Nekem úgy tűnik, mintha egyesek arra tették volna fel az életüket, hogy elviselhetetlenné tegyenek minden topikot, ahol időnként értelmes diskurzus is előfordulhat.
A fény 3D-ben megjelenő, energiát továbbító és impulzust közvetítő "váltóáram".
(szakszerűbben: váltakozóáram)
Úgy sejtem, hogy a Világegyetemet alkotó - mindenhol jelenlévő - de nem mindenhol látszó két elektromos anyagi közeg - anyagmező - átmeneti "egyensúlyi zavarából" adódó tovaterjedő rezgés. "
Ha ez a fény, akkor miért nem irod tovább mi az anyag?
Ez azért nem bizonyitja a "belső hajtóerő és az idő lassabb múlása" közötti vélt összefüggést, mert csak aktiv külső erőket látok, a gravitációhoz meg annyi köze van, hogy mint kűlső erőt figyelembe veszem a tárcsa súlyát, a tengelyét nem.
Hogy milyen erő hat a tengelyre függőleges irányban? A tárcsa sikjához képest meg kell adnod még két sikot, ahol csapágyazni szeretnéd. Tehát lényegében mondhatom, csupán a rendelkezésre álló hely kérdése, hogy mekkora legyen a csapágyreakció. Egy ilyen szerkezetet az egyenlőtlenségi fokkal jellemzünk.
Az most kiszámolva a megadott adataiddal, 0,22.... azaz majdnem 1/5 ez éppen elmegy még felső korlátnak de 1/300 az lenne a cél. Ilyen csapágy tönkremenetel vizsgáló szerkezetnek sem épp jó, mert 22.5 és 18 rad/s (hacsak ebben a szokásos mértékegységben adtad meg ezeket) 2pi vel osztva igen picike fordulatszámú motor kell hozzá, persze egy frekvenciaváltóval le lehet vinni ilyen kicsire a
szokásos 50 Hz motort. És ugye hol vagyunk még a szokásos fordulatszámtartománytól a kb 2700 ford/min ez pedig kb. 172 és 215 között változhatna. Mindenesetre az következik, hogy pillanatszerű lökéseket ad ez a gép állitásod szerint fordulatokként kb. (Ez kb 100 löket /perc. na ezt már azért megbecsülik. A lökethosszon kell még állitani )
Egy becslés ha a tengely és súlypont középvonalának távolsága r, +-r m g sin(fi) között változik az erő főggőleges komponense. Tehát fi-eps és fi+eps az a a szöghelyzet ahol a szögsebességet lecsökkentem (szöglassulás) majd fi+eps+pi ill, fi-eps+pi nél szöggyorsulok alapján az erők változása és levételének helyei számolhatók. Ez amit elmondtam állandósult állapotra igaz. Persze kell még egy csomó adat ha konkrétan ki akarod számolni. Tehetetlenségi nyomatékok, egy konkrét szögsebbesség szögelfordulás fv (én itt megadtam egyet) és a számolás megismételhető. (A tengely szilárdsági méretezése most gondolom nem lényeges.)
Hát talán azért, mert kinetikáról van szó itt. Ebből kétféle van: az egyik a pontrendszerekre a másik a merev testekre. Egy erő teljesitménye az erővektor és a sebességvektor skalár szorzata. Merev testre a belső ereőrendszer mindig egyensúlyi erőrendszer. Erők eredője nullvektor , nyomatékvektorok eredője is.
Tömegpont rendszerre a belső erők eredője mindig nullvektor, de a belső erők teljesitménye, az egyes erők teljesitményeinek összege, általában nem nulla.
Hiszen a tömegpontok egymástól függetlenül mozoghatnak. A kinetika határesete a statika. Statika a tartós nyugalom v=0 vagy csak olyan mozgás leket amelynél a kinetikai vektorkettős minden tagja nullvektor. Itt csak az erők és a kényszerek lényegesek. Pontosabban adott külső erőrendszerhez keressük a reakcióerőket és megengedünk olyan kényszereket amik a mozgás szabadsági fokát nullára redukálja. Aztán jön a kinetostatika. Azt meg úgy csináljuk, hogy megállitjuk a mozgást egy pillanatra, majd statika.
Direkt írtam forgást. Meddig akarsz még a szavakon lovagolni? Ezzel kompenzálod a vitaképességed hiányát? A golyókról. Milyen több ütközésről beszélsz amikor annak az egy ütközésnek is igen kicsi a valószínűsége és eltávolodnak a végtelenbe egymástól utána? Szerinted a világűrben mekkora a valószínüsége hogy két proton kétszer ütközzön?
A "nincs"-et még megértem, bár ez is túlzás, a "nem létezhet"-et nem. Nem az egész rendszer tömegközéppontjáról van szó, csak a forgórész. A különböző írányok se lényegesek, mert kiküszöbölhetőek, csak a függőleges írányra koncentrálj! Azt kell adnia amit állítottál. Egy gondolat kísérletnek elmegy.
