lencsék"? Ha igen, akkor a téridő görbület objektív valóság.

 

Az csak teleobjektív - ha már viccelődünk.

 

Egyébként mi is csak egy megfigyelő vagyunk, nem túl interkozmikus méretű elliptikus körpályán. Távolabbi megfigyelők számára a gravitációs lencse is lehet eltérő.

Előzmény: jogértelmező (9427)
construct Creative Commons License 2020.11.08 0 3 9429

Te is összekevered az objektívet az abszolúttal. Rengeteg objektív (tehát a a kísérletező személyétől független, és jól meghatározott körülmények között reprodukálható) jelenség létezik, ami viszont nem abszolút, hanem függ a vonatkoztatási rendszertől is. Ezek objektív, de nem abszolút (vagy más szóval nem invariáns) jelenségek, ilyen például a sebesség is. És ilyen objektív de nem abszolút jelenségek a tér meg a téridő görbületei, a gravitációs energia is. Abszolút (invariáns) viszont a tér vagy a téridő metrikája. A metrikus tenzor minden pontban, amit az Einstein egyenlet határoz meg az energiaimpulzus tenzorból. Mert az energiaimpulzus tenzor is abszolút. Miközben annak komponensei, így az energia, az impulzus, és a nyomáskomponensek relatívok.

 

(De se az energiaimpulzus tenzort, se annak energia komponensét ne keverd össze a gravitációs energiával. Az egy másodrendű tenzornak látszó, tehát 16 komponensű mennyiség, de mégse tenzor, mert nem invariáns, ezért pszeudotenzor. Mindig lehet találni olyan koodinátarendszert, amiben eltűnik az összes komponense. Ilyenek a szabadon eső forgásmentes objektumokhoz kötött Fermi koordináták. Egy rendes tenzorral vagy vektorral ilyesmi nem történhetne. Az általános relativitáselméletben többek között ezért érdektelen mennyiség a gravitációs energia, s ezzel szemben fontos a metrikus tenzor.)

Előzmény: Törölt nick (9426)
jogértelmező Creative Commons License 2020.11.08 0 0 9428

" a gravitációs hullámok honnan jönnek?

 "

 

Keringő objektumok környezetéből jönnek. Azaz nem egyetlen pontból, hanem végtelen sok pontból.

Előzmény: Törölt nick (9411)
jogértelmező Creative Commons License 2020.11.08 0 0 9427

" De ettől függetlenül a görbület objektív valóság?"

 

Léteznek "gravitációs lencsék"? Ha igen, akkor a téridő görbület objektív valóság.

Márpedig léteznek.

Előzmény: Törölt nick (9426)
Törölt nick Creative Commons License 2020.11.08 0 0 9426

a gravitációs energiának értelmetlen dolog konkrét térbeli eloszlást tulajdonítani, hiszen függ a koordináta-rendszer választásától is.

 

De ettől függetlenül a görbület objektív valóság?

Vagy az is függ a megfigyelőtől?

Előzmény: construct (9416)
ab05 Creative Commons License 2020.11.01 0 0 9425

érdekes videó, miszerint a fénysebességet csak oda-vissza tudjuk mérni, és feltételezzük hogy kettővel elosztva megkapjuk a fénysebességet :)
https://youtu.be/pTn6Ewhb27k

mmormota Creative Commons License 2020.11.01 -1 1 9424

És?

Előzmény: Hónix (9423)
Hónix Creative Commons License 2020.10.31 0 0 9423

Elvileg a helyi megfigyelő a keringésnek megfelelően egy bizonyos irányba mozdul.

A másik pont az ellenkező irányba.

Plusz mínusz a keringési sebességgel.

A gravitáció miatt nem távolodnak, hanem a távolságuk változatlan.

Előzmény: mmormota (9421)
mmormota Creative Commons License 2020.10.31 -1 1 9422

Ha pl. a tömegek nem egyformák, akkor a keringési távolságtól függ, mi lesz az eredmény. Jó példa erre a nagyon aszimmetrikus eset, mondjuk a Föld-műhold páros esete. Ennél a keringési távolság megfelelő megválasztásával Föld felszíni óra szedhet össze sietést is, késést is, meg járhat egyformán is a műhold órával.

Előzmény: mmormota (9421)
mmormota Creative Commons License 2020.10.31 -1 1 9421

A gyorsulás nem egymáshoz képest érdekes.

Nem azért nem csúsznak szét, mert a távolságuk nem változik, hiszen pl. egy torony alján és tetején levő óra folyamatosan növekvő eltérést mutat, pedig a távolságuk nem változik.

Egy speciális esetet vázoltál fel, ahol az összes körülmény együtt azt a speciális esetet eredményezi, hogy nem csúsznak szét. Nem lehet könnyen, egyszerű szabályok mentén általánosítani.

Előzmény: Hónix (9420)
Hónix Creative Commons License 2020.10.31 0 0 9420

Tehát bár egymáshoz képest a gyorsulásuk jelentős lehet, de távolságuk nem változik, akkor az óráik járása szinkronba történik?

Előzmény: mmormota (9419)
mmormota Creative Commons License 2020.10.31 -1 0 9419

Hiszen erre már válaszoltam: "A szimmetria miatt nem lesz szétcsúszás."

Előzmény: Hónix (9418)
Hónix Creative Commons License 2020.10.31 0 0 9418

Köszönöm a fél választ.

Az eredeti kérdésbe azonos tömegeket tételeztem fel, de ezt elfelejtettem leírni.

Tehát még egyszer:

 

(A két tömeg) egymás helyi óráit figyelve, tapasztalnak-e eltérést, s mennyit?