Ha mindenáron fizikai megközelítást akarunk csinálni, akkor modellezni kellene hogy két mágneses, tökéletesen rugalmas acélgolyó vákumban és súlytalanság állapotában vajon képes-e egy ütközés után együtt maradni.
"amerre az idő lassabban múlik" felül teljen el 10 sec, alul 8.
Ha elképzelünk egy vizszintes tengelyű forgó testet, aminek a tömegközéppontja a tengelyen kívül van. A felső fordulatot (felső 180 fok) 180/10 szögsebességgel teszi meg, az alsót 180/8 sec alatt. Milyen függőleges írányú erő hat a tengelyre? :O)
Jaj, ne kezdjünk bele ebbe a vitába! A vegyész is tudja hogy az elektron pálya az elektron előfordulásának valószínűsége és nem egy golyó forog a másik körül. Teljesen mindegy hogy hogyan fogjuk fel, attól az energia szintek ugyanúgy megvannak. Attól hogy minek nevezed, attól semmit sem tettél hozzá ehhez a vitához.
"Vegyész létedre magad is gondolhatnád, hogy a hidrogén molekula sokkal stabilabb mint az atomos. Ha hirtelen egymás mellé helyeznél egy csomó atomos hidrogént az egyszerűen felrobbanna. "
Nos én egy buta vegyész vagyok, de azt tudom hogy egy anyag stablitása egészen más ha 24 literben 20 fokon 6*10^23 molekula van, meg ha csak néhány száz. Ez ugyanis reakciókinetika - amibe eléggé jó vagyok, mert ebből írtam a szakdolgozatomat - mert ha nagyon alacsony a gázsűrűség, akkor nem folyik a rekombinálódás és ha te fizikus vagy akkor tudnod is kellene miért nem.
Mert ha két hidrogénatom találkozik is nagyon ritkán, akkor abban az esetben maradnak együtt ha a nyert energiát le tudják adni. De ha nincs körülöttük anyag, akkor nincs hova leadni az energiát max kisugárzással, viszont nem ez a jellemző a kémiai reakciókban, mert ahhoz kell olyan nívójú elektronpálya átmeneted ami a reakció energiának kb megfelel. Ha az elektronátmenet nívója nagyobb, akkor nem gerjesztődik, az energia ott marad és bomlás lesz belőle. Ha kisebb akkor a molekula elektront veszít és az így töltött rendszer a Coulomb taszítás miatt esik szét. Persze ha hirtelen sok hidrogén atomot raksz össze, akkor tényleg felrobban, mert elkezd egyesülni és az energiáját leadja a szomszéd atomoknak molekuláknak és azok mozgási energiára tesznek szert. csakhogy a világűrben még a kettős ütközések valószínüsége is kicsi, nem hogy a hármas ütközéseké.
Na Na. Ha te megmutatod nekem, hogy az előbb vázolt univerzumben (üreges golyó, benne egy másik tömör test) mi a fény és mi a sebesség akkor rögtön hiszékenyebb leszek.
Érdemes e nulla héj-vastagságú gömbhéjra hivatkozni bármiféle fizikai modellben, mai tudtotokkal?
Alpvetően csak akkor, ha feltételezünk valamely minimális elvonatkoztató képességet és matematikai felkészültséget a vitapartnerről. Ha valakinek "kínai" az integrálszámítás, vagy az egyszerűbb differenciál egyenletek megoldása, annak hiába is mondják a számításokkal igazolható eredményeket. Én nem vagyok képzett matematikus, ezért kénytelen vagyok elfogadni a már léező matematikai tételeket és azok következményeit a saját levezetésem nélkül. Nyílván nem vagyok ezzel egyedül, de ha a matematikus társadalom kritikai érzékében sem bízhatnánk, akkor nyugodtan megkérdőjelezhetnénk mindent a körülöttünk lévő világból.
Mellesleg alább megtalálhatod a véges vastagságú gömbhéj esetére is a bizonyítást, ami ugyan azt az eredményt adja, mint a nulla vastagságú de véges felületi sűrűséggel rendelkező eset. Viszont az utóbbival lényegesen könnyebb számolni.
A fizikai modellek absztrakciók, azt használjuk általában ami az adott feladatban elegendően pontos eredményt szolgáltat és egyszerűbb vele számolni.
Ha az elefánt tömegét legfeljebb 5 értékes jegy pontosan tudjuk megmérni, igazán mindegy, hogy a hátán volt-e egy légypiszok. (Arról már nem is beszélve, hogy ha a mérés közben szellentett is, ezt akkor hogyan vegyük figyelembe és az elvi kérdések megvitatásánál ennek van-e jelentősége...) :o))
Aminek kapcsán előkerült a belül üres gömbhéj, nyílván erősen idealizált eseteket hoztak fel a vitapartnerek, a fizikai világ jelenségeiből egyet kiragadva és bizonyítva, hogy az nem okozhat olyan effektust, mint amiből a vita kipattant.
Ha a gömbhéjon belül van V zárt térfogatban A zárt felületű állandó sűrűségű egy pontja v sebességű a gyorsulású egy adott pillanatban három egymást egy pontban metsző páronként egymásra merőleges tengely körüli szögsebessége, szöggyorsulása. Keressük a V térfogatban megoszló erőrendszer intenzitását ha az univerzum ilyen egyszerű (lenne).
a cikk valóban érdekes, majd meglátjuk mi lesz belőle.
sajnos, ez semmit sem változtat azon, hogy amiket beszélsz, az vegytiszta baromság. nézzünk párat mutatóba:
"a fizikusok szerint ami nem detektálható az nem létezik."
ez annyira hülyeség, hogy nagyon reagálni sincs mit. a fizikusok szerint az létezik, ami létezik, függetlenül a detektálhatóságától. ilyet soha senki nem mondott, kivéve asztró janit.
"a hidrogén molekula sokkal stabilabb mint az atomos."
kivéve, ha éppen sokezer fokos az a gázfelhő, mert akkor nem éppen.
"Ha hirtelen egymás mellé helyeznél egy csomó atomos hidrogént az egyszerűen felrobbanna."
romantikus elképzelés kevés tudományos relevanciával. a világűrben a sűrű anyag párszáz részecske köbcentiméterenként. ilyen mennyiségben semmiféle robbanást nem lehet elképzelni.
"A világűr nem több ezer fokos hanem csak néhány Kelvin."
a világűr egy elég generalizált fogalom, nincsen annak hőmérséklete. a csillagközi anyag hőmérséklete sokkal magasabb.
"Ha feltételezed, hogy a különféle sugárzások elbonthatják a H2 -t, akkor elbontanák a különböző molekulákat is de nem teszik."
de, teszik, ezért nincs is molekula a világegyetem legtöbb részén.
"Ionizálni kellene a semleges H atomokat, de nem teszik"
de teszik, a hidrogén jelentős része ionizált formában létezik
"Ennek ellenére a fizikusok ragaszkodnak az ő kis wimpjeikhez, meg a csodálatos exotikus sötét anyag misztériumhoz."
nem ragaszkodnak. az oldalt, amit idéztél, fizikusok (csillagászok) írják. olyanok, ami te sose leszel. ha új információhoz jutunk, az elméletek módosulnak.
ezzel szemben vannak olyan elméletek is, amik nem alapulnak megfigyelésen. ezeket hívják crackpot elméleteknek.
Vegyél egy r sugarú golyót. Ebben add meg az összes pontosan r hosszúságú vektort. Erre mondok egy megoldást: az összes vektor kezdőpontja a gömb középpontja. Ezt kizárjuk. Ennek ellenére a megoldásban mégis benne lesz a gömb határa.
Nem, mert a gravitáció tényleg minden pontra hat. Pontonként kölcsönösen kioltva az erőt. A gépkocsi erőhatását nem tudjuk ilyen szépen eloszva közölni a testel.
Amint írtad: "Minden egyes tömegpontra nézve kiegyenlített az erő."
Ami nem egyenlő azzal, hogy nincs erő. Ha ez fordulna elő, akkor nem lenne a gömbhéjon belül gravitáció.
Természetesen ez esetben jó lenne tudni, hogy mi is értünk gravitáción? :O)
Nem analóg a helyzet. A két karját húzzák kétfelé, a két erő a kiterjedt test két külön pontjára hat, pl. a bal kezét húzzák balra, és ezzel a karjában ébredő erő tart egyensúlyt. Ha elvágnád a karját, eltávolodna a két oldal.
A gömbhéjban nem ez a helyzet. Minden egyes tömegpontra nézve kiegyenlített az erő. H ha összekötsz két tömeget, ilyen pl. egy súlyzó a nyelével, nem ébred erő az összekötésben. Ha elvágnád a nyelet, nem történne semmi, a két súly maradna a helyén, mert a súlyokra egyenként is erőegyensúly van. Sőt, ha miszlikre vágnád a súlyt, a miszlikbe vágott darabkákra is egyensúly van.
"vastagsággal rendelkező gömbhéjon belül a gravitáció nulla."
Az eredő erő 0, ami nem azt jelenti, hogy nincs gravitáció.
Amikor X erőember karját kétfelé húzza 1-1 gépkocsi, az eredő erő 0. Ő mégis határozottan állítja, hogy hat rá erő. Ha nem hatna, bármelyikünk a helyébe állhatna, hisz 0 erőhatást mi is elviselnénk. :O)
Tehát a gömbhéjon belül nincs gravitációs gyorsulás (erő egyensúly van), de ez nem azt jelenti, hogy nincs gravitációs erőtér és más gravitációs hatás. Erre te is utaltál.
Akkor húzzunk egy strigulát: cyprain újra megfutamodott. Csak a pofája volt nagy megint, amikor fel kellene mutatnia a nagy tudást, akkor sunyít. Ennyit tud.