Előzmény: mmormota (9403)
Törölt nick Creative Commons License 2020.10.31 0 0 9417

Szóval még egy kozmikus méretű mikroszkóppal sem lehet jó felbontást kapni.

Előzmény: construct (9416)
construct Creative Commons License 2020.10.31 0 2 9416

Nem ezt mondom, mert a sugárzás forráshelyét nem lehet aszerint kijelölni, hogy hol székel a testek energiája. A tömeges testek energiájának túlnyomó hányada egyébként a tömegükben koncentrálódik. Ám a töltött testekből álló rendszerek energiája részben a közöttük EM lévő mezőben tárol, de mint már többször írtam, úgy néz ki, hogy ennek nem lehet kísérletileg megállapítani a térbeli eloszlását.

 

A gravitációs energia elhelyezkedése pedig még ennél is megfoghatatlanabb. Mert a gravitációs energia egy nem-lokális mennyiség, azaz elméletileg se határozható meg a téridő görbületének korlátozott tartományú vizsgálata alapján. Sőt a gravitációs energiának értelmetlen dolog konkrét térbeli eloszlást tulajdonítani, hiszen függ a koordináta-rendszer választásától is. Azaz nem valami vonatkoztatási rendszertől független tenzori mennyiség, hanem egy pszeudotenzor. Ami puszta koodináta-választással eltüntethető vagy teremthető (pl. ha a koordinátákat egy a gravitációs környezetben szabadon eső forgásmentes űrhajóhoz kötjük, akkor abban eltűnik minden gravitációs energia).

 

Egy adott szituáció (pl. egymásba spirálozó égitestek) keltette gravitációs hullámok minden tulajdonsága kiszámolható az áltrel egyenleteivel, de azt a kérdést nem lehet értelmezni, hogy a hullámok energiája konkrétan melyik tartományok gravitációs energiájából vagy egyéb más energiájából származna. Nem lehet megmondani például, hogy két összespirálozó fekete lyuk esetén az összeolvadó eseményhorizontokon kívüli vagy belüli tartományból jön-e? Az egyenletek működnek, de azok azt mondják, hogy ez nem értelmes kérdés. És ahhoz is túl bonyolult ez a szituáció, hogy valaki valamiféle általános szemlélet, bölcselet,"gömbérzék", alapján mondjon róla valamit.

Előzmény: Törölt nick (9415)
Törölt nick Creative Commons License 2020.10.31 0 0 9415

Ezzel azt akarod mondani, hogy a test energiája nem azon belül koncentrálódik, hanem jókora része kilóg belőle az üres térbe? Szóval a gravitációs hullámokat részben nem is a két bolygó kelti, hanem a közöttük lévő görbült semmi?

Előzmény: construct (9414)
construct Creative Commons License 2020.10.31 0 1 9414

Bármelyik elektromos kisülésen alapuló eszköz ( pl. villanócső) is EM sugárzást bocsájt ki. Néha egészen brutálisat, például egy szédioxid lézer gerjesztőrendszere, amiben egy feltöltött nagyfeszültségű kondezátort sütnek rá egy üres kondenzátorra úgy, hogy a közöttük kialakuló hurok a lehető legkisebb hullámellenállású legyen, hogy az áramcsúcs minél nagyobb, tipikusan 100kA-t érjen el, néhány nsec. alatt. Az áramhurok túlnyomó szakasza nem a kondenzátorok fém fegyverzetében és kerámia dielektrikumában halad, hanem CO2-ben. Ez az áramimpulzus olyan nagy zavaró EM hullámokat kelt (az UV fényen kívül), ami sok méteres környezetben tönkretesz minden elektronikát, ami nincs nagyon gondosan leárnyékolva.

Előzmény: Törölt nick (9413)
Törölt nick Creative Commons License 2020.10.31 -1 0 9413

A szabadelektron lézer a lineáris változata a magnetronnak. De ott a mézes bödönben méz van, ettől mézer. ;)

 

Viszont még továbbra is azt a kérdést feszegetem, hogy mit is látunk a mikroszkópban.

Persze az egy rossz hasonlat, hogy a bolygók keringését felgyorsítva nézni.

És mégis, az elektron hullámzásából valahogy összeáll a hétköznapi tárgyak alakja, láthatóvá válnak.

Előzmény: construct (9412)
construct Creative Commons License 2020.10.31 0 0 9412

Egy újabb sehová se vezető angolnasiklás. Neked már a szakmád szerint is tudnod kellene, hogy az EM hullám egyáltalán nem az antennadrót fémkristály rácsából jön. Még az üres vákuumban gyorsuló elektronok is sugároznak, amit rengeteg esetben tapasztalunk, mondjuk például a szabad-elektron lézereknél.

 

 

Előzmény: Törölt nick (9406)
Törölt nick Creative Commons License 2020.10.31 -1 0 9411

De a gravitációs hullámok honnan jönnek?

 

Nagyon messziről nézve úgy tűnhet, hogy a közös tömegközéppontból indulnak.

Az antenna hasonlat szerint Hertz-dipólus. Csak ebben az esetben kvadrupól.

 

Közelről nézve azonban a tömegközéppontból nem jönnek gravitációs hullámok. Éppenséggel befelé mennek oda.

Kioltják egymást?

 

Newton kiszámolta, hogy egy gömb belsejében nincs gravitáció. De ehhez egy teljes gömbfelület kell.

Érdekes interferencia jelenségek lehetnek a két bolygó között.

Előzmény: jogértelmező (9410)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!